Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-29 / 24. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP Hollókő: 383 lakos, 12 bolt Statisztikai jelentés megyénk kiskereskedelmi üzleteiről A '90-es évek eleje a kereskedelemben is a nagy változások időszaka volt. A tulajdonviszonyok átalakulásával megyénkben az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett a munkanélküliség, s az állásukat vesztettek egy része a kereskedelemben próbált új megélhetési lehetőséget találni. A folyamat pozitívuma, hogy a legkisebb lélekszámú falvakban is több kiskereskedelmi üzletet nyitottak, javítva a lakosság ellátását és mérsékelve a fogyasztói árakat. Az évezred utolsó évtizedének társadalmi-gazdasági változásai jelentősen módosították a kereskedelem megszokott csatornáit, területi elhelyezkedését. A tartósan magas arányú munka- nélküliség két alapvető szempontból is egyre inkább a lakóhelyhez kötötte az embereket. Egyrészt: a falvak lakói, akik korábban a városok ipari cégeinél dolgoztak és bevásárlásaikat ezeken a településeken bonyolították le, ezentúl a helyi boltokban vették meg a szükséges árukat. Másrészt: az utazási költségek megnövekedésével a munkanélküli-segélyből, illetve jövedelem- pótló támogatásból élők inkább a lakóhelyükön való beszerzést helyezték előtérbe. A munkanélküliségen túlmenően a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulásának is betudhatóan egyre növekszik a nyugdíjasok aránya. Ez az a másik réteg, amely a napi bevásárlásokat intézve nehezen mozdul ki otthonról, náluk még az ingyenes utazás is csak az ünnepek előtti készülődéseknél jelent csábító lehetőséget. Országosan 1999-ben 152 108 volt a Idskereskedelmi üzletek száma, ennek legnagyobb hányada, 26,2 százaléka a közép-magyarországi régióban volt található - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának tájékoztatójában. A 10 ezer lakosra jutó boltok száma Somogy megyében volt a legmagasabb, 212 (az országos átlag 151), mivel a Balaton környéki idegenforgalom kielégítésére széles körű kereskedelmi hálózat jött létre. Nógrádban 1999-ben 2937 kiskereskedelmi boltot tartottak nyü- ván, számuk 126-tal bővült az előző évhez képest. Az egyéni vállalkozások aránya ugyanakkor kevéssel, 58 százalékra mérséklődött. A zöldség-gyümölcs szaküzletek 85,4, a kenyér-, a pékáru-, a cukrászati szaküzletek 78 százaléka volt egyéni vállalkozás. Ezzel szemben a gépjármű-szaküzle- teknek mindössze 10, a gépjármű-üzemanyagtöltő állomásoknak csupán 3 százaléka működött ebben a formában. A megyeszékhely súlyának köszönhetően, az összes üzlet 35,1 százaléka a salgótarjáni kistérségben működött. A balassagyarmati kistérség a boltok 20,2, a pásztó 15,8, a bátonyterenyei 10,8, a rétsági és a szécsényi 9-9 százalékával rendelkezett. Szűkebb pátriánkban az országos átlagnál kevesebb, 136 üzlet jutott 10 ezer lakosra, s ezzel a tizennyolcadikok vagyunk a megyék rangsorában. A salgótarjáni körzetben 151, a balassagyarmatiban és a pásztóiban egyaránt 138, a szécsényiben 134 volt ez a mutató. Bátonyterenyén és térségében Salgótarján, Rétságon és vidékén Vác, illetve Budapest közelsége és színvonalas kereskedelmi ellátottsága miatt működtettek kevesebb a kiskereskedelmi boltot. Annak ellenére, hogy a falvakban is jelentősen gyarapodott a boltok száma, 1999-ben még az üzletek 62,2 százaléka (1826) a városok ellátását gazdagította. A városokban aránytalanul sok volt a ruházati és iparcikk-szaküzlet. Az alapvető élelmiszereket árusító boltoknál már kedvezőbb a megoszlás, ugyanis az üzletek 58,4 százaléka a községekben volt található. Tízezer lakosra 175, vagy annál több kiskereskedelmi üzlet nyolc településen jutott, ebből öt város, egy kétezer lakosnál nagyobb, kettő kis lélekszámú község. A legnagyobb fajlagos mutatóval Hollókő rendelkezett, ahol ebben az időszakban 383-an éltek, a boltok száma pedig elérte az egy tucatot. A világörökség részét képező faluban fellendülőben van az idegenforgalom, s a kereskedelmi hálózatnak nemcsak a helyi lakosság, hanem az oda látogató kül- és belföldi vendégek igényét is ki kell elégíteni. A kiskereskedelmi üzletek legnagyobb részét, 27,6 százalékát az élelmiszer jellegűek és az áruházak tették ki 1999-ben, számuk egy év alatt 5 százalékkal csökkent. Számottevően növekedett ugyanakkor az iparcikk jellegű, a gépjármű-, a könyv-, az újság- és papíráru-, a ruházati, a cipő- és a bőráru-szaküzletek száma. Az évezred utolsó évében tovább bővült Nógrád kereskedelmi hálózata. A nagyobb bevásárló- központok, áruházak a városokban, a mindennapi bevásárlást szolgáló, főként élelmiszer jellegű üzletek a községekben szaporodtak. A vásárlóerő nagyságától függően, továbbra is markáns különbségek vannak az üzletek számában az egyes kistérségek és települések között. ________________________ßty E gyedülálló technológia A nem fizetők akadályozzák a fejlesztést - Internetes honlap Az év eleji visszaemlékezés az előző esztendőre természetes emberi tulajdonság. A szakmai tudás, elismertség, az önmagunknak és másoknak való bizonyítás, a lehetőségek jó vagy kevésbé jó kihasználása számba vételének igénye különösen akkor jelentkezik, amikor újabb erőpróba előtt áll az egyén, illetve az általa vezetett kollektíva. Ezért nem tűnik érdektelennek, amikor megkérdezzük Vogel Csabát, a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. ügyvezető igazgatóját, közölje, mire emlékszik szívesen a maga mögé utasított 2000. évben.- Szakmai kihívásnak tekintettem, tekintettük kollégáimmal, munkatársaimmal, hogy jól megoldjuk cégünknél a vízellátás minőségi színvonala javítása érdekében a dejtári víztermelő telepünkön megvalósult a vízlágyító technológia üzembe helyezését, mely ez év január 1-jétől működik, s bruttó 110 millió forint fejlesztést képvisel. Érdekessége, hogy Kö- zép-Európában kevés helyen, hazánkban pedig egyedülállóan nálunk valósult meg.- Hogyan teremtették elő az ehhez szükséges pénzt?- Többféleképpen. Csaknem 50 százalékot saját forrásból teremtettünk elő, 25 százalékát adta a megyei közgyűlés, a másik 25 százalékot két állami forrásból; az országos vízügyi és a megyei területkiegyenlítési alapból szereztük meg. A beruházás fontosságát az előbb említett ésszerű összefogás is fémjelzi. A jelentős összeget képviselő beruházás a tervekben foglaltaknak, pénzügyi előírásoknak, a végrehajtás ütemezésének megfelelően valósult meg.- Bizonyéira a tavalyi száraz időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy szívesen emlékszik a múlt évre, tekintettel a nagyobb vízfogyasztásra. Egyetért ezzel?- Vízértékesítésünk az elmúlt öt év átlagát 4-5 százalékkal haladta meg, ami többletforrást jelentett szolgáltatói színvonalunk javításához, a rekonstrukciós munkákhoz. A pénzügyi lehetőségek függvényében az üzemelő vízellátó rendszerünkben jelentős vezeték- cserét, csomópont-átépítést (tolózárcserét) végeztünk, a távvezetéki hálózatok mechanikus tisztítását is saját erőnkből valósítottuk meg, mely munkák mind a vízminőség javulását, az üzembiztonság növekedését szolgálták, illetve szolgálják.- Az előbbiek értékét növeli, hogy a felsoroltakat az önökre jellemző alacsony hatósági vízár mellett oldották meg. Miként tudták ezt kialakítani? Kényelmetlen helyzetben vagyok, mivel a hatósági vízdíj kialakítását nálunk egyrészt a természeti adottságok, a vízellátás helye, módja, a fogyasztási, értékesítési lehetőségek jelentősen befolyásolják. Ehhez párosul a gazdálkodási ésszerűség és hatékonyság. Szerencsések vagyunk a tekintetben, hogy majdnem teljesen saját vízbázisra építettük termelői, szolgáltatói tevékenységünket. Ez lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben előnyösen alakítsuk ki víz-előállítási költségeinket. Eredményét a fogyasztók élvezik, mert nekik adjuk át. A velük szembeni őszinteségünk megkívánja, ne hallgassuk el, hogy még mindig sok a kinnlevőségünk. Ez időnként akadályozza folyamatos fizetőkészségünket, ami ráadásul költségnövelő tényező, s kedvezőtlenül befolyásolja céljaink elérését.- Ismerve lehetőségeiket, érdekelne bennünket, hogy az idei év mire jogosítja fel önöket ?- Rendelkezünk az 53 önkormányzat által jóváhagyott hatósági víz- és csatornadíjakkal, mely meghatározza mozgásterünket. Továbbra is fő célunk fogyasztóink kívánságainak maradéktalan és javuló színvonalon történő kielégítése, ezzel együtt az üzem- biztonság javítása. Az utóbbiak érdekében saját forrásainkat a rekonstrukciós munkálatokra fordítjuk. Amikor erre sor kerül, az érintett fogyasztóinkat időben értesítjük. Megvalósítását úgy ütemezzük, hogy minél kevesebb kellemetlenséget jelentsen nekik. A munkálatokat az időjárás függvényében március végén, áprilisban kívánjuk indítani, s ezeket az őszi hónapokban fejezzük be.- Beszélgetésünkkor többször utak a fogyasztók döntő többségének fizetőkiész magatartására. Az idei évben mihez kéri segítségüket?- A rendszeres fizetőinknek megköszönjük az eddigi korrekt együttműködést, bízunk abban, hogy ez az esztendő tovább erősíti és gazdagítja együttműködésünket. Szívesen fogadjuk szolgáltatásainkkal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat, akinek van rá lehetősége, az általunk létrehozott, a fogyasztók kényelmét szolgáló internetes honlapunk segítségével teremthet velünk bármikor kapcsolatot. ________________________________________ V. K. I nternetes honlapunk ügyfeleink, partnereink kényelmét szolgálja - állítja Vogel Csaba ügyvezető igazgató A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy í beküldött leveleket rövidítve, szérkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Gondolatok az erdővédelem nélküli tájvédelmi körzetekről Kirándulásaink során a Karancs-Medves térségében több helyen is találkozhatunk a „Tájvédelmi körzet” feliratú táblákkal. Nos, aki úgy véli, hogy a táblákkal jelzett terület mögötti részen létezik „tájvédelem”, az téved. Ugyanis a Karancs-Medves tájvédelmi körzet területén az erdőkben ugyanúgy folynak a fakitermelések, mint ott, ahol nincs tájvédelem! Kérdezem, akkor mit jelent a tájvédelem? Az Ipoly Erdő Rt. vezetősége a fakitermelései során minden esetben figyelmen kívül hagyja azt a mondást, hogy „Az erdő nem a fák sokasága, hanem növényi és állati élettársulás.” Mindazok ellenére, hogy a környező hegyeket borító erdőterületek zömmel az ő kezelésükben vannak, az erdők élővilága érdekében alig tesznek valamit. Néha a természetbarátok, madarászok kérésére meghagynak néhány od- vas fát, ezeket is csak akkor, ha azokra nagy „F” (fészkelőfa) betűt festünk. A bükkerdőkben lévő kiszáradt, vagy derékba törött, legtöbbször odvas fákat már a korábbiakban, egészségügyi faki- Tavaly ősszel a Salgó bükkös: akkor már vagy egy évszázada nem termelés címén kitermel- nyúltak hozzá ■ ték, tönkretéve ezzel a harkályféle madarak, ületve azok elhagyott odúiban költő más fajok fészkelő- és élettereit. Néhány madárfaj élettere a sűrű, gyérítet- len, öreg tölgyes, vagy bükkös. A közelmúltban az erdészet által 95 évesnek kinevezett természetes erdőt, amely a Salgó-várhegy északnyugati oldalát borította, nevelő jellegűnek nevezett fakitermelés címén kiszedte a fiatalabb fákat. Ez a fakitermelés szerintem és mások szerint is inkább „romboló” hatású, mintsem nevelő jellegű! Ezen erdőt már az 1940-es évek elejétől ismerem és tudom, hogy nem ember által, hanem természetes úton nőtt fel: évtizedek során, különböző években kihullott magokból! Ez megállapítható úgy is, ha a kivágott vékonyabb fák évgyűrűit megszámoljuk... A salgói bükkös védelme érdekében több fórumon is tiltakoztunk az erdő megbolygatása ellen. Sajnos, mindenhol akadályokba ütköztünk, holott a Bükki Nemzeti Park Nógrád megyei vezetőjének csak egy szavába került volna és az erdőben nem történhetett volna fakitermelés! A természetes vagy természetszerű erdők ilyen formán tűnnek el. Mi, természetvédők, madarászok nagyon is jól tudjuk, hogy az országnak szüksége van a fára (építőanyag, bútor, tüzelő). Mindezek mellett szükség van az erdők élővilágára is! A felelőtlen, nem odafigyelő fakitermelések odáig vezettek, hogy például a nagy testű macskabagoly odvas fa hiányában a talajra rakta tojásait, ahol az természetesen tönkre is ment! Teljesen érthetetlen számomra, miért kell a madár és más erdei élőlények érdekében szót emelni? Hiszen az erdészeteknek is tudniuk kell (kellene), hogyan lehetne elősegíteni, fenntartani az erdők élővilágának az élettereit. Akik féltik, vagy óvni akarják néhány kiveszőiéiben lévő madár, vagy állatfajt és szót emelnek a védelem érdekében, az erdészet minden esetben elutasító választ ad! Mindenféle üzemtervre, jogszabályra és még ki tudja mire hivatkoznak, ez történt a salgói 22/B erdőrész ügyében is! Nevetségesnek, sőt gyerekesnek tartom azon állításukat, hogy azért szükséges és kell kiszedni az úgynevezett „alászorult” fákat, hogy az erdő szebb legyen. Az bizonyos, hogy akkor maradt volna szép, ha meghagyták volna eredeti állapotában! A jelenleg tájvédelmi körzet területén lévő Salgó, korábban természet- védelmi terület volt. A várhegy körül több tábla is volt kirakva, amelynek szövege így szólt: Természetvédelmi terület! Fát, bokrot kivágni, virágot szedni, sziklákat megbolygatni, madarakat bántalmazni, fészkeiket megrongálni, berendezési tárgyakat károsítani TILOS! Máig sem tudok napirendre térni az itteni fakitermelés miatt, azért sem, .mert a szóban forgó terület Salgótarján város egyedüli műemlékét övezi. Valószínű, sőt biztosra vehető, hogy akik az erdő gyérítése mellett kardoskodtak, nem itteni születésűek és ezért egyáltalán nem tekintették szívügyüknek az erdő eredeti állapotának meghagyását... Hivatásos természetvédelem, erdészetek: mikor fogják megszívlelni a természetvédők (védeni akarók) érveit? Mikor nem fognak előhozakodni azzal, hogy egy vülanyszerelő (vasesztergályos) ne szóljon bele az ő dolgaikba, mert az nem érthet az erdőgazdaság munkáihoz. Úgy látszik, nagy szakértelem kell a különböző helyeken történő erdőtelepítés, gyérítés és végül a letároláshoz. Újabban a bükkösöket azért gyérítik ki, hogy az erősen megnyitott erdőkben az idősebb fák kihullott magvaiból újulat keletkezzen, így a végvágások után már nem is kell erdőt telepíteni. Tehát nem ők, hanem a természet végzi el az erdőtelepítést! A természet minden esetben igyekszik begyógyítani a rajta esett sebeket, visszafoglalni az ember által elkobzott területeket. Az egykori legelők szemlátomást beerdő- södnek, de ez történik a mezőgazdaságilag művelt területeken is, ha ott megszűnik a gazdálkodás. Azon állításuk sem helyén- való, hogy hosszú távon csak úgy lehet fenntartani az erdőket, ha azokat az erdészet szabályozza. Szerintem erdő akkor is volt, amikor az erdőgazdaságok nem léteztek és akkor is lenne, ha azok megszűnnének! Tehát nem érdemes a nagy szakértelmekre hivatkozni azért sem, mert ez a kívülállók számára is nevetségesnek tűnik. Gondolataimat azzal zárom, hogy mint az írásom címében is írtam, az erdővédelem hiányzik a tájvédelemből, ezért a félreértések elkerülése végett nem ártana a tájvédelmi körzet elé tenni a korlátozott szót! Ugyanis a tájvédelemben benne foglaltatik minden, főként a körzetben lévő erdők is! Ez azért is indokolt, mert a jelenlegi formájában sokak számára megtévesztő, félrevezető! Végezetül javaslom, hogy a „Tájvédelmi körzet” feliratú táblákat csak olyan helyekre rakják ki, ahol minden emberi beavatkozás kizárt és a fakitermelést is megszüntetik! A Salgó vár romját és környékét már régen a „fokozottan védett” területek közé kellett volna sorolni! E sorokat ajánlom az arra illetékesek figyelmébe! _____________________ _________VABOAFEBEWC m adarász Fekvő erdő: kivágott bükkrönkök a salgébányai parkoló mellett ■
