Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-11 / 289. szám

2000. DECEMBER 11., HÉTFŐ SPORT TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal Testvérének köszönheti az aranyakat Kämmerer Zoltán Nőtincsen vallott sportról, barátságról, betyárbecsületről A közelmúltban jeles vendéget köszönthettek iskolájukban a nőtincsiek: Kämmerer Zoltánt, Sydney kétszeres olimpiai bajnok kajakosát, aki kettesben ötszáz méteren Storcz Bo- tonddal, négyesben ezer méteren Storczcal, Horváth Gábor­ral és Vereczkei Ákossal diadalmaskodott. A bajnokkal ek­kor beszélgettünk.- Hogyan kerültél kapcsolatba a kajakozással? - faggattuk elő­ször Kammerert.- Testvéremmel haragos vi­szonyban voltunk akkoriban, 1986. október 13-án. Hazajött aznap reggel azzal, hogy kaja­kozni fog. Én fent tanultam a szobámban és meghallottam ezt. Addig nem tudtam, mi az, kajakozni. Elmentem utána, persze ő haza akart zavarni, de csak azért se mentem. Megtet­szett a kajakozás. Én azóta is kajakozom, ő pedig három év után abbahagyta. Köszönöm ne­ki a lehetőséget, mert általa sike­res lettem.- Mi volt életed első sikere a sportágban? SZÉGYENLŐSEN- 1989-ben egy harmadik hely egy kisebb versenyen. Na­gyon szégyenlősen álltam fel a dobogóra. Örültem, de nem mo­zogtam még otthonosan. Sze­rencsére ma már ez nem jelent gondot.- Nagyon sokat hangoztatják, hogy milyen kemény munka a felkészülés. Te igazán tudnál mesélni erről az időszakról...- Erről akkor tudnék igazán beszélni, amikor benne vagyok. Ilyenkor, ennyi idő távlatából minden meg tud szépülni. Az edzés egész napos elfoglaltságot jelent: egészen pontosan napi kétszer két órát. Először reggel kilenctől kb. tizenegy óráig, utá­na tizenkét órától délután háro­mig kötelező a csendes pihenő. Majd délután három órától este fél hatig-hatig következik egy hosszabb edzésszakasz. Ezután nagyon fontos újra a pihenés.- A kajak kettesben két ember evez egy csónakban, másik „ara­nyos” számodban pedig négy. Milyen kapcsolatban kell lenni a társaiddal ahhoz, hogy sikeres legyél?- Azoknak, akik középen ül­nek a hajóban, mindenképpen alkalmazkodniuk kell a többiek­hez. Aki pedig elöl ül, ebben az esetben én, annak egy kicsit ve­zéregyéniségnek kell lennie.- Mennyire voltatok esélyesek az olimpiai bajnoki címre? A szakma elvárta-e ezt a győzel­met?- A szakma többet várt tő­lünk, mint az emberek. A ver­seny előtt készült egy közvéle­mény-kutatás, amely szerint az emberek három százaléka bí­zott bennünk. Ehhez képest a női négyesnek a megkérdezet­tek 63 százaléka szavazott bizal­mat. A három százalékot mi is irreálisnak tartottuk, de arra gondoltunk, annál jobb lesz majd, ha nyerünk. En magam sem bíztam száz százalékig a győzelmünkben.- Nehéz volt győzni? Egyálta­lán: milyenek voltak a riválisok?- A németek, akik nagy ellen­feleink voltak, mindig elrajtol­tak mellőlünk, néha öt-hat mé­terre is. Mivel tilos oldalra néz­ni, csak éreztem, hogy ezúttal nagyon közel vagyunk egymás­hoz. Kétszáz méter után „le­csengett” a rajt, s 500 méterig be is hoztuk minimális előnyüket. Erre viszont számítottunk, mert a finisünk mindig sokkal jobb mindenkinél. KÜLÖNÖS DOBOGÓ- Meg lehet-e fogalmazni azt az érzést, amit akkor érez az em­ber, amikor a dobogó legfelső fo­kán áll, s érte szól a nemzet him­nusza az egész világ előtt?- Nehéz szavakat találni erre. Nagyon sok versenyen voltam már, ahol értem szólt a Himnusz. Mindenütt jó hallani, de az olim­piai, az egészen különös. Ott még a célvonalon túljutni is más.- Megváltoztál-e emberileg az ötkarikás játékok után?- Azt hiszem, nem, mert ugyanazok maradtak a baráta­im, akik voltak. Semmi sem vál­tozott meg körülöttem: ugyan­úgy a szüleimmel élek. Talán anyagilag most már könnyebb lesz az életem, de ez nem hi­szem, hogy megváltoztatja az embert. Illetve remélem, hogy engem nem fog.- Mi lesz a következő megmé­rettetés?- A tavaszi válogató, mert jö­vőre Európa- és világbajnoksá­gon is ihdulunk, j szeretnénk ugyanúgy helytállni, ahogyan eddig is.- Volt olyan pillanat az életed­ben, amikor azt mondtad: elég, nem csinálom tovább?- A „szürke hétköznap­okon”, főleg télen, amikor csak alapozunk és a munkának se eleje, se vége. Nem tudjuk, mi­kor szállunk végre vízre, mikor jönnek a versenyek. Amikor úgy érzem, feleslegesen dolgo­zom, mert nincs előrelépés, rá­adásul sajog minden tagom. Ilyenkor szoktam ilyesmin gon­dolkodni, de aztán gyorsan el­hessegetem ezeket a gondolato­kat, s azt mondom: „Jön a nyár, meleg lesz a víz, s akkor lehet majd kajakozni és versenyez­ni.”- A vízisportok szezonja le­járt. Hogyan tartod most szin­ten a kondíciódat?- Most olyan szerencsés helyzetben voltunk, hogy a já­tékok után kaptunk két hónap pihenőt, december 1-jéig sem­mit sem kellett csinálnunk. Utána jön az úszás, futás, erősí­tés, amit nagyon nem szeretek. A víz szerelmese vagyok. Hob­bim a vízisíelés és a jet ski. De szeretek kerékpározni is, télen pedig jéghokizni. Kerülnünk kell természetesen az alkohol- és drogfogyasztást. A felkészü­lés ideje alatt a bulizások is tilt­va vannak. Fontos az továbbá, amit már említettem is, hogy az edzések közötti időszak pihe­néssel teljen el. SPORT ÉS BECSÜLET- Miért fontos az ember életé­ben a sport? ■- Amellett, hogy egészséges, én úgy érzem, jó barátságok is szövődnek sportolás közben. Ezek a barátságok pedig a „be­tyárbecsületen” alapulnak, mert aki a sportot komolyan ve­szi, az a szavát is komolyan ad­ja.- Végezetül mondj valamit a magánéletedről!- Említettem, hogy a szüle­immel élek. Van egy barátnőm, a testvérem pedig, akinek a kar­rieremet köszönhetem, Belgi­umban tanul négy éve. KÉKESI BERNADETT Születésnapi sportbuli Szombat esti láz a Gerelyesben Hajnalig pattogott a labda a Gerelyesben FOTÓ: GYURIÉN Immár harmadik éve, hogy szombat éjszakánként benépe­sül a zagyvapálfalvai Gerelyes Endre Művelődési Ház. Nem a szokásos diszkó vonzza ilyen­kor ide elsősorban a déli város­rész - de egész Salgótarján - fia­talságát, hanem a testmozgás igénye és öröme. Persze nem a versenysportra kell gondolni, hanem a szórakozással „ötvö­zött” versengésre, az asztalite­niszre, és a tekerős asztalifocira, népszerűbb és közismertebb nevén a „csocsóra”. Most szom­baton sem volt ez másképp, mint ahogy lenni szokott, estefe­lé egyre többen szállingóztak a salgótarjáni Palló Ifjúságsegítő Egyesület éjszakai sportbajnok­ságára, a Gerelyesbe, csakhogy most jóval többen nyüzsögtek az asztalok - a játéktér - körül és szokatlanul sokan biztatták a versenyezni vágyókat. No per­sze, hisz' a főváros több kerüle­téből, Pécsről, Szarvasról, Ózd- ról és még az ország jó pár váro­sából tettek eleget a hazaiak meghívásának a születésnapi sportbulira. Dr. Faragó Sándor, a Magyar Éjszakai Sport Egyesüle­tek (MÉSE) elnöke, a mozgalom szülőatyjának rövid köszöntője után hajnalig pattogott a kau- csuklabda, szaggatta a hálót a - szó szerint - falábú bábúk lövé­se, folyt a traccsparti, fogyott az ingyenszendvics és tea, egyszó­val jól érezték magukat a fiata­lok. Bár nem az elért eredmé­nyek voltak talán a legfontosab­bak, azért lássuk a győztesek lis­táját is. Asztalitenisz, nők : 1. Liptai Angéla (Újpest). Férfiak: 1. Kaszás László (Óbuda). Asztalifoci: Czövek Szilvia, Sza­bó István (Pécs). A csapatbaj­nokság végeredménye: 1. Óbu­da 2. Újpest 3. Pécs. A fabábuk ontották a gólokat 47uOn®9Yzetm®ter 96új otthon Zalaegerszegen Lakásra, saját otthonra mindannyiunknak szük­sége van. A lakásépítés feltételeit azonban nem könnyű megteremteni. Különösen igaz ez a népes városokra, ahol egyre kevesebb a be­építhető terület, a lakásigény viszont egyre nő. A Gazdasági Minisztérium minden lehetséges támogatást megad az új otthonok teremtésé­hez. E támogatás igénybevételével például a zalaegerszegi önkormányzat ez év végén nem kevesebb, mint 96 új lakást adhat át boldog tulajdonosainak. A Gazdasági Minisztérium 2000 júliusától - számos munkahelyet is teremtve - 1500 új lakás építését támogatta. csak ^ példa a Gazdasági Minisztérium lakásépítési programjából Az olimpiai bajnok férfi kajak négyes, élen Kammererrel ____________________________a záhonyi fotóstúdió felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents