Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-31–2001-01-02 / 305. szám

1999. december 31., péntek Közélet 5. oldal Képviselőink többnyire optimisták, annak ellenére, hogy sok, az idei évvel kapcsolatos várakozásuk sem teljesült Ezredforduló vagy sem: boldogabb új évet szeretnének Van, aki sem rosszabb, sem jobb hely­zetre nem számít 2000-ben, mint amilyen az idén volt. Van, aki szeretné megőrizni optimizmusát, olyan is, aki békésebb életben bízik. Közérzeti tényezőként többen megemlítették, hogy a kor­mányzati és az ellenzéki oldal a közös nevezőnek még a minimumát sem ta­lálta meg, ám ennek változását is remé­lik. Nógrád megye közgyűlésének idei utolsó ülésén arról kérdeztünk meg né­hány képviselőt, mit várnak 2000-től és mennyire tartják reálisnak várakozásaik teljesülését, illetve mit vártak 1999-től, és abból mi valósult meg. Markó Antal (MSZP):- Konszolidáltabb évet várok a politika, a gazdaság területén és a családok éle­tében. A politikában azt sze­retném, ha mindenki egy közös ügy érdekében pró­bálna dolgozni, ez pedig az ország rendbetétele, olyan pályára állítása, amelynek révén az ország polgárai gazdagodhatnak. A gazda­ság terén azt szeretném, ha sokkal stabilabb pénzügyi helyzet állna elő 2000-ben, mint volt 1999-ben. Ez egy­részt azt jelenti, hogy az ön- kormányzati szféra olyan forrásokhoz jusson, ame­lyek megteremtik a stabil, biztonságos gazdálkodás feltételeit. így időben ki le­het fizetni a köztisztviselők és közalkalmazottak járan­dóságait, és meg lehet ala­pozni a 2001-es év gazda­sági feltételeit. A családok életében pedig azt várom, hogy végre a kis sikereknek is tudjunk örülni. Próbáljuk kicsit felnagyítani az élét apró örömeit is, és úgy ala­kítani az életet, hogy abban a gyerekek, a mamák és a papák megfelelő körülmé­nyek között tudjanak élni. Ezt várom 2000-től. — Nem emlékszik arra, mit várt 1999-től, volt-e ezek kö­zött olyan, ami nem teljesült?-A legtöbb dolog telje­sült. A családi életemben egészen biztosan. Az ön- kormányzati pénzügyi gaz­dálkodásban nehéz, de év végére talán stabilizálódó évet tudunk magunk mö­gött. Döntően megvalósul­tak a tervezett feladatok. Ami nem teljesült: to­vábbra is hangos a politiká­tól az ország, úgy látom, hogy nem közeledtek, in­kább távolodtak az állás­pontok. A kormányzati és az ellenzéki oldal még mindig nem találta meg a közös nevezőt, még a mi­nimumot sem, ami alapján kicsit konszolidáltabb tör­vényhozás működne. Eb­ben nem történt előrelépés. Sajrios. Kapás Imre (SZDSZ):- Szerintem nem teljesült a normális, demokratikus közélet. Központosított poli­tika folyik ma kormányzati szinten, ami nekem és a hoz­zám hasonlóan gondolko­dóknak nem tetszik. Ebben feltétlenül változásokra lenne szükség. A politikában ezt várnám 2000-től, kérdés, hogy teljesül-e? A gazda­ságban azt, ha az egyszerű állampolgár életszínvonalá­ban is érezhető emelkedés je­lentkezne. Itt is az a kérdés, hogy ebből mi valósul meg. Éppen ma reggeli hír, hogy januártól 12 százalékos energia-áremelés lesz, júni­ustól gázáremelés. Úgy tű­nik, hogy a reményeimből jövőre megint nem sok való­sul meg. Az állampolgár nem megy sokra azzal, hogy javulnak a makrogazdasági mutatók, ő ezt jelen pillanat­ban nem érzi.- Mennyire optimista?- Leginkább közömbös állapotban vagyok. Nem várok sem jobbat, sem rosszabbat 2000-ben, mint ami 1999-et jellemezte. Egyébként 2000 nem lesz az ezredforduló éve. Az ez­redforduló 2000 december 31-én éjfélkor lesz. Talán az új évezredben már törté­nik valami jó is. Kazinczi János (Munkás­párt): - Szeretnénk 2002- ben bekerülni a Parla­mentbe, szeretnénk, ha a baloldal fokozatosan erő­södne. Hozzáteszem, az eddigiekben nem sikerült tökéletesen együttműködni a szocialista párttal, szeret­nénk, ha ez a közeledés megvalósulna 2000-ben. Lényegesen mérsékeltebb, békésebb életben bízom én magam is. Szeretnénk sok­kal kevesebb szegény em­bert látni, olyan körülmé­nyeket, amelyben minden­kinek munkája lesz, mert a most búcsúzó esztendő na­gyon sok embert szegénnyé tett. Világviszonylatban is békésebb életre lenne szük­sége az emberiségnek, benne hazánkban és a me­gyénkben is. Elkeserítőnek tartjuk az öldöklést, kevés évszázad követelt ennyi ál­dozatot. Nem vezet jóra a sok ellenségeskedés. Nem elég a számtalan természeti csapás okozta pusztítás, ka­tasztrófa, ha jól tudom, most is 30 helyen folyik háború a világban. Sokkal békésebb körülmények kö­zött kellene élnie az embe­riségnek. Tehát boldogabb új évet szeretnék. — Ezek szép várakozások, de mennyire tartja őket reális­nak?- Mindig abban bíztam, hogy megjön az emberek esze, törődnek másokkal is. Véleményem szerint mér­sékeltebb volt a mi 40 éves társadalmunk, jobban tö­rődtek egymással az embe­rek, nem fordultak elő ilyen rendkívül nagy mértékben a lopások, rablások, betöré­sek, gyilkosságok. Ez ösz- szefüggésben van a gyűlöl­ködés szításával, a sze­génységgel. Mindezzel együtt mégis optimista va­gyok, és remélem, hogy a felnövekvő generációnak már több esze lesz, ők már jobban tudnak dolgozni egymással. Horváth Mihály (MDF):-Én örök életemben op­timista voltam és a jövőben is szeretnék az lenni. Ter­mészetesen több minden nem valósult meg az elmúlt évben abból, amit szeret­tem volna. A feleségem pe­dagógus, nem emelkedett úgy a fizetésük, mint ahogy várták. Egyetemista fiam van és középiskolás lá­nyom, nem bánnám, ha a mi szféránkban is emel­kedne a fizetés. Optimista­ként úgy látom, az ország sportvezetésében nagy ne­hézségek árán, de erőteljes elmozdulás történt az ifjú­ság felé. Úgy gondolom — nem csak azért, mert fiatal a sportminiszter - rájöttek, abban a helyzetben, amikor női válogatottunk nem nyerte meg a kézilabda vi­lágbajnokságot, labdarú­gásban a 45. helyen állunk, sportéletünk az ismert szin­ten van, csak az ifjúság módszeres és tudatos neve­lése hozhat elmozdulást. Ebben látok reményt, mert az anyagi támogatások nagy része is ezt szolgálja. Tanáremberként én is a fia­talságban látom a kiemel­kedésünk esélyét abból a helyzetből, amibe — úgy ér­zem - rajtunk kívül álló okok miatt kerültünk. Gyürky János (KDNP):- Remélem, a 2000. év jobb lesz, akár a magánéle­tet, a munkahelyeket vagy a közéletet nézzük. Nyilván reménykedem abban, hogy a KDNP népszerűsége nö­vekedni fog, abban, hogy a munkahelyemen el tudom látni a feladatokat. A köz­gyűlést illetően abban bí­zom, hogy az a jelenlegi, igen magas költségvetési hiány, ami megjelent a ter­vezetben, sokkal alacso­nyabb és elviselhetőbb lesz. Mindezek mellett re­mélem, hogy javul az a ne­gatív társadalmi jelenség, hogy csökken a lakosság lé- lekszáma. Ezt tartom pilla­natnyilag a legsúlyosabb kérdésnek.- Erez valami akár feleme­lőt akár ijesztőt amiatt, hogy évezredet váltunk, jövőre már 2000-et írunk?- Számomra ez annyit je­lent, hogy egy évvel idő­sebb leszek, de nem miszti­fikálom a 2000-es évet. Azt igen, hogy van egy ezer­éves évfordulónk, a magyar államiságot, a keresztény­ség felvételét. Ez rendkívül jelentős. A média, a keres­kedelem ráadásul azt hir­deti, hogy az 1999-es év volt az évezred utolsó éve, ami nem igaz. Ez a 2000. lesz. Borenszky Ervin (MSZP):- 2000-től azt várom, hogy a politikai pártok végre emelkedjenek felül saját önös érdekeiken. Egy­fajta össznemzeti érdekben gondolkodjanak, annak ér­dekében fejtsék ki tevé­kenységüket, és ne csak a választás évében jussanak eszükbe a választópolgá­rok. Felismerhető legyen, hogy melyik párt kit képvi­sel. — Mennyi ezeknek az esélye ön szerint? — Némi esélyét azért lá­tok, egyrészt azért, mert lassan újra választás lesz. Eltelik most már két év, ilyenkor a pártok újra el­kezdenek azon gondol­kodni, hogy egykoron mit ígértek, mert megint ígérni kell, és annak hitelesnek kell lennie. Másrészt bízom benne, hogy minden párt­ban vannak olyan erők, amelyek ezt fontosnak tart­ják, nem számításból, ha­nem jól felfogott érdekből. Varga Béla (Fidesz-MPP):- Nagy elvárásokkal te­kintettünk az 1999-es esz­tendő elé, volt ami megva­lósult, volt ami nem, mind megyei, mind városi szin­ten. A megyei közgyűlés területfejlesztési és mező- gazdasági bizottságának munkáját nagyon jónak íté­lem meg, tekintettel arra, hogy párthoz tartozástól függetlenül egységesen dolgoztunk. Ami a 2000-es évet illeti, nagyon bízom abban, hogy a regionális fejlesztésekből fizikailag is többet érezhetünk már. Ha ennek töredékét láthatnánk, azt hiszem, már elégedettek lennénk. Szécsényben az első évben voltak problé­máink, remélem, hogy a jö­vőben tudunk tanulni a hi­bákból.- Ön is optimista.- Teljes mértékben. Ha pesszimisták lennénk, bele sem vágtunk volna. Ha már a gazdasági körülmények némileg pesszimista hangu­latra adnak okot, az ember próbál a lehetőségei szerint pozitív eredményeket el­érni, ezért mondtunk le a tiszteletdíjakról is. Alapít­ványok, civil szervezetek segítésével valamilyen mértékben tudtuk ezt ellen­súlyozni, hiszen sok ügy jogos igényként vetődik fel a város lakói részéről, de sajnos, vannak anyagi kor­látok. Ha tudunk segíteni, bár csepp a tengerben, de legalább valami elkezdő­dött, ami erősödhet. Betz József (FKGP):-Sok minden nem való­sult az 1999-es tervekből, mert rendkívül nehéz volt az évkezdés, óriási vesztesége­ket okozott a gazdaságnak az ár- és belvíz. Ebből adódóan visszafogottak voltak a kia­dások, forráshiány miatt nem valósulhattak meg bizonyos beruházások, elképzelések. Ugyanakkor a jövő év elején 2,5 milliárdos beruházásként megvalósul Szécsényben a granulátum-készítő üzem. Ezt nagyon fontosnak tar­tom, mert a szécsényi az egyik leginkább hátrányt szenvedett kistérség úgy a munkanélküliségi mutatóit, mint az elmúlt időszak beru­házásait tekintve.- Jobb évünk lesz. jövőre ?-Jövőre még több beru­házásra számítok Nógrád megyében. Alapozhatunk arra, hogy sok a műszakilag képzett szakember. Nem szakadhatunk le, az itt élő 200 ezer embernek ez a megmaradás és fennmaradás lehetőségét biztosíthatja. Becsó Zsolt (Fidesz-MPP):- Határozott meggyőző­désem, hogy az ország és a megye szekere jó irányban mozdult el. Ezt nem pártpo­litikai meggyőződésből mondom, mert a közéleti súrlódások továbbra is jel­lemzőek mind az ország há­zára, mind a megyei közgyű­lésre. Nagyon sok kérdésben előjönnek az elvek közötti különbségek. Alapvetően ez nem probléma, az viszont már igen, ha ez alpári szintre süllyed. Kulturált mederben zajló, vitákra szükség van. senki nem várhatja el a kü­lönböző értékrendű embe­rektől, hogy egyetlen csa­torna mentén szerveződje­nek. Legyenek toleránsak a másik véleményével szem­ben, de én sem tartom sze­rencsésnek, ha a vita bizo­nyos szint alá süllyed. E te­kintetben áttörésről nem le­het beszélni. Nagyon fontos, hogy országos szinten kö­vetkezetesen kiálljunk az an­tiinflációs politika mellett, az első eredmények már az idén megjelentek. A gazda­sági növekedés üteme to­vábbra is kétszerese az Eu­rópai Unió átlagának, to­vábbra is nagy a külföldi működő tőke érdeklődése, jó Magyarország nemzetközi megítélése, NATO-tagok lettünk, és megállíthatatla­nul haladunk az Európai Unió felé. Azt várom 2000- től, hogy nem törnek meg ezek a folyamatok, és tény­legesen többet lehet majd adni a különböző társadalmi rétegeknek, gondolok itt a nyugdíjasokra, az egészség­ügyben dolgozókra, a közal­kalmazottakra.-Jobb lehet a közérzetünk 2000-ben?- Mindenképpen. Ehhez egyfajta pátosz is hozzájá­rul, ha valaki át tudja érezni azt a történelmi miliőt, amit a millenniumi eseménysoro­zatok biztosítanak majd. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a társadalom legtöbb tagja számára továbbra is a napi megélhetés lesz a meg­határozó. Nógrád megyé­ben, azt gondolom, jelentős sikereket értünk el 1999- ben, nagyon bízom, hogy ezek a folyamatok nem tör­nek meg, inkább felerősöd­nek 2000-ben. Dudellai Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents