Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-06 / 31. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN ■ * BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2001. FEBRUÁR 6., KEDD Kétszer ad, aki gyorsan ad Tanulókat támogat a Pap Tamás Emlékére Alapítvány .Önkéntes érsekvadkerti lánglovagok Azt mondják Érsekvadkerten, hogy a faluban már a 19. század­ban működtek önkéntes tűzoltók. Pásztor János, a jelenlegi ön­kéntes lánglovagok parancsnoka is hallott erről, de azt is hoz­záteszi mindjárt, hogy az egységkönyvük 1955-től rögzíti a mű­ködésüket. A keménykötésű férfiember gyerekkorában nem akart tűzoltó lenni, de amikor egy tűz alkalmával őt is hívták se­gíteni, megkapta a látvány és átérezte a segítés nagyszerű ízét. Sajnos sokan vannak közöttünk, akiknek a mindennapi be­tevő falat megszerzése is gondot jelent és még többen, akik a legnagyobb nehézségekkel megküzdve igyekeznek gyerme­keiket taníttatni. Az elesett, rászoruló emberek támogatása mindannyiunk kötelessége és nemes ügyet vállalnak fel mindazok, akik ezt teszik. A kormány szociális intézkedé­sei sorában a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszer a diákok támo­gatására jött létre és ennek kere­tén belül a megyében lévő telepü­lések számos továbbtanulót tá­mogatnak. Balassagyarmat ön- kormányzata dicséretes módon 70 fiatalnak nyújt rendszeres tá­mogatást tanulmányaik végzésé­re. Mindezek ellenére bőven akad olyan család, amely szinte képte­len előteremteni a gyerekek tanu­lási költségeit. Őket is szolgálja a Pap Tamás Emlékére Alapítvány, amely 1998 decemberében jött létre a Balassagyarmat és Rétság vonzáskörzetében élő és tanuló tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának támo­gatására. Pap Tamás 1970-től irá­nyította a balassagyarmati térség útjainak üzemeltetését, de a gyar­mati üzemmérnökség vezetője­ként 1998-ban váratlanul elhunyt. Az értékes társadalmi feladatokat is ellátó személyiség tagja volt a közúti balesetbiztonsági tanács­nak, elnöke volt a városi autó­klubnak és munkáját a szakmi­nisztérium „Az év útkaparója” rangos szakmai díjjal ismert el. A fél évszázadot megélt Pap Tamás özvegye, gyermekei és ba­rátai a szeretett ember emlékére alapítványt létesítettek, amely az elmúlt évben négy fiatalnak adott támogatást tanulmányaik költsé­geihez, az idén pedig 12 diák pá­lyázatát díjazta. A dr. Szakos Pál vezette kuratórium február 2-án, a művelődési központban ünne­- Nem tudom, mikor készül­nek el más közvélemény-kutatók saját felméréseikkel, az interjú napján, január 29-én az ismert, hogy a Tárki-Századvég felméré­sei szerint 10 százalékkal csök­kent az MSZP támogatottsága. Mennyire tartja ezt valószínű­nek?- Megvárom a többi közvéle­mény-kutató intézet adatait is, mindig együtt mérlegelem őket. A mértéktől függetlenül, a jelzés figyelmeztetés, természetesen. Ezt komolyan kell venni, noha a szocialista párt még így is a leg- támogatottabb párt Magyaror­szágon. Kulcskérdésnek tartom, hogy megnyerjük azokat az em­bereket, akik még nem döntöt­ték el, kire adják a szavazatai­kat. Márpedig ők akkor bíznak meg bennünk, ha olyan ügyek­kel foglalkozunk, amelyek az ő sorsukat érintik. A szocialista pártnak minden figyelmét arra kell fordítania, hogy világosan bemutassa: csökkenteni fogja az adókat, lakásokat épít, rendbe teszi az egészségügyet és végre normális egészségügyi ellátást biztosít, és nyugalmat fog adni az országnak. Ha ezek a számok részben vagy egészben igazak, akkor ez időben jött figyelmeztetés. Kellő tisztelettel kell figyelni a közvé­lemény minden egyes rezdülé­sét, mert mi vagyunk őértük, és nem ők miértünk. Meg kell hall­pélyes keretek között hirdetett eredményt, amelyen jelen voltak Pap Tamás családtagjai, a díjazot­tak és hozzátartozóik, ott volt Medvácz Lajos az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke is. A kuratórium elnöke beszámolt arról, hogy 3 600 000 forint gyűlt össze az alapítvány 63600708- 11209337 számú számlájára, amelyet a Cserhátvidéke Takarék- szövetkezet vezet a jó gazda mód­jára. Éne a számlára tavaly három magánszemély és négy jogi sze­mély 415 ezer forintot fizetett be és a megnövekedett alaptőke ka­mataiból adtak támogatást a cé­loknak megfelelően. A kuratóri­um az elmúlt évben is levélben fordult az érintett területek oktatá­si intézményeihez, önkormány­zataihoz, hogy javasoljanak támo­gatásra szoruló diákokat, akik kö­zött előnyt élveznek az alapító közlekedési irányultságú területe­ken tanulók. Az élet a kuratórium döntésébe is beleszólt, mert már két általános iskolást is támoga­tásra szorulónak találtak és mel­lettük öt középiskolás és öt felső­fokú tanulmányokat folytató fia­tal vehetett át több tízezer forintos tanulmányi segélyt. A jó szó is jól jön oda, ahová elkel, de kétszer ad, aki gyorsan ad közmondás ér­vényesült, amely leolvasható volt az érintettek arcáról is. A patvarci Meszjár Pál meghatott szavakkal vett át a Budapesti Műszaki Főis­kolán tanuló lányának, Natáliá­nak szóló támogatást. A nyugdí­jas postás elmondta, hogy a kö­gatni az embereket, odafigyelni arra, hogy mi érdekli őket, ellen­zékben is. KI MIT ÍGÉR?- Nagyon sokan vélték úgy az előző választásokkal kapcsolat­ban, hogy a Fidesz azért nyert, mert többet ígért. Ráadásul, amíg az MSZP nagy hangsúlyt fektetett a kampányban az uni­ós csatlakozásra, addig a Fidesz azt mondta, hogy ingyenes lesz a felsőfokú oktatás.- Igen, ebből tanulnunk kell. Nagyon konkrét, az emberek mindennapjait érintő ügyekben kell kifejtenünk a programun­kat. A másik: be kell tartani az ígéretet. Mert visszakérdezek, tényleg ingyenes lett a felsőok­tatás? Nem, sokkal többe kerül a szülőknek. Ha mi azt mondjuk, segíteni akarunk, hogy a nehéz sorsú gyerekek is eljussanak egyetemre, főiskolára, akkor azt mondjuk, biztosítani fogjuk a jegyzetellátást, azt, hogy az első diploma megszerzéséért ne kell­jen külön anyagi áldozatot vál­lalni. Ha már az ígéreteknél tar­tunk, a másik ilyen példa az adócsökkentés. Tele volt az or­szág azzal, hogy a Fidesz adót fog csökkentem. Márpedig az­óta nőtt az adóterhelés, egy mil­limétert nem csökkent az áfa. Mi '98-ban tévedtünk, de ebből tanultunk. Világosan meg fog­zelmúltban elhunyt felesége távo­zásával nagyon magára maradt a család dolgaival és nagyon köszö­ni a jól jött segítséget. Szeleczki Gábor a Kiss Árpád Iskola 8. osz­tályos tanulója édesanyjával él Ipolyszögön és a Szent-Györgyi Gimnáziumba készül. A kis csa­lád egyedül van gondjaival, ame­lyet az alapítvány támogatása most részben enyhített. Az elmúlt évben is megkapta az alapítvány támogatását Stefan József, aki az ELTE geológiai szakának negyedi­kes hallgatója. Tavaly a minden­napi megélhetéshez és a szakmai gyakorlat költségeinek fedezésé­hez jól jött a pénz, a most szintén támogatást kapott öccsével és édesanyjával élő fiatalembernek, aki az idei támogatásból az auszt­riai szakmai gyakorlatának költsé­geit pótolja. Mellettük támogatást kaptak: Barna Bernadett Iliny, Czinege Julianna Érsekvadkert, Szólal Tamás Herencsény, a ba­lassagyarmatiak: Fűrész Gábor, Stefan István és Klagyivik Klau­dia, az egyetemista Romhányi Márton és testvére Dávid, vala­mint a honfi Gál Gyula, aki a mis­kolci egyetemen folytatja tanul­mányait. A közhasznú alapítvány kuratóriuma kéri a megyei és me­gyén kívüli gazdálkodó szerveze­teket, magánszemélyeket a ne­mes célú, társadalmilag hasznos támogatás folytatására. A Pap Ta­más Emlékére Alapítvány számlá­jára adakozhatnak a személyi jö­vedelemadó egy százalékát erre a célra fölajánlók. A kuratórium szeptemberben újabb pályázatot hirdet, amelyre várják a jelentke­zőket, mert sokan bizonyára nem figyeltek fel erre a nem mindenna­pi lehetőségre. juk mondani, milyen célokat kö­vetünk, azt is, hogyan akarjuk megvalósítani, és ami legalább ilyen fontos, meg is fogjuk csi­nálni. Mert az hitelesíti az ígére­teket.- Ön szerint meddig mond­hatja a Fidesz, hogy ami a kis­gazdapártnál történik, az a kis­gazdapárt belügye?- A Fidesz ezt akármeddig, de nem mondhatja a Magyar Köz­társaság miniszterelnöke, hogy nem érdekli, ami a kormányá­nak egyik pártjában történik. Ugyanis az alkotmány azt rögzí­ti, hogy a miniszterelnök felelős a kormányzat tevékenységének egészéért, nem közvetlenül a miniszterek. Elhiszem, hogy kí­nos a történet, elfogadom, hogy nehezen találják meg a megol­dásokat, de van egy határa a kormányzati felelősségnek, amit nem lehet átlépni. Ha a mi­niszterelnök vagy a pártja nem vonja le a következtetéseket, majd levonják másfél év múlva a választók. JÓ CÉLOK ESZKÖZÖK NÉLKÜL- Mit hozhat az országnak a Szé- chenyi-terv? Hallottunk már olyan megközelítést, hogy a programnak akkor lesz értelme, ha eljut a pénz azokhoz, akikért szól. Nem biztos azonban, hogy például Nógrádi megyében lesz elég pénzük az önkormányza­toknak vagy a vállalkozások­nak, hogy azzal elindulhassa­nak a pályázatokon.- A Széchenyi-terv céljai jók és hosszú távon helyesek. Ha egy kormányzat felelősen gon­dolkodik az országért, akkor ilyen hosszú távú terveket kell kitűznie. A Széchenyi-terv rossz, mert semmilyen eszközt nem rendelt ezekhez a jó célokhoz. Nem tör­- így történt, hogy 1971-től az önkéntesek között vagyok - emlé­kezik. - A parancsnokságot 1989- ben vettem át. Érdekel a szakmai múltunk, de a jelenünk még in­kább. A település életében két alka­lommal is volt olyan nagy tűz, hogy csaknem leégett az egész fa­lu. Sajnos halálos végű tüzeink is történtek. Nógrádi László polgármester is megerősíti, hogy náluk mindig nagy hagyománya volt az önkéntes tűzoltók működésének.- Érsekvadkerten lelkes, jól mű­ködő önkéntes tűzoltócsapat van - mondja határozottan. - A szomszé­dos falvakban is tapasztalják ezt, mert időnként oda is kell menni. Legutóbb is így volt Pusztaberki­ben, ahol segítettünk a nagyobb kárt megakadályozni. A beszélgetésben tovább fejtege­ti, hogy a falu lakóinak biztonságér­zetet ad ez a csapat. Ugyanis előfor­dulnak tüzek különösen aratáskor, vagy begyullad a szeméttelep. No­ha sokat változtak a lakosok is, de még mindig vannak, akik vigyázat­lanok a tarlóégetésnél, s történt már kábelégetésből is tűz.- Ilyenkor az önkénteseknek kell szaladni. Előfordult, hogy a va­sárnapi húsleves mellől ugrottam fel riasztani őket a szeméttelephez - eleveníti fel az emléket. Az önkormányzat elégedett az önkéntes tűzoltók munkájával és ezt szerény mértékben ki is szok­ták fejezni. Évente egyszer a csa­patértekezleten hangzik el a köszö­net, amit megtoldanak a lehetősé­geikhez mért anyagiakkal is. tént más, mint a költségvetés­ben meglévő pénzeket átkeresz­telték Széchenyi-tervre. Tehát nincs pluszpénz ezekre a felada­tokra. A Széchenyi-terv rossz azért is, mert magántőke és ön- kormányzati pénzek bevonásá­val próbálja megvalósítani azo­kat a helyes célokat, amelyek egyébként az állam feladatai. Ezt nagyon sajnálom. Hadd mondjak egy példát. Ha a szocialista párt kormányon marad '98-ban, az M3-as 2000. december 31-ig Polgárig ért vol­na. Az én olvasatomban nem történt más, mint két évig nem csináltak semmit, most pedig gyorsan megpróbálják behozni a lemaradást, egy Széchenyi- terv szalagot rátéve a produk­tumra. Ha az MSZP kormányon ma­rad, már folyamatban lennének a csatornaberuházások azokon a településeken, amelyeken ez elengedhetetlen. Most csak bot­rányokat hallunk a környezetvé­delmi tárca pénzeinek felhasz­nálásáról. A központi pénzeket a nehéz helyzetű térségekbe kellene cso­portosítani, ez is része kellene hogy legyen egy fejlesztési terv­nek. Attól félek, hogy éppen itt nem lesz elég pénz arra, hogy elnyerjék a Széchenyi-terv pá­lyázatait, legalábbis addig, ameddig az önkormányzatok ennyi költségvetési támogatás­sal rendelkeznek. MINIMÁLBÉR MÁSKÉNT- Korábban ön kezdeményez­te a minimálbér 40 ezer forintra emelését. Milyen hatásai lesznek ennek a döntésnek? Nógrád me­gyében tudjuk, hogy sok esetben éppen a munkavállalók kerültek ezáltal rosszabb helyzetbe.- A minimálbér emelését 1999 tavaszán kezdeményez­Pásztor János azt csak a többiek unszolására mondja el, hogy szá­mos elismerés birtokosa. Több di­cséretet kapott a felettes szervektől. Az Országos Tűzoltó Szövetségtől pedig megkapta a Szécsi Ödön-em- lékplakettet. Azt mondja, hogy mindez nemcsak a személyes ér­deme, a jól teljesítő csapatnak is kö­szönheti.- Támogatjuk az önkénteseket a pályázatokon történő részvételben is - említi a polgármester. - Leg­utóbb is egy pályázat révén sikerült több százezer forintért csaknem új­jávarázsolni a negyvenéves Csepel autót, amely megújulva szolgálja a falut. Jelenleg huszonnégyen van­nak az önkéntesek. Ennek a két­harmad része aktív, a többiek nyugállományúak, régi tűzoltók, akik korábban a hivatásosaknál szolgáltak. Őket sem akarják kizár­ni. Azt szeretnék, hogy közöttük le­gyenek, ameddig megtehetik.- A csapat harmada huszon­éves, tehát fiatalodunk - mondja büszkén a parancsnok. - így aztán a versenyeken ők szaladnak, nem az öregek. Ez történik a riasztásnál is, ahová a helyzet hozza követel­mények szerint általában négyen- öten vonulunk. A közfeladatokban is aktívan részt veszünk. A helyi polgárőr-egyesülettel is együttmű­ködünk. A tűzoltók között is van öt polgárőr, jómagam pedig az egye­sület elnökhelyettese vagyok. Éjjel- nappal, együtt járőrözünk a határ­őrökkel is. A polgárőrségben is majdnem harmincán vagyunk. A polgármesteri hivatal melletti tűz­oltószertárban megmutatják azt a tem, csak nem így. Az volt az el­képzelésem, hogy Magyaror­szágon 8 órai munkával min­denki legalább annyit keressen, mint a hivatalos létminimum. Csakhogy volt két feltétel. Az egyik, hogy a minimálbérnél ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni, vagyis az emelés ne menjen el adóba. A másik az volt, hogy helyenként és ágaza­tonként különböző módon, 3-5 évig kapjanak mentességet a munkaadók az egészségügyi hozzájárulás befizetése alól, és olyan adókedvezményeket, amelyek révén ez idő alatt biz­tosítani tudják, hogy megma­rad a foglalkoztatás, nem kerül nekik összességében többe a foglalkoztatás, mint korábban. A minimálbér-emelést a kor­mány, hogy úgy mondjam ma­gáévá tette, de a két feltételről úgy megfeledkeztek, mintha soha nem lett volna. Pedig mindkét ügyben törvénymódo­sítást kezdeményeztünk. Ebből arra következtetek, hogy a kor­mány részéről csak propagan­dafogásról volt szó, amely saj­nos visszaüt. A munkáltatók ki­kerülik ezt, kiskapukat keres­nek, ami most már sem a dol­gozónak, sem a munkáltató­nak, sem az államnak nem jó. Ráadásul van egy olyan gro­teszk következménye a közal­kalmazotti szférában, hogy alig van bérkülönbség egy minimál­béren frissen foglalkoztatott és egy néhány éve már ott dolgo­zó ember között. Ez rossz meg­oldás, ezt korrigálni kell.- Lehet még? Hiszen a 40 ezer forint jövőre már 50 lesz, ami újabb gondokat vetít előre.- Év közben is lehet termé­szetesen, erre mód van egy pót­költségvetés keretében. DUOELLAI ILDIKÓ matuzsálemkorú Csepel 420-as gépjárműfecskendőjüket, amelyet a pályázati pénzből fiatalítottak meg. Az előírt tömlőszerelvényeken kí­vül van két új légzőkészülékük tar­talék palackokkal. Védősisakot, vé­dőruhát pedig a balassagyarmati tűzoltóktól kaptak. Három darab hőálló védőruhával is dicsekedhet­nek, s tavaly vásároltak mentőheve­dereket. Az önkormányzat költség- vetéséből ők is részesednek, ami annyit jelent, hogy a működtetést fedezik. Az eszközeik javításában pedig a helyi Agromera Rt., a vala­mikori tsz segít. A tűzoltókocsi ka­rosszéria-felújítását, mivel helyben nem tudták megoldani, ezért átad­ták a salgótarjáni tűzoltóknak. Azért hogy családon belül marad­jon az a kis pályázati összeg is. Pásztor Jánostól megtudom, hogy a csapat kétharmada részt vett egy harminc- órás alaptanfolyamon. Ha a négy-öt fiatalkorú önkénteshez még újabbak is jelentkeznek, nekik is szerveznek tanfolyamot. Az idő­sebbek is megújítják a tudásukat, hiszen már sokasodnak körzetük­ben is a vegyi dolgok. A településen keresztül vezet a 22-es útvonal, amelyen veszélyes anyagokat is szállítanak.- Meg kell tanulnunk az új dol­gokat, mert sose tudni milyen baj­hoz kell vonulnunk - mondja a pa­rancsnok, s még megtoldja: - Min­den mentést előszőne és jól kell el­végezni. Ezért tanulunk. Beszélgetésünk végén a polgár- mester még megjegyzi. A hatékony csapat nagyrészt Pásztor János pa­rancsnoknak köszönhető, mert ha ő nem lenne ilyen lelkes, a csapat sem lenne eredményes. Rájuk nemcsak a tűzoltásban számítha­tunk, hanem minden olyan mun­kában, amelyet ők tudnak csak biz­tonsággal elvégezni. Például ők a magasban sem szédülnek. PADÁR ANDRÁS Idősek népfőiskolája A salgótarjáni József Attila Művelődési Központban tartott rendezvénysorozat legközeleb­bi programját február 7-én, szer­dán 14 órától tartják. Földiné Gyetvai Mónika „A kozmikus energia és a reflexológia kapcso­lata” címmel tart előadást. Tolvajokat keresnek Ismeretlen tettest keres a sal­gótarjáni rendőrség. Az illető január 27-re virradóra felfe­szítette egy salgótarjáni la­kos Karancslapujtőn lévő la­katlan családi házát, ahon­nan 300 ezer forint értékű szerszámgéppel távozott Ugyancsak lopás miatt keres­nek ismeretlen elkövetőt a bátonyterenyei rendőrök. Az „enyveskezű” január 26-án 23 óra körül Kisterenyén, a Ma­dách úton lévő buszmegállóban felkapta egy helybeli lakos számzáras diplomatatáskáját, majd elfutott vele. A táskában az iratok mellett 170 ezer forint is volt. Színesfémtolvajok után nyo­moznak a salgótarjáni rend­őrök. A „szarkák” az egyik szak- középiskola bejárati ajtajáról 50 ezer forint értékben szegőléce­ket, a megyei levéltár épületéről 20 ezer értékben esőcsatornát vittek el. Drégely és Drégelyvár között, a vasúttól 5600 méter légvezetéket loptak el január 18- án ismeretlen tettesesek. Az okozott kár 126 ezer forint. Ismeretlen személy január 26-ra virradóra az ajtó befeszíté- sével behatolt Balassagyarma­ton egy családi házban, s a dol­gozóasztalon talált 1,5 millió fo­rintot „elemelte”. Az ügyben lo­pás miatt nyomoz a balassa­gyarmati rendőrség. SZABÓ ENDRE Átkeresztelt pénzek vannak a Széchenyi-tervben Interjú Szekeres Imrével, a parlament költségvetési bizottságának elnökével A Széchenyi-terv azért rossz, mert nincs benne pluszpénz az egyébként jó célokra. Egyszerűen a költségvetésben meglévő pénzeket keresztelték át Széchenyi-tervre. Ilyen módon a kormány magántőke és önkormányzati pénz bevonásával akar megoldani egyébként állami feladatokat. Ezt Szekeres Imre, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke fej­tette ki a lapunknak adott interjúban. A szocialista politikus, mint a minimálbér-emelés korábbi kezdeményezője arról is beszélt Salgótarjánban, miben tér el a jelenlegi megoldás az általa javasoltaktól. Szekeres Imre úgy véli, az emelés hibáit pótköltségvetésben kell korrigálni.

Next

/
Thumbnails
Contents