Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-20 / 17. szám

2001. JANUÁR 20., SZOMBAT MEGY El KÖRKÉP BÁTONYTEREN „Madách évszázadai” Balassagyarmaton Pillanatkép a kiállítás ünnepélyes megnyitójáról FOTO: RIGÓ TIBOR Tempfli József nagyváradi püspök, az egyik Madách-díjas meg­tekinti a kiállítást ■ (Folytatás az 1. oldalról) A Madách-ünnepségen - amelyet az intéz­mény kamaratermében tartottak korabeli kávéházi díszletek között - dr. Praznovszky Mihály, az irodalomtudományok kandidá­tusa, címzetes főtanácsos tartott köszöntőt „Madách évszázadai” címmel, beszédének ismertetésére a későbbiekben visszaté­rünk.) Az 1964 őszén, Madách halálának cente­náriumán alapított Madách-díjat Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnö­ke adta át Tempfli József, nagyváradi me­gyés püspöknek, dr. Sapka Magdolna mű­vészettörténésznek és Őze János néptán­cosnak. A három kitüntetett munkásságát Andor Csaba, Földi Péter festőművész és Hrúz Dénes, a Dűvő népzenei együttes ve­zetője (mindhárman Madách-díjasok) mél­tatta. A műsorban közreműködött Szorcsik Viktória, a veszprémi Petőfi Színház tagja, Filip Viktória, a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola hallgatója, Juhász Kinga, Mészá­ros Máté táncos és Varga Zsófia. Az ünnepség után a közönség fáklyákkal vonult a Köztársaság térre, ahol a Tragédia­költő szobránál a középiskolás szónokver­seny két győztese, Juhász Péter (Szondi szak- középiskola) és Varga Emese (Balassi gimná­zium) mondott beszédet. Énekelt Kiss Szilvia. Ezt követően virágok és koszorúk sokasága lepte el Sidló Ferenc 1937-ben felavatott Ma- dách-szobrának talapzatát. ____________cs. b. H ÍREK SZÉCSÉNY KIÁLLÍTÁS. Feliratos népi textíli­ák Észak-Magyarországról cím­mel nyílik kiállítás a Kubinyi Fe­renc Múzeumban január 22-én, 16 órakor. A magyar kultúra nap­ja alkalmából rendezett tárlatot dr. Kapros Márta etnográfus nyit­ja meg. A kiállítást május 10-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. BÁTONYTERENYE ELŐADÁS. A Bátonyterenye Ba­rátainak Köre rendezésében Chrudinák Alajos, az ismert tele­víziós személyiség tart előadást Meddig tart még az izraeli-arab konfliktus? címmel. A rendez­vényt a kisterenyei házasságkötő teremben tartják január 22-én, hétfőn, 17 órakor. SALGÓTARJÁN^ FOTÓTÁRLAT. A Kodály Zoltán Általános Iskolában P. Tóth Lász­ló kiállítását nyitja meg Tóth Csa­ba, a Nógrád Megyei Közműve­lődési és Turisztikai Központ igazgatója, január 23-án, kedden, 9.30 órakor. KÖNYVPREMIER. A Balassi Bá lint Könyvtárban Pataki L. Ando (T. Pataki László) író, Békák é: bolondok című könyvét mutatj. be maga a szerző, január 23-ái 17 órakor. PALOTÁS ANYA ÉS FIA KÖZÖS BEMU TATKOZÁSA. Az Alle Terézia é Ferenczy Kristóf festőpáros nem csak a művészetből fakí dó, hanem erős családi szálak i egymáshoz fűzik: anyáról és fiá ról van szó. A Kutasón élő (bői sodi származású) alkotók fest ményeit most a palotásiak is lát hatják. Közös - a művelődés házban márciusig megtekinthe tő - tárlatukat a napokban nyi tóttá meg Szpisják Pál szobrász művész, a falu szülötte. RIMÓC VÉRADÓ-VASÁRNAP. Véradásr, várják a helybelieket január 21 én vasárnap a település iskola épületében a salgótarjáni véradc állomás dolgozói. A jelentkező két 9-től 16 óráig fogadják. Községek kincsei Bemutatkoznak a kistelepülések „Nagyon jó volt magyarnak lenni” Salgótarjániak az olaszországi Vigarano Mainardában Az olaszországi Vigarano Mainarda helységnévtáblája mel­lett áll egy másik tábla, amelyen az áll, testvérváros: Salgótar­ján. A két település testvérvárosi együttműködését Arany Csillag-díjjal ismerte el az Európai Bizottság. A kitüntetés el­nyerése kapcsán szervezett olaszországi rendezvénysoroza­ton 50 salgótarjáni vett részt januárban. A programokról Puszta Béla, a nógrádi megyeszékhely polgármestere adott tájékoztatást, aki kitért az együttműködés fontosságára is. Nógrád megye településszer­kezetére az aprófalvak, a kisebb községek a jellemzők. Ez azon­ban korántsem jelenti, hogy eze­ken a településeken nem történik semmi, eseménytelenül pereg­nek az itt élők napjai. Több he­lyen alakultak klubok, hagyo­mányőrző csoportok, műkedvelő együttesek, hogy az utánuk jö­vőknek tovább adják azokat az értékeket, amelyek az ősök két keze, értelme nyomán felhalmo­zódott. A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete - amelyhez ma már mintegy 40 klub, 15-17 öntevékeny művészeti csoport is csatlakozott - nyilvános bemutat­kozási lehetőséget is igyekszik te­remteni számukra. Ezért a József Attila Megyei Művelődési Köz­ponttal együttműködve Községi kincsek címmel bemutató soro­zatot indítanak. Céljuk az, hogy a települések lakói megismerjék egymás értékeit és hasznos együttműködés alakuljon ki a ci­vil szervezetek között. Az első rendezvényre január ; 22-én délután 3 órakor kerül sor Salgótarjánban a megyei művelő- ; dési központban, amikor is Nógrádmegyer mutatkozik be. A község az itt élő emberek életét, munkáját a település polgármes­tere mutatja be. Fellép a hagyo­mányőrző együttes is, s a nép­dalok között - amelyekkel ked­veskednek a közönségnek - saját gyűjtésű is akad. Ez alkalomból kiállítás nyílik a klubban a Bóna Kovács Károly-tanítvány, Márton­ka Gyula amatőr festőművész j munkáiból. A kiállított képeket Radics István művész-tanár ajánl- j ja az érdeklődők figyelmébe. A bemutatkozó rendezvényt a Nógrád Volán Rt. és a szakszerve­zet intézőbizottsága, valamint a nógrádmegyeri önkormányzat tá­mogatja. Ötéves múltra tekint vissza a két település közötti testvérvá­rosi kapcsolat, amelyet a január 12-i kongresszuson értékeltek Vigarano Mainardában. A ren­dezvényen mintegy 250-en vet­tek részt, közülük 150-en az if­júsági korosztályt képviselték, jelen voltak a Galilei, illetve a Gagarin Általános Iskola tanu­lói. Rossano Bellini, az olasz vá­ros polgármestere felidézte, 1993-ban hozta létre az Európai Bizottság az Arany Csillag (Golden Stars) díjat. A kitünte­tésből évente tízet ítélnek meg olyan programokért, amelyek testvérvárosi együttműködés keretében valósulnak meg. A legutóbbi alkalommal Salgótar­ján Magyarországon egyetlen­ként részesült ebben az elisme­résben. Az itáliai polgármester úgy vélte, az önkormányzati, hi­vatalos kapcsolatokon felül az emberek, a fiatalok kapcsolata a döntő, mert Európa nem csak a nagytőkéé, hanem elsősorban az emberi kapcsolatoké, a fiatal generációé - akik az ilyen kap­csolatok mentén élnek és gon­dolkodnak majd európai mó­don. Részt vett a kongresszuson Raffay Géza, a Magyar Köztársa­ság olaszországi főkonzulja, aki kijelentette, nagyon jó érzés volt ezekben a napokban magyar­nak lenni. A Milánóban dolgozó főkonzul nagyra értékelte, hogy Salgótarján és Vigarano Mainarda kapcsolata nem pro­tokolláris, hanem érdemi. Jelen volt a rendezvényen Silvia Barbieri, az olasz kulturális mi­nisztérium helyettes államtitká­ra, Gianfranco Martini, aki az önkormányzatok és az Európai Régiók Tanácsának Szövetségét képviselte, Marco Capodoglio, Emília Romágna tartományi képviselője, valamint Dario Franciscini, a miniszterelnök helyettes államtitkára is. Puszta Béla lapunknak úgy fogalma­zott, jóleső érzés volt, hogy a Vigarano és Salgótarján együtt­működését példaként kezelve beszéltek a testvérvárosi kap­csolatokról, azok fontosságáról az európai integrációban. Salgótarján polgármestere hozzászólásában öt területre tért ki, amelyeken a közös mun­ka példaértékű volt az elmúlt években. így megemlítette az önkormányzati szintű tapaszta­latcserét, az iskolák kapcsolatát (ezt nevezte a legeredménye­sebbnek), szólt a kulturális-mű­vészeti terület cserekapcsolatai­ról, a sportról, továbbá a gazda­sági kapcsolatokról. Utóbbit ille­tően hangsúlyozta, a testvérvá­rosi kapcsolat létrejöttét a Lívia Csokoládé Kft. működése indí­totta el Mauricio Polastri, olasz- országi üzletfele révén, 1996­ban. Az itáliai cég sátorkiállítás­sal, szalámi- és borkóstolóval vett részt a Palócország kiállítá­son. Puszta Béla a vigaranói talál­kozón kifejtette: az Arany Csil­lag-díj annak kifejezése, hogy Európa elismeri, ez a testvérvá­rosi kapcsolat hozzájárult az eu­rópai integrációs folyamatok­hoz. Ezt tehát nem az érdekel­tek állítják magukról, hanem mások ítélik meg így, elismerve a közösen végzett munka szín­vonalát. Salgótarján vezetője arra is kitért, kedves jelenete volt a ren­dezvénynek a Galilei és a Gagarin iskola diákjainak él­ménybeszámolója. A két intéz­mény vezetői újabb, három évre szóló együttműködési megálla­podást írt alá a kongresszuson, amelyet a két iskola tanulóinak műsora zárt. A kongresszus nyitányaként elhangzott az olasz himnusz, az Európai Unió hivatalos himnu sza, illetve zárásként a magya himnusz. A hivatalos rendez vényt kulturális program követ te, amelyen fellépett a Kincsé zenekar, a Nógrád táncegyütte tagjai, Mlinkó Szilvia népdal énekes, Lakatos Csilla énekes gitáros, a Tarjáni Sramli, és í Gagarin iskola leánytánccso portja. A vacsoraest hazai ízek kel is színesedett, hiszen a cső port tagjai Dombi András veze tésével magyaros gulyásleves főztek. Másnap este a salgótarjá ni iskola diákjai és a Pódiun Stúdió fiatal előadóművésze adtak műsort a Vigarano Pieve templomban. A Vigarano Mainardában ren dezett programokon körvonala zódott egy újabb együttműkö dés is, és a remények szerin' egy francia város részvételéve létrejön majd egy háromoldali kapcsolat. DUDELLAI ILDIKC TÁRLAT AZ ISKOLÁBAN. Ujhelyiné Csincsik Gabriella művész-tanár alkotásai­ból nyílt tárlat Salgótarjánban, a Bolyai gimnáziumban. A műveket a Nógrád Megyei Hír­lap felelős szerkesztője, dr. Csongrády Béla ajánlotta a közönség, mindenekelőtt persze a diákok figyelmébe. _________________________________fotó: rigó tibor K ép a múltból: vigaranói vendégek Salgótarjánban_____________fotó: archívuh O ktatáspolitika értünk, (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez hasonló sorsra ítélte a jelenlegi kormány a köznevelési tanácsot, amely­nek egész funkciórendszere eltűnt má­ra, a szakminisztérium jogkörébe adva az irányítást.- Ez a nagy társadalmi alrendszer nem bírja ki a 4 évenkénti tartalmi változáso­kat - mondta Jánosi - amit alátámaszt a pedagógusok elbizonytalanodása. Nem meglepő, hogy legtöbben a kivárás takti­kája mellett döntöttek. Ideológiától füg­getlenül, csak az a politikai erő lesz ké­pes megszólítani a pedagógusokat, ame­lyik stabilitást ígér, s meg is valósítja. Ha ez~nem történik meg, akkor a padagó­gustársadalom végképp elfordul a politi­kától. Az MSZP olyan párt akar lenni, amely stabilitást ígér. Az is nehezíti az oktatási rendszer adaptációs képességét, hogy az oktatás az a terület, ahol legjobban tetten érhető a társadalom kettészakadása - mondta a szónok, amelyre példának az esély­egyenlőtlenséget hozta fel. A különféle hátrányokat, amellyel a gyerek iskolába kerül, s amelyeket a pedagógusoknak kellene a felzárkóztatás sziszifuszi mun­kájával felszámolniuk, úgy, hogy valójá­ban nincsenek eszközeik ehhez. Próbál­koznak ugyan az esélyegyenlőtlenség ke­zelésével, de azok'csak tünetinek nevez­hetők, holott az alapvető kezelést igé­nyelne, amelynek ídindulópontját az óvodák stabilizálásában jelölte meg. Pártja megerősítené a napközi intézmé­nyét is, amelyet a jelenlegi politika har­madrangú szerepre ítéltetett. A témakör kapcsán végül, de nem utolsósorban a felzárkóztatás eszközrendszerének hiá­nyosságait említette, illetve az esély­egyenlőtlenséget tovább mélyítő követel­ményrendszert, amely erőltetett tempót diktál a tanulóknak, minden szinten. Az MSZP - mondta Jánosi György - olyan megoldáson dolgozik, amely esélyt adna a gyereknek arra, hogy gyerek lehessen. Áz oktatási rendszer harmadik nagy nélkülünk? hiányosságát, az alulfinanszírozásban je­lölte meg, aminek következménye, hogy egyszerre omolhat össze az oktatás felté­telrendszere. Óriási a költségvetés hiá­nya, hiszen a béreken kívül nem biztosít semmit, holott az épületek sora szorulna felújításra, de nincs pénz még taneszközfejlesztésre sem, amit tavaly indított a tárca. A pedagógusok bérren­dezéséről Jánosi úgy vélekedett, azt a pe­dagógusok döntő többsége nem érzékel­te, hiszen reálértékében 2 év alatt nem­hogy nőtt volna, 1-2 százalékos vesztesé­get szenvedett a bérük. Azt érte el ezzel a kormány, hogy célkeresztbe állította a pedagógusokat. Mindent összevetve ­foglalta össze a politikus az utolsó témá - az oktatás feltételrendszerének javítási csak úgy képzelhető el, ha elkülönítet: központi alapokat hoznak létre, nem pe dig az önkormányzatokra hárul a teen dővel együtt a kiadás, s ha a pedagógus béreket minimum 40 százalékkal emeli í kormányzásra kerülő erő.- Csak akkor képes stabilizálódni 3ú oktatás, csak akkor képes helytállni í globalizálódó világban, amennyiber mindezek rendeződnek - fejezte br mondandóját a választmányi elnök, ak ezt követően válaszolt a jelenlévők álta megfogalmazott kérdésekre. J.K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents