Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2001. FEBRUÁR 21., SZERDA RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 20.) Borsodchem 5475Ft ű Fotex 263 Ft ff Matáv 1019 Ft ff Mól 4 725 Ft ö OTP 15 200 Ft ff Rába 2 290Ft Richter 17 000 Ft ű Zalakerámia 2 595Ft 0 BUX: 7391,75 +0,72 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.6. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-107 Mérséklődő Mérséklődő F0B francia kikötő Kukorica 94-93 Mérséklődő Ingadozó F0B Mexikói-öböl Tak.-árpa 92 Tartott Tartott F0B európai kikötő Napraforgó 380 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 195 Gyengülő CIF Rotterdam Mérséklődő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 419,86 Cseh korona 7,68 Euró 265,71 Német márka 135,86 Osztrák Schilling 19,31 Lengyel zloty 70,93 Svájci frank 172,94 Szlovák korona 6,08 Kergemarhakór-szűrések Ha az eredetileg tervezett száznegyvenezer szarvasmarhán elvégezték volna a kerge- marhakór-szűrést, akkor hazánk is megfelelt volna az Európai Unió elvárásainak. A brüsszeli keret kimerülése miatt azonban nem kapunk támogatást a vizsgálathoz, így csupán 2500 marha tesztelésére jut pénz az idén. Budapest Ma szállítja Magyarországra a francia cég a prionteszt két hónapja várt anyagát a kergemarha-kórt kimutató BSE-szűréshez - tud­tuk meg a vizsgálatokat koordináló Országos Ál­lategészségügyi Intézetnél. Az eredeti elképzelé­sek szerint minden harminc hónapnál idősebb, levágott szarvasmarhát meg kellett volna vizs­gálni. A hazai 805 ezres állományt alapul véve ez 140 ezer levágott állat tesztelését jelentette volna. A vizsgálatok összesen 3,5 milliárd forintba kerülnének, de a várt kétharmados uniós támo­gatást Brüsszel nem tudja folyósítani, mert saját forrásai kimerültek - tájékoztatta lapunkat Nagy Attila, az Egészségügyi Minisztérium miniszteri biztosa. A Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszté­rium idén 200 millió forinttal tud hozzájárulni a priontesztek elvégzéséhez. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben 2500 levágott szarvasmarha agyvelejének vizsgálatát tudják elvégezni. Az Európai Unió tagállamaiban a sorvadásos agyvelőgyulladás veszélyét magában hordozó kecskékre és juhokra is kiterjesztik a vizsgálato­kat. Érdeklődésünkre, hogy Magyarországon van-e esély ennek bevezetésére, a miniszteri biztos határozott nemmel válaszolt, mondván, hogy erre már végképp nem lehet sehonnan fe­dezetet találni. Egyelőre a szarvasmarhák vizs­gálataihoz szükséges laboratóriumokat kell ki­építeni, és be kell indítani a szűréseket. Nagy Attila elmondta, hogy hazánkban 1920 óta évente 5-12 sorvadásos agyvelőgyulladásos beteget regisztrálnak, de - s ezt hangsúlyozta - egyetlen esetben sem bizonyosodott be, hogy állati eredetű prionfehérje okozta a szerencsét­lenül járt emberek halálát. ____________________________________________(CSCBNYÁMSZKY) P HARE-segítség civileknek A Roma Rádió is kap támogatást a programból Több mint négyszázmillió forint támogatást kaphat Magyar- ország a PHARE ACCESS program keretében a civil társada­lom megerősödésének támogatására - jelentette be Michael Lake nagykövet, az Európai Bizottság magyarországi delegá­ciójának vezetője. Budapest Az Európai Unió a 20 millió euró (5,32 milliárd forint) összköltség- vetésű PHARE ACCESS program meghirdetésével a kelet-közép- európai'tagjelölt országokban a civil társadalom fejlődését, meg­erősödését tűzte ki célul - mon­dotta a nagykövet. - Ennek kere­tében Magyarország mintegy 421 millió forint támogatásban része­sül. A program azokat a projekte­ket finanszírozza, amelyek a kö­zösségi joganyag alkalmazásához és átvételéhez kapcsolódnak, il­letve a legfontosabb szociális igé­nyekre - például a perifériára ke­rültek megsegítésére - reagálnak. Idén első alkalommal pályázni le­het a környezetvédelem, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés témakörében összesen 200-200 ezer euró, azaz 53,2 millió forint értékben. Az úgynevezett mikroprojek- tek révén uniós pénzeket lehet nyerni helyi és regionális terület- fejlesztésre, a fogyasztói érdekek védelmének elősegítésére, szövet­kezetek, önsegélyző egyesületek és más társadalmi-gazdasági szer­vezeteket képviselő szövetségek erősítésére, továbbá a foglalkoz­tatottak, illetve munkavállalók jo­gainak védelmére, valamint a tár­sadalmi párbeszéd elősegítésére. A megpályázható legkisebb ös­szeg - egy projekt esetében - 930 ezer, a legnagyobb 3,2 millió fo­rint lehet. A PHARE által finanszí­rozott összeg az összköltség 80-90 százalékát teheti ki A pályázatok­ra április 13-ig lehet jelentkezni. A nagykövet kitért a PHARE kisprojektprogramjára is, amely­nek összköltségvetése 250 ezer euró, körülbelül 66 millió forint. Ebből elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalokat támogatnák. Egyebek között ebből a keretből, részesül a Roma Rádió, és a ha­vonta megjelenő romamagazin is. u. o. SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 7. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 300,83 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 302,83 2. szövetkezeti átlagár: 303,42 3. egyéni vállalkozói átlagár: 291,94 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 300,92 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 301,85 2. szövetkezeti átlagár: 311,51 3. egyéni vállalkozói átlagár: 289,69 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 312 Jász-Nagykun-Szolnok): 272 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 295 4. Központ (Budapest, Pest megye): 315 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 304 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 310 7. Ny-Dunántúl (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala): IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: 305 E: 378,84; U: 368,13; R: 355,39 O: 343,40 , P: 339,68 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 3,10 DM Forrás: HÚSCÉH Gansperger távozik _________Budapest L apértesülések szerint Gans­perger Gyula, az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. elnök-vezérigazgatója márci­us elsejei hatállyal benyújtotta lemondását, bár megbízatása augusztus végén járna le. Infor­mációk szerint azért válik most meg a hivatalától, mert az ÁPV Rt. átszervezését már nem ő akarja irányítani. Gansperger a hírek szerint megtartja tisztsé­geit a különböző állami cégek vezető testületéiben, de fő tevé­kenységét ezután a magánszek­torban fejti majd ki. Az ÁPV Rt. elnöki posztjának várományosa vélhetően Faragó Csaba, a vagyonkezelő vezér­igazgató-helyettese, aki a nyil­vánosság előtt eddig nagyon rit­kán szerepelt. A napokban őt je­lölték a Dunaferr Rt. elnöki szé­kébe is. Az Elet és Irodalom ta­valy márciusában úgy írt róla, hogy „a Fidesz titkos ásza, aki funkcionális vezérigazgató-he­lyettesként elsősorban a sze­mélyzeti ügyekért és az ingatla­nok hasznosításáért felel. Tudo­másuk szerint műszaki végzett­ségű, rövid ideig az OTP Ingat­lan Rt.-nél dolgozott, Orbán Viktor és Kövér László bizalmi embereként emlegették.” Az ÁPV Rt.-t október végétől tervezi megszüntetni a kor­mány. Ezt követően két új szer­vezet jönne létre: egy vagyon­kezelő holding, amely a még privatizálandó vagyont és a tartós állami tulajdont kezelné, illetve egy költségvetési szer­vezet, amely a korábbi szer­ződésekből fakadó kötele­zettségekkel és perekkel fog­lalkozna. Csatlakozásra várva... Hogyan tovább magyar mezőgazdaság? (1.) A világ országainak eltérő feltételei és sokszínű kor­mányzati törekvései nehezen teszik áttekinthetővé az ag­rárpolitika konkrét gyakorla­tát. Segíthet az eligazodás­ban, ha a legfontosabb célok, eszközök és feltételek alap­ján néhány fő típusra szűkít­jük le a világban tapasztalha­tó agrárpolitikai modellek számát. E megközelítés segít­ségével talán könnyebben el­igazodhatunk az agrárpoliti­kánk országonként változó és sokféle problémáiban. A világban sajátos vonások­kal rendelkező agrármodellek rajzolódtak ki: szabadpiaci mo­dell Új-Zélandon, irányított ex­portorientált agrárpolitika az Amerikai Egyesült Államokban, melynek lényege az amerikai mezőgazdaság versenyképessé­gének megőrzése és a világpiac befolyásolása, a kereslet élénkí­tésének összekapcsolása a kíná­lat korlátozására alkalmazott módszerrel, a Kínában alkalma­zott megoldások, a FÁK országa­iban tapasztalt törekvések és az Európai Unió agrárkoncepciója. Természetesen alaposabb elemzést és a tendenciáknak, az objektív fejlődés mozgásirányai­nak sokoldalúbb bemutatását igényelnék az egyes modellek­hez tartozó államok agrárviszo­nyai, de erre most nincs lehető­ség. Részletesebben az Európai Unió mezőgazdaságának né­hány sajátosságát tekintjük át, mindenekelőtt azért, mert Ma­gyarország uniós csatlakozása esetén nekünk ezekkel a feltéte­lekkel, lehetőségekkel számol­nunk kell. NINCS STATIKUS ÁLLAPOT Az Európai Unión belül a me­zőgazdaság a legbonyolultabb, legösszetettebb és leginkább el­lentmondásos terület. Görcsös csomópontjait valós nemzeti ér­dekek és a mezőgazdaság ter­mészetes fejlődéséből fakadó fe­szültségek indukálják. Gyakorlatilag az unió mező- gazdasága állandó válságban van, a válságok uniós kezelése viszi előre a mezőgazdaság fej­lődését. Nincs tehát statikus ál­lapot, állandó mozgás, szünte­len küzdelem, de a termelé­kenység folyamatos növekedése jellemzi. Egy igen lényeges összefüg­gésre azonban kínosan ügyel­nek, nem engedik, hogy a ter­melés és a piac között az össz­hang tartósan megbomoljon. Rendkívül következetesen, ke­mény eszközökkel és módsze­rekkel szabályozzák a termelést és a piaci viszonyokat. Ennek az egyensúlynak a tar­tós biztosítására az uniós költ­ségvetés közel felét fordítják. Az EU teljes költségvetése pl. 1998- ban 87,7 milliárd euró volt, s eb­ből 40,4 milliárd eurót a mező- gazdaságra fordítottak. Ez az összes ltiadás 46 százalékát je­lenti. Ha az Európai Unió 2000- 2006. évekre szóló költségvetése adatait vizsgálják, az évenkénti terveket nézzük, világosan kiraj­zolódik, hogy a mezőgazdaság változatlanul az összes kiadás közel 50 százalékát kapja. Az Európai Unió mezőgazda­sága folyamatosan túltermelési gondokkal és strukturális prob­lémákkal küszködik, miközben a mezőgazdasági termelők jöve­delme tendencia jelleggel, szinte megállíthatatlanul csökken. A birtokkoncentráció (a ter­meléshez szükséges optimális birtoknagyságok kialakítása, he­lyenként e fölötti méretek létre­hozása) mint objektív folyamat töretlenül halad előre, s ezzel egyidejűleg a kis- és középmére­tű családi gazdaságok egyre ne­hezebben maradnak talpon, évente 2-5 százalék tönkre­megy, abbahagyja a termelést. A túltermelés mérséklésére állami támogatást nyújtanak azoknak a termelőknek, akik termőterüle­tüket csökkentik, vagy felhagy­nak a termeléssel (pl. szőlőter­mesztés). SZABÁLYOZÁSI RENDSZER Mindezek a folyamatok az EU-tagállamok által kialakított közös agrárpolitika (kap) szabá­lyozó rendszerének betartásá­val, a tagországok által vállalt közösségi szabályozás megtar­tásával érvényesülnek. Ez a szabályozási rendszer egyebek mellett azt is jelenti, hogy az EU mezőgazdasági ter­melői kötelesek a gazdaságuk­ról, a termelésükről pontos, hite­les, megbízható, ellenőrizhető, rendszeres adatokat a kijelölt hatóságok részére szolgáltatni. Az a termelő, aki nem tesz eleget adatszolgáltatási kötele­zettségeinek, biztosan számít­hat arra, hogy kizárják az EU kö­zösségi forrásaiból származó je­lentős támogatásokból. E támo­gatások nélkül pedig verseny- képtelenné válik, tönkremegy. Természetesen az adatszolgálta­tás, a közösségi szabályok be­tartása és ellenőrzése nem kevés adminisztrációs kötelezettsé­gekkel is jár. Az EU országainak mezőgaz­dasági termelési és piaci folya­mataiba a közös agrárpolitika nyomán történő szigorú beavat­kozás és szabályozás, továbbá az igen nagy összegű támogatá­sok ellenére az uniós agrárprob­lémák csak részben kezelhetők. Az egyik legnagyobb gondot a kontinentális és a mediterrán mezőgazdaság objektíve létező ellentéte okozza. VIDÉKFEJLESZTÉS A közös agrárpolitika kidolgo­zása és gyakorlati megvalósítása kezdetén az alapvető, a legfonto­sabb szabályokat a gabonater­mesztésre, illetve a szarvasmar­haszektorra dolgozták ki. Törté­nelmileg úgy alakult, hogy ez a két szféra kapta a legnagyobb támogatást. A később csatlakozott medi­terrán országok, illetve mező- gazdaságuk - amelyekben a meghatározó hányad nem a ga­bonatermesztési és a szarvas- marha tenyésztés - már jóval ke­vesebb központi uniós támoga­tást kaptak. A vidékfejlesztésre fordítható pénzösszegek pedig a mezőgazdaság támogatására szánt összeg 10 százalékát alig haladják meg, ezért nincs ele­gendő pénzügyi forrás a tényle-r gesen meglévő különbségek fel­számolására. Rendkívül fontos tény az is, hogy Franciaország és Németország érdekei ellenére jelenleg semmiféle uniós változ­tatást nem lehet a pénzügyi tá­mogatás rendszerében végrehaj­tani. Az uniós országok mezőgaz­dasági termelésben néhány éven belül a legnagyobb gondot, feszültséget a gabonaszektor fogja jelenteni, hiszen a gabona­féléket termelők a nagy termés­hozamokat produkáló, de a vi­lágpiacon nehezen eladható ta­karmánybúza termelésében ér­dekeltek. Az EÜ országaiban a mező- gazdasági termelők jelentős ré­sze nincs megelégedve a közös agrárpolitikával. A hatalmas tá­mogatások ellenére az unióban dolgozó farmerek anyagi hely­zete folyamatosan romlik. Sajá­tos ellentmondás az is, hogy az EU-mezőgazdaság igén magas költségszinten termel, ezért a mezőgazdasági termékek kül­piaci értékesítése csak export- támogatásokkal valósítható meg. EXPORTTÁMOGATÁS Az elkövetkező években ko­moly tárgyalási téma lesz az EU döntéshozó szervezeteiben a mezőgazdasági exporttámo­gatások csökkentése, illetve a vámvédelem szintjének a meg­határozása. Az EU bővítésének előkészítő tárgyalásain nem kerülhető meg a jelenleg alkal­mazott közös agrárpolitika ki­terjeszthetőségének lehetősége a tagjelölt országokra. Ha ez bekövetkezne, akkor a közösségi agrárkiadások jelen­tős mértékben emelkednének, de a támogatások nyomán a nehezen értékesíthető termék- feleslegek tovább növekedné­nek. Ez azonban újabb feszült­ségeket indukálna az EU-n be­lül, valamint az EU országai és a tagjelöltek között is. Tekintettel arra, hogy az EU döntéshozatali rendszere igen bonyolult, a jelenleg kedvez­ményezett országok erőtelje­sen ragaszkodnak kiharcolt jo­gaikhoz, ezért az EU közös ag­rárpolitikájának átalakítása egy hosszú, feszültségektől sem mentes, kompromisszumokkal átszőtt tárgyalássorozat ered­ménye lehet. Döntő jelentősé­gű Németország és Franciaor­szág magatartása, mert elle­nükre, érdekeikkel nem egyező megoldást nem lehet elfogad­tatni. Ha azt akarjuk, hogy a ma­gyar agrárgazdaságban tevé­kenykedők, s abból tisztessé­gesen, európai uniós életnívón megélni szándékozók a lehető legjobban felkészüljenek az uniós tagsággal járó minőségi­leg új típusú kihívásokra, és tagként teljes mértékben ki tudják használni a közös agrár- politika előnyeit, akkor már most alaposan tanulmányozni szükséges és jól elsajátítani a szabályozás elveit és működési gyakorlatát. Megkülönbözte­tett figyelemmel célszerű ele­mezni a német és francia agrár- koncepció változásait, stratégi­ai értékű elemeinek alakulását, mert ezek hatással lesznek az EU közös agrárpolitikájára, de a magyar agrárfejlődés egészé­re is. NEMZETI AGRÁRPROGRAM Az EU-ban történelmileg ki­alakult közös mezőgazdasági politika ismeretében várható stratégiai értékű változások mérlegelésével és a magyar ag­rárfejlődés elősegítése céljából elkerülhetetlenné válik egy ma­gyar nemzeti agrárprogram ki­dolgozása. Olyan nemzeti ag­rárkoncepció elkészítéséről kell gondoskodni, amely Ma­gyarország elemi érdekeiből, a hazai agrárfejlődés tényeiből, továbbá az agrártermelés élvo­nalában járó országok tapasz­talataiból indul ki. Olyan prog­ramra van szükség, amely a mezőgazdaság és vidékfejlesz­tést stratégiai jelentőségű fel­adatnak, elsőrendű nemzeti ér­deknek tartja, melynek révén biztosítható a lakosság élelmi­szerekkel jó színvonalon törté­nő ellátása, valamint exportbe­vételünk jelentős növelése. (Folytatjuk) DR. VASAS JOACHIM kandidátus, agrártörténész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents