Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-30 / 304. szám

2000. DECEMBER 30., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Zsaruk előszilvesztere A Bátonyterenyei Rendőrkapitányságon ötödik éve rendezik meg azt az előszilveszteri mulatságot, amelyet a minap tartottak meg - a hagyománytól eltérően nem a rendőrség épületében, hanem egy étteremben. Juhász István rendőrkapitány vélemé­nye szerint évente néhány alkalommal kell olyan rendezvény, ahol a munka által okozott feszültsé­get enyhíteni lehet. A kapitánysági rendőrnap, nő­nap mellett tehát az óévet búcsúztató összejövetel is „polgárjogot” nyert a közösséget összekovácsoló összejövetelek sorában. Ezt a napot a sportnak és a szórakozásnak szán­ták. Délelőtt tekebajnokságot rendeztek. A ver­seny éppen ebéd előtt ért véget, s nemsokára fel­szolgálták a muflonlevest és a muflonpörköltet. S mielőtt elkezdődött a játék és a móka termé­szetesen megalakult a zsűri, amely minden évben a bűnügyi újságírókból áll. Most is így történt az­zal a különbséggel, hogy a firkászok erősítettek a főkapitányság sajtószóvivőjével. Mindenekelőtt kihirdették a tekézés eredmé­nyét. A csapatversenyt a bűnügyiek nyerték, má­sodik lett az igazgatásrendészet, harmadik a köz- biztonság, negyedik pedig a hivatal csapata. A női egyéni versenyt Tari Szilvia kisasszony, a férfi egyénit pedig Kolleth Csaba nyerte. A hagyományokhoz híven szellemi totó követ­kezett. Igencsak becsapós, csali kérdésekre kellett választ adniuk a csapatoknak. S amíg a zsűri egy része ellenőrizte a megfejtéseket a csapatok egy- egy vállalkozó tagja szívószállal igyekezett kiüríte­ni az elé tett pohár tartalmát. Ebben a verseny­számban a hivatal lett az első. Azt mondják, hogy a puding próbája az evés, ámde a következő versenyszámban rágósabb dol­gokat kellett elfogyasztani a kezek segítsége nél­kül. Meghökkentő látvány volt, amikor az egyik versenyző a földre hullott falatot onnan kapta fel a szájával, de sikerült. Ismét tánc következett, ami kétszer ismétlődött meg a pantomim és a lengő-ré- pa játékok után. A pantomimban közismert köz­mondásokat kellett úgy elmutogatni, hogy a csa­pattagok megfejthessék. A lengő-répa játék frenetikus sikert aratott - ezt minden évben megrendezik - amikor a játékosok a derekukra kötött és a lábuk között lógó répa len- getésével igyekeztek egy gyufaskatulyát a célba juttatni. Ezt kellett hátrafelé végezni és megismé­telni előre. Az igazgatásrendészet vitte el a pálmát a lengetésben... Csak a szolgálatosok álltak a helyükön. Vizsgáztatás számítógépen Európai színvonalú közlekedési centrum.épül Salgótarjánban Központi vizsgacentrumot épít a Nógrád Megyei Közleke­dési Felügyelet Salgótarjánban, a Karancs utcában. Ezzel a beru­házással az európai színvonal­nak megfelelő járművezető vizs­gáztatási centrumot hoznak lét­re, s a viszonyoknak megfelelő­en és a hazai törekvésekkel össz­hangban számítógépes vizsgáz­tatási rendszert vezetnek be. Ez­zel egy időben a felügyelet elhe­lyezési gondjait is szeretnék megoldani, hiszen a felügyelet munkatársai jelenleg négy he­lyen kénytelenek működni a vá­rosban. A közel 600 négyzetmé­teres, kétszintű létesítmény elké­szülésével gyakorlatilag két he­lyen működhet majd a közleke­dési felügyelet. A létesítményt jövőre teljes egészében szeretnék befejezni részben a cég kétéves fejlesztési alapjából és kiemelt kormányzati támogatásból. A teljes beruházás összege kilencvenmiüió forint. A közlekedési felügyelet meg­bízásából a beruházás bonyolítá­sát a NOMBER Kft. szakemberei végzik. Ők készíttették el az en­gedélyezési és a kivitelezési terv­dokumentációt, beszerezték a hatósági engedélyeket és szak­mailag felügyelik a teljes beruhá­zást az átadásig. Az októberben kiírt közbeszerzési eljárás érté­kelését követően tegnap délelőtt írták alá a beruházás első ütemé­re szóló szerződést. A kivitelezésre kiírt közbe­szerzési pályázatot a Lakóházépítési Kft. nyerte el, s tervei szerint a beruházás meg­valósítását márciusban kezdi meg. A képen jobbról balra: Valkai György, a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, Stefán Sándorné, a felügyelet gazdasági vezetője, Kelemen Tibor, a Lakóházépítő Kft. ügyvezetője és Timmer Zoltán, a NOMBER Kft, szakembere. _________________■ H ÍREK LEGKÖZELEBB JÖVŐRE Lapunk legközelebbi száma - a szilvesz­teri és újévi ünnepek miatt - 2001. janu­ár 2-án, kedden jelenik meg. SALGÓTARJÁN „MINDENKI KARÁCSONYA”. A Szent Lázár lovagrend helyi szervezete köszö­ni mindazoknak az önzetlen adományát és személyes segítségnyújtását, akik a rendezvénysorozat sikeres megvalósítá­sához hozzájárultak. Főbb támogatók: Apolló Mozi, Egészségügyi és Szociális Központ, Gecse István vállalkozó, Hanuska Péter Hordd-Coop Bt., Káposz­tás Lajos vállalkozó, KiViSzI Színpad, Kodály Zoltán iskola, Mackóvár Közpon­ti Óvoda, Marker Bizi, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, a Nógrád Megyei Hírlap, a PalócPék Kft., Polgár Ferenc vállalkozó, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, Sar­ló Béla alpolgármester és a Szent Lázár kórház. PÁSZTÓ LAKOSSÁGNAK: KEVESEBB. Az ivó víz és csatornahasználati díj 2001. évi ha­tósági árát is megállapította legutóbbi ülésén a város képviselő-testülete. Esze­rint az ivóvíz köbmétere 294,90 forintba fog kerülni, a lakosságnak azonban en­nél kevesebbet (várhatóan 225 forintot) kell majd fizetni. Erről a jogszabályok alapján, központilag hoznak döntést. ■ Újévi malacok a tombolán Nógrád megye legnagyobb és legprofibb terménybolt- jában, a salgótarjáni Csűrök Zoltán üzletében idén is kisorsolták a vevők tomboláit. A legszerencsé­sebbek egy-egy malacot vi­hettek haza. A Nagymező úti boltot 10 éve csalá­di vállalkozásban indították, azóta már Kisterenyén is nyitottak üzletet. A megye legnagyobb terményboltjában a karcagi Purina- Hungária és a bá­bolnai Szentistváni Mezőgazdasági szövetkezet minő­ségi tápjait forgal­mazzák. Kutyák, macskák, kisálla­tok, sertések, lo­vak, tehenek elede­lét vásárolhatják meg a boltban, ahol széles körű szaktanács- adással is szolgálnak a vásár­lóknak. Ebben állatorvosok és a vezető cégek specialistái se­gítenek, így Csürökéknél érté­kes tudásra tehetnek szert az állattartók. A tápok mellett 2000-től már élő állatokat is árusítanak, bábolnai napos csibéket és pulykákat. A nagy érdeklődéssel kísért hagyományos év végi sorsolá­son Bangó István és Varga Ta­más nyerte meg az újévi kis­malacokat. A jó hangulatú összejövetelen részt vett Szőcs Imre, a bábolnai cég igazgató­ja, Csák Pál üzemvezető, dr. Kaáli Sándor állatorvos, vala­mint dr. Horsa Ottó megyei főállatorvos. Csűrök Zoltán a cég dolgozói nevében ezúton is gazdag, értékadó új évet kí­ván vásárlóinak. _______________________1PB-P. 1.1 Fókuszban a környezeti nevelés . Négy programot sikerült idén megvalósítania a salgótarjáni ÓKO-Salgó Környezetvédelmi Egyesü­letnek, a pályázatokon nyert 2 millió forintos tá­mogatásból. Az összegből vált lehetővé például az eresztvényi madárparkban a tanösvény kialakítá­sa, valamint a szárazelemek összegyűjtése, amely­ben a város diáksága járt élen. A környezeti neve­lést is célul tűző egyesület fenntartotta idén is zöldszámos telefonszolgáltatását, amelyen kör­nyezeti témakörben nyújtott tanácsadást jelentett. Kiadványt is jelentetett meg idén a témakörben, s az igényes kivitelű kiadvány képeiből kiállítást rendeztek, egyek között a Gagarin Általános Isko­lában. Az egyesület szándékai szerint ezt ván- dorkillítássá bővítik, s 2001-ben, a város összes is­kolájában bemutatnák a tárlat anyagát, s az intéz­mények igényeire alapozva, biztosítanák azt is a kiállítások alkalmából, hogy a Bükki Nemzeti Park szakembereivel beszélgethessenek a diákok a té­ma kapcsán. Kiadványukból egyébként megismerhető a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet környezeti ál­lapota, a határon túli kiterjedésével együtt. Rálá­tást ad a tájvédelmi körzet földtani jellemzőire, vá­zolja a növényzeti képét, s bepillant az állatvilágba is. Ugyanakkor ismerteti kultúrtörténeti értékeit, a látogatásra érdemes helyeit is számbaveszi, még­pedig a közlekedési lehetőségekkel együtt. ír azok­ról az ártalmakról, amelyek tájvédelmi szempont­ból is veszélyt jelentők, s kitér a szennyvízelveze­tés, -tisztítás fontos feladatára is, ahogyan a hulla­dékgazdálkodás témáját is taglalja, vagy a zöldte­rületek megőrzése jelentőségét. A szlovák és ma­gyar nyelven közreadott kiadvány szemléletes tér­képet is tartalmaz, amelyen jól láthatók a tanösvé­nyek, várak, kiállítóhelyek, tavak és víztározók, utak (föld-és mezei utak) folyók, patakok, de még a források és kutak is, azaz a természeti- és épített környezetünk látnivalói.____________________j. k. ti it / éháriy óra, és véget ér a Iwl OC)második évezred. Kimonda- könnyű, de megélni an­nál nehezeim; az igazi nemzeti tragédiák, sorsfordító időszakokat a ma élők értelem­szerűen csak a XX. századtól ismerhetik személyes, szülői, vagy nagyszülői visz- szaemlékezések alapján. Hosszú idő-e ezer év? Mint minden, ez is álláspont kérdése. Ha azt mondjuk: har­minc-negyven emberöltő, már nem is tű­nik különösebben soknak, még akkor sem, ha azt nézzük, hogy ennyi idő alatt a kevésbé szopom fajokból éppen ezer pil­langó nemzedék láthatta meg a napvilá­got. Ha a tölgyfa életkorát vesszük, akkor meg éppenhogy kevés: a csemetekortól a korhadozó, odvas vén fa kidőlésig, - ha­csak nem fejsze végzett vele, idő előtt, - két- három nemzedék... Mi minden történt ezalatt? Csak a felso­rolás is megtöltene több könyvtárat. Mi minden történt ezalatt Nógrádiban? Csak a felsorolás megtöltene egy könyvtárat. Mit mondanak azok, akik az elmúlt ezer esz­tendőt egy-egy rövid beszédben, írásban akarják összefoglalni? Sok-sok sületlensé­get... Merthogy a majdnem elmúlt millen­niumi évben a hoidóhasú szónokok, a kardfogú potitikusok, a félművelt szakér­tők, az ugyanezen a színvonalon megre­kedt újságírók általában hármas millenni­umot emlegettek. Persze Jézus születésé­nek kétezredik évfordulója tény, ennek az egyházban vannak szakértői. A gond a másik kettővel van, ami egyrészt a „ma­gyar állam megalapítására” másrészt a „kereszténység felvételének” ezredik évfor­dulójára vonatkozik. Ami az előbbit illeti, elképzelhetjük, amint I. István király, - nem véletlenül ma­radt el a „Szent" jelző, mert akkoriban még nem volt az, - iát a trónon, gondolkodott egy kicsit, aztán ujját felemelve odaszólt az előtte összesereglett főembereknek: Faragó Zoltán: Aranykortól sokfordulósig- No, urak, január 1-től állam leszünk! Ez persze több okból sem stimmel. Egyrészt a középkor évszázadaiban nem január 1-én kezdődött az új év, hanem a karácsonyi éjféli misével, de, mivel még azon is vitatkoznak a kutatók, hogy ka­rácsonykor vagy 1001. január 1-én koro- názták-e meg első királyunkat, ezt most hagyjuk. A gond az, hogy az állam létre­jötte aligha köthető dátumhoz. Folyamat volt, ami a honfoglalással megkezdő­dött, s már az előtt befejeződött, hogy Ist­vánt megkoronázták volna. Ezzel a cse­kélységgel azonban egy álló millenniumi éven keresztül nem nagyon törődött az, akinek megadatott a nyilvánosság előtt való szereplés lehetősége. A másik nagy gond a kereszténység fel­vételének évfordulójával van. Képzeljük csak el még egyszer az előbbi helyzetet: I. István ült a trónon, gondolkodott egy ki­csit, aztán ujját felemelve odaszólt az előt­te összesereglett főembereknek:- No, urak, a harmadik negyedév végére minden magyar polgár áttér a keresztény hitre! Ezzel szemben mi történt? A magyar törzsek valószínűleg már Etelközben talál­koztak bizánci szerzetesekkel, tehát leg­alább néhányon közülük ismerték már a keresztény hitet a Kárpát-medencébe való megérkezéskor. Az Árpád vezért követő fe­jedelmek, Taksony és Fájsz udvarában is éltek papok, - ugyanakkor bizonyítható az is, hogy még a XIII. században is mu­tattak be Magyarországon pogány áldoza­tokat. A kereszténység felvétele tehát nem egyik negyedévről a másikra történt, - fő­leg nem 1001. január 1-én, - hanem folya­mat vök, nem is rövid, hanem évszázad­okig tartó. Apróságnak tűnnek fentiek? Aligha­nem igen, hiszen nem váühalók át pénzre. Ha valakinek anyagi előnye származna belőle, biztosan lehetne pontosítani is az időpontokat. Mindenesetre tény, hogy ál­lamalapítás helyesebb lett volna az első magyar király megkoronázásának évfor­dulóját emlegetni. Előbbiek tetejébe azon­ban akadt olyan szónok is, aki a keresz­tény szinonimájának használta a katoü- kus szót... Ehhez nincs mit hozzá tenni; aki esetleg nem érti, az is nyugodtan olvas­sa tovább. * ti /r / téma, nézzük szűkebb pát- JX/I(1 Qriánkat. Nem tudjukponto- x V±LÁAJsan> fogy mifor jött létre a nógrádi várispánság, a királyi vármegye, de az országban alighanem az elsők kö­zött lehetett. Miféle viszontagságokon ment keresztül itt a lakossága az elmúlt majdnem ezer év alatt? A legrosszabbákról talán nem is tu­dunk... Mindenesetre a tatárjárás alatt a mai Salgótarján elődjét elpusztíthatták, a levágott emberfejeket pedig egy kútba do­bálták. A mohácsi csatában elesett Balassa Ferenc, a megye főispánja, 1552-ben hősi halát hat Szondy György, török kézre ke­rült a megye nagyobbik fele. Jó két évtized­del később az egész történelmi vármegye a hódoltság része lett, s valahol a nógrádi Divény és a zólyomi Végles között húzódott a szukán birodalmának északi határa Mi­re a vármegye több mint száz évvel később teljesen felszabadult, a lakosság túlnyomó része elpusztuk vagy elmenekiüt. Akkor ír­ta a krónikás: „Nógrádban emberséges em­ber meg nem mamdhatik. ” (Egyes szkepti­kusok szerint ez a megállaptás ma is me­gállja a helyä.) A török után persze sűrűn jött minden­féle idegen katonaság, egészen 1956-ig, - utána csak mentek, annyira, hogy újab­ban már magyar hadsereg is alig-létszám- mal létezik, - de hasonló pusztítás, ami egységesen rombolta volna le az egész me­gyét, már nem következett be. Történészek dolga eldönteni, hogy melyik kor vöt a leg­sötétebb, de a török időkhöz fogható dobg azért az első világháború után is megesett. A részleteket mellőzve nézzük ennek egy földrajzi névvé szelídüt emlékét: Lüké alatt hosszan elnyútk az Ipoly ártere, amü Csád-aljnak neveznek. Ez a rész egykor az Ipoly bal partján fekvő Tőrincs községhez tartozott, s a tőrincsi rét nevet viselte; a rét a régies magyar nyelvben mocsarat jelen­tett. Amikor 1920-ban kijelöték a monar­chia utódállamainak új határait, a nem­zetközi bizottság illetékes tagja nagy betűk­kel felvéste a térképre: Cs. á d. Mit jelentett ez? Nos, annyit, hogy „Csehszlovák állam­határ deklarálva”. Ebből alakutt ki a Csád- alj név, lévén a terület meglehetősen ala­csony fekvésű Amikor pár éve a Csehszlo­vákia nevű államalakulat varrás mentén szétrepedt, persze már senki nem javította át a nevet, a lényeg ugyanis nem változott. Szömyűbbek-e az újabb korok esemé­nyei, mint a korábbiak? Mivel többet tu­dunk rólunk, annak tűnnek, az igazságot meg az Úristen tudja... * Akadtak-e jobb időszakok? Bizonyára. Személyes dobg, de akár középkori idő­utazásra is alkalmas a tari tempbm kör­nyéke vagy a pásztói romkert. Az elmúlt évszázadok jóformán mindegyike tett va­kmit mind a kettőhöz, s alighanem csak a jobb időszakok, mert jebntősebb, nem hadászati célú építkezés rossz korban bi­zonyára ritkább volt. Ákadt persze aranykor Nógrádban, ta­lán több is, de számottevő ideig talán csak az egyik tartott: Csák Máté hálák, 1321 után kezdődött és egészen a XV. szá­zad harmincas éveinek végéig, a cseh hu­sziták felvidéki megjelenéséig nyúlt az időben. Mi minden történt a körülbelül százhúsz év alatt? Szécsényben ferences kobstort alapítottak, az 1332-től öt éven át felvett pápai tizedjegyzékben a mai te- bpülések közül legfeljebb négy-öt nem szerepelt. Amelyiket említik, az majd' mindegyik tempbmos hely. Ebben a kor­ban kapott búcsúengedélyt a pápától a zagyvaszentjakabi, (ma Szurdokpüspöki része) a cserhátsurányi tempbm, egy szécsényi kápolna Több értékes műem­léktemplom is ekkor épült, Egyházasdengelegen, Nógrádsápon, Cserhátsurányban, más egyházi létesít­ményeket bővítettek, Pásztó és Szécsény királyi városi rangra emelkedett... * t j egy kis gond. Az aranykor yíj 71 hosszas ismertetése vala- V LU Lfogy nem megy, - aligha­nem máshoz szokott az ember az újság­írói munka során, - másrészt a bajokhoz képest elhanyagolható terjedelem kellene csak rób. Mindezek ellenére reméljük a bgjobbakat. Talán a harmadik évezred elején elkövetkezik egy olyan hosszú aranykor, amilyen utoljára hat-hétszáz évvel ezebtt volt ezen a vidéken? Ráférne erre a szegény, megnyomorodott, beteg megyére; a baj az, hogy a jobb időszakot az ember már csak akkor tudja értékelni, amikor elmúlt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents