Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

Februárban megszámláltatunk A harmadik évezred első népszámlálása február elsején kezdődik hazánkban. Ilyen jellegű összeírást először 1870-ben végeztek Magyarországon, ez a tizennegyedik lesz. (2. oldal) Egy szelet az iskola életéből Polgármesterek, iskolaigazgatók voltak a vendégei tegnap Bátonyterenyén annak a tanácskozásnak, amelyet a Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium rendezett. (3. oldal) Az élen sem váltak jóllakottá Huszonkettedik alkalommal ítélték oda a Nógrád Megye Leg­eredményesebb Sportolója kitüntető címeket azoknak, akik a leg­kiemelkedőbb teljesítményt nyújtották tavaly. (7. oldal)-BALASSAGYARMAT, BÁTONYTEKENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2001. JANUÁR 24., SZERDA XII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM ÁRA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 35 FORINT __ H a előfizet púnkra rt-ot takaríthat meg. Részletes információ: ■■■■■■■■■ Utcai megmozdulás az egészségügyért Munkáspárt: pénzt az ágazatnak, sok pénzt! Jól vizsgázott a katasztrófavédelmi rendszer A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság múlt évi munká­jának értékelésén tegnap délelőtt - amelyen megjelentek a társ szervek képviselői is - Salgótarjánban részt vett dr. Bakondi György, a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának fő­igazgatója, aki a tanácskozást követően sajtótájékoztatót tartott. Bakondi György főigazgató (balra) és Rétközi Ferenc, a nemrég kinevezett negyei kataszt- rófavédelmi igazgató ___________ __ fotói gy.t.- Önök, akik most a gyógy­szertárba vagy éppen a kórház­ba sietnek, egészségesek vagy betegek, fiatalok és idősek, or­vosok, egészségügyi dolgozók, a Munkáspárt .önökhöz szól most, álljanak meg egy pilla­natra! - Ezekkel a szavakkal kérte a megjelentek, illetve a járókelők figyelmét tegnap dél­előtt a salgótarjáni Pécskő gyógyszertár előtti átjárónál Szabó Lászlóné, a Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, hogy ismertesse pártjának az egészségügy érdekében megfo­galmazott követeléseit, véle­ményét. Mintegy ötven-hatvan fős hallgatóság előtt hangzot­tak el az alábbiak:- Magyarországon nincs ugyan halálbüntetés, de mégis százezreket ítélnek halálra: az idős embert, akinek nem telik gyógyszerre, a rákos kisgyere­ket, mert elvették a gyógyításá­ra szánt pénzt, s ezzel elrabol­ták tőle a gyógyulás reményét.' Halálra ítélt az,' aki messze la­kik a kórháztól vagy akit nem tudnak megfelelően kezelni, mert új műszerek, gyógyszerek hiányoznak. Hogyan fogunk versenyezni az Európai Unió­ban, ha betegek, gyengék, el­esettek leszünk? - tette fel a kérdést Szabó Lászlóné, majd azzal folytatta, hogy „minden­re jut pénz, csak az egészség­ügyre nem, milliárdokat szór­nak szét tűzijátékokra, millen­niumi ünnepségekre". Az utazgatásokra költött milliókból mennyi műszert, gyógyszert lehetne venni, „hány nagyapa és nagymama életét lehetne meghosszabbíta­ni azokból a milliókból, ame­lyekből katonákat tartanak fenn Boszniában, Jugoszláviá­ban?”- Ezekben a napokban a Munkáspárt országszerte az ut­cára megy az egészségügy megmentéséért, számos patika és kórház előtt mondjuk el a véleményünket - közölte a szó­nok, s hozzátette: - és nem fo­gunk hallgatni a jövőben sem, nem nyugszunk bele, hogy itt mindenkinek jó, csak a dolgo­zónak, a bérből és fizetésből élőnek rossz! A párt szociális alkotmányt akar, stratégiai ága­zattá kívánja tenni az egészség­ügyet. További követeléseik: az egészségügy legyen állami fel­adat, nem kell a privatizáció, az elmúlt időszakban hibásan magánosított kórházi és egyéb jelentős intézményeket vegyék ismét állami tulajdonba. Pénzt kell adni az egészségügynek, sok pénzt. Adóztassák meg a multikat, híviák haza a magyar katonákat külföldről, ránk költ­sék az ország pénzét ne a NATO-ra. Törvényben kell rög­zíteni a térítésmentesen hozzá­férhető, mindenki számára el­érhető, a kötelező egészségbiz­tosítás által nyújtott ellátáso­kat. A szakma döntsön az egészségügy kérdéseiről, ne a hivatalnok. Szabó Lászlóné egy ápolónő levelének felolvasásával zárta mondandóját. Ebben a bértáb­lázat rendezetlenségéről, a kór­házi műszerezettség hiányos­ságáról, és a szintén hézagos személyi feltételekről egyaránt szó volt. Végül Urbán Sándor, a párt megyei elnöke zárta a megmozdulást azzal, hogy mindig az utcára fognak jönni, ha a tömegek ellen irányuló, megoldatlan kérdésekkel kell szembenézniük. Mint mondta, a tavalyi év a katasztrófavédelmi jogszabály­ok hatályosulásának éve volt. A lezajlott jogalkotási folyamat- Milyen okok miatt döntött a lemondás mellett?- A jelenlegi helyzethez ké­pest messzebbről kell kezde­nem. Tíz éve nem látszik a kor­mányok stabilitása, hiányzik a folyamatosság. Abban remény­kedtem, hogy a kisgazdapárt, a Fidesz és az MDF koalíciója er­re esélyt ad majd. Örülnék, ha azt látnám, hogy a kisember egy újfajta katasztrófavédelmi rendszert hozott létre, amely­nek számos fontos jellemzője van. Ebben három időszakot le­jobban tud élni, hogy egyálta­lán tervezhet. Engem, mint ipa­ri városban lakót az érdekel, ki és milyen markánsan fogalmaz­za azt a szándékot, hogy csök­kenjen a munkanélküliség. Ezt most nem látom.' Lehet, hogy a kisgazdapárt részéről azért nem, mert jobban koncentrál a vidékre. Azonban a mezőgaz­dasági dolgozók szintén na­het megkülönböztetni, az első a megelőzés, beleértve a felkészí­tést, a veszélyhelyzet-analízist, a prognóziskészítést, a terve­zést, a gyakorlatokat és ellenőr­zéseket, a szakhatósági fellé­pést, ez komplex kérdés. A má­sodik a védekezés időszaka, amikor már bekövetkezik a baj, s fontos, hogy mielőbb beavat­kozzunk a még súlyosabb hely­zet kialakulásának megszakítá­sa érdekében. S nem kevésbé fontos a harmadik feladat, a helyreállítás és újjáépítés, az eredeti állapot visszaállítása, amelynek a lehetőségét nehéz lenne túlbecsülni. Kiemelte, hogy 1998 óta a Magyar Köztársaságban csak az elemi csapások 150 milliárd fo­rintos kárt okoztak és a magyar kormánynak 86 milliárd forin­tot kellett fordítani a védeke­zésre és a keletkezett károk helyreállítására. A tavalyi ár- és belvíz elleni védekezés 28 milli­árd forintba került, s a magán­gyon nehezen élnek Nógrád megyében. Nem látom rajtuk a vidékfejlesztési koncepció ha­tását, holott lassan eltelik há­rom év. Reménykedni abban szeret­nék, hogy a hátralévő egy év­ben konszolidáltan működik a kisgazdapárt, bejut újra a parla­mentbe, és folytatni tudja a munkát. Liebmann Katalin le­váltása azonban megakasztott egy folyamatot - számomra eb­ből az derült ki, hogy Torgyán József erőből akar feloldani konfliktusokat. Konfliktus min­dig van, akkor is ha valaki nem annak nevezi. Mi itt a megyé­ben nem tudunk arról, hogy va­lójában mi történt, és úgy gon­dolom, hogy más megyékben házak helyreállítására több mint 6 milliárdot, a középüle­tek rendbe tételére pedig 3 mil­liárd forintot fordítottak. A katasztrófavédelmi jogsza­bályok, s maga a rendszer jól működtek a gyakorlatban, a magyar önkormányzati rend­szerre támaszkodó katasztrófa- védelem kiállta a próbát, s meg­felelt a nemzetközi kihívások­nak is. Ahol pedig nem volt ki­emelkedő katasztrófahelyzet ott az önkormányzatok és a ka­ritatív szervezetek jelentős se­gítségnyújtásról tettek tanúbi­zonyságot. A főigazgató beszámolt róla, hogy nemzetközi segítséget is kaptunk a katasztrófahelyze­tekben, ugyanakkor mi is segí­tettünk Szlovákiának, Ukrajná­nak Macedóniának, Horvátor­szágnak. Együttműködési kap­csolatok alakultak ki, s eleget tettünk a nemzetközi elvárá­soknak is. (Folytatás a 3. oldalon) sem tudják, mi ehhez csak asz- szisztálunk. Úgy látszik, hogy az őt kriti­záló úgynevezett reformerek, mivel nem látják a kompro­misszum lehetőségét, szintén erőt akarnak most már felmu­tatni. Számomra nagyon szim­patikus, hogy szolidaritási megállapodást kötöttek, de két­ségtelen, hogy itt már az erő csap össze az erővel, nem az ér­vek az érvekkel. Pedig Torgyánnak meg kellene hall­gatnia Lányi Zsoltot.- Milyen hatásuk van a me­gyei szervezetben az országos történéseknek?- A személyeskedés Nógrád megyébe is leszivárgott. Miután (Folytatás a 3. oldalon) Lemondott az FKGP nógrádi alelnöke Rákos Csaba: Számomra ez az ötvenes éveket idézi most már Lemondott a Független Kisgazdapárt Nógrád megyei alelnöke. Rákos Csaba valós veszélynek tartja, hogy a párt Torgyán veze­tésével nem jut be újra a parlamentbe. Úgy véli, Torgyánnak bölcsen kellene dönteni, és átadni a vezetést egy olyan sze­mélynek, aki nem csak a kisgazdák körében, de országosan is népszerű. Ez Lányi Zsolt. A lemondott alelnököt Torgyán mód­szerei most már az ötvenes évekére emlékeztetik, de Rákos Csaba annak is hangot adott: ha Torgyán nem mond le, akkor nem lehet olyan helyzetet teremteni, hogy leváltsák őt. Ha Ön a hagyományos pénzügyi megoldásokat tartja a legmegbízhatóbbnak, figyelmébe ajánljuk a Postabank Betétszámlakönyvet, amellyel pénzét maximális biztonságba helyezheti, anyagi helyzetét pedig ugyanúgy szemmel követheti, mintha saját házipénztára lenne. • Látra szóló, papíralapú, fenntartásos betét • 2 névre is köthető • Sávos kamatozású • A banki hálózaton kívül valamennyi postán elérhető • Ráadásul ingyenes készpénzfelvételt biztosít Q Posta Bank Információ: 06-40-44-22-00, www.postabank.hu Betétszámlakönyv Teljes körű szolgáltatásunkkal várjuk hálózati egységeinkben: * Salgótaijáni Fiók, Salgótaiján, Rákóczi út 13. Telefon: 32/521-280. 1 Balassagyarmati Kirendeltség, Balassagyarmat, Kossuth út 6. Telefon: 35/300-533. Kukorica, napraforgó: új fajták Tegnap Balassagyarmaton a Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. és a DuPont Magyarország Kft. meghívására téli szakember-találkozóra került sor. Bucsok János, a Pioneer területi képviselője az új kihívások, új eljárások céggel szembeni ismerteté­sekor közölte, hogy a korábbi kukoricavetőmag-faj- ták mellett négy újat ajánl az itt megjelent, céggel üzleti kapcsolatban álló egyéni gazdálkodóknak, mezőgazdasági szövetkezeteknek, társas gazdasá­goknak. Újként említette a PR. 39 K 38 fajtát, mely nagyon ígéretes az igen korai kukoricák között. Az elmúlt két évben az OMMl-kísérletekben több mint 13 százalékkal haladta meg az átlagot, miközben betakarítási víztartalma csaknem az átlag alatt volt egy százalékkal. Termőképessége korai fejlődési esélye is kiváló, (Folytatás a 3. oldalon) Vezetőváltás az SZDSZ-nél Alapszabályának megfelelő­en tisztújító csoportgyűlést tar-. tott január 19-én az SZDSZ sal­gótarjáni szervezete. A párt me­gyeszékhelyi elnökévé Gusztos Pétert választották. Az ügyvivői testület tagja lett dr. Tóth Edit, Csincsik Tamás, Gusztos István és Skoda Róbert. A megyei vá­lasztmányba dr. Angyal Dávi­dot és Evenich Lászlót delegál­ták a salgótarjáni szabadde­mokraták. „CSAK AZ A MIÉNK, AMIÉRT MEGDOLGOZTUNK...” A magyar kultúra napján munkásságáért „Pro Urbe-díjat” kapott dr. Fancsik Já- nos (jobbra). CIKKÜNK A 2. OLDALON____________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents