Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-13 / 11. szám

2001. JANUÁR 13., SZOMBAT KÖZ ÉLET Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Balassagyarmat mégiscsak jó úton jár- Szóval innen nyílik az az erkély, amelyről a polgármester úr szilveszter éjjelén köszöntötte a balassagyarmati polgárokat - mondja Kopka Miklós, kiadónk ügyvezető igazgatója - miután vendéglátónk, Juhász Péter szívélyesen betessékelt bennünket hi­vatali szobájába a patinás városháza épületében. - Csak egy rövid beszédet mondtam, hiszen az emberek már jókedvűek voltak, pezsgőztek és főként a tűzijátékra voltak kíváncsiak, nem a szó­noklatra - válaszolja a megszólított és e kölcsönösen kedélyes be­vezető után a beszélgetés - amelyen jelen volt Plachy György, a ki­adó kereskedelmi igazgatója is - egyre komolyabbra fordul. A vá­ros hétköznapjairól - sikerekről, gondokról - egyaránt szó esik...- Érdekes pályafutás az enyém - mondja Juhász Péter - hiszen 1994-ben, amikor először megvá­lasztottak, sok mindenbe belefog­tunk, sok minden körvonalazó­dott, számos kezdeményezésünk­nek már látszik az eredménye is, de jó néhány dolog csak hosszú tá­von kamatozik majd igazán. A polgármester három, úgyne­vezett nagyberuházásról külön is említést tesz. Az egyik a hulladék- lerakó, amelyet 2000-ben már be­fejeztek, a másik a szennyvízcsa­torna, amelyet részben térségi ha­tókörben valósítanak meg a ciklus végére, a harmadik a városi kórház rekonstrukciója, amelyre már van egy megítélt támogatás s amely­nek ütemezéséről, koncepciójáról a végleges döntés májusban vár­ható. - Sikerült a röntgenparkot korszerűsítenünk és nagy előrelé­pést jelent a város egészségügyi kultúrája tekintetében a közel­múltban felavatott CT-diag- nosztikai műszer - mondja Juhász Péter, megelégedettséggel a hang­jában. E témával összefüggésben két kérdés is elhangzik: milyenek Ba­lassagyarmaton az egészségügy személyi feltételei? A városnak EiUka hercegnővel kialakított jó kapcsolata e téren mü eredménye­zett?- A kórház szakember-ellátott­ságával nincs gond. Egyedi elbírá­lás alapján a letelepedni kívánók lakásügyének megoldásában is tu­dunk segíteni. Ami Eilika herceg­nőt illeti, neki sokat köszönhe­tünk, komoly ajándékokat - ágyak, motoros tolószékek - jutta­tott intézményeinknek - feleli a polgármester, majd a térségi beru­házások kapcsán a Nyugat-Nóg- rád Vízmű Kft. 80-90 milliós vízlá­gyító berendezését is említi, annál is inkább, mert 2000 végén már megtörtént a próbaüzem is. Mi sem természetesebb, hogy a gazdasági élet kérdéseiről szól­va, elsőként a Delphire, majd az ipari parkra terelődik a szó. - A Delphi három, kívülről is esztéti­kus üzemcsarnoka már készen áll, januárban szállítják a gépe­ket. Az indítás a három csarnok­ban szakaszosan történik. Első ütemben mintegy száz főt alkal­maznak majd, a végső létszámot 450 körüli tervezik. A 10 hektá­ron kialakított ipari park betele­pedőkre vár. Jelenleg több céggel is folytatunk biztató tárgyaláso­kat, rendkívül előnyös feltétele­ket kínálunk számukra. Fontos­nak tartjuk, hogy a már régebben is Balassagyarmaton tevékenyke­dő üzemek működőképesek és kedvező tapasztalataink vannak a vállalkozói szféra bővüléséről, némi élénküléséről is - mondja a polgármester. Az önkormányzat oktatási in­tézményeivel kapcsolatban a mű­ködőképesség biztosítása ugyan­csak lényegi kérdés és komoly eredmény. Gyarmaton nem gon­dolnak a megyei önkormányzat számára átadott intézmények visz- szavételén, de újabbak átadásán sem. Juhász Péter e témakörben külön is hangsúlyozza a Balassi Bálint Gimnázium keretében ki­bontakoztatott Arany Já­nos tehetséggondozó prog­ramot, amelynek „áldásai­ból” elsősorban a környék­beli falvakból származó ta­nulók részesednek.- Balassagyarmat közis­merten következetes a ha­gyományok ápolásában, a kulturális tradíciók megőr­zésében. Megvan-e ennek a törekvésnek az anyagi hát­tere? - hangzik el a kérdés,- Valóban a város büsz­kén vállalja múltját, elis­meri jelenlegi kulturális ér­tékeit. Az e célra fordított összegek jogosságát, nagy­ságrendjét senki sem kér­dőjelezi meg. 2000-ben, a magyar millennium évé­ben pályázatokon nyert forintok­kal is gyarapítottuk ezt a pénzfor­rást. Dédelgetett, de minden bi­zonnyal megvalósuló tervünk, hogy idén, augusztus 20-án a me­gyeházával szemközti téren fel­avassuk Párkányi Péter szobrász- művész Madách-motívumot fel­dolgozó alkotását. A megyeháza említése kapcsán az is kiderül, hogy e nagyon érté­kes, de igen drága épület hasznosí­tása továbbra is gond a város szá­mára. Szeretnék konferenciaköz­ponttá alakítani, de az csak igé­nyes szálláshelyekkel kombinálva lenne hatékonyan működtethető. Balassagyarmaton a közelmúlt­ban egy - kétheti megjelenésű - városi újság is napvilágot látott. Er­ről a polgármester a következőket mondja: - Sokáig gondolkodtam, gondolkodtunk a megindításán, s végül is úgy döntöttünk, hogy az objektív tájékoztatáshoz szükség van egy ilyen lapra. Nem a város vezetését népszerűsítjük benne, az információk közkincsé tételére törekszünk, de természetesen a hí­rek mellett nagy teret kap benne a kultúra és a sport is. A sport szó elhangoztán máris a labdarúgócsapatnál tartunk.- Korábbi koncepciónkat - az­az a tömegsport kiemelt támoga­tását - akkor „kényszerültünk” részben felülbírálni, amikor a fo­cisták egyre jobb eredményeket kezdtek elérni, s egyre többen kezdtek meccsre járni. Úgy dön­töttünk, hogy 5 millió forintot - amelyet tavaly egy fél naptári év­ben erre költöttünk - megér az önkormányzatnak - ugyanennyit a vállalkozók is biztosítottak - ezer-ezerötszáz ember rendsze­res szórakoztatása, jó hangulata, a lokálpatrióta-tudat erősítése. Tisztában vagyunk azonban vele, hogy mindazok ellenállásával is meg kell küzdenünk, akik nem szeretik a sportot, vagy nem a fo­cit, hanem mondjuk a kézilabdát, vagy a triatlont részesítenék előnyben. Ilyen népszerűséggel és látogatottsággal azonban egyetlen más sportág sem rendel­kezik - mondja Juhász Péter. A beszélgetés során a régiók ügye is előkerül. A balassagyarma­ti polgármester - bár e kérdésben senkivel nem akar vitába kevered­ni és főleg nem kíván időnek előt­te vitát gerjeszteni - inkább a köz­ponti régió pártján áll és szeretné, ha Budapesthez tartozna Nógrád megye. Annál bőbeszédűbb azon­ban, amikor a határ menti együtt­működés kérdései kerülnek terí­tékre.- Az Ipoly Eurorégió (amelynek tevékenységét január 12-én Bán­kon éppen Juhász Péter ismertette - A szerk.) elért egy méltánylandó szintet, a határ mindkét oldalán látják a szerepét, hasznosságát, mégis mostanában kicsit lelassult a működése. Nincs olyan szakem­berünk, akivel a következő lépése­ket (közös szervezet, közös titkár­ság, vagy mindkét oldalon külön- ktílön?) érdemben, a nemzetközi jog alapján képesek lennénk meg­nyugtatóan megtárgyalni. Jó lenne tudni, például azt is, hogy mi lesz a pályázati pénzek sorsa, együtt, vagy külön-külön kapja a két or­szág. Mindezek ellenére van bő­ven feladatunk: ki kell alakítanunk a bizottságokat, ki kell dolgozni a régió programját. Szabad legyen ezúttal a Nógrád Megyei Hírlap hasábjait is felhasználni arra, hogy megkérjem a térségben működő polgármester-kollégákat: szíves­kedjenek az Ipoly Eurorégiót ko­molyabban venni és ez ügyben na­gyobb aktivitást tanúsítani. Nem lenne teljes a számvetés, ha Juhász Péter megkerülte volna azokat a témákat, amelyekben nem sikerült az elképzelések reali­zálása, a tervezettnél lassabban halad a folyamat vagy váratlan helyzet alakult ki.- Balassagyarmaton az utak és járdák állapota elkeserítően rossz, sajnos azonban nem volt módunk ezen a helyzeten változtatni. Ez a következő évek feladata lesz. Ugyancsak nem történt előrelépés az úgynevezett kerülő út ügyében, s megvalósítása nincs is benne a rövid távú kormányprogramban. Nehéz lesz megoldanunk azt a problémát is, hogy középfokú tan­intézeteink jelentős hányadában nincs tornaterem. Ehhez képest jó­val kisebb probléma, hogy megre­kedt az uszodaépítés programja. Komoly gondot jelent az önkor­mányzat számára a távfűtési rend­szer átalakítása, amelynek végle­ges megoldása nem kevesebb, mint 100-200 milliós bemházást igényelne. Azon gondolkodunk, hogy esetleg koncesszióba adjuk a beruházást. S ha már a városháza épületé­nek az emlegetésével kezdtük, fe­jezzük is be ezzel ezt az írást. A polgármester ugyanis a megoldan­dó teendők között említette az épület sürgős felújítását is. Távoz- tunkban, kicsit alaposabban rá­nézve az egykor szebb napokat lá­tott épületre, egyetértettünk Ju­hász Péter elképzelésével. CSONGRÁDY BÉLA Balról: Kopka Miklós, Juhász Péter és Csongrády Béla _______________________fotó; p. gy. B átonyterenye elnyerte az ipari park címet A sikerekről és a kudarcokról is beszélt a lapunk vezetése által kezdemé­nyezett, az elmúlt évet értékelő beszélgetésen dr. Balázs Ottó, Bátonyterenye város polgármestere. Plachy György, lapunk kereskedelmi igazgatója és dr. Csongrády Béla felelős szerkesztő vett részt a beszélgeté­sen, amelyen a polgármester azt is ismertette, hogy a múlt év végén Bátonyterenye városa elnyerte az ipari park címet.- A lényeg nem az, hogy számomra mit jelentett a 2000. év, hanem az, hogy mit je­lentett Bátonyterenyének - kezdte a polgár- mester és így folytatta: - Jelentett sikert és bizonyos ügyekben keserűséget, de fogal­mazhatok úgy is, hogy kudarcot. Sikert azokban a kérdésekben, amelyeket sziszte­matikusan valósítunk meg, vonatkozik ez a város fejlesztésére, az intézmények mű­ködtetésére. Kudarcot olyan elképzelések­ben, amelyekhez nem kaptunk támoga­tást, vagy nem találunk hozzá partnert. Nem felejthetjük el az 1999. évi nyári árvizet akkor sem, ha tavaly aszályosabb időjárás volt. Az egyik legfontosabb fel­adatunk, hogy megelőzzük hasonló ese­mények bekövetkeztét. Komoly léptékben valósult meg a múlt évben a patakmedrek kotrása, adott esetben új meder kialakítá­sa, az élővízfolyások rendezése. Sikernek tekintem azt is, hogy hosszú évek után végre belefoghattunk a Bartók Béla Általá­nos Iskola felújításába, ha csak kis lépés­ben is. Ez 10 millió forintos nagyságrendet jelent. A korábbi időszak folyománya, hogy a Nemzeti örökség program támoga­tásával elkezdődött a kisterenyei Gyürky- Solymossy-kastély felújítása. Az elmúlt év­ben a megyei területfejlesztési tanács se­gítségével megkezdtük a 20 éve épült szorospataki ifjúsági tábor rendbehozata­lát, ez is 10 milliós nagyságrendű munka volt. A nagybátonyi falusi településrészen új gyógyszertárat építünk, szintén terület- fejlesztési tanácsi támogatással. Folytatód­tak az útkorszerűsítések, parkolóépítések, utat építettünk egy leendő ipartelephez. A sikerek közé sorolom azt is, hogy a hosszú évekig tartó felszámolás befejezése után év végére az önkormányzat tulajdonába került a Mátra-lakótelepen éktelenkedő épület.-Mi a szándékuk ezzel az épülettel?-Ez a leendő városközpont területe. Az épületet megtartja az önkormányzat és vagy jelenlegi formájában, vagy bővítve hasznosítjuk. Vannak a városban működő cégeknek is olyan eredményei, amelyek örömmel, büszkeséggel tölthetnek el bárkit. Folya­matosan fejleszt a Bátony-Metall Kft., a Steelvent Rt., a Viesmann Bt., a Silco-Inox Kft. Ezek a város gazdagodását szolgálják. Bátonyterenye városának közreműködésé­vel, pályázatokon elnyert pénzekkel tart a maconkai, Árpád-kori templom rekonst­rukciója. A Nóg­rád Megyei Hír­lapnak is van sze­repe a maconkai víztározó ke­resztgátépítésé­ben, kapacitás- növelésében. Ezekre a hor­gászegyesület nyert pályázati pénzt. Az önkor­mányzat is segí­tett, hogy az egyesület fenn­tarthassa a hár­mas célt, amely az árvíz-, illetve az ivóvízvédelem, valamint a sporthorgá­szat. Az eredmények közé sorolom azt is, hogy Kisterenyén megkezdődik az új mun­kaügyi kirendeltség kialakítása, hogy a Háromkő Takarékszövetkezet bankíiókot nyitott és a Mátra-lakótelepen teljes egészé­ben megújult az ABC-áruház. A működtetés területén azt tartom siker­nek, hogy - összevonással - megszüntet­tük a több mint egy évtizede fennálló pár­huzamosságokat, amelyek jelen voltÄ a művelődési, a szociális és az oktatási intéz­mények területén is. Sajnos húsz munka­helyet kellett így leépítenünk.- Mitől keserűbb az elmúlt év, mi az, amit kudarcnak tart?- Két nagy ügy. Az egyik a szennyvíz­program sikertelensége. Nógrád megye egyik legnagyobb szennyvízprogramjába kezdett volna bele Bátonyterenye és hoz­zá csatlakozva öt település, Mátra- mindszent, Nemti, Szuha, Dorogháza és Mátraverebély. A többéves, ötmilliárd fo­rintos beruházás előkészítésén másfél évet dolgoztunk. Tudjuk, kik nyertek, il­letve kiknek a pályázata volt elbírálhatat- lan - Bátonyterenye egyik kategóriában sem szerepel, a pályázatot, ha úgy tetszik, visszakaptuk. Nagyon sajnáljuk, hogy nem sikerült, de nem adjuk fel, idén újból megpróbáljuk. Zagyva-parti települések­ről van szó, tehát a helyzet megoldatlan­sága élővízfolyást veszélyeztet. A bátonyterenyei csatornázottság ma 42% körüli, egy 16 ezres városban, ahol lét- szükséglet a csatornahálózat és a szenny­víztisztító bázis bővítése. A másik, amit kudarcnak tartok, a rákó- czitelepi gázellátás ügye. 1990 és 1994 kö­zött elszalasztott egy esélyt a képviselő-tes­tület arra, hogy rácsatlakozzon a gázháló­zatra. 1999-ben eredménytelenül folytat­tunk tárgyalásokat a Mól Rt.-vel, majd ta­valy a Tigáz Rt.-vel egyeztettünk arról, hogy a cég, a lakosság és az önkormányzat összefogásával valósítsuk meg a beruhá­zást. Csaknem ezren laknak a településré­szen. Sokáig húzódik az ügy. Mi két új le­hetőséget vetettünk fel a Tigáznak. Az egyik, hogy az önkormányzat megépíti a gázvezetéket Kisterenye végétől Rákóczi- telepig és szerveződjön erre gáztársulás. Felvetettük azt is, hogy több költséget vál­lalnának magukra a rácsatlakozók. A mai napig nem kaptunk választ. Természete­sen e beruházás megvalósítását is tervez­zük 2001-ben.- Nem esett még szó arról, mit jelent Bátonyterenye számára a vállalkozási öve­zet.- Lehetőséget arra, hogy a befektetők szívesebben válasszák ezt a területet, mert kedvezményekkel jár. A beruházási ked­vezmények a kisebb beruházásoknál 2002. december 31-ig vehetők igénybe. Nem esett jól az minősítés, amit a megyei önkor­mányzat elnökének nyilatkozatában olvas­tam. Lehetne erre úgy reagálni, hogy talán ennyire ismeri a helyi helyzetet, de inkább arról beszélek, mit tettünk. Bátonyterenye ma sem alvó város. Több mint 600 vállal­kozás működik, ebből 400-at meghaladó a magán-, több mint 200 a társas vállalkozá­soké. Utóbbiak csaknem 2000 embert fog­lalkoztatnak, 1800-at ipari tevékenység ke­retében. Az elmúlt évek alatt 23-ról 17%-ra csökkent a munkanélküliségi mutató, ami elsősorban a már működő cégek erőfeszí­téseinek, piackutatásának köszönhető. Az önkormányzat is pályázik, hogy legalább közhasznú foglalkoztatásra adjon lehető­séget. Kht.-t hoztunk létre a csökkent mun- kaiképességűek alkalmazására. A volt ipari településen bamamezős be­ruházásokban gondolkodtunk. Ennek első lépései megtörténtek, de néhány év után az a tapasztalat, hogy akinek pénze van, az nem volt ipartelepre akar települni, hanem zöldmezős beruházásba akar fogni. Elhatá­roztuk, hogy kiépített infrastruktúrával biztosítjuk a területet. Örömmel közlöm, hogy Bátonyterenye elnyerte az ipari park címet, méghozzá úgy, hogy a beruházás megvalósítója a város önkormányzata lesz. Sok ipari park címet már nem adnak ki. Most 33 pályázatból 21-et fogadtak el. Lesznek olyan alapok, amelyekre az ipari park címmel rendelkezők pályázhatnak, ilyen a külső infrastruktúra kiépítése. Ez azért fontos, mert az ipari park drága beru­házás és nem biztos, hogy a bekerülési áron lehet értékesíteni.- Mekkora a bátonyterenyd ipari park területe?- 43 hektárnyi területet vittünk be, amelyből 16,5 hektár fejleszthető. Az egyik terület 10 hektáros, ez a Mátra autóbázis közvetlen környezete, a 6,5 hektáros rész pedig a Fűtőber és a Volán közötti terület. Az egyik területre bevezető utat építettünk. Nehezítette a kialakítást, hogy mindkét te­rületet meg kellett vásárolnunk, egyik sem volt önkormányzati tulajdonban. Erre ta­valy jelentős összegeket áldoztunk. Ráadá­sul a 10 hektáros terület kétharmad része nem Bátonyterenye közigazgatási terüle­tén volt, hanem Mátraverebélyén, így a két önkormányzat közigazgatási határcseré­ben egyezett meg.- Amikor ipari parkról beszélünk, arról van szó, hogy infrastruktúrával ellátott te­rületet kínálhatnak fel a befektetőknek. Ke­vesebb szó esik arról, hogy üt kötöttségek is vannak, tehát ha bizonyos időn belül nem telik meg az ipari park, akkora tulajdonos­nak vissza kell fizemie az addig kapott tá­mogatásokat.- így van, ez kötöttségekkel is jár. Ha tá­mogatásokat veszünk igénybe, teljesíte­nünk kell a vállalásokat. Mi legalább 500 munkahelyet szeretnénk itt megvalósítani. Az ipari park esetében, nem csak a fizikai, de a humán infrastruktúrában is gondol­kodni kell, abban, milyen szakemberek vannak, kit és milyen célra kell átképezni. Alkalmas-e a város arra, hogy lakást, meg­felelő körülményeket biztosítsunk a me­nedzsment számára. Érdemes beszélni ar­ról is, hogyan közelíthető meg Bátony­terenye, amely 100 kilométerre van Buda­pesttől. Fejlesztésre szorul az út és a vasút, de ez nem csak Bátonyterenye gondja. Van ahol jelentkeznek befektetők, van ahová csábítani kell. Bátonyterenye úgy várja a befektetőket, hogy nincs építmény- és* kommunális adó. A befektetők a beruhá­zás befejezését követő öt évben adómen­tességet kapnak, és az említett adóneme­ket akkor sem vetjük ki rájuk, ha azokat időközben bevezeti a képviselő-testület.- Mikorra várható az első betelepülő az ipari parkban?- Március-áprilisban. ________________________________________ DUDEUAI ILDIKÓ Dr . Balázs Ottó szerkesztőségünkben a szerzővel _ fotó; r. t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents