Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-29 / 303. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEG Y E I K Ö R K É P 2000. DECEMBER 29., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Erdőkiirt Középkori eredetű település, de korai történetéről nem so- - A/f>4 IfiAá'vn adólajstormokban is. 1562-63-ban feljegyezték hűbérurá­kat tudunk. Tény viszont, hogy nevében viseli a honfogla- RLÍlucZO nak nevét: Csender Cselebinek hívták. A hódoltság után el­lő Kürt törzs nevét, amit egykor Kyrth-nek írtak. Ebből ar- néptelenedett, ezért a birtokosok felvidéki szlovákokat tele­ra lehet következtetni, hogy már a honfoglalás idején fennállt. (A kömyé- pítettek ide. A római katolikus templomot 1702-ben, az evangélikusok ken már az őskorban is éltek emberek.) Megemlékeznek a faluról a török templomát pedig 1785-ben építették. F. Z. Apák napja amerikai mintára Csend leple alatt zajlik itt az élet - Számvetés után, tervezés előtt A kis falu nagy csendje és az apácakolostor közelében elhe­lyezett eligazító, egyben a látogatót köszöntő táblácska fogadja az ide érkezőt. Csak itt-ott mozog ember: amott valaki állatokat etet, egy másik kerékpárral, szaporán, a dolgára igyekszik. Az őszies télben pipázó kémé­nyek, rendezett utcácskák és por­ták bámulnak vissza a bámészko­dó idegenre, aki úgy véli, az ese­mények, történések menetelése elkerüli ezt a kis települést. S mint olyan sokszor, a látszat ezúttal is csal. Az út kanyarulatában Eszter­gomi Boldog Özséb Engesztelő Nővéreinek kolostora fehérük, előtte örökzöldekkel, évelőkkel parkosított udvar, mögötte szép rendben facsemeték sorjáznak. Fehér bundás, termetes házőrző követeli eledelét az egyik mellék- épület előtt, amikor az egyik apá­ca közelít hozzá, abbahagyja a csaholást, illedelmesen nekilát a falatozásnak. A zárda az imádság háza, de a munka - amint az épít­kezés éveiben egyfolytában - ma is sűrű vendég az épületben: mert sok az elkerülhetetlen kiadás, éj­jeli órákon kegytárgyakat készíte­nek a nővérek eladásra, s ebből a célból kezdték el a szobanövé­nyek hajtatását, nevelését is. Erdőkürt klubkönyvtára a he­lyiek részére szervezett progra­mok, hagyományos rendezvé­nyek otthona, nemrégiben példá­ul az idősek napján itt vendégel­ték meg a nyugdíjasokat. A tele­pülési és kisebbségi önkormány­zat és a civil szervezetek is tettek azért, hogy a terített asztal mellett szép órákat töltsenek együtt az öregek. Természetesen a polgár- mesteri köszöntő és az óvoda-is­kola apróságainak, diákjainak műsora is része volt a hangulatos délutánnak. Visszafelé haladva az időben, az apák napja adott alkal­mat a helybelieknek közös szóra­kozásra. Folytatva a hagyományt, (amelynek alapjait '96-ban rakták le) az anyák napja viszonzása­ként a kismamaklub ebben az év­ben is sajátos rendezvényével kedveskedett a családfőknek: a vidám jellegű, családias együttlét- nek ezúttal is fontos mozzanata volt az apák megajándékozása, a vetélkedés és a beszélgetés. Korbelyné Virágh Julianna védő­nő, a kismamaklub vezetője ér­deklődésünkre elmondta, hogy amerikai mintára kezdték megho­nosítani a novemberi apák nap­ját. Az ötletadó hölgy nagyszerű édesapja emlékének kívánt ilyen módon emléket állítani. Magyarországon - főként vé­dőnők ösztönzésére - néhány te­lepülésen rokonszenvesnek ta­lálták, követték a példát, de Nóg- rád megyében csak Erdőkürt rendezi ezt meg. Faluvédő egye­sületük, művelődési körük, illet­ve népfőiskolájuk is van a helyi­eknek, az utóbbi a művelődési kör „gyermeke”, mindkettőt a fa­lu határain túl is ismert személy, Budai József vezeti. A nyugdíjas férfi számolt be arról, hogy bár az év utolsó heteiben szinte nincs már munkája az előadásai okán népszerű népfőiskolának, de azért most is folyamatban van egy mezőgazdasági ismereteket nyújtó rendezvénysorozat, (elő­adóinak többek közt megnyerték a gödöllői agrártudományi egye­tem szakembereit), amely való­színűleg az új évezred elején fe­jeződik be. Ezután sort kerítenek egy kis számvetésre, majd a tervezésre, ezt követően indulhat a munka. Művelődéstől faültetésig A községben jelentős civil élet is folyik: a Művelődési Kör mellet működik Faluvédő Egyesület is. Utóbbi elsősor­ban a település szépítésével foglalkozik, ami leginkább fák és cserjék telepítését, parképí­A településen tíz körül alakul a vállalkozók létszá­ma, ők az építőiparban, a szállításban és a szolgáltatás­ban találnak megélhetést. Nem számítanak jelentős foglalkoztatónak, hiszen leg­feljebb egy-két embernek tudnak munkát adni. Mivel a szövetkezet nem­régiben megszűnt, a mező- gazdasági termelés és feldol­gozóipar fejlesztésében le­tést jelent. Munkájukat nehezí­ti, hogy bevételeik minimáli­sak: az önkormányzati juttatás mellett csak a személyi jövede­lemadó egy százalékából befo­lyó összegre számíthatnak. hetne kiutat találni, de ehhez befektető, állami támogatás kellene. Régebben a községben je­lentős melléküzemágakat tartott fenn a szövetkezet: a varrodában 50-60, a lakatos- ipari üzemben pedig körül­belül száz ember tálát mun­kát, s még a környékbeli fal­vakból is szép számmal akadtak bejárók. Klubélet, mint szórakozás Az erdőkürti polgármeste­ri hivatal földszintjén műkö­dik a község művelődési in­tézménye. Az ifjúsági klub is kapott itt egy helyiséget, s a fiatalok alkalomadtán igény­be vehetik a nagytermet is, ha kedvük támad néhány nagy pingpongcsatára. A téli időszakban a sportélet másik „ásza” a sakk. A községben persze még­iscsak a labdarúgás számít a legnépszerűbbnek. Az ön- kormányzat a feltételek javí­tására idén korszerűsíttette a sportöltözőt, illetve bővítet­ték is az épületet. ________■ H elyben nincs lelkész Fele-fele arányban evangélikusok és katolikusok A községet körülbelül fele­fele arányban lakják evangéli­kusok és római katolikusok, mindkét felekezetnek temp­loma is van Erdőkürtön, de lelkész nem tevékenykedik a faluban. A katolikus hívek lel­ki gondozását a káliói plébá­nia látja el, az evangélikusok pedig a szomszédos, de már Pest megye területére eső Ácsa leánygyülekezeteként gyakorolják vallásukat. Szlovák gyökerek, az önkormányzatban is Erdőkürt képviselő-testüle- te szlovák önkormányzatként működik. Ez némi pluszmun­kát is okoz a hivatali ügyek in­tézésében, hiszen mind az Or­szágos Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak, mind a Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gek Hivatalának kell jelentése­ket küldeniük tevékenységük­ről. Egyébként már a legutóbbi írta: Faragó Zoltán. választással egy időben meg­alakult a helyi szlovák önkor­mányzat: mivel a voksokat el­nyerő képviselő-testületi ta­gok több mint a fele vállalta a nemzetiséghez való tartozá­sát, nem kellett külön kisebb­ségi önkormányzatot létre­hozni. A szlovák önkormány­zat mellett szlovák klub is mű­ködik a községben. Fotók: Gócs Éva. Egycsapásra lett gond az állástalanság a Céklás-patak partján Apróbb munkák, sok-sok pályázattal - Bőséges volt a gyermekáldás, megtelt az óvoda Hogyan élnek a 650 lakosú község lakói? Mik a fejlesztési tervek, elképze­lések, mire futja a költségvetésből, mik a legégetőbb gondok a Céklás-pa­tak partjára települt Erdőkürtön? Előbbiekről kérdeztük Havjár Mihályt, a község polgármesterét, aki tiszteletdíjasként látja el munkáját.- Még 1999-ben sikerült felújítani négyszáz méternyi utat, ezzel együtt a művelődési ház egy részének felújítását is sikerült elvégeztetni - mondta. - Idén mintegy 800 méternyi útszakasz kapott új burkolatot és a sportöltöző részleges felújítására kerülhetett sor. Ami a fej­lesztéseket illeti, jobbára csak pályázati támogatásokkal tudunk előre lépni, ezért aztán, amikor csak lehetőség kí­nálkozik, önkormányzatunk próbálko­zik... A község területén sikerült felújít­tatni a Céklás-patak hídját, ezzel együtt kiüsztíttattuk a településen keresztülfo­lyó patakot is. Tervezzük a Kőárok úti híd rendbetételét is. Utóbbi megvalósí­tására pályáztunk, november 30-ika volt a beadási határidő. Ha kapunk támoga­tást, akkor a kivitelezést is rövid határ­idővel végre tudjuk hajtani. Abban is reménykedhetünk, hogy a jövőben folytatódhat az utak rendbeté­tele, illetve időszerű lenne az általános iskola vizesblokkjának felújítása is. Utóbbihoz a szükséges falazó- és bur­kolóanyagok már megvannak - a kivite­lezéshez szükséges, hiányzó anyagia­kat pedig pályázati úton szeretnénk előteremteni.- Flórom nappal a vége előtt talán nem túlzás a kérdés: a község közmávesítettsége milyen fokot ért el eb­ben az évezredben?- Az ivóvízhálózat és a gázvezeték kiépült, de a szennyvízcsatorna egyelő­re hiányzik. Papíron sem létezik még a megvalósításra irányuló terv, elvi meg­állapodás azonban már született erről. A lehetőségeket egyelőre vizsgáljuk, hogy a lehető legoptimálisabb megol­dást választhassuk. Két lehetőség is fel­merült: szennyvíztisztító is épülhet va­lahol a környéken, vagy a meglévő há­lózatra is rácsatlakozhatunk ott, ahol már kiépült. Ami az ivóvizet illeti, meglehetősen rossz a minősége, s ez pillanatnyilag nagy gond, sürgetőbb megoldásra vár, mint a szennyvízcsatorna megépítése. Remélhető azonban, hogy a jövőben er­re sikerül kielégítő megoldást talál­nunk: meg kell építenünk egy vas- mangántalanítót. Erről a Dél-Nógrádi Vízmű Kft.-vel megkezdtük a tárgyalá­sokat, s jó lenne a beruházást 2001-ben megvalósítani.- A munkanélküliség okoz-e bármifé­le gondot a településen?- Eddig nem volt különösebben sok az állástalan erdőkürti, de most hirtelen megugrott a létszámuk. A helyi faluszö­vetkezet ugyanis a felszámolás sorsára jutott, ami miatt körülbelül harmincán veszítették el a munkájukat. Itt külön gondot jelent az, hogy helyben szűntek meg az álláshelyek. Emellett az Ikarus mátyásföldi járműjavítójának bezárása okoz munkanélküliséget községünk­ben: csak emiatt hatvan-hetven ember­nek kell itthon maradnia! Régebben két busz hozta-vitte ebbe az üzembe az erdőkürtieket, a létszámuk pedig még a száz főt is meghaladta. Az elmúlt években kevesen kénysze­rültek jövedelempótló támogatásra, ál­talában csak négy-öt ember szorult ar­ra, hogy így éljen, s közülük ket­ten-hárman tevékenykedtek közmun­kásként. A jövőben az előbbiek miatt nyilván nagyon meg fog ugrani a jövedelempótlósok lét­száma...- Jellemző-e az elöre­gedés a községre?- Tulajdonképpen hi­ányzik innen néhány korosztály: úgy tizenöt­húsz évvel ezelőtt volt egy nagy kitelepülési hullám, ami sokakat magával sodort. Most a legjobban talán a har- mincöt-ötven közötti korosztály hiányzik. Persze az előbb említet­teknél fiatalabbak közül is sokan keresik más te­lepülésen a boldogulá­sukat, s úgy tűnik, el is szakadnak a fa­lutól. Örömteli azonban, hogy az óvo­dát jelenleg huszonöt apróság látogatja; még szerencse, hogy egykor, amikor az épületet emelték, éppen ennyire tervez­ték a létszámot. A korábbi években azonban nem volt üyen jól kihasznált az intézmény, általában tizenöt körül mozgott a gyermeklétszám. Istennek legyen hála azonban, az elmúlt évek­ben bőséges volt a gyermekáldás... Egyébként a nyugdíja­sok létszáma 250 fő kö­rül alakul.- A falusi vendéglátás és idegenforgalom bár­milyen formája kiala­kult-e a településen?- Egyelőre nem mű­ködik a dolog, vállalko­zó szellemű ember még nem akadt, hogy bele­vágjon. Rendkívül fon­tos lenne azonban, hogy központi forráso­kat, támogatásokat, pá­lyázati pénzeket erre a célra is igénybe lehes­sen venni. A lehetősé­gek sajnos, nem a legjobbak: bár az evangélikus és a római katolikus temp­lom is műemlék jellegű, különösebb vonzerőt egyik sem jelent az idegenfor­galomban, illetve ugyanez a helyzet a természetvédelmi területekkel is: ilyen sincs Erdőkürt közigazgatási területén. Budai József jó ismerője és állandó szereplője a helyi civil életnek _ Ottjárttunkkor éppen téli napfényben fürdött a kolostor épülete, az imádság csendes és barátságos háza Havjár Mihály polgármester Vállalkozók, régen és ma

Next

/
Thumbnails
Contents