Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-22 / 18. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. JANUÁR 22., HÉTFŐ A Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. beépült Nógrád megye mezőgazdaságába Megyénk mezőgazdasági termelői közül sokan több éves üzleti kapcsolatban állnak a Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt.-vel, mely a világ egyik vezető vető­mag-előállítója a szántóföl­di növények vonatkozásá­ban. Hazánkban több mint 20 éve van jelen, öt éve nyi­totta meg Szarvason 30 mil­lió USA-dollár beruházással épült vetőmagtermelő üze­mét, mely egyedülálló Kö- zép-Európában. Fennállásá­nak 25 éves jubileuma al­kalmával megkértük dr. Ko­vács Gyula vezérigazgatót, mutassa be a céget, vála­szoljon a témával kapcsola­tos kérdéseinkre, tekintettel arra, hogy az elmúlt 25 év­ben jól beépültek megyénk mezőgazdaságába. SZÁZTÍZ KUTATÓHELYEN- Kérem, mutassa be a Pioneert!- A cég a DuPont vállalatcso­port tagja, székhelye a Iowa ál­lambeli Des Moines-ben talál­ható az USA-ban. Legjelentő­sebb termékünk a kukorica, a világ csaknem hetven országá­ban állítunk elő, forgalmazunk és értékesítünk kukorica-vető­magot. Idei szemeskukorica- ajánlatunkban 23 fajta szerepel, melyből négy új. Silókukoricá­ból hét fajtából áll kínálatunk, napraforgóból ugyancsak hét kitűnő termőképességű és olaj­hozamú árunövény vetőmagja között válogathatnak partnere­ink. Magyarországi piaci része­sedésünkkel majdnem kétsze­rese vagyunk a legnagyobb ha­zai konkurenciának. Ez azt je­lenti, hogy a magyar termelők 63 százalékával állunk kapcso­latba, beleértve Nógrád megyei partnereinket is. A Szarvason megtermelt vetőmagvaink egy- harmad része itthon, a többi el­sősorban Nyugat- és Közép-Eu- rópában, az USA-ban, Ausztráli­Dr. Kovács Gyula vezérigazgató ában és Japánban kerül értéke­sítésre különböző szervezete­ken keresztül. Cégünk fontos megha­tározó jellemzője, hogy több mint 110 nemesítő­állomáson foglalkozunk új termékek fejlesztésé­vel, tesztelésével. A hib­rideket és fajtákat továb­bi több ezer más helyen is tesztelik világszerte. A világ különböző részein működő saját vállalata­inkból begyűjtött előre­jelzések alapján gondos­kodunk termékeink utánpótlásáról, ezáltal a jó minőségű genetikai termékek megbízható szállítójaként lépünk fel.- Bizonyára az előbbi­eknek megfelelő a cég filo­zófiája?- Tartós sikerünk alap­jának továbbra is a válto­zásokra való eredményes reagálóképességet tartjuk. A hosszú előretekintésen alapuló üzleti filozófiánk megalakulá­sunk óta sem változott. Mindig a jövőbe tekintünk. Elkötelez­tük magunkat a kutatási tevé­kenységen alapuló nyugodt nö­vekedésnek, az emberiség élel­mezéséhez szükséges termékek előállításának, továbbá annak, hogy a nálunk nevelődött embe­rek munkáját fogjuk felhasznál­ni termékeink fejlesztéséhez. KIPRÓBÁLÁS UTÁN, SZÉPÍTÉS NÉLKÜL-Azon által előbb említettek miként érhetők tetten?- Az 1913-ban indult nemesí- tési programunk során forga­lomba hozott vetőmag mennyi­sége 1981-ben Észak-Ameriká- ban és világviszonylatban 10 millió egység fölé emelkedett. 6-10 év kell ahhoz, amíg kutatá­sainkból kipróbált, elfogadott termék lesz, legyen az gabona, cirok, búza, szójabab, lucerna, napraforgó, repce, zöldség vagy mikrobiológiai termék.- Nógrádban milyen vető­magokkal vannak jelen?- Kukoricával és napraforgó­val, a vetésterület 50-55 száza­lékában. Napraforgóinkat és kukoricáinkat az érsekvadkerti Agro-Méra Rt., a Rimóci Mező- gazdasági Szövetkezet és a szü­gyi Madách Imre mezőgazdasá­gi nagyüzem. A patvarci Palóc­gazda Kft., Szebedi Örs mező- gazdasági termelő napraforgó­inkból, Baksa Sándor, Karancs- lapujtő község „Magyar Gaz­da” címmel kitüntetett állatte­nyésztője és Juhász János karancsaljai gazdálkodó kuko­rica vetőmagjainkból válogat. Tudjuk, hogy a nógrádi gazdák is fogékonyak az újra, keresik azt, mint az előrelépés lehető­ségét. Ennek megfelelően a 2001-es szezonban olyan új ter­mékekkel jelentkezünk, ame­lyek kézzel fogható gazdasági eredményt hordoznak maguk­ban. Ezekről is szólunk a Balas­sagyarmaton megtartandó téli szakember-találkozónkon.- Érdekelne, hogy az önök megfogalmazása szerint mi tar­tozik a jövőbe tekintés fogalmá­ba?- A legjobb termékek előállí­tása mellett megpróbálunk tisz­tességesen, becsületesen bánni dolgozóinkkal, kereskedelmi képviselőinkkel, üzleti partne­reinkkel, ügyfeleinkkel, részvé­nyeseinkkel. Emellett erőteljesen, de szépítés nélkül reklámozzuk, ér­tékesítjük termékeinket, hasznos vezetési taná­csokkal látjuk el üzletfe­leinket, hogy minél na­gyobb eredményt érjenek el termékeinkkel. A tudo­mányos genetika alkal­mazása jóvoltából nem szorulunk rá rámenős el­adási stratégiára, ehelyett mindenféle szépítgetés nélkül olyannak mutat­juk be termékeinket, amelyek azok valójában. Ennek is köszönhető, hogy több ország piacán mi szolgáljuk ki a gazda­ságok felét. A JÖVŐ A GENETIKÁÉ- Sokszor és sokfélekép­pen fogadják, minősítik a genetikai haladás előnyeit, kö­vetelményeit. Mi erről a vélemé­nye? BRAND PRODUCTS- Annak idején elsőként fej­lesztettük ki és forgalmaztuk a hibridkukoricát. A növények ge­netikai fejlesztésével több mint 70 éve javítjuk a minőséget, nö­veljük a gazdaságok termelé­kenységét. A genetikai állo­mány megváltoztatásával foko­zatosan javítjuk a kukorica, a szója, a napraforgó, a lucerna, a cirok, a búza és repce tulajdon­ságait. A terméshozamok növe­kedésében elsősorban a geneti­kai előrehaladás testesül meg. A növekedés zászlóshajói az új genetika technológiák. Ez je­lenti az újabb előrelépést ná­lunk és másutt, amihez mi ko­rábban már elköteleztük ma­gunkat. _________________________________(PW) - VJC T éli szakember­találkozó A Pioneer Hi-Bred Magyar- ország Rt. és a DuPont Ma­gyarország Kft. január 24-re téli szakember-találkozót szervezett Balassagyarma­ton. Bucsok János, a Pioneer területi szervezője a megje­lentekkel ismerteti az új kihí­vásokat és új elvárásokat a cég termékeivel szemben a harmadik évezredben. Fog­lalkozik a jobb minőségű ta­karmánykészítéssel, Pioneer- adalékanyagok felhasználá­sával. A DuPont képviselője a növényvédőszer-palettáikon kínált új fejlesztésekről szól. Szuha, a mi falunk A díszműkovács Az ezeréves államiság tiszteletére „A mi falunk, Szuha” címmel megjelent a község monográfiája. A szerző Baleczky Ivánné (Fehér Katalin), akit az otthoni gyermekévek soha el nem múló emlékkel ajándékozták meg. A település történetét az 1426 óta jegyzett okle­velekben leírtaktól napjainkig dolgozta fel. A könyvet édesapjának, Szuha lakóinak és mindazoknak ajánlja, akik bármilyen módon kötődnek ehhez a varázslatosan szép faluhoz. .Megelevenedik az utca, látom a csodálatos népviseltbe öltözött lányokat és asszonyokat, látom, amint a férfiak megemelik a kalap­jukat, ha elmennek a templom előtt, hallom az iskolaudvar gyer­mekzsivaját, hallom a libák gágo­gását, a lovas kocsik zörgését. Elfá­radok, ha felidézem a vasútállo­másra való gyaloglást, amikor Örzsi néni - édesapám szeretett dajkája - engem cipel a hátára kö­tött nagykendőben.” - írja Baleczky Ivánné Fehér Katalin („kántor” Kató) a monográfia elő- hangjában. Áttekinti a község tör­ténetét a kezdetektől 1990-ig: meg­tudhatjuk, hogy Szuha alapítása az 1200-as évek végére tehető, ami­kor a Baksa nemzetség birtoka volt. Ha pedig ez a feltételezés igaz, akkor Szuha Árpád-kori település, amelyet alátámaszt az is, hogy 1296-ban a Baksa nemzetség birto­kában volt egy Csomosz nevű hegy, amely ma is megtalálható a falu határában. A könyv beszámol arról, miről mesélnek a hiteles do­kumentumok, a középkori okleve­lek, amelyek Zoha, Zuha, Zwha néven emlegetik a települést. Vé­gigköveti a földbirtokosok váltako­zását, a falu lélekszámának alaku­lását, ismerteti azt is, hogyan vette ki részét a falucska a nagy történel­mi eseményekből. Részletesen be­számol arról, hogyan alakult az élet a második világháború után, irályén változásokat hozott a rend­szerváltás. Az olvasó megismerhe­ti a Szuhához tartozó földrajzi ne­veket, amelyek árulkodnak a hegy­vízrajzi adottságokról, az ott élők gondolkodásáról, életlehetőségeik­ről, szokásaikról, a történelemről. Megtudhatjuk azt is, milyen szem­pontok érvényesültek a kereszt- névválasztáskor, milyen helyi, egyedi sajátosságokkal találkozha­tunk. Érdekes, ahogyan a ragad­ványnevek eredetét dolgozza fel: vannak például származási helyre utaló, foglalkozásból eredő, alkati jellegzetességre utaló, vagy éppen jellegzetes szóhasználatra utaló ra­gadványnevek, de akadnak életvi­tellel, konkrét történettel összefüg- gőek is. Külön fejezetet szentel a népszokásoknak, amelyeket kora­beli fotókkal illusztrál. Szól a mű­velődési lehetőségekről, az intéz­ményekről, Bata József volt polgár- mester és Kun Tiborné polgármes­ter a település jelenéről beszél. Az igényesen összeállított mo­nográfiát a település 592 lakójának név szerinti felsorolása zárja. HEGE Alsótoldon méltán büszkék le­hetnek Szalai Zoltánra, aki mun­káival a falu hírnevét is öregbíti.- Eredeti szakmám gépszerelő. A díszműkovács-szakmát Hat­vanban tanultam ki. Ma már számtalan terüle­ten fejthetem ki tudásomat. Csi­nálok kovácsolt­vas bútorokat, vaskapukat és úgynevezett ko­vácsolt ékszere­ket - tájékoztat az ifjú mester.-Kicsit lehetne ezeket részletez­ni?- Igen, a ková­csoltvas bútorok esetében lehet külső és belső da­rabokról beszél­ni. A külsőknél kerti asztalok, székek, teraszdíszí­tések. Belül szintén asztalok, szé­kek, lámpák, tv-állványok, csillá­rok. Az egyéb kategóriába sorol­nám az ékszereket. A gyűrűkre különböző figurákat, esetenként állatokat dolgozok fel. Készítet­tem különböző méretű lakatokat, amelyek ugyanúgy működnek mint a gyári lakatok. Az egyik Pásztón egy gyógyszertár ajtaján látható. Emellett vaskapukat, díszkeritéseket is készítek. Ezeket mind magam tervezem meg.- Van saját kovácsműhelye. Mindig itthon dolgozik?- Nem, az ország minden ré­szén dolgozom. Számtalan helyre hívnak műemlékek felújítására. Amikor itthon vagyok, rendszere­sen késő estig dolgozom. Munká­imhoz többféle profilú vasanya­got használok fel. Sajnos, a kör­nyéken nem minden fajta kapha­tó, így máshonnan kell megren­delnem.- Minek alapján alakítja ki a terveit.?- Az ihlet alapján, az mindig jön. Ilyenkor ezeket gyorsan pa­pírra vetem és megalkotom. Sokat segít az is, amikor a megrendelő mondja meg, mit akar. Több he­lyen megfordultam már, ahol ren­geteget lehetett tanulni. A nép- művészeti ele­meket is beépí­tem a munkáim­ba mivel falun Szalai Zoltán a műhelyében az elemekkel a mai napig lehet ta­lálkozni.- Úgy tudjuk, a szerszámait maga készíti?- Igen, az alap a kétezer évvel ezelőtti szerszámok. Ez családi hagyomány, száz évre visszame­nőleg őrizzük a hagyományt. Mindenkinek volt stílusa a kor igénye szerint. Magam is ezt az utat választottam, úgy gondolom, hogy helyesen döntöttem Az általa készített lakat FOTÓjESLA

Next

/
Thumbnails
Contents