Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

2. OLDAL 2001. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK RÉTSÉÁG ÉS TÉRSÉGE Lakókocsik Iránba A Knaus lakókocsigyár nagy­orosza gyárából Iránba szállíta­nak járműveket. A közel-keleti ország ezer darab lakókocsit rendelt meg a cégtől, de reális esély van arra, hogy ennek négy-ötszörösét is értékesíteni tudják a későbbiekben Iránban, ha a megrendelő elégedett a tel­jesítéssel. A Vimara lakókocsik­ból eddig százat szállítottak már el Nagyorosziból, azokat a török határhoz közeli Tabriz város üzemében szerelik össze. Összefogással a tűz ellen Egy-egy nagyobb kárértékű tűz­eset mindig ráirányítja a közfi­gyelmet a lánglovagokra. A rét­sági városi tűzoltók tavaly két alkalommal is a nagy nyilvá­nosság kereszttüzébe kerültek, hiszen a városban a Madách úton történt jelentős tetőtűz, majd a közeli pusztaberki kö­zösségi ház égett le. Egyik eset sem írható a számlájukra, hi­szen ők megtették, amit tehet­tek, mégis személyes ügyüknek érzik a két tűzeset tapasztalata­inak értékelését és tanulságai­nak megszívleléséL- A tavalyi év a parancsnoksá­gon eléggé rosszul zárult - jegyzi meg Fábián János őrnagy, városi tűzoltóparancsnok. - Két jelentős tűzeset történt. Az elsődleges becs­lések szerint mindkét esetben 30 millió forintról indult a tűzkár. Mind a két tűz olyan volt, amire nem lehetett készülni. Mindegyik kívül esik azon a körön, amit tűzol­tóságunk rendszeres ellenőrzés alatt tart. Mint például az üzemek esetében, ahová rendszeresen já­runk és ellenőrzéseket tartunk. Az éves statisztika bizonysága szerint csökkent a tűzesetek száma a rétsági tűzoltó-parancsnokság il­letékességi körzetében. Fábián János őrnagy március 1- jén emlékezhet meg arról, hogy húsz éve tűzoltó. Rétságon 1993 óta megbízott parancsnokként tel­jesít szolgálatot, s tavaly december elsejétől lett kinevezett parancs­nok. Arról faggatjuk, hogy milyen ta­nulságokat von le a két tűzesetből.- Van egy jól működő önkéntes tűzoltó-egyesületünk, amelynek a fejlesztése nemrégiben vette kezde­tét. Felszereltségünk, anyagi, tech­nikai eszközökkel való ellátottsá­gunk hiányosságaira a tavalyi két tűzeset alaposan rávilágított. Előbbre kell lépnünk - mondja - ezért próbálunk egy olyan folyama­tot elindítani, mint például Pásztó esetében, hogy létrehozunk olyan önkéntes tűzoltóságot, ami már fél­hivatásos szervezetként működik. A parancsnok mindezt az Ifa gépjárműfecskendőre, a meglévő felszerelésre alapozva mondja. A kiképzett tűzoltóik egyéni védőfel­szereléssel vannak ellátva. Az ön­kéntes egyesület rendszeresen részt vesz pályázatokon. Tavaly 750 ezer forintot nyertek el, az azt megelőző évben pedig közel két­millió forint pályázati pénzt tudtak összeszedni. Ezt a gépjármű-felújí­tásra és, a technikai felszerelésre fordították.- Több önkormányzattal van megállapodásunk - folytatja. - Bánk, Borsosberény azok a telepü­lések, amelyek rendszeresen támo­gatnak, Pusztaberkitől is kapunk támogatást. A többi önkormányzat esetenként ad annyit, amennyit tud. Nagyon jó az együttműködé­sünk a diósjenöi önkéntesekkel. Mellettünk ők azok, akik mobili­zálható készenléti egységgel ren­delkeznek. A rétsági hivatásos önkormány­zati tűzoltó-parancsnokság ugyan­úgy, mint a többi városi parancs­nokság a Belügyminisztériumtól kapott költségvetésből gazdálko­dik. Az idén rendelkezésre álló pénz szűkén talán elegendő, de ter­mészetesen próbálnak kiegészítő forrásokhoz jutni. Ki kell emelni két legjelentősebb anyagi támoga­tójukat, a TDK-t és a Knaus céget.- Az üzemekben a dolgozói lét­szám alapján kötelező a létesítmé­nyi tűzoltóság megszervezése - folytatja a parancsnok. - Az üze­mek jó része ide már eljutott. Leg­jelentősebb ez a TDK-nál ahol csak­nem negyven kiképzett tűzoltójuk van, akik folyamatos ügyeleti szol­gálatot tartanak. Van viszont olyan cég, ahol kevesebb az ember, de olyan biztonsági berendezésekkel, tűzjelző rendszerrel, érzékelőkkel, automata vízzel oltó rendszerrel vannak ellátva, ha netán tűz kelet­kezne, ott szinte emberi beavatko­zás nélkül úrrá tudnak lenni a ba­jon.- A jogszabály hatlakásosnál na­gyobb lakóházak esetében írja elő, hogy a közös képviselőnek tűzvé­delmi szabályzatot kell készíteni, tűzoltó eszközökről kell gondos­kodni - sorolja. - Mindig tanácso­lom, hogy az egyedi lakásokban is célszerű elhelyezni egy tűzoltóké­szüléket, amellyel, ha a lakástüzet időben észreveszik, sokat tehet­nek, amíg a tűzoltók megérkeznek. Nagyon fontos, amit a parancsnok mond, hiszen tűz esetén két hivatá­sos tűzoltóság, a balassagyarmati, illetve a vád vonul erre a területre. Ez azt jelenti, hogy 18-20 perc vo­nulási idővel kell számolni. A tüzet pedig célszerű mielőbb megfogni.- Az önkéntes tűzoltóság az alapja annak, hogy a meglévő rét­sági egyesület tovább tudjon fejlőd­ni - indokolja Fábián János. - Eh­hez az is kell, hogy a környező ön- kormányzatok felismerjék az eb­ben rejlő lehetőséget és csatlakoz­zanak, s támogassák még anyagi­lag is, mert önmagában Rétság ezt nem tudja megoldani. A rétsági önkéntesek között tí­zen kiképzettek, s közülük alkal­manként öt fő riasztható. Jelenleg két gépkocsivezetőjük van, a har­madikat most képezik. A parancs­nokság létszáma három fő. A szer­tárat, a felszerelést az önkéntes egyesület működteti az önkor­mányzat által biztosított költségve­tésből. A rétsági hivatásos önkor­mányzati parancsnokság hatóköre 27 településre terjed ki. Ezen a terü­leten szerencsére hét önkéntes tűz­oltó egyesület működik. A múlt évi ellenőrzés szerint a megyében volt tizenhárom működő egyesület hét itt van. Közülük a diósjenöi és a rét­sági rendelkezik megfelelő felsze­reltséggel. A településeken már ve­zetékes víz van, s ott, ahol önkénte­sek vannak, nem jelent gondot, hogy tűzcsapról oltani kezdjenek. A versenyeken is ezt gyakorolják, arra készülve mindig, ami az élet­ben is bekövetkezhet. Amikor azt kérdezzük, hogy az állampolgárok mennyire felkészül­tek a tüzek ellen, ezt mondja a pa­rancsnok.- Sajnos, az emberek addig nem veszik komolyan a tűzoltóság felhí­vásait, amíg valamilyen formában meg nem érinti őket a tűz. Akkor döbbennek meg, amikor önmaguk hozzák fejükre a bajt. Ez a legjob­ban a tarlóégetésnél mutatkozik meg, amikor a lángot elviszi a szél és a tűz ellenőrizhetetlen lesz. S bi­zony sok esetben nincs biztosítás. Talán a biztosítóknak is többet kel­lene tenni a megelőzés érdekében. Biztosítás esetén támogatni a pol­gárt, hogy vásárolhasson egy tűzol­tókészüléket, amit otthon készen­létben tart és használni is tud. Ezért valamennyit lehetne engedni a biz­tosítási díjból is. PADÁR ANDRÁS Perselypénz is segíti a helyreállítást Hogyan tud fejleszteni egy kis falu önkormányzata? A pusztaberki közösségi ház teljes födémszerkezete kiégett a december 30-án keletkezett tűzben. Szakértők becslése szerint 30 millióra forintra tehető a kár értéke. A helyreállítási mun­kát már kezdték. A kis falu polgármestere a segíteni tudó és akaró emberek, intézmények és egyesületek hozzájárulására is számít. Árpás Károlylyal arról is beszélgettünk, mire jutot­tak eddig, de szó lesz írásunkban a 130 lakosú falu helyzetéről is. így például megtudtuk: ahhoz, hogy egy hatmilliós beruhá­záshoz előteremthessék a pályázathoz szükséges saját erőt, el kellett adni a még meglévő önkormányzati vagyont. A berendezési tárgyakat csak amortizált értéken téríti meg a biztosító fotó! rigó tibor Az orvosi rendelő, a könyvtár, az ifjúsági klub, a művelődési ház, két kis raktár és a polgár- mesteri hivatal kapott helyet a közösségi házban, amelynek teljes födémszerkezete leégett 300 négyzetméteren, valószínű­leg zárlat következtében. Mint Árpás Károly polgármestertől megtudtuk, kivitték az épület­ből a rendelő és a polgármesteri hivatal berendezési tárgyait, ok­iratait, de azok is megsérültek.- Jött az eső, és feltámadt a szél, éppen a nyugati irányú szél „hiányzott” még a tűzhöz - mondja. - Az épület elkezdett úgy működni, mint egy fekvő kémény. Fagerendázatú volt a mennyezett, alul deszka és nád, a tetején pedig salakbeton, ami nem engedte felfelé terjedni a lángokat, így a gerendák égtek ki. A teljes tetőszerkezet meg­semmisült. Különböző helyekről kértünk segítséget, a biztosító is felmérte már a kárt. Ők hozták a helyreállí­tást végző építőipari céget. A bizto­sító azt is közölte, hogy a berende­zési tárgyakat illetően amortizált értéket számít. Az is több millió fo­rint, ami bennégett. Az ifjúsági klubban minden elektronikus be­rendezés odaveszett, a dohányzó- asztalok, bőrpuffok. A kultúrház- ban elégtek a székek, asztalok. Az épület elejéből majdnem mindent kimentettünk, de a könyvtárunknak legalább a fele ment tönkre a portól, a koromtól és a víztől. Amit kivittünk az épü­letből, azt szétvitte á szél. A fenyő­fák, a kerítés tele voltak papírral.- A biztosító tehát megtéríti az épületben keletkezett kárt.- Igen, de nem lehet az eredeti állapotot visszaállítani. Ha a vil­lanyszerelést nézzük, legalább há­rom áramkörre kellene szétbonta­ni. Ami 1970-ben jó volt, ma már nem biztos, hogy az.- Hol működnek az intézménye­ik a helyreállítás idején?- Annyiból szerencsések va­gyunk, hogy tavaly ősszel pályáza­ti pénzből megkezdtük az új orvo­si rendelő építését. Ezt már tető alá hoztuk. Nincs még átadva, és nincs is teljesen készen, meszelni és mázolni kell még, de szükség­ből most ott rendel az orvos. A könyvtárunk a sportpálya épületé­ben van, rossz ránézni a könyvek­re. A polgármesteri hivatal a nyug­díjasklubban működik. Amink megmaradt, szétraktuk a megma­radt épületeinkbe és magánházak­hoz vittük el.- Az önkormányzatnak meny­nyibe fog kerülni ez a tűz ?- Amennyit a biztosító nem térít meg... Nem tudok még pontos összeget mondani.- Kik segítettek maguknak ed­dig?- Elsőként a három falu plébá­nosa segített. A december 31-i és a január elsejei perselypénzeket fel­ajánlotta Pusztaberkinek. Nálunk 20, Horpácson 19, Borsosberény- ben pedig majdnem 40 ezer forint jött össze. ígérvényünk több hely­ről van, az országos lapoktól segít­ségkérés közzétételét kértük. Egy itt telekkel rendelkező magánsze­mély felajánlott egy tévét és egy vi­deomagnót volt áld adott 10 ezer forintot. A hétvégi házasok, telke­sek gyűjtést szerveztek. Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki segít nekünk.- Mennyi Pusztaberkinek az éves költségvetése?- A költségvetés nagy részét az állami támogatás teszi ki. 2001-ben ez az összeg 6 millió 265 ezer 539 forint. 2002-ben 6 millió 800 ezer 597 forint lesz. Ehhez jön a nem számottevő saját bevétel a helyi adóból - és a forráshiány, mert eb­ből a pénzből nem lehet fenntarta­ni a települést, valamennyi terüle­ten ki kell egészíteni a normatívát. Tavaly 2,5 millió forint volt az át­adott pénzeszközünk, vagyis ezt az összeget nem a faluban hasz­náltuk fel.- Pusztaberkiben 130 az állandó lakosok száma, de csaknem ötször annyian vannak üt a telekkel hét­végi házzal rendelkezők. Az emlí­tett pénzügyi körülmények között milyen jövője lehet egy ilyen kis fa­lunak?- Jelenleg 55 százalékos a csa­tornázottság Pusztaberkin. A beru­házás folyamatban van, Nagyoro­szival, Horpáccsal és Borsos- berénnyel közösen végezzük. Idén szeretnénk befejezni, de egyelőre még nem rendelkezünk a teljes fe­dezettel, mert a környezetvédelmi alap céltámogatását nem kapta meg a négy község. Ezután követ­kezik az utak felújítása. Elkészül lassan minden a kis te­lepülésen. Az önkormányzatnak már elfogyott minden telke. Ah­hoz, hogy az orvosi rendelő építé­séhez pályázati pénzt nyerhes­sünk, és ahhoz előteremthessük az önerőt, mindent eladtunk. Egy forráshiányos önkormányzat más­képp nem tudja biztosítani a 6 mil­lió forint 30 százalékát. Ha beletet­tük volna a költségvetésbe, akkor kizárnak a forráshiányos pályázat­ból. Akkor viszont működésképte­lenek vagyunk. Mindenképpen szükség volna arra, hogy az egészségügyi, oktatá­si intézmények fenntartási, mű­ködtetési költségeit teljes egészé­ben lefedezné az állam. Nézze meg a táblázatot! Tele­pülési, igazgatási és kommunális feladatokra Pusztaberki egy évben 157 ezer 686 forintot kap. A közsé­gek alaptámogatása, ami 1990-ben 2 millió forint volt, az 2001-ben is 2 millió. DUDELLAI ILDIKÓ Miért fontos Rétságnak az ipari park? Rétság elnyerte az ipari park címeL Az ipari park tulajdono­sa ez esetben nem az önkor­mányzat vagy annak cége, ha­nem a budapesti székhelyű Immo-Gravas Kft. Mint írá­sunkból kiderül, igaz, hogy előnyt jelent Budapest közel­sége, ám Rétságnak is ki kell vennie a részét a befektetőkért folytatott harcból.- Úgy gondoljuk, hogy az ipari park cím elnyerése újabb fejlődési szakaszhoz juttatja a várost - mondta Bulejka András, a rétsági polgármesteri hivatal szervezési csoportjának vezetője, a beruházá­sokért felelős szakember. - Nálunk kicsit vegyes az ipari park. 83 hek­tár van az ipari park cím alatt. A meglévő betelepült üzemek is az ipari parkba kerültek. Mintegy 40 hektárnyi terület kerülhet még zöldmezős beruházásba. Rétság sajátos helyzetben van, hiszen korábban sok olyan város pályázott az ipari park címre, ame­lyeknél még nem folyt ipari tevé­kenység, nem volt semmilyen be­ruházás. Nálunk itt vannak a cé­gek.-Ez azt jelenti, hogy már kiépí­tett infrastruktúra is van?- A terület zöme teljes infrast­ruktúrával rendelkezik, 35-40 hek­táron kell még végrehajtani a fej­lesztést. Természetesen ezek ak­kor kerülnek napirendre, ha meg­van a potenciális befektető. Az ipa­ri park tulajdonosának elemi érde­ke, hogy felkutassa a befektetőket, kapcsolatokat teremtsen. Szoros együttműködésben dolgozunk az Immo-Glavas Kft.-vel.- Mü vállal az, aki elnyeri az ipari park címet?- Legalább 500 munkahelyet kell teremteni egy ipari parkban, a beruházás nagyságrendjétől füg­gően 3-5 éven belül. Jelen esetben legalább öt befektetőnek kell len­nie az ipari parkban, meghatáro­zott mértékű beruházásnak meg kell jelennie. Megfogalmazódott az is, hogy milyen árbevétellel kell rendelkezniük a betelepülő cégek­nek. Rétság részéről ez szerencsés helyzet, mert a mai napon is ren­delkezik ezekkel a feltételekkel, Rétságon biztonságban van az ipa­ri park cím. Sok feladat van még, további forrásokra is szükség van. Úgy gondolom, kellenek Rét­ságnak a további fejlesztések, mert van még szabad mun­kaerő. Nem kifejezet­ten Rétságban, hanem térségben gondolko­dunk. Nagyon jó part­nerek a szolgáltatók, csak köszönni tudjuk azt a segítséget, amit a fejlesztésekhez nyúj­tanak.- Említette, hogy van még szabad mun­kaerő, de amikor meg­tudtam, hogy pályáz­nak a címre, bennem az vetődött fel hogy miért van szüksége Rétságnak ipari park­ra? Az látható, hogy e nélkül is szívesen vá­lasztották Rétságot a befektetők- Voltak e nélkül is beruházá­sok, ipari zóna címen futott ez a te­rület. Azért volt fontos, hogy meg­pályázzuk az ipari park címet, mert egyre inkább kialakult a ver­senyhelyzet, egyre keményebb harc folyik a befektetőkért. Nem egyszer tudjuk, hogy 10-14 hely­színt vizsgálnak meg párhuzamo­san, csak Magyarországon. Az lát­szik, hogy az elkövetkező időben az ipari parkokra koncentrálnak a befektetők. így jutnak kedvezőbb amortizációs, illetve pályázati le­hetőségekhez. Az állam nagyon sok pénzt fektetett az ipari parkok­ba. Várhatóan azt fogja jobban tá­mogatni, hogy odakerüljenek a be­fektetők. Az ipari park cím nem annyira a szolgáltatónak, mint a betelepü­lőknek fontos, az esélyegyenlősé­get meg kell nekik adni.- Nem tartanak attól hogy az adókedvezmény lejártakor elmen­nek a beruházók?- Nem tartok ettől. Ha visszate­kintünk az itteni befektetőkre, egy bizonyos programmal jöttek Rétságra. Menet közben további fejlesztésbe kezdtek, ami azt bizo­nyította, hogy megtalálták a helyü­ket. Még az idén is fejlesztenek, miközben haladnak a kedvezmé­nyek vége felé. Ez önmagáért be­szél, hiszen azzal, hogy tovább fej­leszt, az egyszer adott kedvezmé­nyei nem nőnek meg. Az ide be­fektetett érték ráadásul olyan hatal­mas, hogy ennyi idő alatt nem té­rülhet meg. Azt hiszem, az a fon­tos, hogy biztonságban működhet­nek, megtalálták a szakembereket, a stabil működéshez megfelelő inf­rastruktúrát találtak, és mindenki szívesen látja őket a városban.- Utak iá, hogy nagy a harc a befektetőkért. Eközben sokan úgy gondolják, hogy Rétságnak nem kell harcolnia, elsősorban azért, mert a legkedvezőbb a területi elhe­lyezkedése a megyében.- így tűnik kívülről? Abszolút nem így van. Igenis be kell bizo­nyítani a befektetőnek, hogy jól dönt, ha Rétságot választja. Az az adottság, hogy Rétság ilyen közel van Budapesthez - egy előny, de nem minden. Hat-nyolc hónapos, de akár egyéves kemény munka is megelőzi azt, hogy egy befektető Rétságon települ le. Ez idő alatt na­gyon sok tárgyalást folytatunk, és közben érezzük, hogy máshol ugyanilyen intenzitássá próbálják őket megnyerni. D.I. A versenyhelyzet indokolta, hogy Rétság is megpályázta az ipari park címet fotó, rigó

Next

/
Thumbnails
Contents