Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-31 / 75. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2001. Március 31., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. március 30.) Borsodchem 5 040 Ft ű Fotex 242 Ft ít Matáv 864 Ft m Mól 4 225 Ft Ű OTP 14 030 Ft ű Rába 2 095 Ft ű Richter 15 750 Ft ű Zalakerámia 2 230 Ft ű BUX: 6652,50 +0,45 % eltérés az előző záróértékhez képest BU &9Q0 X INDEX III. 26-30-IG 6800 6861,9^ 6801.51L |6652,50; j 6700 “MAjj í 6600 ;6692.iF < í 6500 ! s Í6622,70i * ii i 1 Hétfő -- Kedd Szerda Csütörtök - Péntek TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.12. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 111-104 Csökkenő Lanyha FOB (randa kikötő Kukorica 89-93 Csökkenő Ingadozó FOBMexikówböl Tak-árpa 95 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 420 Emelkedő Emelkedő Ex tank európai kikötő Szójadara 203 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ HINR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 432,20 Cseh korona 7,71 Euró 266,70 Német márka 136,36 Osztrák Schilling 19,38 Lengyel zloty 73,94 Svájci frank 174,79 Szlovák korona 6,11 USA-dollár 302,79 Energiahatékonysági program Az ENSZ másfél milliárd forinttal támogatja az önkormányzatokat Az önkormányzatok ötéves energiahaté­konysági programját az ENSZ 405 millió dol­lárral, vagyis 1,4 milliárd forinttal támogatja - ismertette tegnap a Gazdasági Miniszté­riumban Glattfelder Béla államtitkár. Az energiaárak piaci szintre való emelke­dése nagy terheket ró az amúgy sem túl bőséges önkormányzati költségvetésekre. Budapest Az energiahatékonysági támogatásnak már csak azért is nagy jelentősége van, mert ezzel elsőként az önkormányzati intézmények energetikai átvizsgálására kerülhet sor. Feltárják az adott intézmé­nyek energiagazdálkodási helyzetét és javaslatot tesznek az energiaköltségek csökkentésének módjára. Fontos, hogy az önkormányzati vezetők megismerjék az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket is. Ezért a műszaki szakemberek továbbképzésére hosszú távú oktatási progra­mot dolgoznak ki. A program egyebek mellett támogatást nyújt egy országos adatbázis felállí­tásához is, amelyben megtalálható lesz min­den, az energiahatékonysági beruházásokhoz adható támogatási forma. Az adatbázist az ön- kormányzatok és a lakosság részére egyaránt elérhetővé teszik. A projekt magvalósítója, a kormány- rendelettel létrehozott nemzeti energia­hatékonysági ügynökség, az Energia Központ Kht., amelynek 60 százalék­ban a Gazdasági Minisztérium az alapí­tója, a maradék 40 százalékon a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium és a Ma­gyar Energia Hivatal osztozik. A köz­pont 60 munkatársa 10 milliárd forint­tal gazdálkodik, amelyből a nemzeti Energiatakarékossági Programon belül az idei tá­mogatási keret 108 milliárd forintot tesz ki. A fennmaradó rész egyéb állami, illetve nemzetkö- zi támogatás. ______________________koós tamás K özepesen korrupt az ország A legtöbb pénzzel az egészségügyben dolgozókat fizetik le Jó hír, hogy évek óta a középmezőnyben vagyunk, sőt fokozatosan lejjebb kerülünk a nemzetközi korrupciós listán. 100 milliárd forint feletti a gazdaságnak okozott kár. Budapest A 30. helyen állunk azon a nem­zetközi listán, amely 100 ország­ra kiterjedően vizsgálja a korrup­ciót és az ellene való küzdelmet - tudtuk meg Papanek Gábortól, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezetőjé­től, aki maga is részt vett a Transparency International által végzett kutatásban. Magyaror­szág évek óta a középmezőnyben van azon a listán, ahol a legkor- ruptabbak állnak az élen. A tendencia szerint az elmúlt időszakban 2-3 hellyel lejjebb ke­rültünk, a fejlett országok termé­szetesen mögöttünk vannak, ki­véve Olaszországot. A fejlődő or­szágok viszont - Észtországot le­számítva - előttünk állnak a rang­sorban, ami azt jelenti, hogy min­denhol nagyobb a korrupció, mint nálunk.- Ez persze nem ad okot a megelégedésre - mondja a kutató -, hiszen a korrupció okozta kár hazánkban meghaladja a 100 mil­liárd forintot. Megfoghatóvá téve a horribilis összeget ez azt jelen­ti, hogy két év alatt metrót lehet­ne építeni ennyi pénzből, s nem sokkal több ennél a költségvetés hiánya sem: 300 milliárd forint fölött van. A Világbank erről úgy nyüatkozott, hogy a fejlődő or­szágokban a korrupció a gazdasá­gi növekedés legfőbb akadálya. Hazánkban a korrupció által legfertőzöttebb területnek az egészségügy számít. A hálapénz hihetetlenül nagy összegeket emészt fel, ami más országban szinte alig-alig jellemző. A másik legveszélyesebb területet az olaj­ügyletek fedik le, ahol szintén ha­talmas, több tízmilliárdnyi pénzek folytak el. Etekintetben a vámkor­rupció ölt a legriasztóbb mérete­ket, noha - teszi hozzá a kutató - a megvesztegetés elleni küzde­lemben az utóbbi időben valóban nagyon sokat tett és ért el a Vám- és Pénzügyőrség. Az alkohol, a ci­garetta, a bor, az elektronikai áruk, szoftverek feketeimportja még mindig megfékezhetetlennek tűnik. (CSERNYÁNSZKY) Hódit a mobiltelefon Budapest Alig egy évtizeddel az első mobilszolgáltató megjele­nése után a szakemberek azzal számolnak, hogy az idén a vezetékes telefon a második helyre szorul. AZ ELŐFIZETŐK KORCSOPORT SZERINTI MEGOSZLÁSA Noha a Pannon GSM ünnepli hetedik születésnapját, az al­kalmat arra használták fel, hogy tegnapi sajtótájékoztató­juk vendégei a hazai telefónia helyzetéről kapjanak átfogó ké­pet. A harmadik évezred első esztendejében ugyanis a mobil­előfizetők száma meg fogja ha­ladni a vezetékes telefonnal rendelkezőkét, sőt az év végére minden második magyar ál­lampolgárnak - a csecsemőt és a nyolcvanéves nagypapát is beleszámítva - lesz maroktele­fonja. Király István, a cég marke­tingigazgatója állításait szá­mokkal is alátámasztotta. E szerint az előfizetők száma a leggyorsabban a 15-24 év kö­zöttiek korosztályában nő, nem sokkal marad el mellettük a 25-29 éves fiatal felnőttek és a legaktívabb életkorban lévő 30-39 évesek népessége. A negyven éven felüliek azonban mintha kissé idegenkednének az ilyen telefonoktól. _________________________lt*í T öbb a lakáshitel Budapest Tavaly hatvanmilliárd fo­rinttal, az egy évvel korábbi összeg másfélszeresére nőtt az a lakáshitel-állomány, amelyet a bankok folyósítottak az állam­polgároknak. Magyarországon a jelzálog-hite­lezés aránya a lakosság jövedel­méhez képest még elenyésző, összesen négy százalék, holott a nemzetközi tendencia az, hogy a magánháztartások eladósodá­sa 80 százalékban jelzáloghitei­ből ered. A pénzügyi szakembe­rek arra számítanak, hogy ez a konstrukció nálunk a következő években egyre népszerűbbé vá­lik. Annál is inkább, mert a jogi feltételek adottak: három éve lé­tezik törvény, amely a jelzálog- hitelezést biztosítja. A gyakor­latban azonban a földhivatali bejegyzéseknél még vannak zökkenők. Február elsejétől a jelzálog- bankok is jogosultak az állami kamattámogatás nyújtására. A kormányzat lakáspolitikájában kiemelt helyet kap a bérlakás­építés, amelyben egyre nagyobb szerepet akarnak adni a ma­gánszférának. Gondolkodnak egy egységes lakbér-támogatási rendszer megalkotásában is, hi­szen ma ahány önkormányzat, annyiféle támogatás létezik. Ehhez persze módosítani kellene az önkormányzati tör­vényt is. Vasúti kérdőjelek Britanniában A törvényhozók visszaállamosítást követelnek A brit parlament illetékes bizottsága felszólította a kor­mányt, mérlegelje a vasúthálózat visszaállamosítását, mert a Railtrack társaság nem képes biztosítani a brit vasutak biztonságos működését. A törvényhozás alsóházának köz­lekedési bizottsága csütörtökön kiadott jelentésében „elfo­gadhatatlannak” minősítette, hogy káosz uralja a brit vas­úti közlekedést a Hatfieldnél tavaly októberben bekövet­kezett vonatszerencsétlenség óta. Közepes vállalatok a tőzsdén A gazdasági miniszter olyan tőzsdét szeretne látni, ahol - mint mondta - évente akár száz közepes vállalat is szerepelhetne. Az erről szóló elképzelésen egy munkacsoport dolgozik a Gazdasá­gi Minisztériumban. Matolcsy György azt is kifejtette, hogy a hazai közepes vállalkozások számára fel lehetne állítani egy úgynevezett másodlagos tőzsdét. Simor Andrást, a Tőzsdetanács elnökét Szarvas György kérdezte az elképzelésről.- Matolcsy György elképzelése mennyiben bontaná meg az egysé­ges magyar tőkepiacot?- Nem hiszem, hogy egy külön másik tőkepiacra gondolt, hiszen a tőkepiacnak egységesnek kell len­nie, ez nagyon fontos, hogy ne csökkenjen a likviditás egy tőkepi­acon. Én inkább azt hiszem, ő arra gondolt, hogy az első tíz évben alapvetően privatizációból szárma­zóan ex-állami vállalatok kerültek a tőzsdére és a jövőben a magán­szektornak kell a tőzsde forrását adnia. Egy olyan középvállalati körnek kell a tőzsdére kerülnie, amely alapvetően tőkebevonásra, növekedésre használja a tőkepia­cot és ezen keresztül a tőzsdét.-Ha ez megvalósul, ez valóban mobilizálná azokat a pénzeszközö­ket, amelyeket a mai tőzsde még nem tud?- Ugyanazokat a pénzeszközö­ket tudná részben mobilizálni, azoknak egy nagyobb mennyisé­gét, mert ha azok a pénztulajdono­sok, akik ma tőkét fektettek be a magyar tőkepiacon és a Budapesti Értéktőzsdén, azoknak sokkal több tőkéjük és pénzük is van, amit akkor fogunk tudni megmoz­gatni, ha több lehetőséget muta­tunk nekik. Ezen kívül lesznek olyan befektetők is, akik ma még nem fektetnek be, de ezekben a kö­zepes nagyságrendű vállalatokban több fantáziát látnak.- Egyébként mennyiben magya­rázható a Magyar Tőzsde gyengél­kedése azzal, hogy ez idáig főleg ezek a privatizált nagyvállalatok uralták ezt a tőkepiacot?- Én azt gondolom, hogy min­den tőkepiac izgalmát az nyújtja, ha új bevezetések vannak. Ebből a szempontból a gyengélkedésnek nyilvánvalóan egyik oka, hogy az utóbbi időben nem voltak új beve­zetések. Ennek az okát én nem hi­szem, hogy a tőzsde szervezetében kellene látni, hanem sokkal inkább abban, hogy nem érett meg még a helyzet arra, hogy a tőzsdét, a tő­kepiacot, a nyilvános tőkebevonást egy komoly lehetőségnek tartsák. Ahogy a magyarországi cégek nő­nek, annál inkább rá lesznek szo­rulva a nyüvános tőkepiacra, hi­szen egy közepes nagyvállalkozást állami támogatásból már nem le­het finanszírozni, tehát ezeknek a vállalkozásoknak kockázati tőkére van szükségük, s ezért pedig a nyü- vános tőkepiacra. _____________■ N ormával a kóklerek ellen A brit vasúthálózat feldara­bolásáról és magánosításáról az 1993-ban szentesített külön vas­úti törvény rendelkezett. Ennek keretében különválasztották a gördülőállományt, a teher- és az utasszállítást, a pálya- és az esz­közfenntartást, s így összesen több mint 50 részvállalat került magánkézbe, és még 25 regio­nális hálózat működik fran- chise-rendszerben. Az ehhez szükséges, igen szerteágazó szerződéstömeg összeállítását szakemberek a valaha elvégzett legbonyolultabb és leghossza- dalmasabb jogi-pénzügyi ma­nőverek között tartják számon. A Railtrack az egykor egységes brit államvasutak, a British Rail vasútállomásait, teljes sínháló­zatát és jelzőrendszerét örököl­te. Tőzsdére bocsátását, ame­lyet 1996. május 20-án hajtottak végre, a londoni City elemzői akkor a gazdaságtörténet egyik legösszetettebb privatizációs folyamatának megkoronázása­ként értékelték. A bizottság csütörtöki jelen­tésével egy időben tették közzé Londonban a két korábbi sú­lyos brit vasúti katasztrófáról, a londoni Paddington pályaud­var közelében 1999 októberé­ben történt, 31 ember halálát okozó vonat-összeütközésről és a két évvel korábbi, hét halálos áldozatot követelő southalü bal­esetről folytatott nyilvános vizsgálat megállapításait is. Ez a jelentés is szorgalmazza a brit vasutak biztonságosabbá téte­lét, azt, hogy 2008-ig az ország valamennyi fővonalát és 160 ki- lométer/óra sebességű gyorsvo­natát szereljék fel az Éurópa- szerte használt automata sze­relvénymegállító rendszerrel (ETCSj. Ez a rendszer automa­tikusan lefékezi a gyorsvonatot, ha az nem áll meg vörös jelzés­re. Az ETCS bevezetése ország­szerte legalább 3 milliárd fontba kerül, és hosszú évekig elhú­zódhat, fennakadásokat idézve elő az amúgy is kaotikus vasúti közlekedésben. Mind a paddingtoni, mind a southalli balesetet az okozta, hogy a vo­natvezetők nem vették észre a vörös jelzést. Ha a gyorsvonato­kat egy évekkel ezelőtti kezde­ményezésre ellátták volna az automata figyelmeztető rend­szerrel, elkerülhető lett volna a szerencsétlenség. (A London­ban csütörtökön közzétett ada­tok szerint csak ez év februárjá­ban 42 esetben történt meg, hogy a mozdonyvezető valami­lyen oknál fogva nem állt meg a vörös jelzésnél.) A Railtrack egy műszakilag kevésbé fejlett és olcsóbb fi­gyelmeztető rendszer felszere­lését kezdte meg országszerte, amely azonban 120 kilomé- ter/óra sebesség mellett már nem olyan hatékony, mint az ETCS-rendszer. A brit parlamenti bizottság kétségeinek adott hangot annak kapcsán, hogy a Railtrack képes lenne hatékonyan megvalósíta­ni a vasúti infrastruktúrára váró hatalmas méretű, 15 milliárd fontra rúgó korszerűsítési prog­ramot, amelyet a kormány a múlt nyáron előterjesztett, 10 évre szóló közlekedés fejleszté­si tervében meghirdetett. E program része az ETCS-rend­szer meghonosítása is. A hon­atyák elfogadhatatlannak tar­tották, hogy egy magántársa­ság költse el az adófizetők pénzének ekkora hányadát anélkül, hogy bármiféle kor­mányzati ellenőrzés alatt állna. A kormánynak valamilyen mó­don közvetlen felügyelet alá kellene vonnia a Railtracket, vagy többségi tulajdonrészt szerezve a vállalatban, vagy a cég teljes újraállamosításával - javasolta a testület. Álpiackutatók és kóklerek ront­ják a szakma hitelét, ezért a bi­zalom növelése és a kérdező­biztosok egységes szakmai kép­zését tartja fontos feladatának a Piac- és Közvélemény-kutatók Magyarországi Szövetsége. A négy éve alakult piackuta­tók magyarországi szövetsége 21 céget tömörít és ezek a társa­ságok lefedik a piac 90 százalé­kát; tavalyi árbevételük elérte a 8,8 milliárd forint volt - mondta Sterk Péter, a szövetség új elnö­ke, akit a márciusi tisztújítójcöz- gyűlés választott meg. A sajtótá­jékoztató egy kicsit az új vezetés terveinek ismertetése jegyében is zajlott, hiszen, mint hallhat­tuk, a szövetség szoros kapcso­latot akar kiépítem az érdekvé­delmi szervezetekkel, egyúttal lépéseket tesz a piackutató szak­ma erkölcsi és anyagi elismert­ségének növeléséért. Ugyanak­kor igyekeznek azokat a cégeket is tagjaik sorába bevonni, ame­lyek még elszigetelten dolgoz­nak. Ez azt is szolgálja, hogy fel lehessen lépni a szalúnai kókle­rekkel, az álpiackutatókkal szemben. A cél, hogy egységes szakmai, etikai normákat vezes­senek be a szövetség számára. Az első lépést már tavaly meg­tették, amikor elkezdték a kérdezőbiztosok egységes elvek szerinti felkészítését. Ezt követi majd az adatfelvételi és a kérde­zői munka egységesítése. Versenyben a BMW-ért Magyarország is részt kér a BMW új autógyáráért folytatott vetélkedésből. így értesült a Magdeburgban megjelenő Thü­ringer Allgemeine, amely azért foglalkozott részletesen az ügy­gyei, mert meg kellett állapítania, hogy Türingia kiesett a verseny­ből. A lap szerint a két fő esélyes a bajorországi Hof és egy meg nem nevezett magyarországi helyszín. A BMW már elkezdte azoknak a városoknak az értesí­tését, amelyek már biztosan nem játszanak szerepet. Egymilliárd márkás beruházásról van szó, a végső döntés júliusra várható. A gyárban a BMW új kisautóját gyártják majd, a termelés 2004- ben kezdődik. ■ Száj- és körömfájás: Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szerve­zete, a FAO főigazgatója szerint a száj- és köröm­fájás a gazdag országok problémája. Jacques Diouf elmondta: a gazdag országok igen szigorú intézke­déseket vezettek be a száj- és körömfájásjárvány a gazdagok gondja kezelésére, ugyanis azt mondják: „nem akarunk száj- és körömfájás elleni antitesteket a húsban”. A harmadik világ országai viszont nem engedhetik meg ezt a luxust...

Next

/
Thumbnails
Contents