Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)
2000-12-11 / 289. szám
SALGÓTARJÁN W BALASSAGYARI MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. DECEMBER 11., HÉTFŐ Egy falu, egy nap, egy lap - Felsőtold | A falu története jórészt ismeretlen, az 1715-ös és az 1720-as vármegyei adóösszeírásokban még nem szerepelt. A falu késő barokk harangtomya 1800 táján épült, temploma pedig soha nem volt. Számtalan tomácos, kontyolt nyeregtetős, a XIX. és a XX. század fordulójáról származó palóc lakóház maradt A tudásvágy vezérelte Hirka Sándor Felsőtold hetvenkét éves alpolgármestere tősgyökeres lokálpatrióta családban, hat testvérével nevelkedett a Cserhát-völgyi kis faluban. Itt járt iskolába is, hiszen akkoriban volt még iskola a településen.- Hat elemi iskolát végeztem, de a középiskolába már nem jutottam el, mivel a szüleimnek nem volt annyi pénzük, hogy engem iskoláztatni tudjanak - pergeti vissza az idő kerekét Hirka Sándor. Nagyon szerettem tanulni, olvasni. Nagy volt bennem a tudásvágy ezzel igyekeztem kiemelkedni a többiek közül.- A tanulás, az olvasottság meghozta az eredményét, hiszen vb-titkár lett a községben.- Valóban, igaz néhány évig földműveléssel foglalkoztam, majd könyvelő voltam a földműves-szövetkezetben. Nem nagyon tetszett ez a munkakör. 1960-ban a helyi tanács végrehajtó bizottságának titkára lettem. Veszprémben elvégeztem a tanácsakadémián másfél évet, a többit Salgótarjánban levelezőn munka mellett. Később még különbözeti vizsgát is kellett tennem. 1988-ban mentem nyugdíjba mint tanácstitkár. Később lehettem volna jegyző Hirka Sándor ■ is, de azt már nem vállaltam. Azért részt veszek a községi munkában, mint képviselő és alpolgármester. Eredményesen tudunk együtt dolgozni Nagyváradi István polgármester úrral.- Emellett mivel telnek nyugdíjas napjai?- Ezzel is, azzal is. Rendszeresen kijárok a futballmérkőzésre, hiszen három unokám is játszik a megyei másodosztályban szereplő felsőtoldi gárdában. Szabad időmben még most is nagyon sokat olvasok. Rengeteg könyvem van és még mindig vásárolok hozzá. Elsősorban a politikai és történelmi témák érdekelnek, valamint a nagy magyar klasszikusok. Felsőtold lakosságát egyetlen kis üzlet látja el. Az üzlet tulajdonosa és egyben a kiszolgálója, Czímer Istvánná.-Mióta üzemelteti az üzletet? Czímer Istvánná, az üzlet tulajdonosa Egy az üzlet tettük a mostani szintre. Addig is meg lehet élni a palackosból, de lehetőséget láttam benne, hogy az üzlettel egyrészt kissé nagyobb jövedelemhez lehet jutni, másrészt pedig biztosítani tudom a falu embereinek ellátását alapvető élelmiszer- és háztartási cikkekkel. Az emberek szeretnek ide járni, meg tudják venni a mindennapi kenyerüket, tejet. Ami esetleg nincs azt megrendelem és akkor hozzá lehet jutni ahhoz az árucikkhez.- Alapvetően kereskedő a képzettsége?- Nem, Pásztón érettségiztem a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban, majd az ecsegi termelőszövetkezetben voltam könyvelő. A téesz megszűnését követően kellett más foglalkozás után nézni. Mivel erre nagyon nehéz elhelyezkedni, akkor gondoltam ki, hogy vállalkozó leszek, és úgy gondolom eddig ez sikeresnek bizonyult. A falu legidősebb embere Mender Istvánná küencvenhét évével a legidősebb ember Felsőtoldon- Nógrádmegyerben születtem 1903-ban és tizennégy évesen is laktunk itt, szüleim itt voltak cselédek az uraságnál - mondja az idős asszony. Evekkel később, 1944-ben ismét visszajöttünk ide lakni igaz akkor már a férjemmel és a fiammal. Itt vettünk házat, ahol most lakunk. Egész életemben a földeken, majd a termelőszövetkezetben dolgoztam. A férjem a téeszben juhász volt és a juhtejet dolgoztuk fel sajtnak. Hetvenéves koromban mentem nyugdíjba. Egy fiam volt, de ő sajnos nyolc éve meghalt. Most itt élek együtt a menyemmel. Jól megvagyunk egymással. Egészségemmel nincs különöMender Istvánná _______________■ s ebb baj, csak hát a kor, a közel száz év terhe azért jelentkezik. ____;__________________■ H uszonkét év a közigazgatásban Kucsikné Tőkés Katalin Az alsótoldi körjegyzőség jegyzője történetesen felsőtoldi. Lassan huszonkét éve dolgozik a köz- igazgatásban- Pásztón, a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban végeztem, majd 1978-tól Ecsegen dolgoztam a községi tanácsnál mint igazgatási előadó - emlékezik a kezdetekre a Kucsikné Tőkés Katalin jegyző. Egy év múltán kerültem Alsótokká ahol három évig adóügyi előadó, majd pénzügyi előadó lettem. 1988-ban sikeresen elvégeztem a négyéves államigazgatási főiskolát. 1995-ben pályázatot hirdettek a jegyzői állás betöltésére. Négy jelentkező közül nyertem el a megbízatást és lettem a hat település körjegyzőségének vezetője.- Van-e magánélete egy ilyen komoly beosztást betöltő embernek mint ön?- Van, de rendkívül kevés. Két gyermekem van, velük is kell foglalkoznom. Felsőtoldon építkeztünk, onnan járok mindennap a munkahelyemre. Szeretem a sportot, valamikor volt kézilabdacsapat Felsőtoldon, abban is játszottam, és úgy gondolom, nagy élharcosa voltam a gárdának. Szeretek kerékpározni, nyáron azzal járok be a munkahelyemre. A szórakozásban a táncot szeretem, régen úgy gondoltam e téren kellett volna továbbtanulnom, ám ez nem adatott meg a körülmények miatt. Mostanában a tánc és a sport már csak hobbi, a falusi rendezvényeken lehet művelni. Mindemellett szeretem a virágokat, nagyon szépek vannak a kertemben és a cserepekben.-Szavaiból úgy tűnik nem az államigazgatási pálya volt közel a szívéhez.- Valóban nem, de mivel itt volt hely ahhoz, hogy el lehessen helyezkedni. Végül is a pályaválasztás óta eltelt lassan huszonkét év azért eredményeket is hozott. Az oldalt írta és fényképezte: Kerekes Lajos A hagyomány folytatódik Németh Zoltánná postavezető munkahelyén Tizenöt évesen kezdett mint kézbesítő dolgozni a postán Németh Zoltánné. Képesítés nélkül került az úgynevezett mélyvízbe. Egész Felsőtoldon ő vitte a pénzt, a levelet és az újságot.- Nem félt, hogy fiatal kora ellenére minden kézbesíteniva- lót önre bíztak?- Nem, mivel tősgyökeres felsőtoldi vagyok, a családfánk visszanyúlik a falu múltjába. Úgy gondolom akkoriban így fogadtak el az emberek, bíztak benne és én azt hiszem megszolgáltam a bizalmat. Később postai szakiskolákat végeztem és 1962-től mint hivatalvezető folytattam a postásmunkát itt a településen. Ennek már lassan negyvennyolc éve. Most jelenleg mint kispostavezető dolgozom. Szívből csinálom ezt a munkát, ha újra kellene kezdenem akkor is ezt a pályát választanám. Garáb is hozzánk tartozik. Szeretek az emberekkel foglalkozni, hiszen itt sok problémát meg lehet oldani.- Úgy tudom, hogy a postáshagyományok folytatódnak a családban.- Valóban így van, a fiam is postán dolgozik, Nagybátony- ban az 1. számú postahivatal vezetője. A felesége pedig a pásztói tanposta vezetője. Két szép unokám van.- Szabad idejében mivel foglalkozik?- Elsősorban a háztartással a munkaidő befejeztével. Szeretem a televíziót nézni, elsősorban a komoly műsorokat. Kettő híján kétszáz lélek Felsőtold két fő híján kétszáz lelket számláló kis település a Cserhát ölében. A község polgármestere Nagyváradi István, aki a harmadik ciklusát tölti tiszteletdíjasként a falu élén. Egyébként főállásban Felsőtold falugondnoka. A legutóbbi önkormányzati választások alkalmával ötfős képviselő-testületet választottak: Hirka Sándor alpolgármester, Czímer Istvánná, Buocz Gábor, Ludányi István és Klátyik József személyében.- Községünk önkormányzata húszmillió forintos költségvetéssel dolgozik, amely négy és fél millió forintos forráshiányt tartalmaz - indítja beszélgetésünket a polgármester. - A hiány az év végére az önhiki-keretből kiegyenlítésre kerül és nullszaldósak leszünk. Mivel a községünk az alsótoldi körjegyzőséghez tartóik, a közös intézményfenntartásból, iskola, óvoda és a körjegyzőségi működéshez lakosságarányosan hozzá kell járulnunk. Ez az összeg mintegy ötmillió forint éves szinten. Komolyabb kiadásokat jelent a közvilágítás ötszáz- harmincezer, a kommunális szemétszállítás ötszáztízezer, a gyermekvédelmi támogatás hatszáz- negyvenötezer forint összegben. Egyébként a településen kénytelenek voltunk helyi adót kivetni, így egy évre, ingatlanonként ezer forint kommunális adót kell fizetni az itt élőknek. Ebben az évben felújítást is kellett finanszíroznunk, hiszen a patak hídját elmosta a tavaszi árvíz. A beruházás egymillió-kettőszázezer forintba került, melyben nyolcszázharmincezer árvíztámogatásból, a többi saját erőből lett biztosítva. A település mintegy fél kilométernyi közúthálózata rendezett, szilárd aszfaltburkolattal ellátott.- Milyen a település komfortossága?- Vegyesnek mondható, hiszen van vezetékes ivóvíz és van telefon. Nincs viszont gázellátás és szennyvíz-elvezetési rendszer. A gázellátás kiépítésére előrehaladott tárgyalások folynak. Tizennégy település összefogásával megalakult a Zagyva-Cser- hát-völgyi Kft. A kivitelező kijelölésre került és a jövő év elején beindul a beruházás. Jelenleg a lakossági igényfelmérés folyik, az előzetes számítások szerint százezer forint a hozzájárulási költség lakásonként. A szennyvízelvezetési rendszer kiépítése számtalan akadályba ütközik. Egyrészt a körjegyzőség hat településének: Felsőtold, Alsótold, Garáb, Bokor, Kutasó és Cserhátszentiván összlétszáma nem tesz ki ezer főt, ennél fogva állami támogatás elnyerésére nincs lehetőség. Másrészt a domborzati viszonyok is kizárják, hogy egy nagyobb volumenű rendszer kiépítésében gondolkodjunk. Lehetőségként egy kisebb méretű derítőtelep megépítése maradna lehetőségként, amit sajnos saját erőből jelenleg pénz hiányában nem tudunk megvalósítani. A szomorú az, hogy a közeljövő sem ígér reményeket ébresztő megoldási lehetőséget.- Milyen a foglalkoztatottság és a munkanélküliség helyzete a településen?- A foglalkoztatottság az országos átlagnak megfelelő, helyben azonban nemigen van munkalehetőség. Az emberek többsége eljár dolgozni a környező városokba. Jelenleg négy fő közmunkásunk és hat fő munkanélküli van jövedelempótló támogatáson.- Milyen a szociális és egészségügyi ellátás?- Az itt élő gyerekek óvodába és iskolába Alsótoldra járnak. A háziorvosi rendelés Cserhát- szentivánban vanés onnan jár ki rendelésre az orvos. A lakosság ellátása egy kis üzletből történik ahol szinte minden alapvető cikk megtalálható. A volt iskola épületében két helyiséget átadtunk az egyháznak és ott tartják az istentiszteleteket. Ugyancsak ebben az épületben pályázati pénzből 5,2 millió forintos beruházással vendégházat alakítottunk ki. A falugondnoki rendszer jól működik, egymillió forint van erre biztosítva. Pályázaton nyert kisteherautóval oldjuk meg a feladatokat, segítjük az embereket az ellátásban. Nagyváradi István polgármester egyben falugondnok is; képünkön a szolgálati autóval látható ■- 1993 októberétől üzemel ebben a formában, azt megelőzően palackozott árukkal foglalkoztam. Fokozatosan fejleszfenn a faluban a régi pajtákkal, csűrökkel, kocsiszínekkel egyéb melléképületekkel együtt. A falu hegyes-dombos, erdős fekvése miatt mára népszerűvé vált a falusi turizmus kedvelőinek körében. A kistelepülés idegenforgalmi esélyeit javítja, hogy Hollókőre és Szécsénybe rajta keresztül vezet az út. F. Z. Múltidéző
