Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-27 / 23. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2001. JANUÁR 27., SZOMBAT Milleimiumi históriák SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÍTOSZA Forrásaink hiányossága miatt jellemrajzot nem tu­dunk adni az első királyunk­ról, őt csak tetteiből ismer­jük. Dicsőséges utóda, Szent László, a lovagkirály 1083- ban szentté avattatta, alakja köré legendák szövődtek. Ezer éve él a nemzet emléke­zetében, bár kultusza időn­ként változott. A középkor­ban mint szentet tisztelték, emlékét himnuszokban di­csőítették. Később a főurak, akik II. Andrástól kikénysze­rítették az Aranybullát, ami­att panaszkodtak, hogy Szent Istvántól kapott szabadságjo­gaikban megcsorbíttattak. Talán az egyházszakadás volt annak az oka, hogy kultusza hanyatlott, de a nemzeti megpróbáltatások napjaiban a katolikus magyarok ismét hozzá fohászkodtak: „Ah, hol vagy magyarok Tündöklő csillaga, Ki voltál valaha Országunk istápja? Hol vagy, István Király? Té­ged magyar kíván, Gyászos öltözetben Te előt­ted sírván.” (294. A. számú ének - A 294. B. számú éne­ket - eltérő szöveggel - Ko­dály Zoltán zenésítette meg.) A szatmári béke utáni kor­szak felelevenítette emlékét és ebben Mária Terézia járt elöl, aki megalapította a tisz­teletére elnevezett rendet, majd Raguzából (a mai Dub­rovnik) hazahozatta a nagy király „Szent Jobb”-ját. A XIX. század kultuszát elha­nyagolta, s az a katolikus templomok falai közé szo­rult. Emléke - rövid időre - csak a Világos utáni abszolu­tizmus alatt éledt fel. Au­gusztus 20-a a Trianont köve­tően nemzeti ünneppé lett, s a „Szent István-i gondolat” a politika vezérlő csillagává vált: az ő országa volt az, amelynek határai között bé­kében éltek a honfoglaló ma­gyarok és az ott élő más nyel­vű nemzetek. Augusztus 20­A korona, a koronázási kard, a jogar és az apostoli kereszt át a különböző címek alatt (kenyér ünnepe, alkotmány napja) azóta sem tudták tö­rölni a piros betűs ünnepek közül, sőt a magyar nép nagy részének mindig is Szent Ist­ván ünnepe maradt. A rend­szerváltás óta ez legalitást is nyert. SZENT KORONA A korona mai felső részét II. Szilveszter pápa adomá­nyozta és azzal I. (Szent) Ist­vánt 1000-ben, az alsó részét pedig VII. Mi­hály bizánci császár aján­dékozta és 1074-ben pe­dig azzal I. Géza kirá­lyunkat koro­názták meg, Hozzá társult még a jogar, az országal­ma, a palást, a kard, a kirá­lyi hatalom egy-egy ösz- szetevőjének jelképe. A korona birtoklásáért az Árpád-ház tagjai sokszor ádáz harcot vívtak egy­mással, vele nem egyszer futott az öz­vegy királyné a trónörökös­sel valame­lyik szom­széd uralko­dóhoz, sőt az is előfordult, hogy Albert özvegyi? u«M' varhölgyével ellopatta a koronát, hogy a későbbi tragikus sorsú V. Lászlónak biztosítsa a trónt. Mátyás király csak öt évvel megválasztása után óriási váltságdíj fejében tudta visz- szaszerezni Frigyes császár­tól. Már a királyság első ide­jében különös tisztelet vette körül és elnevezték szent ko­ronának. Az 1849-es év viszontagsá­gai során Szemere Bertalan miniszterelnök emigrációba indulva Orsovánál egy folyó­parti füzesben a koronázási jelvényekkel együtt elásta. A rejtekhelyét elárulták és 1853 szeptemberében a császáriak megtalálták. Szerencsére, mert a föld alatt eltöltött négy év nagyon megviselte a koronát és a jelvényeket. Fe­renc József Budán őrizteté­sét rendelte el és itt is koro­názták meg őt a kiegyezés megpecsételéseként. Utolsó­ként IV. Károly fejére helyez­ték el ezt a becses uralkodói díszt. A szent korona tanát rész­letesen Werbőczy fejtette ki, miszerint az államhatalom a nemzettől ered, amely azt a koronázás révén a királlyal osztja meg. 1920-tól a korona a királyt helyettesítette, az ál­lamhatalmat a „szent korona nevében” gyakorolták. A II. világháború során a bajorországi Mattsee mellett újra elásták, az őrzők egyike a rejtekhelyét most is elárul­ta: az amerikaiak 1965-ben jelentették be, hogy azt a Fort Knox-i erődben őrzik. 1978. január 6-án a Parlamentben az amerikai alelnök a magyar nemzetnek visszaadta, ekkor talált otthonára a Magyar Nemzeti Múzeumban. (A ko­rona a 2000. millenniumi év­től kezdve az Országház ku­polatermében látható az egyéb koronázási jelvények­kel együtt.) 7 '%■ __1________________u. A sorai elemzését kérő hölgy a hivatásáról írt előszeretettel. Leveléből kiderül, hogy munká­ja során legtöbbször grafittal írt, mert a könnyebb használat mel­lett szebbnek és olvashatóbb­nak találta így írását. A ceruzához való vonzódása elsősorban személyiségéből, bi­zonyos személyiségjegyekből fakad. Jelentheti valamilyen jel­lembeli hiányosság elkendőzé­sét, vagy a múltból fakadó, múltban gyökerező probléma musra. Fokozott érzékenységé­ből, könnyen megbántható ter­mészetéből adódóan sok sérülés érheti. A naivitás, a gyermeki lé­lek gyakran erőteljesen felülke­rekedik felnőtt énjén. Olyankor a makacs, sértett, durcás gyer­mek vár vigasztalást, kiengesz­telést. A befogadás mozdulatá­nak szimbóluma nyitottságát, befogadóképességét tükrözi. Levélírónk erősen ragaszko­dik a megszokotthoz, a már is­merthez. Rendkívül kötelesség­takargatását, eltitkolását, de mu­tathatja a botlásait, esendőségét nehezen felvállaló, azt mások elől elrejteni kívánó embert is. Hiszen a ceruzával vétett hiba bármikor kiradírozható, eltün­tethető. Mindemellett a grafit vastagabb vonalvezetése bizto­sabb, egyenletesebb írást tesz le­hetővé. Szélesen, tágan író ember, aki nemcsak papíron, de az életben is jelentős helyet igényel magá­nak. Vágyik az elismerésre, arra, hogy jelentős személyiséggé váljon. Életösztöne segítheti hozzá ennek megvalósításához. írásában igen sok az önmaga, az ego felé mutató végvonal. Na­gyon tud szeretni, ragaszkodni és főként törődni, gondoskodni, de hajlamos önnön érdekeinek előtérbe helyezésére, az egoiz­tudó, precíz, a formai szempon­tokat mindenkor szem előtt tar­tó egyén. Kifejezetten gyakorlati beállítottságú. A kivitelezés, a megvalósítás az ő asztala, ebben leli igazán örömét. Fejlett gya­korlati érzékéből adódóan na­gyon jól boldogul a mindennapi élet teendőivel. Elsősorban ez, a hétköznapok feladatainak vég­zésében való jártasság, ügyes el­igazodás az önbizalmának erő­sítője, támogatója. Társával való kapcsolata, vi­szonya nem mondható harmo­nikusnak. A párkapcsolatot szimbolizáló betűpáros társat jelképező betűje szinte csak jel­zés értékű. Ez testi-lelki társta- lanságtól egyaránt szenvedő emberről vall. ________________oooó KmsznwA o kleveles grafológus NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Úgy látszik a plafonhoz magasabb festőt kell hívnom. Ezerforin­tos vásárlási utalványt nyert: Dénesné Szántó Ildikó Salgótarján, Déryné u. 11. sz. Mai rejtvényünk meg­fejtését február 1-jéig lehet beküldeni. Sokat törtük / a fejünket...

Next

/
Thumbnails
Contents