Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-07 / 32. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap mozaik 2001. FEBRUÁR 7., SZERDA Exportbiztosítás kis- és középvállalkozásoknak is Vessünk Kiskun vetőmagot! Kiskun hibridkukorica szakmai konzultációt tartottak kedden, az érsekvadkerti ifjúsági házban. Az eseményt a kiskunhalasi Kiskun Kutatóközpont és a helybeli Agroméria Rt. rendezte, s nógrádi mezőgazdasági szakemberek vettek rajta részt. A kis- és középvállalkozások exportjára is köt a biztosítást az erre szakosodott Állami Biztosí­tó Részvénytársaság. Szentgáli Edit mond részleteket.- Mit jelent az, hogy a Magyar Exporthitel Biztosító Részvény- társaság most már a kis- és kö­zépvállalkozások számára is nyújt vevőbiztosítást?- Konkrétan arról van szó, hogy egy kis- és középvállalko­zó, aki kiszállít akármilyen kis volumenben, egy biztosítékot kap arra, hogy ha netalántán a vevője nem fizet, akkor mi fize­tünk helyette.- Van-e valami alsó határ, amikor azt mondják, hogy túl ki­csi az üklet, ezt nem biztosítom?- Nincs igazából alsó limi­tünk. Az alsó limitet nyilván az élet fogja meghatározni, hiszen ahogy korábban erről szó volt, van egy díja ennek a biztosítás­nak és nyilvánvalóan egy kis üz­letnél a ráfordított díj és a kocká­zat aránya miatt nincs értelme ilyen biztosítást kötni, de más szempontból semmiféle ilyen korlát nincsen.- Vajon mennyire van erre va­lós igény, hiszen ez a kör, ame­lyik korábban is exportált és va­lahogy boldogult, többnyire ha­gyatkozott az üzleti bizalomra.- Igen, ez igaz, de egyrészt a nemzetközi tapasztalatok sze­rint még a legbiztosabbnak te­kintett országokban, például Né­metországban is rendkívül nagy számú a csődök és az olyan jelle­gű események száma, amelyek egy exportőr számára komoly következményekkel járhatnak. Azt gondolom, hogy egyrészt a nemzetközi tendenciák olyanok, hogy egyre nagyobb a csődök és a nem fizetések száma, tehát a korábbi csak bizalomra épülő kapcsolatok száma korlátozódni fog, másrészt viszont olyan ked­vező feltételeket igyekszünk biz­tosítani, amelyek a korábbiak­ban hozzánk nem fordulók szá­mára is talán ezt vonzóvá teszik.- Mikor derül az ki, hogy egy partner nem hajlandó fizetni vagy nem tud fizetni? Mert elég gyakori a nemzetközi kereskede­lemben is bizony az, hogy nem fizetnek határidőre.- Igen, a késések benne van­nak sajnos az üzleti életben, de mi már attól kezdve az ügyet na­gyobb figyelemmel kísérjük, bi­zonyos türelmi időt esetleg a két partner egyidejű figyelembevéte­lével adhatunk, de a mi fizetési kötelezettségünket ez nem mó­dosítja.- Van esetleg olyan feketelistá­juk, amire azt mondják, hogy ezt a vevőt én nem biztosítom, mert esetleg már többször pórul jár­tunk vele vagy kifejezetten arra játszik, hogy nem fizet?- Ilyen feketelistánk kimon­dottan nincs, de figyelembe kell venni, hogy nekünk már a saját adatbázisunk is több ezer külföl­di vevőre vonatkozik és az igénybe vett más adatbázisok­ban is sok tíz-, sőt százezer ügy­félről van szó, ezek között bi­zony vannak olyanok, amelyek notórius nem fizetők, ezekre adott esetben nem adunk meg li­mitet, hiszen a mi tevékenysé­günket az jellemzi, hogy a meg­bízhatónak tekintett vevőkre adunk egy limitet. A konkrét összeg az üzlet nagyságrendjé­től, a célországtól függ. Minden­esetre sokkal olcsóbbak, mint az üzleti területen egyébként az ilyen termékek, mert a költségek egy részét a MEHIB Rt. magára vállalja. A meghívottakat Holman Jó­zsef, az Agroméria Rt. elnök-ve­zérigazgatója köszöntötte, aki el­mondta, három ok miatt rende­zik Érsekvadkerten a Kiskun hibridkukorica szakmai kon­zultációt. Egyrészt: társaságuk évente 700-800 hektáron vet si­ló- és szemes kukoricát, s ezzel a legnagyobb kukoricatermesz­tő a megyében. Mindemellett a Kiskun hibridek vetőmagellátá­sát és a szaktanácsadást is ellát­ja. Másrészt: személyes jó ba­rátja az egyetemi professzor, dr. Samir Rady, a Kiskun Kutató- központ alapítója, tulajdonosa, főigazgatója. Harmadrészt: részvénytársaságuk sok fajtakí­sérletet végzett, s ebben a Kis­kun hibridkukoricák jártak az élen. Majd röviden szólt az 1992-ben alapított Agroméria Rt. tevékenységéről, gazdasági eredményeiről. Ezután az egyiptomi szárma­zású, hazánkban tanult és ide nő­sült dr. Samir Rady tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért, írásvetí­téssel „színesített” előadását az új kutatási eredményekről és a 2001. évi vetőmagellátásról. Hangsú­lyozta: szlogenjükkel - Magyar földbe Kiskun vetőmagot! - szerte az országban lehet találkozni, ami érthető is, hiszen a nemesített hib­ridek kétharmada a kutatóköz­pontjukból származik, s a geneti­kai bázist a nemesítéshez 25 szá­zalékban a Kiskun adja. A gyökér­szelekciós nemesítési eljárásban elért kiváló eredményüket mutat­ja, hogy 89 az államilag elismert Kiskun kukoricahibridek száma, hat az ugyancsak államüag elis­mert beltenyésztett törzs, s 42 ta­lálmányuk van. A Kiskun hibridek sikerének titka a szárazságtűrésükben, a jó terméshozamukban és a megfele­lő vízleadásukban rejlik. A kataló­gusban is közreadott hidridfajták között a termesztők megtalálják azt a féleséget, amelyet eredmé­nyesen termeszthetnek. A pro­fesszor szerint legfontosabb a biz­tonság, éppen ezért azt javasolta a jelenlévő mezőgazdasági szakem­bereknek, hogy itt, az ország észa­ki részén a torai érésű hibridku­koricákat vessék. Kiválóan megfe­lel erre a célra a Marianna névre keresztelt hibrid, amelynek 125 nap a tenyészideje, s amely több- csövűségre is hajlamos. Vagyis az elvetés és a betakarítás között mindössze bő három hónap telik el, így a netán későn beköszöntő tavasz és a korán beálló ősz ellené­re is beérik a termés. Ami ugyan­csak lényeges szempont: 13,5 ton­na körüli a hektáronkénti termés­hozam. Az előadó a továbbiakban pél­dákat sorolt, hol, milyen hibride­ket lehet sikeresen termeszteni. A Serma nevet viselő a kevésbé jó adottságú talajt is kedveli, 138 na­pos tenyészidejű. Ugyanilyen tala­jon termeszthető a különleges, piros színű Piroska nevű hib­rid, amelynél viszont már 152 napra van szükség az elvetéstől a betakarításig. Az Erika nevű a gyenge adottságú, illetve ho­mokos talajon is megél, tenyé­szideje 144 nap. Ezekkel szem­ben kizárólag jó talajon ter­meszthető sikeresen a Lencsi, a Zsuzsanna, vagy a Tornádó. Ezek voltak a szemes hasznosí­tásra szolgáló hibridkukoricák, amelyekhez még egy jó tanács is társult: szárazság esetén kis tőszámot vessünk. A silókukorica hibridjeinek 90 százaléka származik a Kis­kun Kutatóközpontból - foly­tatta dr. Samir Rady, s felhívta a figyelmet a Kamillára, a Re­kordra, az Olíviára. Ezek hektá­ronkénti hozama a 14 tonnát is meghaladja. Ám nem mindegyik hibrid kapott ilyen hangzatos ne­vet, van, amelyiket csak számmal jelölnek. Mint például az ugyan­csak silóhibrid Kiskun 4515-öst és a 4517-est. Még megtudtuk: a Kiskun vető­magok költsége fele a versenytár­sakénak. Érdemes már december­ben beszerezni a vetőmagot, mert akkor olcsóbb, mint hónapokkal később. A kutatóközpont a továb­biakban is nagy hangsúlyt fektet a nemesítésre, s évente legalább 250 millió forintot költ erre a célra. A tanácskozást Holman József szavai zárták. Bejelentette: ezentúl társaságuk forgalmazza a Kiskun vetőmagokat, az igénylést márci­us 20-ig lehet megtenni. ___________________________________[PB-»*) Egészségügyi hozzájárulás 2001. január 1-jétől az adók­ra, járulékokra és egyéb költ­ségvetési befizetésekre vonat­kozó egyes törvények módosí­tásáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. paragrafus (2) be­kezdés a) pontjának 2. alpont­ja kiegészítette az egészség- ügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a to­vábbiakban: eho. tv.) 3. para­grafus bb) pontját, a „szja-tv. 69. paragrafus (5) bekezdésé­nek b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott ter­mék és nyújtott szolgáltatás” •szövegrésszel.) Az eho. tv. 2. paragrafusa és a 3. paragrafus bb) pontja fi­gyelembevételével 2001. január 1-jétől a személyi jövedelem- adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban szja tv.) 3. paragrafus 2. pontja sze­rinti belföldi illetőségű magán- személynek reprezentáció cí­mén adott termék és nyújtott szolgáltatás adóköteles értéke után 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Nem kell megfizetni a 11 százalékos mértékű egészség- ügyi hozzájárulást az említett juttatások után abban az eset­ben, ha azokat olyan magán- személyek részére adják, nyújtják, akik a szja tv. szerint nem tekinthetők belföldi illető- ségűeknek, továbbá, ha a jöve­delmet olyan magánszemélyek részére juttatják, akik a társa­dalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fede­zetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. paragrafusa, illetve 13. paragrafusa hatálya alá tar­tozik. __________________PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ­A DÓ-ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL Dr. Samir Rady professzor ■ Adunk a véleményéhez „A HÍRADÓ TÖBB MINT TÍZ ÉVE AZ ÉLETEM. SZERINTEM ÉLNI ES DOLGOZNI CSAK SZENVEDÉLYESEN ÉRDEMES. SZERENCSÉS VAGYOK, HOGY A SZENVEDÉLYEM ÍGY EGYBEN AZ ÉLETEM IS.” SZELLŐ ISTVÁN „TÉRJÜNK A LÉNYEGRE! ENGEM MINDIG AZ ÉRDEKELT. HÍRADÓ ESTE FÉL 7-KOR. CSAK A LÉNYEGRŐL, NEKEM ELHIHETIK.” AZ RTL KLUB MINDEN MŰSORVEZETŐJE A HÍREK VALÓDI ÉRTÉKÉRE FIGYEL: MEGKÜLÖNBÖZTETVE A LÉNYEGEST A LÉNYEGTELENTŐL, A VALÓS INFORMÁCIÓT A SZENZÁCIÓHAJHÁSZÁSTÓL, A TISZTA HÍRT A VÉLEMÉNYEK SUGALLASATOL. HISZEN SAJÁT VELEMENYET ÖN IS CSAK A VALÓSÁG ISMERETÉBEN ALAKÍTHATJA KI. L.N RTL KLUB HÍRADÓ TISZTA HÍRFORRÁS. NEM TÖBB. NEM KEVESEBB. KLUB www. rtlklub. hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents