Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-27 / 49. szám

2001. Február 28., szerda HÁZAI TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Meghallgatták Boros Imrét Az agrártámogatásoknál a legfontosabb vezérelv a jövedelmezőség Boros Imre nem „Torgyán-bombákat” akar hatástalanítani, hanem a mező- gazdaságra és a minisztérium előtt álló feladatokra koncentrál. Az agrár­tárca irányításával ideiglenesen meg­bízott miniszter tegnap számot adott eddigi tevékenységéről és a jövőre vonatkozó elképzeléseiről az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt. Budapest Boros Imre elmondta: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) visszaállította a közjogi állapotokat. Hatálytalanította azokat a miniszteri ren­deleteket, amelyek értelmében a politikai államtitkár (a már menesztett Szabadi Bé­la) korábban magához vonta a közigazga­tási államtitkár jogkörének egy részét és a minisztérium pénzgazdálkodásával kap­csolatos összes jogkört ő gyakorolta. Beké­rette a minisztériumba Szabadi Bélát, aki­től azokban a kérdésekben vár jogérvé­nyes nyilatkozatot, amelyekben a volt poli­tikai államtitkár jogköre átfedte a közigaz­gatási államtitkárét. Ellenőrizni szeretné továbbá a Szabadi hivatali tevékenysége alatt keletkezett ügyiratokat. Azt is vizsgál­ni fogja, hogy az exállamtitkár milyen szerződéseket kötött az FVM tulajdonában és az ő irányítása alatt lévő cégekkel. Az idei agrártámogatásokról szólva Boros kifejtette: a jogszabály az interneten már olvasható és hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben is. Az agrártámogatá­soknál a legfontosabb vezérelv, gazdasági kritérium a jövedelmezőség. Ezt az európai uniós források és a csatlakozás miatt tartja fontosnak. Ki kell alakítani az optimális birtokméreteket, amely a támogatásokkal együtt jövedelmet hoz a gazdálkodónak - mutatott rá a miniszter. - Ezt a kormányzat elsősorban a családi gazdaságok támogatá­sával szeretné elérni, de tudomásul veszi, hogy a mezőgazdaságban más gazdálkodá­si formák - gazdasági társaságok, rt.-k, szö­vetkezetek - is működnek. Véleménye sze­rint a nem jövedelmező parasztgazdaságo­kat át kell sorolni a szociális szférába. A szövetkezeti üzletrésztulajdonnal kapcsolatosan kifejtette: a végrehajtás so­rán nagyon fontos az ügy időbeni lezárása és az április 15-ei határidő betartása. A tör­vény végrehajtási rendeletét most finomít­ja a kormány - közölte a miniszter. - A pénzügyi fedezet biztosítva van, a forma- nyomtatványok egyszerűek, könnyen kitölthetőek lesznek. A megbízott agrárminiszter szerint nem tűr halasztást a SAPARD-program sem. A hét évre szóló pénzügyi megállapodást ma írják alá Brüsszelben. Az uniós pén­zekhez előreláthatóan ősszel lehet majd hozzáférni, a megfelelő pályázatok kidol­gozása érdekében a tárca felkészíti a falu­gazdászokat. __________________________________ujjváimi B oros Imre (balról) Farkas Sándorral (Fidesz-MPP), a mezőgazdasági bizottság elnökével FOTÓ: EUROPRESS A közélet megtisztítása Elítélhető, aki tad a korrupcióról Budapest Az igazságügyi tárca remé­nyei szerint már tavasszal a parlament elé kerülhet a nemzeti korrupcióellenes törvénycsomag. A közélet megtisztulásához se­gíthet hozzá a köztisztviselői tör­vényjavaslat már Országgyűlés előtt lévő módosítása. A tervezet elsődlegesen a megelőzést, a kor­rupció lehetőségének kizárását szeretné elérni, s ennek érdeké­ben szigorítanák töb­bek között az összefér­hetetlenségi törvényt, a' mentelmi jogszabályo­kat, az üzleti adatkeze­lés előírásait, a közbe­szerzési eljárást, és a pártfinanszírozásra vo­natkozó szabályokat. A tárca stratégiája szerint a korrupciónak kitett köztisztvi­selőket, a fegyveres testületek tagjait, a bírókat, ügyészeket kö­teleznék vagyonnyilatkozat meg­tételére - tájékoztatta lapunkat Hende Csaba igazságügyi politi­kai államtitkár. Az elképzelések között szere­pel, hogy amennyiben valakit korrupció miatt ítélne el a bíró­ság, a bűncselekmény ideje alatt szerzett vagyona elkobozható lenne. A korrupció visszaszorítá­sát eredményezheti az a javaslat is, amely szerint ezentúl bűncse­lekménynek számítana, ha egy hivatalos személy a tudomására jutott korrupciót nem jelenti be a hatóságoknak. Jelenleg nem büntetőjogi, csupán fegyelmi fe­lelősség terheli a feljelentés el­mulasztóját. Az 1999-es adatokat feldolgo­zó nemzetközi felmérés szerint Magyarország 99 ország közül a 31. a korrupciós fertőzöttség lis­táján. A viszonylag kedvező mi­nősítés mellett nem árt tudni, hogy a valós kor­rupciós bűncselekmé­nyeknek csupán né­hány százalékára derül fény, hiszen mindkét félnek, a vesztegetőnek és a megvesztegetett­nek is az az érdeke, hogy a cselekmény ti­tokban maradjon. A tanulmány egyik szakértőjé­nek megállapítása szerint a kor­rupció elleni harc célja olyan tár­sadalmi környezet kialakítása, amely a minimálisra csökkenti ennek a bűncselekménynek a ve­szélyét. Az igazságügyi tárca ja­vaslata az aktív vesztegetőnek büntetlenséget ígér arra az eset­re, ha a korrupciós bűncselek­ményt felfedi. HORVÁTH MAGDOLNA Tímea kitart vallomásánál Kezdődnek az ellenőrzések az ország kórházaiban Budapest Szerdától megkezdődnek a tisztiorvosi szolgálat átfogó ellenőrzései az ország kórházaiban. A vizsgálatot Mikola István egészségügyi miniszter rendelte el a Feke­te Angyal néven elhíresült ápolónő őrizetbe vételét követően. Dr. Pintér Alán országos tiszti­főorvos lapunknak elmondta, hogy a hét elején a megyei tisztifőorvosok értekezletén egyeztették azokat a szemponto­kat, amelyek alapján a konkrét vizsgálatokat megkezdik. A fek­vőbetegeket ellátó intézmények­ben nem „rajtaütésszerűen”, ha­nem előre egyeztetett időpontban jelennek meg az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat (ÁNTSZ) szakemberei. Vala­mennyi kórházban megvizsgálják a szervezeti-működési szabályza­tokat és azok mindennapi gyakor­latban történő betartását. A Nyírő Gyula Kórházban történtek miatt különös figyelmet fordítanak az ápolónők munkájának ellenőrzé­sére. A tisztiorvosi szolgálat vizs­gálni fogja a gyógyszerrendelés, -tárolás és -nyilvántartás szabá­lyainak betartását. Ugyancsak ki­KÓRHÁZI ÁGYAK SZÁMA Megye Ágyszám 2000 Baranya 3741 Bács-Kiskun 3770 Békés 2819 Heves 2737 Jász-Nagykun­Szolnok 2930 Komárom­Esztergom 2165 Nógrád 1660 Somogy 2432 Tolna 1677 Forrás: Egészségügyi Minisztérium KÓRHÁZBAN ÁPOLTAK emelten foglalkoznak az elhuny­tak körüli tennivalók rendjével, a halál megállapításának szabály- szerűségével. Mindezen felül el­lenőrzik az ügyeleti rendszer biz­tonságosságát. A vizsgálatok március 31-ig tartanak. Az eredményekről egy héttel később készül el az orszá­gos jelentés. Az országos tiszti- főorvos cáfolta, hogy az ellenőr­zések miatt más területeken - pél­dául a közétkeztetésben és a ven­déglátó-ipari egységeknél - lan­kadna a szolgálat figyelme, bár a feladatra többletlétszámot nem kap az ÁNTSZ. A szakminiszter szerint a vizs­gálat legfőbb célja az, hogy a fő­városi Nyírő Gyula Kórházban történtek után a lakosság megren­dült bizalmát helyreállítsák. Ez idő alatt kiderülhetnek olyan problémák is, amelyek csak az intézmények szakfelügyeletének erősítésével oldhatók meg. Kedden az Országgyűlés egészségügyi bizottsága is tájéko­zódott a Fekete Angyal-ügyben. Az ÁNTSZ fővárosi vezetője ki­mentette magát az ülésről. Mint kiderült, a Nyírő Gyula Kórház­ban történt vizsgálat eredményé­ről az ígéretek ellenére egy nap­pal később, csak szerdán számol­nak be. Közben a rendőrségen F. Tímeát ismét kihallgatták, de ekkor sem vonta vissza azon val­lomását, amely szerint mintegy 30-40 súlyos beteget segített át a halálba. NÉMETH ZSUZSA ERKÖLCSI BUKÁS. Kovács László szocialista pártelnök sze­rint a kormánykoalíció erkölcsi­leg megbukott, és alkalmatlan a felelős kormányzásra, mert nem képes az ország lakosságának jelentős részét érintő problémák megoldására. Az MSZP elnöke erről pártja elnökségének keddi ülése után beszélt. Közölte: azonnali cselekvésre van szük­ség a válságos helyzetben lévő mezőgazdaság területén. KISGAZDALEVÉL. Szent györgyvölgyi Péter, az FKGP ál­talános frakcióvezető-helyettese levélben kérte a kisgazda országgyűlési képviselőktől, hogy - Bánk Attila, a képviselő- csoport vezetője, illetve a meg­győződése szerint erre a poszt­ra szintén jogosult Torgyán József helyett - ő vezethesse le a március 1-jére összehívott frakcióülést. Bánk Attila ezzel szemben úgy véli, hogy neki kell levezetnie a képviselő- csoport csütörtöki ülését. LEVÉL ORBÁNNAK. A Munka törvénykönyve módosítási cso­magjából emeljék ki a munka­idő szervezésével foglalkozó fejezetet. Ezt indítványozza Or­bán Viktornak hétfőn elküldött levelében Borsik János. A szak- szervezeti vezető rámutat: a ter­vezett módosítás egyoldalú elő­nyöket biztosít a munkáltatók­nak, akik - ha hatályba lép az új jogszabály - szinte korlátlanul dönthetnek a munkaidő szerve­zésében, ezáltal növekszik a dolgozók kiszolgáltatottsága. nyugdíjkézbesítés, a Magyar Posta Rt. a március 15-ei nemzeti ünnephez kap­csolódó munkarendváltozások miatt módosítja az e hónapban esedékes nyugellátási utalvá­nyok kézbesítésének idejét. A március 12-én esedékes nyug­díjutalványokat március 10-én, szombaton, a március 13-án esedékes utalványokat március 12-én, hétfőn, a március 14-ére jelzetteket március 13-án, ked­den, a március 16-ára jelzette­ket pedig március 14-én, szerdán kézbesíti a posta. LEMONDÁS. Bejelentette le­mondását Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió Rt. elnöki tisztségéről az intézmény kura­tóriumának keddi ülésén, amit a testület elfogadott. Szabó László Zsolt nem kívánta indo­kolni lemondását. A televízió vezetői tisztét Mendreczky Ká­roly általános alelnök tölti be. MILLENNIUMI TÖRVÉNY. Az ifjúság lehetőségeiről címmel készít millenniumi törvényja­vaslatot az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium. Elsősorban a 15-29 éves fiatalok iskolán kívüli élet- lehetőségeiről, valamint az ifjú­sági intézményrendszerről szól majd az új jogszabály. ■ Speciális iskolák fogyatékosoknak A halmozottan sérült gyerekek helyzete a legnehezebb Magyarországon közel 40 ezer értelmi fogyatékos gyermek szorul külön­leges oktatásra. Többségük speciális óvodába, általános és szakiskolába jár. A rászorultak közül kevesen fejlődhetnek hagyományos oktatási intézményben, egészséges társaikkal együtt. ________Budapest ___ A szakemberek ma már nem vitatkoznak azon, hogy az értelmileg súlyosan, hal­mozottan sérült gyermekek fejleszthetők- e, vagy sem. Mára elfogadott tény: minél hamarabb elkezdik az értelmi sérült gyer­mekekkel való foglalkozást, annál jelen­tősebb eredményt lehet elérni - nyilat­kozta lapunknak Fonyódi Ilona, az okta­tási tárca fogyatékosügyi referense. Az ér­telmi sérült gyerekek számára speciális óvodák, általános és szakiskolák létez­nek, ahol fogyatékosságuk mértéke, sajá­tossága szerint foglalkoznak velük. Az enyhe értelmi fogyatékosok integrált ok­tatását próbálják megvalósítani több nor­mál általános iskolában, óvodában. Eze­ken kívül - főként a kistelepülések isko­láiban - külön tagozatos osztályok fogad­ják be a sérült gyerekeket. Az Oktatási Minisztérium (OM) illeté­kese szerint a halmozottan sérült gyere­keknek és családjaiknak a helyzete a leg­nehezebb. Bár ők is hozzájutnak állapo­tuknak megfelelő képzéshez, de ez az el­látás még fejlesztésre szorul. A törvény szerint a gyógypedagógusnak hetente legalább 3 órát kell az ilyen gyermekkel foglalkoznia, amennyiben nem bentlaká­sos intézményben él. Sajnos előfordul, hogy egy-egy gyerekhez nem jut el a gyógypedagógus, így ők nem kapják meg az állapotuknak megfelelő kezelést. A fo­gyatékosok nappali ellátását biztosító in­tézményekből is többre lenne szükség. A tankötelezettség az értelmi sérült gyerekeknél két évvel meghosszabbítha­tó, így ők 18 éves korukig számíthatnak a szakember segítségére. Az, hogy aztán el tudnak-e helyezkedni képzetségük sze­rinti munkakörben, függ a fogyatékosság mértékétől, és attól, mennyire piacképes a tudásuk. A legsúlyosabb helyzetben lé­vők rokkantnyugdíjat kapnak, a többiek, akiknek a fogyatékossága nem ennyire súlyos, még ezt sem - fogalmazott az Ér­telmi Fogyatékosok Országos Szerveze­tének elnöke. Gyene Piroska szerint a szakiskolák nem eladható képzettséget adnak, például lószerszámkészítőre nincs túl nagy kereslet. Nincs elég gyógy­pedagógus, és kevés még azon iskolák száma, ahol az egészséges gyerekek közé befogadnak enyhén értelmi sérültet. A korai fejlesztés jelentősége az érdekvé­delmi szervezet elnöke szerint óriási, en­nek ellenére különösen vidéken erre ke­vés helyen van lehetőség. Gyene Piroska úgy véli, hogy az értelmi fogyatékosok fejlesztésére nemcsak a tankötelezettség idején kellene a jelenleginél nagyobb fi­gyelmet, jelentősebb pénzforrást biztosí­tani, hanem felnőtt korukban is. hiszen az elért eredmény megtartásához folya­matos foglalkoztatásukra lenne szükség. ■ __________________________HORVÁTH T öbb, a fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményre lenne szükség fotós europress/lang-miticzky

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents