Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-29 / 24. szám

2001. JANUÁR 29., HÉTFŐ M O Z A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Globalizáció és környezet Egyesek szerint áldás, mások úgy vé­lik: átok a globalizáció. Miközben egyre többet vitatkoznak a folyamat­ról, kiderül: nemigen tudja a fogalom pontos meghatározását senki. Tüntet­tek a globalizáció ellen Seattle-ben, | Prágában azok, akik károsnak tartják a világ egységessé válását, a multi­cégek elterjedését, az egyenkultúra megjelenését, - mások viszont úgy vé­lik: megőrizhető minden jó hagyo­mány, sajátos kultúra és életforma, a globalizáció egyfajta könnyedséget, szabadságot jelent: a könnyebb, em­beribb élet érdekében az információ, a tudományos eredmények, és a tőke szabad áramlása egyre több embert segíthet. A környezetvédők - a meg­növekedett fogyasztási igények miatt - a természetet féltik a pusztulástól. A napokban a természetvédők szövet­sége rendezett vitát Globalizáció és környezet címmel. Ott készült Mangel Gyöngyi összeállítása, i __ _____________ J- Eltérő vélekedések vannak, hogy ki, mit ért a globalizáció fogalma alatt. Mihály Péter (M. P.) közgazdász: - Ez a vita tulajdonképpen azt bizonyítot­ta, hogy nagyjából mindannyian ugyan­azt értjük globalizáció alatt és a közvé­lemény is ugyanazt érti, egyfajta gazda­sági, életmódbeli és világnézeti felfo­gást, amelyik általánosan elterjedt és egyre gyorsabb ütemben terjed a glóbu­son. Ebben tulajdonképpen mindenki egyetért, a különbség abban van, hogy ezt a folyamatot jónak, rossznak, kicsit jónak, nagyon jónak, vagy nagyon rossznak tartjuk.- Ön a globalizáció folyamatát in­kább jónak, vagy inkább negatívnak tartja? - í M. P.: - Alapvetően egy pozitív folya­matról van szó, mert a tudás, a kultúra, az emberi értékek, az élet minőségének a javulásáról van szó. A Föld hatmilliárd embere valójában egyre jobban, egyre gazdagabban, egyre kulturáltabban él, miközben persze a Földön még ma is nagyon sokan vannak, sőt többségben vannak azok, akik a mi életszínvona­lunkhoz képest szegények. De tegyük hozzá, ez mindig így volt.- Ugyanakkor itt, az előadások folya­mán nagyon sok olyan dolgot említet­tek, ami ezzel együtt jár, például a kör­nyezet pusztulását, a helyi közösségek pusztulását és a többi. M. P.: - Azt gondolom, hogy ezek a megfogalmazások'a szívre és az érze­lemre apellálnak, a tényeknek nem fe­lelnek meg, valójában ma a világ na­gyobbik részében sokkal nagyobb rész­ben mondhatjuk azt, hogy iható a víz, mint száz évvel ezelőtt. Száz évvel ez­előtt az ivóvizek mindenütt fertőzöttek voltak, súlyos bakteriális fertőzésekkel voltak terhesek, meg is haltak az embe­rek harminc-negyven éves korban. Az elmúlt 150 évben Európában és a világ átlagában is nagyon nagy mértékben emelkedett a várható élettartam, Euró­pában körülbelül megduplázódott. Ez azt jelenti, hogy egészségesebb környe­zetben élünk, tovább élünk, jobban élünk. Aki ennek az ellenkezőjét mond­ja, az a tényekkel szemben beszél. Lóránt Károly (L. K.) közgazdász: - A globalizáció alatt többféle jelenséget értettünk, ilyen a hírközlésnek a kitá­gult globális lehetősége, ilyen a tőke­mozgásoknak a világot átérő tevékeny­sége, az árúk szabad mozgása és a mun­kaerő mozgása. Tehát ezeknek a felsza­badítása, ezeknek a liberalizálása az, ami azokhoz a jelenségekhez vezetett, amit ma globalizációnak nevezünk.- Ugyanakkor ön felhívta a figyelmet arra, hogy például a munkaerő szabad mozgása milyen abszurditásokkal jár együtt. L. K.: - Gyakorlatilag ez egy elmélet. A valóságban soha nem valósult meg és nem is valósítható meg, a munkaerőnek a- ténylegesen szabad mozgása elkép­zelhetetlen társadalmi feszültségeket okozna, a tőkének a szabad áramlása pedig, hogy mekkora károkat okoz, azt a pár évvel ezelőtti ázsiai válság, pénz­ügyi válság is nagyon jefentősen bemu­tatta. Tehát gyakorlatilag ezek olyan el­méletek, amik mögött az a feltételezés van, hogy összességében szolgálják a fejlődést és előbb-utóbb mindenki pro­fitál belőlük. Gyakorlatilag pedig a gyengébb társadalmakat lerombolja.- Ön azt is mondta, hogy a döntési mechanizmusokkal is baj van, kicsúsz­nak a közösségek kezéből. Mit értett alatta? L. K.: - Ez a globalizáció jelensége a tőkekoncentráció soha nem látott mér­tékével jár együtt, ami annyit jelent, hogy a helyi lakosságot érintő kérdések­ről nem helyben döntenek, hanem nagy multinacionális vállalatok, vagy pénz­központok sok ezer kilométeres távol­ságban lévő központjaiban akiknek a saját profit érdekük az, ami dominál és talán nem is ismerik, hogy milyenek a helyi problémák.- Ön rendkívül egyértelműen fogal­mazta meg a globalizációt. Dr. György Lajos (Dr. Gy. L.) kutató­orvos, ökofilozófus: - Ez a globalizáció világgyarmatosítás.- Mi az, amit leginkább veszélyesnek tart ebben a globalizációs folyamatban? Dr. Gy L.: - Elvész a szolidaritás, a nemzetek szolidaritása, elvész a kultú­ra, elvész az anyanyelv, elvész minden régi érték, elvész a hagyomány, elvész az életmód, elvész az erkölcs. Ennyi. Gyulai Iván (Gy. I.) ökológus: - A globalizáció a fogyasztói társadalom kultúrájának, idézőjelbe téve a kultúrát, erőszakos elterjesztése a világon. A leg­fontosabb mondanivalója ennek a do­lognak az, hogy miközben az emberi­ségnek a hatása egyre jelentősebb a bolygón és itt nem csak azt kell érteni, hogy szennyezzük a környezetet, ha­nem, hogy használjuk a természeti erő­forrásainkat, ennek következtében ezek az erőforrások egyre fogynak. Olyan fo­lyamattal állunk szemben, amikor a környezetünk eltartóképessége csök­ken, de az embernek az igénye pedig, nem azt mondom, hogy hatványozot­tan, de valami hihetetlen sebességgel nő, hiszen nő az emberi népesség, nő az emberek igénye, legalábbis egy kö­zéposztálynak biztosan nő az igénye, azon kívül olyan új, ígéretes piacok nyílnak meg a feltörekvő országok ese­tében, mint India és Kína, amely több mint kétmilliárd embert fog bekapcsol­ni a fogyasztásnak az eufóriájába.- Ha és amennyiben ilyen mértékben folytatódik a gazdasági növekedés, az igények növekedése, a fogyasztás serken­tése és maga a fogyasztás, abban az eset­ben mit jósolhatunk a Föld jövőjéről? Gy. I.: - Nem szeretek jósolni, sokkal jobban szeretem a tényeket, de rettene­tesen nehéz ezekben a globális történé­sekben mérhető tényeket említeni. De azért van már sajnos néhány ilyen is, mert jól lehet mérni az ózonfogyásnak a tendenciáit, jól lehet mérni a klímaválto­zást és jól lehet látni a saját környeze­tünkön is, hogy mibe kerül ez nekünk. De ezt akár a biztosító társaságok is meg tudják mondani, hogy a kiszámíthatat­lan időjárási viszonyok, vagy sokasodott természeti katasztrófák, amiket ilyen módon az ember idézett elő, mibe kerül magának az embernek. Ez egy hihetet­len nagy önbecsapása az emberiségnek, mert nem néz mögé, hogy ez a gazdasá­gi növekedés igazában véve a környe­zetnek milyen mértékű károsításával és a társadalomnak milyen méretű polari­zálódásával jár együtt. A különböző ter­mészetes rendszereknek a legyengülése, a biológiai sokféleségnek a csökkenése, ezek mind, mind olyan dolgok, amik ko­molyan visszahatnak az embernek a gazdasági teljesítményére is. Nem csak arról van szó, hogy néhány tized fokkal nőtt a Föld felszínének a hőmérséklete, hanem ennek következtében a mező- gazdasági termelési lehetőségeink, a ta­lajerőnek a kérdése, a folyó mellé tele­pült, vagy a tengerek mellé települt tele­püléseknek a jövője is igazában véve egy fontos kérdéssé válik. Cápát akar filmezni? Szédítse el Shark POD-dal Hosszú évek óta a búvárok ré­me a fehér cápa hétméteres testhosszával és rendkívül éles, ezért félelmetesen vesze­delmes fogaival. Különösen Spielberg mára már szinte klasszikussá vált, világszerte sikeres horrorfilmje óta bi­zony még a legtapasztaltabb búvároknak is eláll a lélegze­te, ha megpillantják. Akár in­dokolt azonban gyilkos híre, akár nem - a búvárok ezentúl nyugodtan ereszkedhetnek a tenger mélyébe. „Shark POD” az elnevezése an: nak a nevezetes sárga ládának, amely biztos védelmet adhat a búvárnak veszélyes cápákkal szemben. A cápariasztó készülé­ket; amelyet Düsseldorfban január 20. és 28. közt tekinthettek meg az érdeklődők a Boot 2001 vásáron, eddig főleg az ausztrál haditenge­részetben használták eredménye­sen. Most viszont már a búvár­sport egyik új kellékévé vált, és egyre nagyobb iránta kereslet - je­lentette ki Rudolf Bremel neves búvárszakértő. Hogyan működik a készülék? Nos, a csodamasinát a búvár oxi­génpalackjához erősítik. Az uszo­nyokra szerelt elektródákkal azu­tán kilencven percen át mágneses teret lehet a búvár körül létrehoz­ni. Rudolf Bremel szerint ettől szédülés fogja el a cápákat és ő maga is több esetben tapasztalta, hogy ilyenkor a veszedelmes raga­dozók nem merészkednek három méternél közelebb a búvárhoz, így azután ketrec nélkül is készít­hetők közeli felvételek akár a leg­vérszomjasabb cápákról is - áll a DPA jelentésében. Az embert vi­szont az ausztrál tapasztalat sze­rint nem szédíti a Shark POD mágneses tere. Kaviáros luxusmoslék Disznók elé öntötték a pompás csemegét Szahalin szigetén gyöngy helyett kaviárt szórtak disznók elé, méghozzá rögtön öt tonnát a drága ínyencségből. A malacok rögtön be is falták a fejedelmi étket, s még az sem zavarta őket, hogy „csak” vörös kaviár került eléjük, ráadásul pezsgő nélkül. A kaviáros malacetetésről a habarovszki regionális tv-csa- toma számolt be, megjegyez­ve, hogy a vörös kaviárt Juzsno- Szahalinszk repülőterén ko­bozta el az orosz rendőrség, mert a rakomány kísérői nem rendelkeztek a szükséges enge­délyekkel, hogy Oroszország belsejébe szállítsák a halikrát. A szakértői vélemény emellett „dohosnak” minősítette a cse­megét, amely ráadásul nem is gyári kiszerelésű volt, ezért etették fel a disznókkal a kavi­árt, akik nem panaszkodtak az áru romlottságára. Az öt tonna kaviár tulajdo­nosai viszont az eljárásra, illet­ve a „luxusmoslékra” igen, s bí­róságnál jelentették fel a sza- halini hatóságokat, megkérdő­jelezve a szakértői véleményt is. Az öt tonna vörös kaviár - amely lazacfélék ikrája - moszkvai piaci értéke legalább 40 millió forintnak megfelelő rubel, kilója 8-10 ezer forintot kóstál, míg az igazi, fekete kavi­árért négyszer-ötször ennyit is kifizetnek a vevők. Persze, ha jó minőségű az áru, mert Oroszországban a cigarettától a kávéig mindent hamisítanak, s ez alól a kaviár sem kivétel. Mi tudunk egy még biztonságosabb könyvet. Ha ön a hagyományos pénzügyi megoldásokat tartja a legmegbízhatóbbnak, figyelmébe ajánljuk a Postabank Betétszámlakönyvet, amellyel pénzét maximális biztonságba helyezheti, anyagi helyzetét pedig ugyanúgy szemmel követheti, mintha saját házipénztára lenne. • Látra szóló, papíralapú fenntartásos betét • 2 névre is köthető • Sávos kamatozású • A banki hálózaton kívül valamennyi postán elérhető • Ráadásul ingyenes készpénzfelvételt biztosít PostaBank információ: 06-40-44 22-00, www.postabank.hu Betétszámlakönyv Teljes körű szolgáltatásunkkal várjuk hálózati egységeinkben: * Salgótarjáni Fiók, Salgótarján, Rákóczi út 13. Telefon: 32/521-280. * Balassagyarmati Kirendeltség, Balassagyarmat, Kossuth út 6. Telefon: 35/300-533. Akciós ár NATUR Akciós ár NATÚR Akciós ár SZLOVÁK NATÚR PIROS Az akció részleteiről érdeklődjön márkakereskedőinknél (az ország egész területén). Az akció a készlet erejéig tart. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák! KERINGŐ POLKA HÓDFARKÚ JAMINA TÉGLA- ES CSEREPGYARTO RT. • 5600 Békéscsaba, Orosházi út 88. • Tel.: (66) 441 -670 Tel.: (66) 447-211 * Fax: (66) 441-658 * E-mail: jamina@tondach.hu CSORNA BELED CSERÉPGYÁRTÓ RT. • 9300 Csorna, Soproni út 66. • Tel.: (96) 262-111 Tel.: (96) 261-008 * Fax: (96) 261-009 ’ E-mail: csorna@tondach.hu

Next

/
Thumbnails
Contents