Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-14 / 292. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK M O Z A I K Védőszárnyak alatt: az átmeneti szállók fogadókészek Szegények és hajléktalanok: a trauma terápiája Salgótarjánban Gazdag a szegénység szótára. A rendszerváltás után a szegénység - amely korábban is létezett csak ta­bu volt-látványosan mutatta meg magát. A „szegénységi küszöb” kőiül vagy az alatt él (hét) a megye háztartásainak jó egyharmada. Salgótarján közgyűlése 1997. év vé­gén kiterjesztette a gondoskodás védőszárnyát. A megyeszékhe­lyen élő szegények és hajléktala- nok struktúrája nem térfhet) el lé­nyegesen az országostól, ám az utóbbiak világa mindenütt „külön világ”. Az átmeneti szállók „befo­gadókészek”, a népkonyha is várja a rászorulókat. A szociális munká­sok a lelkűket is kiteszik a rászoru­lók megsegítése érdekében. Létszámleépítések, munka­helymegszűnések, munkanélküli­ség, nagycsáádosok és kisnyugdí­jasok, betegek, rokkantak, hátrá­nyos helyzetűek, munkanélküli segély és jövedelempótló támoga­tás, szociális segély és támogatá­sok, szociális háló, szegénység, pe­rifériára kerülők, hajléktáanok. Ugy-e rémisztő, mégis milyen is­merős kifejezések? Ez a rögtönzött felsorolás a rendszerváltás utáni évek kormányzati és önkormány­zati üléseinek, munkaügyi, család- és szociálpolitikai tanácskozásai­nak állandó kifejezéskészlete, azt is mondhatnék: ez a kis gyűjte­mény a szegénység tünete­gyüttese. A VALÓSÁG RÉSZE Gazdag annak a szegénységnek a szótára, amely újra - mint egy nagy (létszámú) csapat - itt van közöttünk. Mert a szegénység tör­ténete korántsem a '90-es években kezdődött. Létezett az korábbi rendszerekben, még a „frizsider szocializmusban” is, csak éppen tabutéma volt, s titkolt mérőszá­ma, a létminimum hiányában ki­mutatni sem lehetett. Voltak vi­szont - Nógrádban is jócskán - „nehéz helyzetben élő” emberek és családok, a mostani „régi szegé­nyek”. így például a szakképzetlen munkások egy része, az egykere- sős családok többsége, no meg az etnikai kisebbség. Napjainkban is jó eséllyel ők alkotják az „új szegé­nyek” gerincét is Mert utóbbiak közé elsősorban a munkanélküli­ek, a nyugdíjasok és járadékosok, a többgyermekes családok jó része és a cigányok többsége tartozik - az országban éppúgy, mint Nóg­rádban vagy székhely városában. A szegénység újra a magyar valóság része lett. „KÜSZÖB” ALATT A módszeresen számított létmi­nimum - amely több a biológiai létminimumnál - a szegénység egyik „küszöbértéke”, másképpen mérőszáma. 1995-ben Magyaror­szágon a létminimum alatt élők aránya 35 százalékra volt tehető. 1999-ben - amikor is a létmini­mum egy főre jutó átlaga 22880 Ft/hó volt - már „csak” 26 száza­lék ez az arány. Érdekes, hogy az átlagjövedelem szintjén és az alat­ta élő háztartások a létminimum­nál kisebb összeget, az átlagjöve­delem felett élők magasabb össze­get tartanak elegendőnek a megél­hetéshez (ez az ún. „szubjektív küszöbérték”). Nógrád megyében a kisebb keresetek, az alacsonyabb nyugdíjak és más tényezők együt­tes hatásaként az valószínűsíthető, hogy az itt élők valamivel több mint egyharmada él a létminimum szintjén vagy az alatt. Ugyanakkor - véleményünk szerint - Salgótar­jánban és környékén valamivel jobb lehet a helyzet a megyei átlag­nál. Erre lehet következtetni a - ugyancsak a KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának tájékoztatójában szereplő - kistérségi jövedelmi vi­szonyok alapján. A HAJLÉKTALANSÁG MELEGÁGYA A hajléktalanság is a rendszer- váltás kísérőjelenségeként tűnt fel, jóllehet a korábbi népszámlálások adatai arról tanúskodtak - már az 1970-80-as években is - hogy van­nak szép számmal „nem lakásban élő” emberek. A rendszerváltás után a lakásépítések radikális csökkenés, a volt szükséglakások más célú felhasználása, a munkás- szállók megszűnése, az önkéntes és kényszerű lakásfeladások, a ki­lakoltatások, a hajléktalanok szá­mának gyors növekedését eredmé­nyezték. Sajnos jelenleg is intenzí­ven munkálnak azok a társadalmi jelenségek és tényezők, amelyek a hajléktalanság - de nem a hajlékta­lanok! - melegágyát képezik. Ilye­nek a tartós munkanélküliség, az elszegényedés, az alkoholizmus, a drogfüggőség, a családok felbom­lása, a válások, a hajléktalanok számát illetően még sokkal kevés­bé megbízhatóak az adatok mint a szegények esetében. Országosan több tízezerre - leginkább 50 ezer körülire - becsülik a hajléktalanok számát. Ezt nem lehet „leosztani” Nógrádra, de abban bizonyosak le­hetünk, jobb a helyzetünk e tekin­tetben az országos átlagnál. (A leg­több hajléktalant a főváros és a nagyvárosok „termelik”.) OKOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK A hajléktalanság közvetlen ki­váltó okaként a szakemberek a családok felbomlását, a válás utáni lakás nélkül maradást említik mindenekelőtt, amely elsősorban a férfiakat sújtja. Oka lehet a haj­léktalanságnak az állami gondo­zásból, illetve a börtönből való ki­kerülés, de a kórházból és más egészségügyi intézményből törté­nő elbocsátás is. Jól ismert a csö­vesek csoportja, akik antiszociális életvitelük vagy egészségi állapo­tuk (pl. HÍV-fertőzöttek) miatt ve­tettek ki a társadalomból. A hajléktalanság következmé­nyei közül legsúlyosabb az egész­ségkárosodás, a megbetegedések magas aránya. Egyes felmérések szerint a tbc gyakorisága a hajlék­talanok körében - a népesség egé­széhez viszonyítva - tízszeres, az alkoholelvonás közel húszszoros, az öngyilkossági kísérletek száma hatszoros, a depresszió előfordu­lása négyszeres, a hajléktalanok a legkülönbözőbb betegségekkel is küzdenek, kiváltképp bőrbetegsé­gekkel, tetvességgel télen fagyás- sal, egyre többen HÍV-fertőzéssel, drogfüggőséggel. A CENTRUMBAN A CSALÁD Salgótarján lakosságának élet- körülményeire, szociális-egész­ségügyi helyzetére figyelemmel a megyei jogú város közgyűlése 1997 év végén kiterjesztette a gon­doskodás védőszárnyait; döntése értelmében az egészségügyi-szo­ciális központon belül gyermekjó­léti és családsegítő osztály került kialakítása. Ugyanakkor a család- segítő szolgálat munkájának cent­rumába egyre inkább a rendszer­szemléletű családgondozás ke­rült, miként a kliensek és családok is mind több ellátási formában és szolgáltatásban részesülhetnek. Hogy szükség van az ilyen diffe­renciált ellátásra azt a rászorulók növekvő száma és arány is igazol­ja. A város lakosságának jelentős részét teszik ki a nyugdíjasok, igen maga az inaktívak aránya, a továbbtanulókkal és a munkanél­küliekkel együtt ez a népesség az „egész” 63 százalékát jelenti. A családsegítés célirányos és komp­lex biztosítása a munkanélküliség, a szegénység, a szociális problé­mák leghatékonyabb terápiája. Ennek keretében az életvezetési tanácsadás, a krízishelyzetben lé­vők segítése, az anyagi támogatá­sok közvetítése az alapfeladatok közé tartoznak. KRÍZISKEZELÉS - PRAKTIKUSAN A legnagyobb krízist talán - minden veszélyes élethelyzetben lévő között - a hajléktalanok élik meg, ha csak bele nem halnak. Számuk Salgótarjánban és kör­nyékén - a legóvatosabb becslé­sünk szerint is - jóval több mint százra tehető, ami egyenesen kö­vetkezik abból a tényből, hogy a városban telepített átmeneti szál­lók - a férfiaké 40, a nőké 20 férő­hellyel - télen teljes kapacitással működnek. Legfrissebb informá­ciónk szerint a két szállón ez év október 31-ig 84 hajléktalan for­dult meg. A hajléktalanok és egyéb rászorulók ellátását szolgál­ja a népkonyha, amely 70-80 adag ételt készít és „szolgál fel” napon­ta. A valóban rászorulók érdeké­ben az utóbbi időkben bevezetés­re került a helyben fogyasztás. (Ünnepek előtt és iskolai szüne­tekben érzékelhetően nagyobb volt az igénybevétel.) „KÜLÖN VILÁG” - MÁS ÉRTÉKREND A salgótarjáni hajléktalanszál­lókra bekerülők struktúrája nem különbözik lényegesen az orszá­gosétól. A rászorultság okai és a hajléktalanság következményei is nagyon hasonlítanak az általában tapasztaltakhoz. „Külön világ” és egyben különös világ is a hajlékta­lanok világa - eltérő, sajátos érték­renddel, vagy inkább értékrend­nélküliséggel. A tarjáni szállót igénybe vevők többséé is képte­len a beilleszkedésre. Alapvető ké­pességeik többnyire leépültek, jel­lemzően kiszorultak a munkaerő- piacról. Jövedelemmel általában nem rendelkeznek, egy részük al­koholizáló életmódot folytat. Feltű­nő az állami gondozásból kikerült fiatalok konfliktuskereső és -keltő magatartása. A szállókon gyakori az önbíráskodás, a szándékos ron­gálás, a lopás és más bűncselek­mények. Az átmeneti szállók felkészül­tek a télen esetleg (tovább)nö- vekvő számú igénylő fogadására is. A szálló gondnokai igyekeznek- belső utasításra is - rugalmasan végezni munkájukat: aki esetleg férőhelyhiány miatt kiszorulna, az is bejöhet a szállóra tisztálkodni, esetleg - ha széken ülve is - megpi­henhet egy-egy éjszaka vagy nap­közben is. A térítési díj egyébként napi száz forint, akinek semmiféle jövedelme nincs ingyen is igénybe veheti az ellátást. A legnagyobb gond a hajléktalanok egészségügyi ellátása, sok bekerülőnek tb-kár- tyája sincs. Problémát jelent, hogy sok pszichiátria beteg, ápolásra, gondozásra is szoruló hajléktalan kerül be - sokszor mentővel - az átmeneti szállásokra. Ellátásukra sem a személyi, sem a tárgyi felté­telek nem igazán adottak. Indokolt lenne egy éjjeli menedékhely létre­hozása, kialakítása, amely szűrő­ként szerepelne a két ellátási forma- kórház és átmeneti szálló - kö­zött. Egyébiránt a szálló gondno­kai, szociális munkásai maximális segítséget nyújtanak minden beke­rülő hajléktalannak. Egész habitu­suk, empátiás készségük, ember­ségük garancia a szakszerű ellátás­ra, a gondoskodásra, arra, hogy a szállóra bekerült hajléktalan újra embernek érezhesse magát. BARÁTHI OTTÓ Mátra Autóbázis 3070 Bátonyterenye, 21. sz. főút 43. km Tel./Fax: (32) 553-040 www.skoda-auto.hu PORSCHE SkodaFelicia még 1 799 000 frói* Ne halassza döntését jövőre, mert - fejtámlákkal, csak 2000. december 31 -ig veheti - körkörös ütközésvédelemmel, meg ilyen kedvező áron ezt az - alacsony biztosítási díjjal, ötszemélyes, ötajtós családi autót - kedvező fizetési feltételekkel.- 272 literes csomagtérrel,- fordulatszámmérővel, *A készlet erejéig. Tavasz a télben a pusztán A tavaszias tél zavarba hozta a madarakat, több faj képvi­selői „elfelejtettek” útra kel­ni, még mindig a Déi- Alföldön tartózkodnak - tá­jékoztatta a sajtót Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egye­sület Csongrád megyei cso­portjának helyettes titkára. Az ilyenkor szokásos igazi kemény fagyok elmaradása mi­att az utóbbi hetekben nem volt túl nagy változás a madárvilág­ban, ritkaságnak az számít, hogy egyszerre vannak jelen a megyében a hazánkból elvonu­ló, valamint a telet nálunk töltő fajok. Jó néhány olyan parti mada­rat lehet még most is megfigyel­ni a szegedi Fehér-tavon, amely más években ekkorra már elvo­nult. Ezek közé tartozik a szike­sek ritka fészkelője, az alig ve­réb nagyságú széki lile, a kicsit nagyobb északi rokona, a parti lile és a hosszú, kicsit lefelé gör­bülő csőrű nagy goda. A gémfé­lék közül az idén még nem in­dultak útnak a bakcsók és a kis kócsagok sem. Ugyancsak a Fehér-tavon megjelent az egész kontinensen ritkának számító vándor partfu­tó. Ez a parti madár Kelet-Szibé- ria és Eszak-Amerika tundráin fészkel, Európába főként Ameri­ka északkeleti részéről vetődik el. A szakemberek még soha nem figyeltek meg télelőn a me­gyében egy helyen olyan nagy darucsapatot, mint az idén no­vember utolsó harmadában a szegedi Fehér-tavon. Számuk meghaladta a 24 ezret. Azóta jelentősen megfogyat­koztak, valószínűleg a táplálék­hiány miatt, ugyanis az idén a szokásosnál kevesebb kukorica­tarlót találhattak. A másik nagy testű faj, a vadlúd szintén jelen­tős számban tartózkodik a sze­gedi Fehér-tavon. A mintegy ötezres csapat 90 százaléka fe­hér homlokú, tarka hasú nagy lilikekből áll, de feltűnt köztük hat vörösnyakú lúd is, ami rit­kább faj képviselője. Az igazi téli vendégek közül folyamatosan érkeznek példá­nyok a Dél-Alföldre. Legrit­kábbnak a hósármány számít, a Csanádi pusztákon két példá­nyát figyelték meg a madará­szok. A hósármány a világ leg­északibb területein fészkelő énekesmadára. A ragadozókat jelenleg a vércsénél is apróbb kis sólyom képviseli, az egyelő­re kis számban látható téli réce­fajok közül pedig leggyakrab­ban a kisebb csapatokban feltű­nő kercerécéket észlelték a szakemberek. Szeged határá­ban, a tiszai hullámtéren az éne­kesekhez tartozó fenyőrigó táp­lálkozik ezres csapatokban. Szükségtározó kell a Tiszára A Tiszát kísérő gátakat már nem lehet tovább emelni, ezért a folyó mentén élők biz­tonságáért szükségtárolót kell építeni - közölte Nagy Ist­ván területileg illetékes víz­ügyi igazgató. A Tiszasüly és Tokaj közötti folyószakaszra javasolt vésztározóba bizo­nyos vízmagasság felett ellen­őrzött és szabályozható mó­don engednék ki a felduzzadt Tiszát - mondta el. Méretére kitérve megjegyez­te: az idei árhullámnál végzett számítások alapján a kiskörei tá­rozótónál kétszer nagyobb szükségtározót tartanának meg­felelőnek a szakemberek. Mindezt az indokolja, hogy a vízügyesek hosszú távon a Ti­sza árvízszintjének emelkedé­sét prognosztizálják - húzta alá. A vésztározó kiépítésével a ki­alakuló magas vízszintet az egész Tiszára kiterjedően lehet­ne körülbelül egy méterrel csök­kenteni. A vízügyi igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy vízmennyiség viszonylag alacsony szintű levonulását csak akkor lehet megoldani, ha meggyorsítják a lefolyást a hul­lámtereken. Ehhez meg kell szüntetni a folyó hordalékából épült úgynevezett övzátonyo­kat, visszabontják a nyárigá­takat, továbbá törvényben sza­bályozni az ártéri gazdálkodást. Nagy István a jelenlegi ár- és bel­vízvédelmi helyzetet védelmi szempontból úgy minősítette, az biztonságosabb, mint egy év­vel ezelőtt volt. Új környezetvédelmi törvény Az Országgyűlés kedden megszavazta a környezetvédel­mi törvény módosítását, össze­gezve az önkormányzatokra vonatkozó levegőtisztaság-vé­delmi hatásköröket. Korábban az önkormányzati hatásköri törvény jelölte ki eze­ket a szabályokat. A törvény- módosítás felhatalmazó rendel­kezésekkel lehetőséget ad arra, hogy bizonyos levegő- és vízvé­delmi kérdésekben kormány­rendelet helyett miniszteri vagy együttes miniszteri rendelet határozza meg a feltételeket. A törvénymódosítás harmadik eleme az előző két változásnak megfelelő pontosításokat hajt végre az önkormányzati hatás­köri, valamint az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról (ÁNTSZ) szóló jogszabályokban. Magányosan a pádon _____ képünk illusztráció fotói gyuriáw tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents