Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-13 / 37. szám
2001. FEBRUÁR 13., KEDD MEGYEI KÖRKÉP át flBf BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Készséges, segítőkész a lakosság (Folytatás az 1. oldalról) egy nyugdíjas vállalkozott rá, hogy saját kezűleg tölti ki a kérdőíveket.- Milyen szisztéma szerint végzi a munkáját?- Fél 10-kor indulok útnak, addig hagyom, hadd intézzék el a reggeli ügyeiket a családok. Aki napközben munkában van, azt este, legkésőbb fél 8-ig keresem fel. Szombaton és vasárnap is dolgoztam, mert ilyenkor otthon vannak, pihennek, tévéznek a lakók.- Mit csinál akkor, ha nem talál otthon valakit?- Üzenetet hagyok neki a szomszédnál.- Vannak-e tabu kérdések, amelyekre nem válaszolnak az áUampolgárok?- Nincsenek. A nemzetiségre, a vallásra, az egészségügyi állapotra is mindenki kertelés nélkül felel.- Mikorra fejezi he az összeírást?- Legkésőbb február 15-én, csütörtökön az utolsó kérdőívet is kitöltőm. Tamás Pál, a KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának korábbi igazgatóhelyettese a megyei iroda munkatársaként már az ötödik népszámlálásban vesz részt.- Ügyeletet tartok, s válaszolok a telefonon, nem ritkán a zöldszámra beérkező hívásokra. Naponta 30-40 kérdést tesznek fel, ezek a legkülönfélébbek. Például: Budapesten van az állandó munkahelyem, Salgótarjánban dolgozom, hol kell engem összeírni? A válasz: mindkét helyen el kell végezni az összeírást. Naponta 10-15-en azzal a céllal keresik fel az irodát, hogy írjuk össze őket, s bár még tart a népszámlálás, de ha már befáradtak, nem utasítom el őket.- Zökkenőmentes a népszámlálás megyénkben?- Apróbb gondok adódnak, de ezeket ez idáig sikerült megoldanunk. A népszámlálás megyei instruktora Vadovics Imre, a Nógrád Megyei Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese.- A megye lakosságának kétharmadát már összeírták a számlálóbiztosok. A falvakban ennél öt százalékkal jobb, Salgótarjánban öt százalékkal rosszabb ez az arány.- Miért lassúbb megyeszékhelyünkön a népszámlálás, mint a községekben?- Az ok elsősorban a városi életmódban keresendő. Napközben a lakóhelyüktől távol dolgoznak az emberek, csak este, vagy hét végén érhetők el.- Hallhatnánk a népszámlálás nógrádi tapasztalatairól?- A lakók hozzáállása jó, szívélyesen fogadják a számlálóbiztosokat, készségesen válaszolnak még az úgynevezett „kényes” kérdésekre is. Válaszmegtagadásról nincs tudomásunk. Kisebb zavart okozott a cigány kisebbségi önkormányzatnak a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatos kezdeményezése, miszerint az érintettek ne cigánynak, hanem magyarnak vallják magukat. Ám ez esetben elesnének a támogatástól. Az is zavaró volt, hogy a vállalkozók megtiltották beosztottaiknak cégük megnevezését. A távol lévő unoka iskolázottságára vonatkozó kérdés megválaszolása azért okozott-gondot a nagypapának, a nagymamának, mert nem ismerik a mostani iskolarendszert. Végül megemlítem, hogy a népszámlálás megkezdése után a Társadalmi Kutatóintézet szociológiai felmérést végzett Rimócon, s nemcsak a nevet és a címet kérték, hanem a nyilatkozatot is aláíratták a nyugdíjasokkal. Szemben a népszámlálással, amely köztudottan anonim, s ez zavart okozott az emberekben. A tanulság: nép- számláláskor nem ajánlott más felmérést végezni!- A népszámlálás tehát az országosnál is ütemesebben halad Nógrádban. Mikorra fejeződik be a nagyjelentőségű munka?- Február 25-re már a kérdőívek felülvizsgálata is befejeződik. ______________________________________________(ICDUÜI Újra száguld majd a sokat próbált busz „Öreg járgány, nem vén járgány...”, tartja a szólás, és ez igaz az autóbuszokra is. A Volán Rt. megyeszékhelyen üzemelő „II. szemlés javítóműhely” dolgozóinak bőven adnak munkát a helyi, helyközi járatok felújításra, nagyjavításra szoruló darabjai. Képeinken egy Ikarus 266-os helyközi autóbusz úgynevezett „házi középjavításának” fázisait láthatjuk. Lebontják a vázszerkezetig, a hibás, korrodált részeket kijavítják, új oldallemezekkel burkolják be a sokat próbált járgányt. Majd kicserélik a padlót, üléseket és kárpitozásra kerül sor. Közben a szakemberek másik csoportja az utazás biztonságát szolgáló rendszerek teljes körű ellenőrzésén dolgozik. Nagy figyelmet fordítanak a szigorú környezetvédelmi feltételek teljesítésére. Két-három hét alatt felkészítik a műszaki vizsgára, aztán újra megtöltik az utasok, s rója a megye útjait fáradhatatlanul... FOTÓI-OYUR1ÁN „Hozomány” a morzsabálból Torgyán még leváltotta Betzet Politikai terep a területfejlesztési tanács? A tavalyi első ilyen jellegű rendezvény sikerére alapozva az elmúlt hétvégén a szülői szervezettel közösen ismét megrendezte jótékonysági „morzsabálját” Szécsényben a helyi napközi otthonos óvoda, s az eredmény ezúttal is azt igazolta, hogy a legkisebbekért sokan hajlandóak pénzt áldozni a városban. A Varga Béla alpolgármester fővédnökségével megtartott bálnak több mint háromszáz vendége volt, a tiszta bevétele elérte a 450 ezer forintot. Havasiné Földi Zsuzsanna óvodavezető érdeklődésünkre elmondta, hogy a pénzt - amely az intézmény dolgozói által '98-ban létrehozott alapítvány tőkéjét gyarapítja - ebben az évben az udvari játékok fejlesztésére kívánják fordítani, ezen kívül tervezik, hogy az intézmény épületében kialakítanak egy minigalériát, amely a művészeti nevelés új színtere lesz. A három tagóvoda saját épületében március elején ismét hálózik, 2-án rendezik meg a kicsik jelmezes, farsangi bálját. S még ezzel sem ér véget a hagyományos, vidám események sorozata: a gyermekintézmény dolgozóinak is lesz egy közös farsangja március 9- én, amely azonban túlmutat a szórakozáson: a szakmai közösség összetartozásának, az összetartás erősítésének is a kifejezése. (Folytatás az 1. oldalról) kitételről is tájékoztatta lapunkat. A lemondott miniszter ugyanis két nógrádi kisgazdával akarta bővíteni a megyei terület- fejlesztési tanácsot, ráadásul úgy, hogy ők szavazati joggal rendelkeznének. Torgyán gyakorlatilag 10 fősre akarta bővíteni a 8 tagú testületet. A területfejlesztési törvény egy bizonyos szakaszát ugyanis úgy értelmezte, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszternek - a Phare- ügyeket koordináló és a környezetvédelmi miniszter egyetértésével - ehhez joga van. Becsó Zsolttól megtudtuk, a felvetést a területfejlesztési tanács következő ülésére beterjeszti. Várhatóan egy nagyon udvarias hangú levelet írnak majd Torgyán József utódjának, amelyben közük: az FVM-nek, a meglévő kereteket túlfeszítve, nincs lehetősége újabb, szavazati joggal rendelkező tagokat delegálnia a tanácsba. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke hozzátette: ha a Phare- ügyeket koordináló tárca, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium olyan, tanácskozási joggal rendelkező szakembereket kívánna delegálni a tanácsba, akik segíthetik a testület munkáját, attól természetesen nem zárkózna el. DUDELLAI I. Nyolcmilliárd forint, négyórás vita Nem szavazta meg a város idei büdzséjét a hat fideszes képviselő (Folytatás az 1. oldalról) végrehajtása sem lesz politikai csatározás színhelye, annál is inkább, mert az anyag korrekt. A négy óra végén a polgármester feltette a kérdést, vajon milyen megfontolások tárgya lehetett a költségvetésünk a bizottsági ülések végétől a közgyűlésig tartó időszakban? Mindezek után nézzük a részleteket. Telek László úgy fogalmazott, a város költségvetése végrehajtható, ezért vállalható, és kiemelte, az intézményi költségvetéseknél teljes konszenzus alakult ki. Puszta Béla polgármester arról számolt be, hogy széles körű, korrekt egyeztetés előzte meg a költségvetés elkészítését. Egyeztették az idei feladatokat a kisebbségi önkormányzattal, a megyei közgyűléssel, a civil szervezetekkel, az intézményekkel és külön még az egyéni képviselőkkel is. Salgótarján vezetője azt mondta: a korábbi válságkezelés és stabilizálás után ez a kibontakozó, kiteljesedő városfejlesztés költségvetése. Ennek három lényeges elemét jelölte meg, az előző években meghozott hatékonyságjavító intézkedéseket, a helyi adóbevételeket, valamint a központi támogatásokat, amelyek 16,7%-kal növekedtek, ami azt jelenti, hogy fedezik a többletkiadásokat. A polgármester fontosnak tartotta, hogy a működtetés és a fejlesztés mellett új elemmel bővül a költségvetés: megkezdik az elmúlt évtizedekben felhalmozódott problémák megoldását. Hangsúlyozta, nem az ágazatok rovására oldanak meg többletfeladatokat. A város gazdasági erejének alakulását illetően ismertette, versenyképes kedvezményeket alakítottak ki az ide érkező beruházások számára. Puszta Béla úgy fogalmazott: ha az önkormányzat által előkészített beruházások a remények szerint valósulnak meg, akkor Kelet-Magyarország legsikeresebb ipari parkja lesz a salgótarjáni. A gazdaságban várható változásoknak hatásuk lesz a szerkezetváltásra, a foglalkoztatásra, a fizetőképes keresletre, az önkormányzati bevételekre, a képzésre-átképzésre, a városmarketingre. Rendkívül jelentős kérdésnek nevezte a polgármester az infrastruktúra fejlesztését és a nagyprojekteket. Idén beüzeme- ük a térségi hulladéklerakót és az inkubátorházat, elkészül a 75 bérlakás, a város digitális térképe és a 21-es út korszerűsítése. A szennyvízberuházásnál egyelőre az a kérdés, bekerül-e a program az ISPA-támogatásba. Idén 11,2%-kal nő például a városfenntartásra, 10,3%-kal a szoci- áüs-egészségügyi ellátásra fordítandó pénz. Az oktatás terén az önkormányzat 600 milüóval egészíti ki a normatívát, a közművelődésben 100, a sportban 120 mil- tió forinttal. A problémás ügyek között emütette Salgótarján vezetője a gázközmű privatizációjából illetve a peresített ügyekből várható bevételek bizonytalanságát, és a tűzoltósági ügyeleti díjakat. Salgótarján kamatokkal 41 milüóval tartozik, ezt peren kívüM eljárásban akarja rendezni az önkormányzat, számítva arra, hogy hozzájárul ehhez a központi költségvetés is. Ám Puszta Béla azt is elmondta, ezzel még nem oldódik meg a helyzet (Salgótarján idén 5 milüó forintot ad a működéshez), mert a központi pénz ezután sem fedezi a tűzoltóságok kiadásait. Cserháti József költségvetési tanácsnok korrektnek, megalapozottnak, az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb költségvetésének nevezte a 2001-est, és mint elmondta, Salgótarján a rendelkezésére álló hitelkeretnek csak 60%-át veszi igénybe. Ezután következtek a kérdések. Langár Tamás, a Fidesz frakcióvezetője nem aprózta el, rögtön 25-öt tett fel, ám a többség nem értékelte ezt a gesztust. Ugyanis úgy vélték, mindezeket nagyobb haszonnal tehette volna fel a bizottsági üléseken vagy a frakcióvezetői megbeszélésen. Ezek között szerepelt a művészeti alapiskola ügye (válasz: a városnak van alapfokú művészeti iskolája, a zeneiskola), az, hogy miért nem csatlakozott Salgótarján a kormány által indított Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez (erre többen is válaszoltak, a lényege: érdemes lenne még egyszer megnézni, milyen kötelezettségeket ró az önkormányzatra a kiírás, viszont a városban évek óta működik ösztöndíjpályázat, egyébként a Bursa Hungarica a tarjánival szemben a tanulmányi eredményeket nem, csak a szociális helyzetet veszi figyelembe). Kifogásolta a köz- alkalmazottak és köztisztviselők bére közötti eltéréseket, amit Puszta Béla szerint Langámak a kormányon kellene számon kérnie, az önkormányzat inkább csökkenteni igyekszik a különbségeket. Langár Tamás frakciója nevében módosító indítványban fogalmazta meg, milyen célfeladatokat adjanak a polgármesternek. így a tervezett bevételek 5%-kal való túlteljesítését, a polgári kormány által indított Széchenyi-terv maximális kihasználását, minőségbiztosítási rendszer kialakítását, Salgótarján és kistérsége komplex fejlesztési programjának elkészítését, olcsóbb, hatékonyabb polgármesteri hivatalt, független városi média létrehozását, a kiemelkedő városi sportélet visszaállítását, érezhető fejlesztéseket az idegenforgalomban, a város megtartóképességét valóban elősegítő ösztöndíjrendszer kialakítását. A végszavazás előtt a módosító indítványt nem fogadták el. Sarló Béla alpolgármester úgy vélte, a források bővülése két fontos ügyet szolgál: a lakosság életkörülményeinek javítását és a kistérségi fejlesztéseket. Domonkos Tamás, az MSZP frakcióvezetője elítélte a fideszes kinyilatkoztatásokat, mondván, azok legfeljebb a sajtónak lehetnek jók. A Munkáspárt támogatta a költségvetést, noha többet vár az ipari parktól, és még inkább kiterjesztené a szociáüs kedvezményeket. Az SZDSZ értékeli, hogy Salgótarján mentes a botrányoktól és a megválaszolatlan kérdésektől, és reméli, a költségvetés és annak végrehajtása nem lesz a pártcsaták terepe. Puszta Béla a vita összegzésében sajnálatát fejezte ki, hogy Langár Tamás nem akart vagy nem tudott annyit foglalkozni a költségvetéssel, hogy a dolgok végére járjon, bár minden lehetőség adott volt a kérdések megválaszolására, a félreértések tisztázására. Salgótarján 2001. évi, 8 milüárd 381 milüó forintos költségvetését (amelyben a hitellel fedezett hiány 527 millió 43 ezer forint) tegnap 17 igen szavazattal, 6 nem ellenében fogadta el a megyeszékhely közgyűlése. DUDELLAI ILDIKÓ
