Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-12 / 36. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z P A S Á G 2001. FEBRUÁR 12., HÉTFŐ BÁT-összefoglaló Erősödő dollár Budapest A Budapesti Árutőzsde határ­idős devizapiacán az elmúlt hé­ten 6,63 milliárd forint, a gabo­napiacon 1,15 milliárd forint értékben kereskedtek, a hús­piacon nem született üzlet. A pénzpiacon a dollár elszá­molóára T,237 milliárd forintos forgalomban jelentős mérték­ben emelkedett. Februárra 6,25 forinttal 286,75 forintra nőtt a dollár elszámolóára, míg az áp­rilisi lejáraton 5,10 forinttal ma­gasabban, 288,10 forinton zárt. A euróárfolyamok nagyrészt nem változtak. A gabonaszekcióban az ét­kezési búza 394,9 millió forin­tos piacán vegyesen változtak az árak, a márciusi jegyzés 120 forintot csökkent, 36980 forin­ton zárt, míg augusztusra 10 fo­rinttal felfelé mozdultak az árak, így 27 510 forinton zárt ez a lejárat. A takarmánykukorica 603 millió forint értékben cse­rélt gazdát, a termék piacán egy lejárat kivételével csökken­tek az árak. A márciusi termin 470 forinttal 3 3 740 forintra esett, míg a májusi 100 forinttal emelkedett, 34 500 forinton zárt. A takarmányárpa értéke csak a májusi és az augusztusi lejáratokon csökkent, a többin nem változott. A márciusi elszámolóára 34 700 forint lett. A májusi 340 forinttal, az au­gusztusi 200 forinttal került a múlt hét végi érték fölé, az előbbi lejárat 34 700, az utóbbi 27600 forinton zárt. A szója piacán nem volt forgalom, mégis rendkívüli mértékben változtak az árak. Májusra 1600 forinttal 71400 forintra, július­ra 800 forinttal 69200 forintra esett a szója értéke. A takar­mányindex értéke márciusra 36,600 forint maradt. ■ Bővült a versenyhivatal jogköre Rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzéseket is végezhet A februártól módosult versenytörvény kedvezőbb a kisvállalkozók számára - hangsúlyozta a versenytanács november­ben kinevezett új elnöke, Berke Barna. Ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal bírói felhatalmazással rajtaütésszerű ellenőrzést végezhet, ha úgy látja, hogy másképpen nem tud hiteles információhoz jutni. Budapest A törvény a 10 százalék alatti piaci részesedés­sel rendelkező vállalkozásokat eddig sem vizs­gálta versenyjogi szempontból. Az új jogsza­bály azonban különbséget tesz a versenytársak között, illetve pontosítja a versenytárs fogal­mát - avatja be lapunkat a részletekbe Berke Barna, a versenytanács elnöke. Ilyen szem­pontból megkülönbözteti az egymás tevékeny­ségét kiegészítő gyártó-kereskedő-beszállító kapcsolatát az azonos terméket gyártóktól vagy értékesítőktől. Ezzel a kisvállalkozók szá­mára teremt kedvezőbb helyzetet, mert lehető­vé teszi, hogy összehangolják beszerzéseiket, értékesítéseiket. Az új törvény tehát szemléletváltást tükröz, és világos súlypontot képez: a hivatalnak a je­lentősebb cégekre, nagyobb ügyekre kell kon­centrálnia az erejét. Jelenleg a nagy horderejű ügyek közül a cementipari fúziók felülvizsgálata van napirenden - egyrészt a felvásárlások törvé­nyessége, másrészt a kartellesedés szempontjá­ból. Komoly fordulat állhat be az öt éve húzódó, február végén a Legfelsőbb Bíróság elé kerülő ügyben is, amelyben a koncessziós szerződések versenyjogi megítélésének elvéről születik dön­tés. A hivatal szerint ugyanis a versenytörvény kiterjed a koncessziós szerződések üzleti tartal­mára, például a díj meghatározásra is. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés cí­mén górcső alá lehet venni az autópálya-kon­cessziók díjképzését is. A probléma a követke­ző: noha az állam adja a jogot az autópálya üzemeltetésére, mégis felmerül a kérdés, hogy az állam mint jogszabályalkotó vagy mint tu­lajdonos szerepel-e ebben a szerződésben. A telefónia területén például egyértelműen jog­szabály határozza meg a díjat, ezzel szemben az autópályás szerződésekben nem. Tehát üz­_________HÉVJEGY:_________ S zületett: 1966 Tanulmányok: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, ösztöndíjas az Universite de Paris-n, vendéghallgató az oxfordi, a londoni, a stockholmi egyetemen Szakmai tapasztalatok: tanársegéd az ELTE-n, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, az European Moot Court Competition bírói pa­neljének tagja, az Alkotmánybíróság elnökének tanácsadója, majd az AB főtanácsadója 2000 októberéig, a Láthatatlan Kollégium tuto­ra európai versenyjog témakörben, az ELTE és a Budapesti Közgaz­dasági Egyetem „Európai Tanulmányi Központ” oktatója 1998-tól Nyelvismeret: angol, francia leti alapon egyezett meg az állam az autópá­lya-üzemeltetőkkel. S ezzel a döntéssel már foglalkozhatnunk - világosítja meg az ügy hát­terét az elnök.- A napokban hoztuk meg a banki fúziókkal, a General Electric és a Budapest Bank, valamint az ABN-Amro és a K and H egyesülésével kap­csolatos döntésünket - mondja Berke Barna. - Nem lesz azonban könnyű eset az RTL Klubban is többségi tulajdont szerzett Bertelsman vizsgá­lata. Hiába van szó „külföldi” fúzióról, Magyar- országon csak a hazai versenyjogi szabályok le­hetnek mérvadóak (a médiatörvény értelmében egy cég nem tarthat fenn többségi részesedést két médiumban). Bővülnek a hivatal jogosítványai a tényfeltá­rásban, merthogy bírói engedéllyel helyszíni, rajtaütésszerű ellenőrzést is végezhet február­tól. A nehezebb ügyeket ugyanis egyszerűen nem lehetett összerakni a rejtett versenykorlá­tozó egyeztetések, titkos kartellek miatt. Hiába kért be adatokat a hivatal, azokat a háttérben egyeztethették a szereplők, s így a GVH-hoz el­juttatott információk értékelhetetlenek vagy fél­revezetők voltak. Ehhez persze meg kell győz­nünk a bíróságot a vizsgálati eljárás szükséges­ségéről - teszi hozzá az elnök. Újdonság, hogy a hivatal saját információi alapján, konkrét ügyektől függetlenül, ágazati vagy piacelemző vizsgálatokat is indíthat. Változtak a határidők is. Az erőfölénnyel való visszaélés és a kartellkapcsolatok ügyeiben a 180 napos vizsgálati idő akár a kétszeresére is növelhető, a kisebb, fúziós esetek pedig leg­feljebb 45 napig tarthatnak. Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 ________________Értéknap: 2001, 02.12.________________ _ _______________DISZKONTKIHCSTÁHJEGYEK________________ V ételi Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam D010321 11,10% 98,89% 10,10% 98,99% D010516 11,10% 97,25% 10,10% 97,49% D010613 11,00% 96,48% 10,00% 96,79% D010711 10,90% 95,74% 9,90% 96,12% D011003 10,60% 93,66% 9,60% 94,23% D020123 10,60% 90,89% 9,60% 91,68% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam 2002/K 10,50% 100,69% 9,50% 101,86% 2003/J 10,15% 103,53% 9,15% 105,37% 2003/L 9,90% 99,81% 8,90% 101,79% 2004/I 9,55% 99,63% 8,55% 102,23% 2005/E 9,50% 102,17% 8,50% 105,54% 2006/E 9,15% 98,31% 8,15% 102,31% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50M Ft- össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza­vonásának és/vagy módosításának jogát. „Túl nagy az állami lefölözés” Háromszoros bérek a német cégeknél Mégis lesz hústámogatás Torgyán lemondása után váltott az agrártárca Néhány óra leforgása alatt megváltoztatta álláspontját a hústámogatásról a földműve­lésügyi tárca. Tamás Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium köz- igazgatási államtitkára a parlament mező- gazdasági ülésén tegnap délelőtt még a tá­mogatás megszüntetéséről számolt be, késő délután viszont - nem sokkal azelőtt, hogy Torgyán József bejelentette lemondását - már ennek az ellenkezőjét jelentette be. Budapest A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium képviselője csütörtökön este közölte: a ser­tés- és baromfitermelők 12,5 milliárd forintot kapnak az idén minőségi támogatásként. A ser­téstartók az E minőségű termékre kilogrammon­ként 20 forint, az U minősítésű termékre kilo­grammonként 15 forint dotációt kapnak. A ba­romfitenyésztők - a termék minőségétől függő­en - kilónként 12-15 forint minőségi kompenzá­cióra tarthatnak igényt. Az exporttámogatások megszüntetését a közigazgatási államtitkár a nemzetközi kereskedelmi szervezetek kötelező­en megtartandó előírásaival indokolta. Lapunk értesülései szerint a pénzügyi tárca ezzel ellen­tétes álláspontot képvisel. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) ex­porttámogatásra 4,8 milliárdot engedélyez Ma­gyarország számára az idén. Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) titkára elmondta: ha ezt az összeget nem kapják meg az exportőrök, versenypozíciójuk kerül veszély­be, hiszen a külpiacokon támogatott agrártermé­kekkel kell versenyezniük. A feldolgozók bíznak abban, hogy hamarosan kedvező döntés szüle­tik az exportszubvencók ügyében is. Zádori sze­rint a Nyugat-Európában kialakult kergemarha­kór-, angol rövidítése szerint BSE-pánik miatt is célszerű volna támogatni a magyar sertéskivitelt, hogy az exportőrök ne csak megtartani tudják piacaikat, hanem a már meglévők mellé újakat is fel tudjanak kutatni. Vitatott kollektív szerződések Sérülnének a családi vállalkozások érdekei Még nem döntött a szállodai, éttermi, cukrászdái és vendég­látói szolgáltatókra, illetve a munkahelyi és közétkeztetés­ben dolgozókra vonatkozó kollektív szerződés (ksz) ki- terjesztéséről a Gazdasági Minisztérium (GM). A KISOSZ szerint a tervezet sérti az egyéni és családi vállalkozások érdekeit. Sürgető a tb-rendszer re­formja a személyi jövede­lemadók csökkentésével együtt, mert az állami le­fölözés jelentős mértékben rontja az ország verseny- képességét - összegezte a német tőkerészesedéssel rendelkező magyar vállala­tok tavalyi bérezési gyakor­latát Jürgen Illing, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökségi tagja egy konfe­rencián. A hazai átlagkereset (83000 fo­rint) háromszorosát (290000 fo­rint) keresik átlagosan havonta a német tőkerészesedéssel rendel­kező magyarországi cégek dolgo­zói. A szórás persze nagy: a veze­tő menedzseri réteg évente 3,8- 32 millió, az ügyvezető igazgatók 5-15 millió, a középszintű veze­tők 2,5-10 millió, a képzett mun­kások 1-2,5 millió, és a fizikai dolgozók, betanítottak 0,5-1 mil­lióig keresnek. A nők változatla­nul hátrányban vannak. Minél magasabb a végzettségük, annál nagyobb a bérlemaradás a férfi­akkal szemben, ez az arány akár az 50 százalékot is elérheti. A fizetések jellemzően alap­bérből és mozgóbérből állnak, utóbbit a vállalat eredményessé­gétől kell függővé tenni. Ennek kapcsán Jürgen Illing a Malév tel­jesítményét és sztrájkját említette példaként. A juttatások között nálunk nagyobb súlya van a cég­autónak és a mobiltelefonnak, mint Németországban, elsősor­ban az alacsony bérszint ellensú­lyozása érdekében - mondta Sághy András kamarai tanács­adó. A bérszintek jelentősen kü­lönböznek földrajzilag is. Buda­pesttel szemben a vidék 15-20 százalékos lemaradásban van, ugyanez mondható el a munka­erő szakképzettségéről is. Kelet- Magyarországon a legrosszabb a helyzet, és a korábbi évekkel szemben romlott a képzettség színvonala Nyugat- és Dél-Du- nántúlon is. E tekintetben köze­pes és elégtelen osztályzatokat kaptak dolgozóink a megkérde­zett kilencszáz német, és ugyan­ennyi magyar vállalattól. A Magyarországon befektető német cégek anyaországi 20 szá­zalékos személyi jövedelemadó­jával szemben rendkívül magas­nak tartják a 40 százalékos itteni adóplafont. Változatlanul magas a tb-járulék mértéke, és így a magas állami lefölözés tovább csökkenti Magyarország ver­senyképességét - véli a kamara elnökségi tagja. Sürgős lenne te­hát a tb reformja és az adók csökkentése. _______ Budapest A z ágazat két legnagyobb érdek­védelmi szervezete eljuttatta kol­lektív szerződését a GM-hez, de a szakma egészére való kiterjeszté­se egyelőre problémás, mivel azt az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldala nem szavazta meg egyhangúlag - tudtuk meg Madár Gyulától, a GM társadalmi kapcsolatok főosztályának osz­tályvezetőjétől. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvé­delmi Szövetsége (KISOSZ) hát­rált ki a szerződésből, mivelhogy az az egyéni és családi vállalkozá­sok érdekeit sérti. Az ÁFEOSZ és az IPOSZ két-három pont módosí­tását követően csatlakozott a szer­ződéshez, ami javaslat formájá­ban már a miniszter asztalán van. A vita egyrészt a minimálbérek és az ágazati tarifák körül robbant ki, másrészt a túlóra kérdésében. Antalffy Gábor, a KISOSZ főtit­kára lapunknak elmondta: a 45 ezer vendéglátós, melegkonyhás dolgozó egyharmada vagy talán a fele a szövetség tagja. A szerződés elsősorban azért elfogadhatatlan, mert a „nagyok” megállapodása nem minden esetben szolgálja a „kicsik” érdekeit. Az Európai Úni- óban sincs a kisvállalkozókra ér­vényesített kollektív szerződés, s nem elfogadott az sem, hogy kül­ső szerezetek döntenek az alágazat jogairól, így például a szociális ellátásról, a pihenőna­pokról vagy a végzettséghez kö­tött minimálbér-emelésről. A jo­gok tekintetében itthon is a Mun­ka törvénykönyve az irányadó a szakma számára, ezért jogi non­szensz, hogy a minisztérium azon túlmenően fogalmaz meg szá­mukra kötelezettségeket. Február 15-ig kapott haladékot a szövetség a válaszadásra, azonban a főtitkár úgy látja, a KISOSZ nem tud csat­lakozni a szerződéshez. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 9.) Borsodchem 6200R ű Fotex 288 Ft Matáv 1170 Ft ű Mól 5160 Ft OTP 15 450 Ft ű Rába-Ft Richter 15905 Ft Ű Zalakerámia 2720Ft BUX: 7795,65 +0,67 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX II. 3-9-IG 81Q0 78Q1.31» ! > 8000 7807.711 .7822,94(7795,65; I 7900 7743.36 i 4 » 5 1 7800 1 7700 pisili est •O t: ro CD x c/3 C/J -03 O. Q­TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.5. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 114-109 Mérséklődő Mérséklődő F0B francia kikötő Kukorica 94-95 Ingadozó Tartott FOBMexikÓMM Tak.-árpa 93 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Emelkedő Gyengén nő Ex tank európai kikötő Szójadara 201 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,13 Cseh korona 7,67 Euró 265,47 Német márka 135,73 Osztrák Schilling 19,29 Lengyel zloty 69,85 Svájci frank 172,95 Szlovák korona 6,09 USA-dollár 288,30 KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGON Ev Vállalkozások száma Alapítói vagyon Mrd Ft 1990 5693 274 1992 17182 713 1994 23 557 1398 1996 26130 2269 1998 25 244 3078 Forrás: Magyar Statisztikai Hivatal Budapest Vita a munkaidő szervezéséről Budapest Amennyiben a kormány nem vonja vissza a Munka törvény- könyve parlament előtt lévő módosító javaslatából a munka­idő szervezésére vonatkozó pa­ragrafusokat, akkor a szakszer­vezetek kénytelenek a tárgyalá­son kívüli eszközökkel is nyo- matékot adni nemtetszésüknek - hangsúlyozták az érdekkép­viseletek. A szakszervezetek szerint a visszavonás megoldható, mert az Európai Unió kilenc munka­jogi irányelve közül egyedül a munkaidő szervezésére vonat­kozó kérdéskörnél nem sikerült még megegyezni a munkáltatói érdekképviseletekkel. További egyéves egyeztetés során vi­szont van esély a megállapodás­ra. A kérdés feltehetően a héten dől el, amikor összehívják az Országos Munkaügyi Tanács rendkívüli ülését. ___________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents