Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

„Kertészkedés” fehérasztal mellett nérasztal mellett ünnepi ülésen tekintették át közösségük negyed- ázados történetét a kertbarátkor tagja Szécsényben. Eddig hat or- ágos és tájjellegű kiállításon mutatkoztak be. (2. oldá) Pedagógusok a drogmegelőzésért A szenvedélybetegségeket megelőző iskolai program bevezetése és a tapasztalatcsere céljából szervezett képzést nemrég a Balassagyar­mati Óvoda, Általános Iskola és Pedagógiai Szolgálat. (3. oldal) Előtérben az utánpótlás-nevelés A közelmúltban megalakult a Salgótarjáni Barátok Torna Clubja, melynek célja a nagy múltú SBTC tradícióinak ápolása, valamint a helyi és környékbeli fiatal focisták nevelése lesz. (7. oldal) NOGRAD MEGYEI 3ALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZECSENY VAROSOK ES TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2001. FEBRUAR 28., SZERDA XII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ARA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 35 FORINT Ha előfizet .lapunkra Ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: :/416-455/213-as mellék Ringbe várjuk megyénk pártjait! Lapunk fórumot biztosít a parttalan politikai viták mederbe tereléséhez Bár még több mint egy esztendő van hátra a legközelebbi or­szággyűlési képviselő-választásokig, úgy tűnik a pártok kö­zött máris kemény küzdelem kezdődött. Elég csak belelapoz­ni lapunk közelmúltban megjelent számaiba, hogy érzékelje az olvasó a kiéleződő ellentéteket. Példaként és az emlékezet felfrissítéseként idézzük vissza az alábbi részleteket. Már járhatók az utak A Karancs-kápolnára dőlt fatörzset is eltávolították fotó. gyurián Február 10-én, Nagy Sándor, az MSZP parlamenti frakciójá­nak vezetője salgótarjáni látoga­tása kapcsán „Valódi váltás lesz, vagy színjáték?” című cikkünk­ben ismertette: „pártja meggyő­ződésen alapuló szándéka, hogy ezt a kormányt leváltsa..." A szocialista frakcióvezető Szájer Józseffel, a Fidesz frak­cióvezetőjével ellentétben ket­tőjük találkozását eredményte­lennek ítélte meg. A február 12-i lapszámban Kövér Lászlónak, a Fidesz elnö­kének balassagyarmati lakossá­gi fórumának adtunk helyet. A pártelnök „Hol van ma Magyar- ország?” címmel fejtette ki néze­teit. Elmondta: „igazuk van a szocialistáknak, hogy kettésza­kadt az ország, de ők szakították ketté.” A millenniumi rendezvé­nyekkel kapcsolatban kijelentet­te, hogy a „Horn-kormánynak nem volt fontos ez a magyarsá­got érintő ügy.” Február 17-én jelent meg la­punkban a „Tüntettek Torgyán ellen” című, „Kisgazda-de­monstráció: Ebből már értenie kell az elnöknek!” alcímű írá­sunk. Ebben elsősorban olyan vélemények hangzottak el, ame­lyek a pártelnök menesztését szorgalmazták. Február 19-én, „Torgyán pártján” címmel érkezett a vá­lasz. E cikkben - mint a cím is jelzi - azok fejtették ki meggyő­ződésüket, akik az országos el­nököt támogatják. Február 20-án, a „Bérfejlesz­tés, tudományos pótlék - Újdon­ságok a megyei költségvetés­ben, diplomások marasztalása” címmel megjelent cikkben Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke értelmezte kedvezőnek a testület legutóbbi ülésének dön­téseit. Február 21-én, teljesen más­ként ítélte meg a megyei köz­gyűlés munkáját az SZDSZ kép­viselőcsoportja. „Kórházpénz fogytán?” című írásunkban azt fejtegették, hogy szerintük csőd­be mehet a megyei önkormány­zat. Ugyancsak a február 21-i lap­számban az MSZP-frakció a „porhintés költségvetésének” nevezte a 2001-es megyei pénz­ügyi tervet. A Bursa Hungarica ösztöndíjról pedig úgy vélte, hogy ehhez a kormány egyetlen forintot sem ad. Szintén a február 21-i szám­ban, „Fidesz: érthetetlen, hogy miért nem pályázott Salgótar­ján” (a Bursa Hungarica kereté­ben - A szerk.) címmel Becsó Zsolt, a Fidesz megyei elnöke­ként fejtette ki véleményét, amely szerint a megyeszéldie- lyen „a szociálisan rászoruló di­ákok egy részét hátrányos hely­zetbe hozták ebben az évben.” A február 22-i számunkban „SZDSZ: maffiák harca a kor­mányban” címmel tudósítot­tunk Fodor Gábor országgyűlési képviselő, pártügyvivő salgótar­jáni sajtótájékoztatójáról. Fodor Gábor egyebek mellett elmond­ta, hogy „ma már a visszaélés, a közpénzek szabálytalan fel- használása szerves részét képe­zi a koalíciós kormány működé­sének.” A február 24-i számban Becsó Zsolt február 21-i nyilat­kozatára reagált Puszta Béla, a megyeszékhely polgármestere „Ez már nem a megyei tanács időszaka!” című interjúban. Azt mondja, hogy a bizonytalansá­gok miatt nem pályáztak és ki­fejti, hogy „a megyei közgyűlés elnöke nem avatkozhat bele egy önálló önkormányzat döntései­be, belügyeibe.” A megyei közgyűlés költség- vetési tárgyalása során felvető­dött ellenzéki megnyilatkozá­sokra reagált február 24-én, „A „Janus-arcú” ellenzék” címmel a Fidesz megyei frakcióvezetője, mondván, hogy az MSZP és az SZDSZ „mást mond a közgyű­lésben és mást a nyilvánosság előtt.” Szintén a megyei közgyűlés­sel kapcsolatban fejtette ki véle­ményét a Munkáspárt frakciója február 26-i számunkban. A munkáspártiak szerint a megyei közgyűlés a sikerpropaganda ré­sze, ugyanakkor olyan fontos dolgokra, mint például egy szű­rőgép nem jut pénz. Február 26-i lapszámunk­ban kapott helyt Giczy György, KDNP-s elnök balassagyarmati sajtótájékoztatója is. A pártel­nök egyebek között elmondta, hogy a kereszténydemokraták szerint a 2002-es választásokon a kormányváltástól többre, a politikai elit cseréjére lenne szükség. Február 27-i számunkban Becsó Zsolt „Nem lehet cél a túl­élés” címmel reagált Puszta Béla február 24-i számunkban megje­lent véleményére. Többek kö­zött ezt írta: ...„a Fidesz-MPP mint rendszerváltó párt nem sír­ja vissza a tanácsokat, ...ha a ta­nácsi rendszer még működne, Salgótarján lett volna az első te­lepülés, amely csatlakozik a Bursa Hungaricához.” Február 28-án, azéz a mai íj napon Puszta Béla válasza ol­vasható. Az elmúlt hetekben a hirtelen je- gesedés, a kidőlt fák, leszakadt gallyak miatt igencsak nehéz dolguk volt a kőbányától a Karancs-kápolnához kiránduló turistáknak, sőt még a gépjármű­veknek is. Mint Bodor Györgytől (Salgótarján, Kékkői u. 36. sz.) megtudtuk, a salgótarjáni erdé­szet munkatársai külső vállalko­zók bevonásával a napokban jár­hatóvá tették a csaknem három Hazánk öt északkeleti me­gyéjének közigazgatási veze­tője a közelmúltban tanul­mányúton járt a szigetország­ban. Tapasztalataikról, útjuk céljáról kérdeztük a megyén­ket képviselő dr. Szabó Sán­dor helyettes államtitkárt, hi­vatalvezetőt.- Utunk öt napja alatt alkal­munk volt ellátogatni a London közelében lévő sunnidale-i köz- igazgatási továbbképző intézet­be, ahol nagy érdeklődéssel hall­gatták a hazánk közigazgatási gyakorlatáról szóló beszámolón­kat - mondotta. - Számunkra is érdekes volt, hogy a nagy hagyo­mányokkal rendelkező ország is éppen három éve fogott bele egy kilométeres erdei útszakaszt és a kápolnára dőlt fatörzseket is el­távolították. Ezt tapasztalták a hét végén budapesti, gödöllői és salgótarjáni turistacsoportok is, akik már akadálytalanul halad­hattak a festői szépségű útvona­lon. Bodor György a természet- barátok, turisták nevében is kö­szönetét fejezi a hathatós intéz­kedésért. ilyen tárgyú átalakításba, amely­nek a lényegét úgy foglalhatnám össze, hogy a nálunk tárgy sze­rint elkülönített első- és másodfo­kú közigazgatási feladatokat most úgynevezett unitárius, vagy egyesített tanács szintjén kíván­ják elvégezni, amelyeket elsősor­ban a nálunk középnagyságúnak nevezett, több százezres váro­sokban fognak létrehozni. Dr. Szabó Sándor elmondta, hogy jártak a 410 ezres Bristol vá­rosában, ahol a helyi önkor­mányzat tájékoztatását hallgat1 ták meg a közigazgatási reform­mal kapcsolatos problémákról. A reform alapján olyan helyi ön- kormányzati kabinetrendszer van kialakulóban, amelyben (Folytatás a 3. oldalon) Mint a fentiekből is kitetszik, az elmúlt bő két hétben lapunk } igyekezett lépést tartani homlokegyenest különböző pártvélemé- f nyék, megnyilatkozások megnövekedett számával. A „többletmun­ka’’ természetesen abból is adódott, hogy két, megyei szinten nagy horderejű és több tízezer polgártársunk életét befolyásoló esemény- j ről, megyénk és megyei jogú városunk költségvetésének elfogadásá- j ról és az azt követő - érzelmektől sem mentes - vitákról tudósítót- I tünk. Számunkra sem érdektelen viszont, hogy jelentős számú olva­sónk észrevételezte a pártok és a politika ilyen arányú részvételét, súlyát a lapban tizennyolc nap alatt. Ezért azt az indítványt tesszük a megyében működő pártok­nak és vezetőiknek, hogy a jövőben egy-egy megyei vagy városi f közgyűlésről , jelentősebb politikai döntésről, egy-egy nagyobb visszhangot kiváltó társadalmi jelenségről, vitáról ne minden esetben külön-külön sajtótájékoztatón szóljanak, hanem szer- j kesztőségünkben, vitafórum keretében mondják el véleményü­ket, hogy olvasóink is kiegyensúlyozottabb és egy időben több ol­dalról megvilágított képet kapjanak az adott kérdésről. Mi pedig továbbra is biztosítjuk nézeteik nyilvánosságát. Közigazgatási vezetők Angliában Elmélet és gyakorlat kézfogása A Miskolci Egyetem tanárai és nógrádi vállalatvezetők közösen a kutatásfejlesztésért A források eddigi szétaprózódása helyett azok koncentrálá­sára van szükség a jelenben és a jövőben, amikor a megye gazdaságfejlesztésére irányuló programok megvalósításához utalunk pályázati pénzeket különböző, elsősorban központi forrásokból - mondta Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlés­ének elnöke azon a tegnapi tanácskozáson, amelyet Salgótar­jánban rendeztek a Miskolci Egyetem tanárainak és néhány nógrádi gyár vezetőinek részvételével. Az eszmecsere legfőbb témá­ja, egyben kérdése: a Miskolci Egyetem Kooperációs Kutatási Központja hogyan tudná segíte­ni a Nógrádban működő cégek, vállalatok fejlesztési programját, s ezek a gazdasági egységek le­hetőségeikhez mérten milyen mértékben hajlandók költeni az egyetemmel közös program megvalósításában. Dr. Cselényi József, a Miskolci Egyetem dékánja bevezetőjében méltatta azt az együttműködési megállapodást, amelyet tavaly az egyetem és Nógrád Megye Közgyűlése kötött, s amelynek célja a megye gazdasági fejlesz­tésének, fejlődésének előmozdí­tása. Hasonló szerződés Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyével is született, a két megye gazdasági életének szereplőivel is zajlik a párbeszéd, a lehetősé­gek, igények felmérése. A pro­fesszor elmondta: az Oktatási Minisztérium pályázatán nyer­tes kutatásfejlesztési központ programmegvalósításához több tudományos műhely gárdájával is szövetkeznek. Például foko­zottan számítanak a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótar­jáni Intézetének kutatógárdájá­ra. Hangsúlyozta: az egyetem és a nógrádi közgyűlés eredmé­nyesen alakuló együttműködé­sének egyik példája, hogy a miskolci központ részeként Sal­gótarjánban is létrehozták a most formálódó műszaki-fej­lesztési együttműködés gyakor­lati megvalósítását segítő irodát, amelynek vezetője Paróczay Pé­ter, a salgótarjáni számviteli főiskola tanára. A miskolci fej­lesztési központ két tudomány, a mechanotrika és az anyagtu­domány területein működő vál­lalatok kutatás- és gyártmány- fejlesztésével kapcsolatos - gyártmány- és gyártás-, minő­ségfejlesztés, logisztika és ter­mékek újrahasznosítása - kér­déseiben kíván választ adni, (Folytatás a 3. oldalon) Akcióban a papagájkommandó Becsó Zsolt legutóbbi, egyébként sokadik ha­sonló - lásd fideszes papagájmódszer - megszóla­lásában van egy olyan rész, amellyel teljesen egyetértek. Az Orbán-Torgyán-kormány helyi kép­viselője ugyanis csak néhány példát ígér azért, „hogy ne rabolja az olvasók idejét, ne éljen vissza türelmükkel, no és persze, hogy ne pazarolja olyan vitára a jobb sorsra érdemes lapfelületet, amelyben egyébként is a tények döntenek és nem a vitatkozók - szerencsére.” Kár, hogy a továbbiakban nem hallgat magára és csak ismételgeti sokszor hallott mondandóját, abban a hitben, hogy attól az igazzá lesz. Én viszont megfogadom tanácsait és valóban rövid leszek és a magam részéről egyben lezárom ezt a vitának egyébként nehezen nevezhető „szö­vegelést.” Becsó Zsolt „példái” közül az első a megyei kór­ház és rögtön meg is fogalmazza a város bűnét, miszerint nem járulunk hozzá a kórház működé­séhez. A hír igaz, csupán annyi tartozik még hoz­zá - ami ezek szerint nincs a betanult szövegben - hogy a kórház működésére, fejlesztésére a pénzt teljes egészében a megyei önkormányzat kapja, te­hát övé a teljes kötelezettség, a felelősség. Azzal pedig, hogy az ellátottak nagy része salgótarjáni polgár, nem is értem, mit akar mondani az elnök úr, hiszen nem szívességet tesz, mert ez is a köte­lessége. Arról már nem is beszélve, hogy mi lenne a kórházzal a salgótarjáni betegek nélkül a jelenle­gi egészségügyi támogatási rendszerben... Mellesleg mi jó színvonalon ellátjuk azt, ami a mi dolgunk, az egészségügyi alapellátást és lehe­tőségeink szerint segítünk a kórházi feladatok ellá­tásában is, lásd orvoslakások. A másik nagy „adu” az elnök úr mondókájábán a megyei infrastruktúra helyzete. Véleményem szerint ez ügyben kevés az, ami az előző kormá­nyok alatt történt és kevés az, ami most történik - különös tekintettel az országosan beharangozott csodálatos programokra, tervekre. Ha Becsó Zsolt elégedett azzal, ami Nógrád megyében például az út- és vasútfejlesztésben történik, illetve nem tör­ténik, lelke rajta. Minden esetre a végeredmény az Orbán-Torgyán-kormányt, valamint Becsó Zsolt érdekérvényesítő képességét minősíti. Ami pedig a kultúrát illeti, nyugodtan össze lehet hasonlítani a megyei önkormányzat és a megyei jo­gú város szerepvállalását és az eredményt termé­szetesen itt sem az dönti el, hogy ki ismételgeti gyakrabban saját álláspontját. A cikkben felhozott példák közül ismét csak kiragadok egyet, ami vi­szont jól példázza a harcmodort. Személy szerint én is nagyon örülök annak, hogy „végre tisztázták” a Palócföld című folyóirat helyzetét. De vajon ki a felelős azért, (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents