Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)
2001-03-26 / 70. szám
2001. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Szoborpusztítás a múzeumban Párbaj a romok között Jean-Jacques Annaud Sztálingrádja Az ismert francia rendező, Jean-Jacques Annaud Sztálingrád: az ellenség a kapuknál című új nemzetközi szuperprodukciója romantikával fűszerezett fegyverzajban eleveníti fel a II. világháború egyik legvéresebb epizódját - méghozzá egy uráli pásztor és egy müncheni arisztokrata kíméletlen párbaján keresztül. Annaud eddigi pályafutása során számtalan műfajban alkotott maradandót: A Medve a természetfilmeket újította meg, az Umberto Eco regénye nyomán készült A rózsa neve látványos egyházpolitikai krimi lett, a Szeretőben tökéletesen visz- szaadta Marguerite Duras önéletrajzi regényének hangulatát, a XX. század első felének Indokínáját, míg a Hét év Tibet- ben című film egy II. világháborús német hadifogoly sorsán keresztül kelt rokonszenvet a buddhizmus fellegvára, és szellemi vezetője, a XIV. dalai láma iránt. Olyan sztárok játszottak filmjeiben, mint Sean Connery, Tony Leung, Brad Pitt. A rendező most ismét a nagy világégés felé fordult, filmjének alapja, akárcsak az előzőnél, valóságos eset. Egy orosz partizán, Vaszilij Zajcev (Jude Law, A tehetséges Mr. Ripley egyik főszereplője) és egy német mesterlövész, König őrnagy (az amerikai Ed Harris játssza) üldözi egymást a rommá vált Sztálingrádban. A sztálingrádi csata igazi mészárszék volt: a Von Richthofen tábornok által 1942. augusztus 23-án indított offenzívától 1943. február 2-ig, amikor Paulus tábornagy megadta magát, több mint egymillióan vesztették életüket az ostromban. Sztálin számára, akárcsak a németeknek, Sztálingrád jelkép. A civilek halállal lakóinak, ha elhagyják a szétbombázott várost. A Vörös Hadsereg katonáinak két választása van: vagy a németek golyózáporában, vagy pedig saját tisztjeik fegyverétől halnak meg, mivel szó sem lehet visszavonulásról. Ebben a sár- és vérpokolban figyelnek fel Vaszilijra, a fiatal pásztorra, aki nagyapjától tanult farkasra vadászni. Iván Danyilov, egy Ostromzár a szentpétervári Ermitázsban Vakmerő képlopás okozta a riadalmat A szentpétervári Ermitázs látogatói a minap délután bentragadtak a világhírű múzeumban: egy vakmerő képlopás nyomán az orosz rendőrség az egész létesítményt lezáratta, s kivétel nélkül mindenkit vizsgálatnak vetettek alá. Az egyelőre ismeretlen tolvaj a Téli Palota második emeletén, a XIX. századi francia festészet egyik termében garázdálkodott: egyszerűen kivágta a keretből Jean Leon Jerome „Fürdő a háremben” című, 1876-ra datált ismert képét, amelyet a szakértők egymillió dollár körüli értékre nála alig idősebb politikai komisszár (Joseph Fiennes, aki a Napfény íze és az Angol beteg főszereplőjének testvére) úgy dönt: olyan hőst farag belőle, akire a szovjet propagandának szüksége van a csapatok harci moráljának erősítésére. Vaszilij hőstettei feltűnnek a német vezérkarnak is, és válaszul legjobb mesterlövészét, König őrnagyot küldik ellene. A két férfi között halálos párbaj kezdődik. Vaszilij, a vadász lesz az űzött vad, aki egy gyár vagy egy áruház romjai közé szorul, miközben egy acélidegzetű, lézerkék szemű csendes lövész les rá. Ebbe a férfiuniverzumba hoz romantikus dimenziót Tánya (Rachel Weisz), a szülővárosába harcolni visszatérő diáklány. Danyilov és Vaszilij egyaránt beleszeret, és egymás vetélytár- saivá válnak. Az egyik képviseli az értelmiségi elitet, a másik pedig a népet, illetve a feláldozandó ágyútölteléket. A rendező felidézi a sztálini tisztogatásokat is Kulikov (Ron Perlman) révén, akinek már nincsenek illúziói a szocialista haza iránt, miután megjárta annak börtöneit. Egy színes becsülnek. Riasztóberendezés nem lévén az üresen tátongó keretet az egyik teremör vette észre, s megnyomta a riasztócsengőt, helyi idő szerint három perccel négy óra előtt. A világ egyik legjelentősebb múzeumának számító Ermitázs kapuit azonnal lezárták, s az RTR tvegyéniségű Nyikita Hruscsov is megjelenik a filmben Bob Hoskins alakításában. „A moziban a figurák elemzéséhez szükséges nagyközeli kép és a látványos cselekmény eszköze, a nagytotál szembeállítása izgat - mondja a rendező az AFP- nek. - A nagyító és a teleszkóp váltakozó játéka, az intimitás és egy párviadal türelemjátéka, háttérben a II. világháború legnagyobb csatájával.” A szuperprodukció 85-90 millió dollárba került és volt NDK területén, a mitikus babelsbergi stúdiókban forgatták. A francia hírügynökség szerint ez a Sztálingrád-film a Spielberg-féle Ryan közlegény megmentésével ismét divatba hozott háborús filmkáoszt és a klasszikus westernek párbajainak tökéletes feszültségét, valamint a kalandfilmeket vegyíti. Ami a szereplőválasztást illeti, Jean-Jacques Annaud elmondta: a feltörekvő sztár Jude Law- t és Joseph Fiennest tartja a mai mozis piacon fellelhető legszexibb fiataloknak. A nőbo- londító imázs még egy háborús filmnél is fontos szempont... csatorna jelentése szerint a látogatók ezrei vártak arra, hogy a rendőrök szűrőjén keresztül kijussanak a szabadba. A francia művész festményét egyébként még a múlt század elején vásárolta III. Sándor cár, s az alkotás 1918-ban került az Ermitázsba. ____■ A z afganisztáni vallási fanatikusok rövid időre megnyitották az évek óta zárva tartó kabuli nemzeti múzeum golyók ütötte kapuit a külföldi tudósítók előtt, hogy megmutassák a világnak: a múzeumokban is elpusztították az iszlámmal ellentétesnek tartott szobrokat. Az újságírók csak törmeléket és üresen kongó termeket láttak az egyórás rendkívüli nyitva tartás alatt. A múzeum személyzete büszkén mutatta a riportereknek, hogy egyetlen, élőlényt ábrázoló szobor sem maradt a hajdani értékes gyűjteményből. Azt mondták, hogy 40 műalkotást zúztak darabokra a legfőbb tálib vezető, Mohammed Omar móllá múlt hónapban kiadott parancsára. A tudósítók azonban csak kevés törmeléket láttak és a személyzet nem árulta el, hogy hová lettek az elpusztított szobrok maradványai, ami azt a reményt kelti, hogy az alkotásokat talán „csak” elkótyavetyélték. A riporterek mindenesetre csak a hűlt helyét találták annak az Semmi tárlat nyílt meg Birmingham egyik művészeti galériájában. 232 négyzet- méternyi területen egyetlen kép, szobor vagy más alkotás sem zavarja az érdeklődőket abban, hogy ne lássanak semmit, illetve, hogy jól láthassák. A fehérre festett, csupasz falakon azért itt-ott akad néhány apró felirat, amely szerint mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy milyen kiállítás jelenik meg a szeme előtt. így az egész remekül illeszkedik a Nagy-Britan1500 éves buddhista szobornak, amelyet tavaly augusztusban még a bejáratnál láttak - írta a Reuters. Egy, a kabuli múzeumról 1974-ben kiadott amerikai könyv a világ legjelentősebb ókori örökségének nevezte az Afganisztán 50 ezer éves történelmét felölelő gyűjteményt. A kabuli nemzed múzeumban található műalkotásoknak már a 80 százalékát széthordták a polgárháború éveiben. A kincsek zöme - remélhetőleg - műgyűjtők birtokába került szerte a világban. Az AP jelentése szerint a „pogány bálványok” lerombolására vonatkozó vallási parancsot végrehajtották Gazniban, a Kabultól 200 kilométerre délkeletre fekvő egykori buddhista kolostorban is, ahol a teherautóval odaszállított tálib katonák csákánnyal vertek szét egy fekvő Buddhát és más terrakotta alkotásokat. Afganisztánban sokan az élet jobbra fordulásába vetett reményük végső szertefoszlatását látják a kulturális emlékek barbár megsemmisítésében. niában amúgy is népszerű csináld magad mozgalomba. „Ez az egész kísérlet az emberi reagálás tanulmányozására” - mondta Stuart Ta.it, a kiállítás egyik szervezője. És hogy mit szól a közönség? Caroline Faalkner „részletesen” értékelt: „Nem tudom, mi ez, de az biztos, hogy nem művészet.” „Lehet, hogy ez jó próbája az emberi képzelőerőnek, de én jobban szeretem, ha látok is valamit” - hangoztatta még Miles Grundy is, a semmi kiállításának otthont adó cég szóvivője. Semmi kiállítás „Mi maradt Marxból?” Vitaest a Közép-európai Egyetemen - Beszélgetés Heller Ágnessel „Mi maradt Marxból?” Ez volt a címe annak a beszélgetésnek, amelyet az este rendeztek a Közép-európai Egyetemen. Heller Ágnes akadémikus, a New York-i New School Egyetem és Mészáros István akadémikus, az angliai Sussex Egyetem tanárai - mindketten egykori Lukács György-tanítványok vitatkoztak a marxizmus hatásairól, a szocializmusról. Mészáros professzor 1956-ban emigrált, Heller professzor asszony 1977- ben. Az estre zsúfolásig megtelt a CEU nagyterme, a két tudós kemény vitában fejtette ki véleményét. Heller Ágnessel az összejövetel után beszélgetett Szarvas György.- Meglepte az érdeklődés, tehát, hogy dugig megtelt a Középeurópai Egyetem nagy előadója?- Nem lepett meg igazából - válaszolta Heller Ágnes. - Magyarországon már olyan régen nem beszéltek Marxról se pro, se kontra, hogy nem lepett meg, hogy ilyen sokan jöttek ide, mert hiszen ez egy ritka alkalom volt.- Vita alakult ki arról, hogy mennyire alkalmas egy olyan univerzális filozófia, mint a marxizmus arra, hogy a mai világ problémáit univerzális módon megoldja. Ön úgy fogalmazott, hogy Marx a mai napig inspirálja önt.- Én azt mondtam, hogy Marx és a marxizmus ma nem szólít meg engem. Nem tudom a világot leírni a marxi terminusok alapján, nem tudom elfogadni azt a csomagot, amelyet a marxizmus hátrahagyott számunkra. Ez valami, ami nem felel meg a korunk szellemének és ezért nem tudok vele együtt menni. Ugyanakkor természetes, hogy Marxnak egyes gondolatai inspirálnak, ahogy Platón és Arisztotelész, Nietzsche, Schopenhauer gondolatai is inspirálnak, mert Marx egy XIX. századi gondolkodó filozófus volt, aki sok mindent termékenyen gondolt végig és az álláspontját el is vetem. Nem egyszerűen tartalmi okokból, hanem a magatartás okából. Azt az álláspontot, amelyik tudja, hogy ő felfedezte az egyetlen igazságot, hogy ezt az egyetlen igazságot úgynevezett tudományos alapokon tudja bizonyítani és voltaképpen egy mitológiát, vagy mondhatom, egy metaforát ad el, mint végső tudományos igazságot és hozzáteszi, hogy a jövőt ennek alapján meg lehet jósolni és nem is jósolni, tudni lehet azt, hogy mi fog a jövőben történni. Ezt tökéletesen abszurdumnak tartom, ezt ma a metafizika lebontásának a korszakában, gondolom, semmilyen értelmes filozófus el nem fogadná. Ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy egyes gondolatai ne hatnának, s például mondjuk történészekre igen nagy hatással vannak még mindig.- Az előadás során óhatatlanul felvetődött az a kérdés, hogy mennyiben felelős maga Marx, illetve a marxizmus mindazért, ami térségünkben 1945 után kialakult.- Marx személyesen ezért nem felelős. Utálta volna ezt a kommunizmust, ha megélte volna, de a marxizmus természetesen felelős. Kari Marx különben egyszer azt mondta: én nem vagyok marxista. Tényleg nem volt Marx marxista, de hát a marxizmus felelős azért, ami a Szovjetunióban és a többi szocialista országban történt, és nem lehet úgy Marxról beszélni, hogy ne említse meg az ember azt a húsz-, vagy több millió halottat, akiket az ő nevével öltek meg. Nem lehet nem megemlíteni a nevét, ami nem annyit jelent, hogy ő ezért felelős lenne, hiszen Jézus Krisztus nem felelős az inkvizícióért. Abszurdum lenne itt közvetlen kapcsolatot teremteni. Nem volt felelős, de a nevében létrehozott mozgalom igenis felelős volt, mert annak a nevében követték el azokat a gyilkosságokat, rémtetteket.- A vita egy ponton egy kicsit elkanyarodott a marxizmusról és Mészáros István fogalmazott úgy, hogy a szocializmus egy még vállalható idea.- Én nem értek egyet ezzel. Meg is mondtam, hogy van egyfajta szocializmus, amely egyidős a modernséggel, együtt alakult ki a kapitalizmussal. Voltaképpen arról szól, hogy szabadpiaci körülmények között újra kell elosztani a javakat. Ezt hívjuk szociáldemokráciának, röviden. A másik: amikor a szocializmust egy rendszernek képzeli, egy rendszernek, amely szemben áll a tőkével, egy rendszer, amely szemben áll az árutermeléssel, a piaccal és az árucserével, ezt a rendszert abszurdnak tartom. Különben világos az, amikor Eörsi fölvetette Mészáros Pistának a kérdést, hogy mondja meg, mi az alternatíva az árutermeléssel, vagy a piaccal szemben, akkor nem tudott erre a kérdésre válaszolni, mert senki se tud erre a kérdésre válaszolni. Nincs alternatíva. Ennek következtében a szocializmust, mint rendszert én egy abszurd és meghaladott ideának tartom, de a szocializmus, ami az újraelosztásra, a társadalmi javak újraelosztására irányul, a szociáldemokrata hagyományt egy pozitív hagyománynak értékelem. •A megadott kamat 1 000 000 forintos hitelösszegtől érvényes. 2001. március 16-aloi visszavonásig. A teljes hitedíjmutató euróbán (264.22 forintos devizaveteli árfolyamom számolva 17.09Vtoi 30,63'Vig terjedhet a hitelösszeg és a futamidő függvényében A koicsonigénylés elfogadása minden esetben a bank által végzett niteietbiraíastoi függ. A tettes hítetdíjmutato es a kezelési költség mértékéről a Hirdetményből, illetve az ABN AMRO Bank, valamint a Kereskedelmi és Hitelbank fiók •aiban. a Bankvonafon vagy a Telecenteren keresztül tájékozódhat. A további reszteteket az ABN AMRO Bank Hirdetménye, valamint a lakossági bankszjmlavezetesre és betéti szolgaitatásokra vonatkozó Óztetszabalyzata. a teljes hiteldíjmutato számításának képletét pedig a 41/1997 (III. 5 ) számú Kormányrendelet tartalmazza www.abnamro.hu © 06 40 444 444 i ABN AMRO Bank QjKertskedAmi és Q/Welbank Ánt. ABN AMRO Euró Személyi kölcsön I ABN AMRO Bank fiókjai: Pásztó, Kölcsey F. u. 4. Tel.: 32/560-020 • Salgótarján Rákóczi u. 15. Tel.: 32/520-400 Kereskedelmi és Hitelbank fiókja: Salgótarján, Fő tér 4. Lefaragtuk a kamatot!
