Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-03 / 29. szám

2001. FEBRUÁR 3., SZOMBAT MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Az új világ a család köré épül Orbán Viktor harmadszor mondott országértékelő beszédet A Pesti Vigadó dísztermében csütörtök este a miniszterelnök mintegy 50 perces beszédben értékelte az ország helyzetét. A rendezvényen az idén először vehettek részt az ellenzéki pár­tok képviselői. Orbán Viktor szerint a megvalósuló új világ a család köré épül; pillérei a munka, a tudás és a rend. Munkaerő-piaci elemzés „Költségkímélő” alkalmazási formák Visszatekintve a rendszervál­tozás óta eltelt tíz esztendőre Or­bán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország most egy olyan hajóra hasonlít, amelynek hi­bás alkatrészeit a vihar után ki­cserélték, a fedélzetén lévők látják a helyes irányt. Eredmé­nyeink elérésében három té­nyező játszott döntő szerepet: a vállalkozói szellem, a munka és a bátorság. 2000. EV. Az elmúlt esz­tendő sokkal több megpróbál­tatással járt, mint arra számí­tottunk: az évszázad legna­gyobb árvize látogatott meg bennünket, amiben 100 milli­árd forint „úszott el”; az olaj­válság 350 milliárdba, az euró gyengélkedése további 500 milliárd forintba került az or­szágnak. Mindennek ellenére - mutatott rá a kormányfő - az egész európai térségben Ma­gyarország az egyetlen olyan állam, ahol nem nőtt, hanem csökkent az infláció. 1990 óta a tavalyi esztendő volt a magyar gazdaság legsi­keresebb esztendeje. Orbán Viktor kiemelte: lassult a né­pesség csökkenése, csökkent a szegénységben születő gyere­kek száma, a szegények jöve­delme kevésbé marad el az or­szágos átlagtól. Az egészségügyi átalakítás lendülete az elmúlt év máso­dik felére kifulladt - jegyezte meg az előadó, kifejezve remé­nyét, hogy a reform új lendüle­tet kap. A 2000. évben a halálozások száma 3 százalékkel csökkent, 3 százalékkal nőtt a születések száma, 6 százalékkal több házas­ságot kötöttek. CSALÁDOK. Minden csalá­dot úgy kell segíteni, ahogy gondja és érdekei kívánják. Azoknak, akik már biztosították maguknak az élet minőségét, meg kell adni a gyermekek utáni adókedvezményeket. Más csalá­dokban, ahol a szülőknek nincs elég pénzük ahhoz, hogy rende­sen ellássák gyermekeiket, az is­koláztatásban, a munkalehető­ségben kell segíteni. MUNKA. Az elmúlt évben csökkent a munkanélküliség mértéke, sőt, ma már egyre több betöltetlen állás van a gazdaság­ban. Nincs már messze az az idő, amikor kiderül, hogy nincs az or­szágban elegendő munkáskéz. Az új munkanélkülisegély-rend- szerről szólva Orbán Viktor hangsúlyozta: segélyt csak az kaphat, aki a közmunkából is ki­veszi a részét. A minimálbér megemelésének egyik célja is az volt, hogy a munka értékét a se­gély értéke fölé emeljék. FÖLDTULAJDON. A korsze­rű mezőgazdaság érdekében még az év közepéig meg kell al­kotni azt a törvényt, amely a helyben lakó gazdáknak juttat földet és megszünteti a birtokok szétaprózottságát. TANULÁS. Ma már minden harmadik diák egyetemre ke­rülhet, de a cél az, hogy min­den második felsőfokú végzett­séget szerezzen. ROMÁK. A kormányfő is­mét hangsúlyozta: a felemelke­déshez az út a munkán és a ta­nuláson keresztül vezet. Ör­vendetes eredmény: az ösztön­díjban részesülő romák száma már 8000, s nincs már olyan ci­gánygyermek, amelyik azért nem tud tanulni, mert nem kap ösztöndíjat. KÖZREND. Orbán Viktor rámutatott: sikerült kiiktatni mindennapjainkból a robban­tásos merényletek jelentette fe­nyegetést, rettegést; megkezd­te működését a szervezett bű­nözés elleni központ. MAGYARSÁG. Meg kell kezdeni a határokon átívelő nemzeti újjáegyesítés prog­ramját, azaz meg kell alkotni az úgynevezett státustörvényt. SZÉCHENYI-TERV. Erős, hatékony, gyors motorra van szükségünk, „zakatoló” gazda­ságra, amely összefogja a ma­gyar alkotóerőt. Orbán Viktor kifejezte meggyőződését, hogy a nagy nemzetépítő terv több száz milliárd forintnyi külföldi tőkét is behoz az országba. TUDÁS. A növekedés forrá­sa nem az olcsó munkaerő, ha­nem a művelt elme lesz, ezért az oktatásra és a kutatás-fej­lesztésre szánt összeg több mint 60 százalékkal növekszik - fejez­te be a miniszterelnök az ország helyzetének és feladatainak ösz- szegezését. A munkavállalók körülbelül 25 százalékát alkalmazzák a cégek költségkímélő, a piaci körülményekhez igazodó foglalkoztatási formákban - derül ki a Gazdasági Minisz­tériumnak a napokban köz­zétett munkaerő-piaci elem­zéséből. Az elemzés egy 4600 gazdálkodó körében végzett felmérés alapján megállapítja, hogy 700-800 ezerre tehető azoknak a dol­gozóknak a száma, akik ha­tározott idejű vagy alvállal­kozói, illetve megbízási szerződés segítségével he­lyezkedtek el, s ez a jogi sze­mélyiségű gazdálkodói szer­vezetek statisztikai létszá­mának 25 százaléka. A határozott idejű foglalkoz­tatás keretében pedig 450-500 ezer dolgozót alkalmaznak a gazdálkodók. A határozott idejű alkalmazás előnye a cégeknek, hogy így könnyebben vehetnek fel dolgozókat a rövid idejű, al­kalmi vagy speciális ismeretet igénylő feladatokhoz. A munka- vállaló elbocsátása is kisebb költséggel jár, így jobban iga­zodhatnak a piaci igényekhez. A határozott idejű szerződések időtartama általában 180-220 nap - állapítja meg az elemzés. A munkáltatók 65 százalék­ban szakképzetlen, 35 százalék­ban szakképzett dolgozókat vesznek fel határozott időtar­tamra. Korábban inkább a ki­A közoktatásban péntekig mintegy 1,5 millió általános és középiskolás diák kapta kézhez félévi bizonyítványát. Az ország háromezer-hétszáz általános és több mint ezerötszáz középisko­lájában hétfőn kezdődött a félévi értesítők kiosztása, s péntekig minden szülő megtudhatta, ho­sebb cégek kötöttek határozott idejű szerződést, ma már a 300- nál több dolgozót foglalkoztató cégek az országos átlagnál is nagyobb arányban alkalmaznak üyen időtartamra munkavállaló­kat. A határozott idejű szerző­dés alapján foglalkoztatottak aránya a felmérés szerint 16,7 százalék. Ugyanakkor határo­zatlan idejű n alkalmazásban áll 78,7 százalék. A fennmaradó néhány százalék a nem teljes múnkaidőben, illetve a nyugdí­jasként foglalkoztatottakat je­lenti. A nem teljes munkaidős foglalkoztatottak között említ­hetők meg a részmunkaidőben alkalmazottak. Arányuk igen alacsony, csupán 2 százalék a felmérés szerint. A nemzetgaz­dasági átlaghoz képest a feldol­gozóiparban valamivel maga­sabb a határozott időre szóló szerződések alapján foglalkoz­tatottak aránya, eléri a 17,7 szá­zalékot. A felmérés megállapítja, hogy a gazdálkodók csaknem 27 szá­zaléka alvállalkozói szerződés­sel vonja be a munkavégzésbe a dolgozókat. A megbízási szerző­dés alapján munkát kínáló cé­gek aránya 20 százalék körüli. Az alvállalkozói szerződések ér­téke a cégek nettó árbevételé­nek 16 százalékát teszi ki. A megbízási szerződések értéke a személyi jellegű kifizetések több mint 6 százaléka - utal rá a felmérés. gyan teljesített gyermeke. A jegy mellé szöveges minősítést is ké­szítettek a pedagógusok. Pokomi Zoltán oktatási miniszter erről elmondta: ez a szülőkkel való kapcsolattartás egyik igen fontos eleme, s a gyerekek fejlődéséhez kötődő értékelést ad. A miniszterelnök Magyarországot egy hajóhoz hasonlította... ■ Félévi bizonyítványok Tessék elhinni: demokrácia van! Várja tagjai sorába a Polgári Együttműködés Salgótarjánért Egyesület! Polgári Együttműködés Salgótarjánért Egyesület - ízlelgeti a szót a nóg­rádi honpolgár, amióta egy rövid újsághírben tudomást szerezhetett szűkebb pátriájának legújabb civil kezdeményezéséről. Érti a kifeje­zést, ám mégis elmélázik egy kicsit: pol gá ri e-gyütt-mű-kö-dés... Mi fán terem? Az együttműködés fogalma világos, a polgári jelző már nem annyira. Hallott ugyan már sokféle összefogásról, no de ilyenről és itt, a Karancs meg a Mátra szorításában legfeljebb árulkodóan furcsa hang­súllyal. Aztán működésbe lépnek természetes védőreflexei is: nem vala­mi új szemfényvesztésről van-e szó, valamiféle álcázott lélekrablásról, újmódi szocialista brigád- vagy népfrontmozgalomról? Rossz a gödörben A tisztánlátás végett beszélgettünk a Polgári Együttműködés Salgótarjánért Egyesület elnökségének tagjaival: Ferencz Gyula elnökkel, az egykori nép­szerű középhátvéddel, a megyei labda­rúgók elnökével, az MLSZ elnökségé­nek tagjával, Kakuk József általános el­nökhelyettessel, a Toyota Kakuk Autó­ház Kft. vezetőjével és dr. Medve László elnökhelyettessel, a Szent Lázár megyei kórház intenzív osztályának vezető fő­orvosával. A Kakuk Autóház telephe­lyén január 24-én 12 résztvevővel meg­alakult egyesület alapítói két esztendőre szavaztak bizalmat a háromfős elnök­ségnek.- Összefogásuk érthető, hiszen az erők igazán csak így sokszorozhatók meg. Ezért működik itt már több civil szervezet, például úgynevezett polgári kör is. Mi tette hát mégis szükségessé a Polgári Együttműködés Salgótarjánért Egyesület megalakulását? Ferenc Gyula elnök: - Az a folyama­tos tapasztalat és nem éppen felemelő gazdasági és szociális helyzet, ami Sal­gótarjánban kialakult a kilencvenes évti­zed második felében. Azt tapasztaljuk, hogy a városi vezetés képtelen egyedül kivezetni az itt lakókat abból az átfogó, mély válsággödörből, amelybe beleju­tottunk. S ebbe nem nyughatunk bele. Ez indokolta megalakulásunkat. Úgy gondoljuk, hogy szélesebb összefogás­sal eredményesebbek tudunk lenni.- Hogyan gondolják el mindezt? Neve­zetesen: milyen célokat fogalmaztak meg az egyesület számára? Dr. Medve László elnökhelyettes: - Az egyesület célja a helyi közösségek fej­lesztése, azoknak a tenni akaró állam­polgároknak és egyesületeknek a támo­gatása, akik elkötelezettek és fogéko­nyak a nemzet hagyományos értékei és az európai kulturális örökség iránt. Va­gyis a mi gondolkodásunkban együtt je­lenik meg a nemzeti és az európai érték­rend, az ebből eredő erkölcs, kultúra és szolidaritás. Mi az egyének boldogulá­sáért, a jogállamiság, a szociális piac- gazdaság és a magyar polgári demokrá­cia erősítése érdekében kívánunk mun­kálkodni. De nem puszta általánosság­ban, hiszen itt élünk Salgótarjánban és környékén. Ennek megfelelően kivált­képpen Salgótarján és térsége fejlődését kívánjuk elősegíteni, többek között úgy, hogy szakmai és polgári fórumot terem­tünk a helyi fejlesztéssel kapcsolatos társadalmi kezdeményezéseknek és vé­leményeknek, hogy az itt élő polgárokat bevonjuk a tevékenységbe és egyúttal nyilvánosságot biztosítsunk a város és a térség polgárai számára. Szándékunk, hogy összehangoljuk tagjaink elképze­léseit, szervezzük a polgári társasélet fó­rumait, találkozóit, véleményeket ösz- szegezzünk és ezeket alkalmanként ál­lásfoglalásokban adjuk közre. Vállalt fel­adatainkat úgy tudjuk következetesen és a kívánt színvonalon elvégezni, hogy az egyes feladatok végrehajtására mun­kacsoportokat hozunk létre. Mi így kí­vánjuk befolyásolni a helyi és az orszá­gos politikai döntéshozatalt. Polgár, befeketítve- Nemes törekvés, amely csak komoly munkával és népes részvétellel lehet cél­ravezető. Aztán nálunk még gondot je­lenthet az is, hogy valójában ki az, aki kapcsolódhat az egyesülethez, mert a polgár szót a múltban eléggé lejáratták, szándékosan félremagyarázták és még ma is tudatosan torzítják. Ferencz Gyula: - Éppen ezért kell ezt is - és sok mást - a maga helyére tenni. A mi felfogásunk szerint a polgáriét egyszerűen magatartást és megfelelő szellemet, erkölcsöt jelent. A polgár önálló gondolkodású és cselekvő em­ber, autonóm személyiség. Magyaror­szág felemelkedése a polgár nélkül el­képzelhetetlen, éppen úgy, mint aho­gyan kétséges lehet a Nyugat Európá­hoz való csatlakozásunk is. A polgáriét másképpen mondva a történelmi azo­nosságtudat kifejezője, amelyben együtt van jelen a nemzeti és az európai kulturális örökség. Vagyis a polgár az, aki érték- és érdekközösséget képez a falvak és a városok lakói között. A pol­gár szerepe és felelőssége óriási. A pol­gároknak nem egyszer össze kell fogni­uk, hogy megvédhessék a tudás, a te­hetség, a szorgalom és a tisztesség ré­vén való felemelkedés jogát, hiszen mindenkiben él a békés, tisztes polgári jólét vágya, a nyugodt és biztonságos jövő reménye. Olykor össze kell fog­nunk arra is, hogy megvédjük a tárada­lom minden tagjának kijáró szólás- és véleményszabadságot.- A jogok megfogalmazása rendben szokott lenni a nem polgári demokráci­ákban is. Például szólásszabadság volt a Kádár-rendszerben is, de próbált vol­na csak eltérő véleményt megfogalmaz­ni akármilyen pártbizottsággal szem­ben. Önök civil szervezetnek nevezik magukat. Ugyanakkor számos tapasz­talat van arra, hogy az ember nagyon nehezen tudja megőrizni pártatlansá­gát; illetve ha megőrizte, az ellenfelek igyekeznek mindenféle, sokszor egé­szen badar címkékkel, hazugságdara­bokkal összekoszolni. Komolyan hihet- jük-e hát, hogy a Polgári Együttműkö­dés Salgótarjánért Egyesület hosszú tá­von megmarad eredeti céljánál, a civil keretek között? Kakuk József általános elnökhelyet­tes: - Ez a kérdés nem alaptalan, hiszen nap mint nap tapasztaljuk, hogy az em­bereknek van véleményük, de nem me­rik elmondani. Vagy ha elmondják, ak­kor nagyon meg kell gondolniuk, hogy ki hol mit és mikor mond. Hovatovább már úgy érzi a gondolko­dó ember, hogy Salgótarján a félelem városa. Mi pedig pontosan azt akarjuk, hogy ez ne így legyen, hogy az emberek értsék meg, tapasztalják és higgyék el: demokrácia van Magyarországon, va­gyis lehet, sőt kell véleményt mondani mindennapi életünkről. Úgy hisszük, csak ettől az őszinte véleménynyilvání­tástól várhatjuk a jobb jövő, a jobb élet kibontakozását, amire joga van minden embernek. Ennek a feladatnak csak pár­tatlansággal lehet megfelelni. Van más(ik)- Jobb életet mindenkinek? Jó hallani és ez akár szlogenje is lehetne az egyesü­letnek. Ezt a megfogalmazását érthetjük úgy is, hogy önök szerint polgár lehet mindenki? Kakuk József: - Nagyon is el tudjuk képzelni magunkat azoknak az embe­reknek a helyébe, akiknek hónapok óta nincs munkájuk és a családjuknak nem jut kenyér. Tudjuk mit jelent ez, éppen ezért valljuk, mindenkinek joga van az emberi élethez, mindenki lehet polgár és a polgári demokrácia ereje pedig ép­pen a szabad és felelős emberek közös­ség-, gazdaság- és kultúrateremtő kez- , deményezéseiben van. Pár esztendeje voltak politikusok, akik azt hangoztat­ták, nincs alternatíva. Aki ezt állítja, az valójában a demokrácia felszámolásá­ban segédkezik. A mi egyesületünk a polgári demokráciát szervezi családi és közösségi szinten és olyan Salgótarjánt, olyan városkörnyéket akar, ahol az em­berek szabad szellemben, öntudatosan, felelősséggel és jólétben élnek. Ez a mi terünk, ennek megteremtésén dolgo­zunk. És ehhez a munkához várjuk a céljainkat elfogadó, tevékeny embere­ket. Az egyesületről további információ­kat február közepén lehet szerezni, ami­kor egy ismert személyiség tart majd széles érdeklődésre számot tartó elő­adást. Ekkor lehet hozzájutni a belépé­si nyilatkozatokhoz is. ________________________________________________S. L i

Next

/
Thumbnails
Contents