Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-06 / 5. szám

2001. Január 6., szombat HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal KORKÉP Kisgazda-nagytakarítás „Máma már nem szakadnak tovább?” Budapest Az FKGP-n belül eluralkodni látszó káosz többek szerint frakciószakadáshoz vezet­het, mások azonban úgy vélik: Torgyán hatalma túl erős ahhoz, hogy alulmarad­jon az érdekek harcában. A kisgazdák budapesti, Belgrád rakparti székháza előtt tartott tegnap rögtönzött sajtótájékozta­tót a párt szerdán felfüggesztett fővárosi elnöksége, miután nem engedték be őket az épületbe. Liebmann Katalin menesztett el­nök szerint bizonyítékaik van­nak arról, hogy - Torgyán József állításával ellentétben - az orszá­gos elnökség gödi tanácskozásán semmiféle döntés nem született a budapesti vezetés feloszlatásáról, vagyis a pártelnök egyszemélyes, törvénytelen akciójáról van szó. Ezzel szemben Bemáth Varga Balázs, az FKGP főtitkára és Gyimóthy Géza alelnök megerő­sítette az elnökségi határozat lé­tét. Gyimóthy türelemre és kis­gazdaalázatra, fegyelemre intette Liebmannékat. A kegyvesztettek mégsem adták át szervezetük ve­zetését az utódnak, Szentgyörgy- uölgyi Péternek, aki fegyelmi eljá­rást kezdeményezett a budapesti elnök asszony ellen. Meg nem erősített információnk szerint Liebmann, valamint több buda­Ómolnár Miklós, az 1992-ben az akkori frakcióból kiszakadt kisgazda-harminchatok egyike (ma egy magazin főszerkesztője) úgy véli: az események kísérteti­esen ismétlik önmagukat, Tor­gyán sorozatosan semmibe veszi a demokrácia alapszabályait. En­nek ellenére - mondta az Euro- pressnek Ómolnár - most látszó­lag egyben marad a frakció. Ah­hoz ugyanis, hogy legalább tízen új frakciót alapítsanak, markáns, önálló arculatot képviselő kisgaz­da honatyákra volna szükség, csakhogy Torgyánnak jelenleg egyetlen komoly ellenfele sincs, a képviselőcsoportban ülők több­sége az elnök személyes elkötele­zettje. A pártelnök-miniszter - alap­szabályban rögzített - túl- hatalmát tartja az FKGP-ben dú­ló belharcok fő okának Simon János politológus is. Szerinte, mivel szabadon emelheti kegyé­be, vagy ejtheti ki „fészkéből” az általa jónak vagy rossznak mi­nősített kádereket, óhatatlanul bizalmi válság kerekedett körü­lötte. A párt népszerűségének hanyatlása csak felerősítette a különféle irányzatok közötti harcot, ám úgy tűnik: Torgyán mögött még mindig nagyon so­kan állnak. A politológus úgy gondolja: ki­csi az esélye a frakció szakadásá­nak. Mindenki tudja ugyanis, Itt még jó kisgazda volt az elnök asszony FOTO: EUROPRESS pesti kisgazda máris tervezgeti Fideszhez való átigazolását. Csúcs László, a leváltandó frakcióvezető-helyettesek egyike egyenesen Torgyán Józsefet hi­báztatja a kisgazdapárt népsze­rűségének erőteljes hanyatlásá­ért, s Lányi Zsolt is erősen kifogá­solja a frakciótagok és az egysze­rű kisgazdák többségét megdöb­bentő sorozatos elnöki „nagy- takarítást”. hogy egy újdonsült politikai ala­kulat a mai magyar „meggyöke­resedett” politikai berendezke­dést figyelembe véve képtelen volna szavazókat elhódítani a többiektől. Néhány kisgazda honatya átülése a Fidesz vagy a függetlenek padsoraiba sokkal valószínűbb, ez azonban csak to­vább gyengítené a kisgazdák koa­líciós szerepét. TAKÁCS MARIANN Véget ért a katolikus szentév A magyar püspökök hamarosan beszámolnak a pápának A kereszténység születésének kétezre­dik, jubileumi évét világszerte a szent­kapuk szimbolikus becsukásával és szentmisével zárták le. A magyar püspöki kar a szentév vége után hama­rosan Rómába utazik, ahol a 23 fős delegáció találkozik a pápával. Budapest- A Szentatya 1999. decem­ber 24-én, karácsonykor megnyitotta a római Szent Péter-bazilika szentkapuját, ez jelentette hivatalosan a szentév kezdetét - nyilat­kozta lapunknak Veres And­rás püspök, a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia titkára. - Másnap minden megyés püspök a saját székesegyházában, illetve társszékesegyházában megtette ugyanezt. A bezárás fordított sorrendben történik. A pápa ma, vízkeresztkor fejezi be a kapu bezárásával a jubileumi évet, míg a megyés püspökök már egy nappal koráb­ban, január 5-én megtették ezt székesegy­házaikban. Most, hogy véget ért az esemény, a ma­gyarországi püspökök úgynevezett ad limi- na (annyit jelent: a küszöbig. Azaz átlépik a pápa küszöbét - a szerk.) látogatásra in­dulnak. A 23 fős magyar delegáció január 25-31-ig egy hetet tölt majd Rómában, ahol találkoznak a Szentatyával, hogy mindnyá­jan beszámoljanak az elmúlt öt évben egy­házmegyéjük területének eseményeiről.- Nekünk, magyaroknak már 1998-ban esedékes lett volna ez a látogatás, de A szentév egyik legnagyobb hazai eseménye a Szent Jobb-körmenet volt a Szentatya zsúfolt programja miatt csak idén számolhatunk be a történtekről - fej­tette ki Veres András. - A személyes talál­kozást mindig megelőzi egy jelentés, ame­lyet valamennyi püspök fél évvel korábban írásban elkészít és elküld Rómába. Ezeket elemzik, majd a látogatás idején minden egyházmegyét tanácsokkal látják el. A szentatya egyenként is fogadja a püs­pököket, egy emberrel mintegy negyedórá­ig beszélget. Minden ad limina látogatást egy olyan beszéddel zár a pápa, amelyben javaslatot tesz az adott ország püspökei­FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE nek, hogy mire figyeljenek oda a lelki- pásztori munkában az elkövetkezendő idő­szakban, mit tartsanak kiemelten fontos­nak. A következő beszámolókban ezekre is visszatérnek, elmondják, mennyiben sikerült megvalósítani ezeket a feladatokat.- A Rómában töltött egy hét alatt a pápa magánkápolnájában a magyar delegáció együtt misézhet II. János Pállal, s később egy közös ebéden is vendégül lát bennün­ket - mondta el lapunknak Veres András püspök. Perel az alapítvány Az APEH ragaszkodik a jogszerű kifizetésekhez Kitört a tankönyvárháború Pedagógusok és kiadók is tiltakoznak Budapest Budapest Negyedmilliárd forint sor­sát dönti el az a tárgyalás, amelyet sürgősséggel hív­tak össze január 22-ére a Fővárosi Bíróságon. A pert a Gyermekrák Alapítvány indította az adóhivatal ellen az adózók egyszáza­lékos adományaiért.. Dr. Balogh István, az alapítvány kuratóriumának elnöke lapunk­nak elmondta, hogy a kiemelke­dően közhasznú szervezet két éve a legnagyobb adózói támoga­tottságot élvezi. 1999-ben száz­kétmillió forintot tett ki az egy százalékokból összegyűlt ado­mány. Ezt az összeget át is utalta az APEH területileg illetékes hi­vatala az alapítványnak. Tavaly már 134 millió forint gyűlt össze, negyedmillió adózó akaratából. Mint elmondta, az év végén derült ki, hogy az adóhiva­tal nem utalja át nekik a pénzt, mégpedig arra hivatkozva, hogy a civil kezdeményezésre létre­hozott alapítvány - hároméves működés híján - nem jogosult az egyszázalékos támogatásra. Nagypál Sándor, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal saj­tóirodájának helyettes vezetője elmondta, hogy az adóhivatal nem tekinthet el a jogszabályok betartásától. Hiába lát el egy civil szervezet közalapítványokéhoz hasonló feladatokat, ettől még nem illetik meg automatikusan az állami alapítványokkal azonos jogok. „Sajnálatos módon az el­múlt évben ügyintézői hiba foly­tán az adóhivatal átutalta az ala­pítványnak a 102 millió forintot. A tévedésről természetesen az alapítvány vezetőségét is értesí­tették, így a 2000. évi adomány- gyűjtő kampányt már ennek tu­datában indították el.” A január 22-ei bírósági döntést az adóhivatal is kíváncsian várja, hiszen nem az alapítvány műkö­dését kívánják ellehetetleníteni, hanem a jogszabályokat akarják betartani - nyilatkozta lapunk­nak Nagypál Sándor. Egyúttal cá­folta azt a feltevést is, amely sze­rint a pénz visszatartásának hát­terében az alapítvány ellen az APEH-hoz érkezett névtelen fel- jelentő levelek állnának. n. zs. Az ágazati érdekképvisele­tek egyetértése nélkül ké­szül a szaktárca az oktatási törvény végrehajtási rende­letének módosítására és a mintegy hétmilliárd forin­tos tankönyvpiac szabályo­zását sem támogatja egyet­len szakmai szervezet sem - állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszerve­zete (PDSZ). A tankönyvpiac rendjéről szóló, a tavalyi év végén a parlament elé terjesztett törvénymódosítás egyetlen pontjával sem értenek egyet sem a szülők képviselői, sem a kiadók, de a terjesztők és a szakszervezetek sem - mondta el lapunknak Molnár Péter ügyvivő. A PDSZ vezetője szerint szak­mai szempontok, például a peda­gógusok szabad tankönyvválasz­tási joga sérülne abban az eset­ben, ha a módosítást a jelenlegi tartalommal fogadnák el a hon­atyák. Az elképzelés szerint nem a tanárok, hanem a nevelőtestü­letek határoznák meg, mely kiad­ványokat rendeljék meg az isko­lák. Az érdekképviselet azt sze­retné elérni, hogy a tankönyves és a pedagógus szakma által egy­ségesen elutasított elképzelést a beterjesztő oktatási tárca vonja vissza, és kezdődjenek érdemi tárgyalások a tankönyvpiaci sza­bályokról. A jogszabály előkészítői nem kérték ki a tankönyvpiac szerep­lőinek véleményét a törvényja­vaslat megalkotásakor, ezt a vál­lalkozók is sérelmezik, s kifogá­solják a kötelező testületi tagsá­got, az árak minisztériumi szabá­lyozását és a tankönyvkipróbálás tervezett rendszerét. Molnár Péter szerint súlyos hi­ba összemosni az oktatási intéz­mények szakmai és politikai fel­ügyeletét is. Egy kormányrende­let ugyanis az oktatási intézmé­nyek törvényességi ellenőrzését és az iskolák szakmai felügyele­tét is a jegyzőkre bízná. A szak- szervezeti vezető reményei sze­rint tiltakozásuk megértésre talál és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsülés elé már a szakmai észrevételekkel módosított javas­lat kerül. HORVÁTH MAGDOLNA 2001: a stadionépítés jegyében Ma nincs nemzetközi rangú sportpályánk Budapest A hazai sportélet jelentős fellendülését hozhatják az év végéig tervezett stadionépítések, amelyek elkerülhetetlenek az egyelőre még csak álomnak számító budapesti olimpia megrendezéséhez is - derült ki Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. sportlétesítményeit varázsolják újjá. Az átépítések átlagosan két­milliárd forintba kerülnek, ennek felét az állam fizeti, a többit a he­lyi önkormányzatoknak kell elő­teremteni. Egyelőre azonban nemcsak a pénz forrásainak meg­találása jelent gondot, hanem a tulajdonjog tisztázatlansága is. Van olyan város, ahol például az egyik helyi nagyvállalat birtoká­ban van a stadion, de az átalakí­tás költségeit az állam és az ön- kormányzat tudja csak fedezni. Máshol az okoz gondot, hogy a város vezetői még nem ismerik a felújítási munkálatok forgató­Akár a stadionok évének is ne­vezhetjük az ideit, mert ha a kor­mányzat tervei valóra válnak, ak­kor a következő tizenkét hónap­ban öt új sportlétesítménnyel gazdagodik az ország. Legkoráb­ban a Budapest Sportcsarnok el­bontása, majd helyén egy új, vi­lágszínvonalú sport- és szórakoz­tató centrum építése kezdődhet meg - mondta el a miniszter. Az esztendő végéig vidéken is jelentős beruházások várhatók, három nagyváros (Győr, Székes- fehérvár és Debrecen) elavult könyvét, ezért bizonytalanok az év végi ha­táridő betartá­sában. Az építkezések ugyan­akkor mára halaszthatatlanná váltak, mert jelenleg nincs olyan sportpályánk, ahol a nemzetközi előírásokat betartva lehetne meccseket rendezni. Érdekesség, hogy a leendő európai színvona­lú stadionok földrajzi eloszlását tekintve meglehetős aránytalan­ság tapasztalható: az öt építke­zésből négy az ország északnyu­gati régiójában illetve a főváros­ban valósul meg. Igaz, az ország keleti felében egyedül Debrecen­ben működik első osztályú labda­rúgócsapat, mert máshol a tele­pülések anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé. Hírek röviden Munkaszüneti napok Nyilvánosságra hozták az idei ünnepnapokkal kapcsolatos munkarendváltozásokat. Eszerint március 10., szombat munkanap, március 16., péntek pihenőnap. Április 28., szombat munka­nap, április 30., hétfő pihenőnap. Október 20., szombat munkanap, október 22., hétfő pihenő­nap. Október 27., szombat munkanap, november 2., péntek pihenőnap. December 22., szombat munkanap, december 24., hétfő pihenőnap, s de­cember 29., szombat munkanap, december 31., hétfő pihenőnap lesz. Beszámoltatnák Pintért Az MSZP a parlament önkormányzati bizottságá­nak rendkívüli összehívását kezdeményezte, hogy meghallgathassák Pintér Sándor belügyminiszter magyarázatát az okmányirodák működése körül tapasztalt hiányosságokról. Az párt politikusai sze­rint a tárca teljesen felkészületlenül adta át a közle­kedési okmányokkal kapcsolatos feladatokat az ok­mányirodáknak, ahol ráadásul az utolsó percben készült el a számítógépes rendszer, nem volt elég­séges az ügyintézők felkészítése és nincs meg min­den szükséges irat sem. Megszűnt a hálapénzbizottság Mikola István új egészségügyi miniszter feloszlatta az úgynevezett hálapénzbizottságot. Azonnali ha­tállyal megszüntette a témával megbízott miniszte­ri biztosok, Fodor Miklós és Kilényi Géza megbíza­tását. A korábbi miniszter, Gógl Árpád vezetésével most alakuló Egészségfejlesztési Kht. egyéni alapí­tó tagjai közül pedig hármat visszalépésre szólított fel. Az érintettek gondolkodási időt kértek. Kész a filmtörvény tervezete Már csak kisebb pontosítások vannak hátra a film­törvény tervezett szövegében, így az várhatóan feb­ruárban a kormány elé kerülhet. A terv szerint a százszázalékos állami tulajdonú Nemzeti Filmköz­pontnak az állam is adna megbízásokat magyar gyártású filmek elkészítésére. Meghiúsított rablás Hat és fél millió forintos rablást akadályozott meg a legnagyobb fővárosi bevásárlóközpont biztonsági szolgálata. Tegnap a Westend City Centerben a pénzszállítókat rabolta ki egy huszonhat éves fiatalember, akit az' őrök az utcán menekülés közben elfogtak._____________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents