Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-24 / 69. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap !«ijj|ulás PíisilíiJi ás li úsa jka Pásztó, a dél-nógrádi kistérség központja, amely egyre markánsabban fej­lődő gazdasági és idegenforgalmi életével meghatározó szerepet tölt be megyénk életében. A város a nyugati Mátra Muzsla-bérce és a Cserhát-hegy­ség Tepke nevű vonulata közé, a Zagyva-folyó és a Kövicses-patak partjára települt. A jó domborzati viszonyok és a kellemes környezet a turizmus ked­velt célpontjává tették Pásztót. Az ide látogatóknak a jó levegőn túl külön­leges élményt nyújtanak a város múltjának megmaradt és feltárt emlékei, melyek közel 900 évre tekintenek vissza. Szent Lőrinc plébániatemplom az 1428-ban már ismert oskolamesterházzal A város nevezetességei közül első­ként a XII. századi alapokon álló, Szent Lőrinc nevét viselő római katolikus plé­bániatemplom említhető meg, amely az átépítések miatt ma már jórészt barokk stílusú, de a déli oldalon a gótikus és a román stílusjegyek nyomai is felismer­hetők. A templom oldalkápolnája alatt nyugszik Rajeczky Benjamin ciszterci pap, világhírű zenetudós, a magyar gre­gorián kutatója, Kodály Zoltán közeli munkatársa. A Rátót nemzetség építtette a hat­szögletű temetőkápolnát, amely a Szent Lőrinc-plébániatemplom északi oldalán áll, Európában egyedülálló építmény. Jelenleg bemutató helyiségként funkci­onál. A millennium jegyében épülő 4 manuálos, 42 regiszteres templomi or­gona Észak-Magyarország második leg­nagyobb hangszereként szolgálja az egyházat és a zeneszerető közönséget. A III. Béla király által 1190-ben alapított középkori apátság anyagának felhaszná­lásával, 1717-ben épült a cisztercita kolos­tor. 1965 és 1968 között került sor ennek a két nevezetes történelmi emlékhelynek Millenniumi emlékmű a Szent István-szoborral a helyreállítására, ekkor tárták fel a középkori épület alapjait is. Az ása­tások befejezését köve­tően 1971-ben Romker­tet alakítottak ki a mű­emlék épületek körül. A város millenniumi emléknapján, 2000. au­gusztus 10-én avat­ták fel a „Szent Ist­ván felajánlja koro­náját Szűz Máriá­nak” című bronz szoborcsoportot, amelyet Kiss Sán­dor és Lesenyei Márta szobrász- művészek készí­tettek. Ebben a műem­léki övezetben te­kinthetjük meg to­vábbá az Oskola­mester házát, melyről már az 1428- as oklevelek is szót ejtenek. Az épület Magyarország egyetlen fennmaradt mezővárosi polgárhá­za. Pincéjében megismerkedhe­tünk a középkori szőlőművességet bemutató kiállí­tással. A Múze­um tér másik fon­tos látnivalója a középkori üveg­huta, amely a bencés, majd a ciszterci apátság műhelyeként funkcionált. A barokk ko­lostorban jelenleg a Városi Múzeum működik, ahol helytörténeti kiál­lítás idézi a város múltját. A ciszter­cita rend történe­tét gazdag rend­történeti anyag mutatja be, Csohány Kálmán Munkácsy-díjas érdemes grafi­kusművész emlé­két a Csohány- kiállítás őrzi. Megtekinthető itt ezen kívül Nóg­rád megye egyik A város legújabb büszkesége, a tavaly augusztusban beüzemelt új kórház legnagyobb természettudományi gyűj­teménye, valamint a Rejeczky-emlék- szoba is, amely a tudós papnak állít em­léket. Pásztón és környékén érdemes ala­posan is szemügyre venni a városhoz tartozó Hasznos község Kövicses­Közkedvelt a gyógyvizű strand patakjának felduzzasztásával kialakított hasznosi víztározót és a Zsiló-völgyet, valamint a szintén Pásztóhoz csatolt külterületi települést, Mátrakeresztest, régebbi nevén Alsóhutát. Ez a jó levegő­jű, szép fekvésű kis hegyi falu fakanál- gyártásáról országszerte híres, üdülésre igen alkalmas. Pásztóról közelíthető meg legjobban a hajdani Mátrai hadi utat őrző két vég­vár romja: Óvár és Ágasvár. Ez az utób­bi terület a Mátra lábától kilenc külön­böző jelzett turistaútvonalon, 2-4 órás gyaloglással érhető el. Ágasvár térségé­ben található a Csörgőlyuk-barlang, amely szakava­tott barlang­ászok segítségé­vel gyalog és barlangtúra ke­retében egy­aránt felfedez­hető. Pásztóról kel­lemes kirándu­lást tehetünk a kétórás gyalog­lással elérhető Tepke 567 méter magas csúcsán álló kilátójába. Az ide látogatók­nak pazar körpa­norámában le­het részük. A város egy jól kiépített gyógyvizű stranddal is büszkélkedhet. A mélyről feltörő víz 33 C-fokos, moz­gásszervi bántalmak gyógyítására kife­jezetten alkalmas. Ezeknek a látnivalóknak a megtekin­téséhez, a több napot itt eltölteni kívánó vendégek számára olcsó kollégiumi és iskolai diákszállás áll rendelkezésre. tartalma miatt a gyógyászatban hasznosítható kincs. Magyaror­szág lakosságának mintegy 80 százaléka jódszegény területen él, a jódhiány súlyos betegségek forrása lehet, 200 milliliter jódaqua viszont az ada­golástól függően há­rom-hat hónapra pótol­ja a jódhiányt. A jódaqua olcsó, termé­szetes összetételű gyógyvíz, a társelemek miatt jól felszívódik, s egyéb nélkülözhetetlen makro- és nyomeleme­ket is tartalmaz. Goly­vamegelőző és gyógyí­tó hatása fél évszázada orvosüag igazolt, terhes anyáknak is ajánl­ható.-Több mint negyedévszázad­dal ezelőtt nyílt meg a falumúze­um. A kontytetős, kétosztatú pa­rasztházban látható bútorokat, eszközöket, ruhaneműket a la­kosság adta össze. A tájház a „Tá­jak, korok, múzeumok” állomás­helye, a polgármesteri hivatallal való egyeztetés alapján, belépődíj nélkül látogatható. A sóshartyáni séta nem képzelhető el a dombtető­re épült Jézus Szíve római katolikus templom felkere­sése nélkül. Az 1905-ben emelt, neogótikus, egyha- jós istenházát szép fenyves öleli körül. A kiváló akusz­tikájú épületben hangver­seny is adható, orgonáját felújították. Á bisztróban remekül főznek, a lőtér piz- zériájában is elverheti éhét a vándor. Ugyanitt szóra­kozhat is, lehet célbalőni, tekéz- ni. A közeli fácántelepen kiélhető a vadászszenvedély. Szálláshelye egyelőre nincs a napjainkban 925 lakost számláló, vezetékes gázzal, vízzel, telefon­nal, szennyvízcsatornákkal ren­delkező községnek, de hamaro­san lesz. Kulcsos háznak szándé­kozzák berendezni a régi polgár- mesteri hivatalt és a régi pedagó­gus lakást. Aki a leendőbeli vállalkozásá­hoz keres nagyméretű épületet, válassza a 480 négyzetméter alapterületű hajdani lóistállót. Ugyancsak alkalmas vállalkozás­ra az úgynevezett Dénes-lakás. Jézus Szíve" római katolikus templom Sóshartyán régi főúri birtokrész volt, az első írásos fel­jegyzés 1227-ben tesz róla említést. A XIII. században a Záchok ősi fészkének számított, de volt itt birtokuk a Balassáknak, a Koháryaknak, a Szerémyeknek, a Prónayaknak és a Gyerkyeknek is. A község nevének előtagja a Mária Terézia korában fellelt sóskútra utal, utótagját pedig a magyar „borba” méltóságnévből eredeztetik az etimológusok. Ingyenesen látogatható a település múzeuma A sósvizű kútról 1710-ből szár­mazik az első leírás. A királyi kincstár 1732-ben elzáratta, ké­sőbb betömette. Először 1874- ben feltételezték a víz gyógyító hatását. A kúttól nem messze 1908-ban kőkeresztet állítottak, az előlap reliefje kelyhet és abba valamit töltő kannát ábrá­zol, amely a gyógyvízre utal. A ma is látható tár­gyi emlék 30 öl mély, négyszögletes, fala hét öl mélységig fagerendákkal van megerősítve. Mocsáry Antal ezt írta a kútról: ,A helybeU lako­sok az előtt, midőn ke­nyeret sütöttek ezen víz­zel, akkor ezt meg sem sózták. Sőt, a marhájukat ott itatván, azok szemlá­tomást javulnak, erősöd­nek és híznak. Nem cso­da, ha még a szomszéd helységekből is ide hajtot­ták itatni marhájukat az akkori lakosok. ” A mostam, 600 méter mély kutat 1948-ban fúrták a régitől nem messzire, amelyből jód tar­talmú gyógyvizet hoztak a fel­tett mennyiség napjainkban egy- harmada a korábbinak. A Sóshartyánban feltárt forrás­kút őstengeri eredetű vize világvi­szonylatban is kiemelkedően gaz­dag sóösszetétele és magas jód­színre. Két év múlva palac­kozót építettek a kút fölé, majd orvosi rendelvényre elkezdték árusítani palac­kozott vizét. Ebben az idő­szakban 60 ezer, két dedli- teres jódaquat is forgal­maztak havonta. Az árusí­Pásztón (Hollókő és Galyatető között félúton), romantikus környezetben, kemencével, nyársaiéval, konyhasarokkal, hűtővel, tévével, zuhanyzóval ellátott 6 ágyas tájház igényeseknek kiadó Ár: 2000 Ft/fő/éj. Érdeklődni 18 óra után, a 32/460-550. Népművészeti kerámiák megrendelhetők! Pusztámé Borbás Enikő /fazekas/ 3060 Pásztó, Magvar út 1. Tel.: 32/461-549.06-20/393-6772. Laczkó Zoltán 2675 Tolmács, Tolmácsi út 38. (Szurdok vendégház) Tel.: 35/350-660. Összkomfortos, 10 férőhely.

Next

/
Thumbnails
Contents