Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-23 / 300. szám

2000. DECEMBER 23., SZOMBAT MOZ AIK Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal Vanyarc közelében, az erdő borítot­ta hegyek ölelésében búvik meg Sarlóspuszta. Napjainkban arról nevezetes, hogy itt található Ma­gyarország legeredményesebb és legegységesebb kisbéri félvér lótenyészete. A magánménes tulaj­donosa Lóska János. A 42 éves fia­talember e sorok írójához hasonló­an Borsod megyéből jött Nógrádba, ezért nézze el nekünk a kedves ol­vasó, ha a közös gyökerek okán te- geződünk. Lóska János eseményekben gazdag, fordulatos életet vallhat magáénak. Miskolcon születettem, Nyékládházán nevelkedtem, Sárospata­kon jártam gimnáziumba, Budapesten végeztem el az államigazgatási főiskolát. Nagy ambíciókkal indultam, ám hama­rosan rájöttem, hogy a gyakorlat más, mint az elmélet, sok benne a politikum. Ezért két év után váltottam, s mivel ekkor már lóval versenyeztem, a tiszapalkonyai termelőszövetkezetben lótenyésztési ágazatvezető lettem. Ám újabb két év múltán innen is tovább kellett mennem, mert a téesz megszűntette a lótenyészetét.- Hogyan keriiká kapcsolatba a lovakkal?- Gyerekként ónodi nagymamámnál töltöttem a nyarakat és a barátoméknál sokat lovagoltam. A későbbiekben is megmaradt bennem a ló iránti szeretet, s bár cselgáncsoztam, ifjúsági válogatott is voltam, mindig szívesen lovagoltam. Ké­sőbb versenyezni kezdtem: ugrottam és a díj- és tereplovaglást, ugrást magába foglaló militaryt, a lovastusát űztem. Ille­tőleg űzöm a mai napig, hiszen már húsz éve versenyzek. Két éve ugyan abba­hagytam, mert a legjobb lovam, Álmos megsérült, de tavaly újra kezdtem a mili­taryt. Meggyőződéssel vallom ugyanis, hogy csak az lehet eredményes tenyész­tő, aki versenyez is a lovaival.- Milyen sikereket értél el versenyző­ként?- Militaryban válogatott voltam, '95- ben pedig tagja lehettem a speciális Euró- pa-bajnokságon kilencedik helyezést el­ért csapatnak.-Mesélj a legjobb lovadról, Álmosmi!- A sportneve Álmos, különben Ozora Árvácska II. néven törzskönyvezték. Sár­Társként tiszteli a lovakat ga törzsmén. Az apja Ozora Árvácska IV., az anyja Szikrázó I. Szikra. A fajta ma élő egyik legnagyobb tenyészértékű ménje. Százéves vonalat visz tovább, az őse, Ozora törzsalapító ló volt. Tizen­négy éves, tehát most kellene lennie a csúcson, de miután megműtötték, már nem versenyezhet. Ivadékaiban elegáns küllemet, kifogástalan fajtajelleget és könnyű kezelhetőséget örökít.- Az ára?- Egy jó sportló ára felér egy jó autóéval.- Hány lovad van, milyen fajták?- Hatvanöt-hetven lovam van, a szá­muk változik, mert évente néhányat el­adok. Kizárólag kisbéri félvért tenyész­tek.- Miért ezt a fajtát választottad?- A kisbéri félvért a múlt század köze­pétől tenyésztik Magyarországon. Gyors, szívós, elegáns, nyugodt ló. A lovassport­ok minden ágában, hajtásban is képes jó eredményekre.- Hogyan tudtál ennyi lovat megvásárolni?- Amikor a tiszapalkonyai téesz megszűntette a lótenyésztési ágaza­tát, bérbe vettem a lovakat és kibé­reltem a verőcemarosi lovasiskolát. Később még a vágóhídról is vettem lovat, amely aztán tizenkilencszer ellett. Ezek szaporulataiból alakult ki a mostani ménes. Ide, a Mátraal­jai Állami Gazdaság hajdani sertés­telepére tíz évvel ezelőtt költöz­tünk, s a szükséges felújítások után igazi otthonra találtunk. Négy em­berem van, a helyettesem, Székely Árpád Erdélyből települt át. Nem értett a lovakhoz, én tanítottam be. Ma ő a legjobb telepvezető Magyarorszá­gon, maximá­lisan meg­bízom ben­ne.-A méne­sed mennyire ismert és el­ismert szakmai körökben?- Több évtizedes szünet után, 1992. szeptemberé­ben, Érden tartották meg az első tenyészszemlét, ahol különböző szempontok alapján minősítették az 1-10 éves lovakat. Államilag pénzelt törzstenyészetekkel kellett felvennem a küzdelmet, mégis első lettem. Össze­sen hétszer nyertem meg a tenyészszemlét. Ma én vagyok a legered­ményesebb tenyésztője az 1989. júniusá­ban hatvanad magammal megalakított Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesületnek. A kisbéri félvér a legna­gyobb lópopuláció hazánkban, már ezer­ötszáz kanca vesz részt a tenyésztés­ben.- Lótenyésztői eredményességed mennyire köszönhető szakmérnöki végzettségednek?- Kaposvárott, 1996-ban végeztem el az egyetemet, általa megtanultam rend­szerezni mindazt, amit egyébként is tud­tam. Hiszen mint említenem, már 1992- ben megnyertem a tenyészszemlét. Is­mereteim jelentős részét az angol szak­lapok olvasásának köszönhetem. Publi­kálok is külföldi szaklapokban.- Mennyire üzlet ma lovat tenyészteni hazánkban?- A lótenyésztés önmagában nem gaz­daságos. Jómagam is „több lábon állok”. Azon túlmenően, hogy eladok jól felkészí­tett sportlovakat és remek tenyészállato­kat, egyhetes lovastúrákat szervezek né­meteknek és svájciaknak. Tíz, tizenkét lo­vassal indulok útnak, s 220-250 kilométert teszünk meg. Volt olyan év, amikor május és október között huszonhat túrát vezet­tem, s tízezer kilométert lovagoltam. Lóte­nyésztő és lovasturisztikai szakértőként is dolgozom. A Széchenyi-tervben önálló, ki­emelt alprogramként szereplő lovasturiz­mus szakértője vagyok. Az 1998-ban meg­alakított Magyar Lovasturisztikai Szövet­ség alelnökeként én dolgoztam ki a lovasturisztikai szolgáltatás minősí­tő rendszerét, én vezettem azt a bi­zottságot, amely a minősítést el­végezte és a katalógust elké­szítette.- Lovas nemzet vagyunk, tartják ró­lunk, s mi is ezt valljuk. Indokolt ez a vé­lemény?- A lótenyésztés ma ismét virágkorát éli hazánkban. Egyre népesebb a hobbi- lótartás és a szabadidős-lovaglás. Szá­mos helyen van lovasiskola, amelyek kezdő és a haladó lovasokat oktatnak. Kevés hely van a XX. század végi Európá­ban, ahol olyan szabadon és vadregé­nyes, ám kényelmes körülmények kö­zött lovagolhat, kocsikázhat a vendég, mint Magyarországon. A lovasturizmus húzó ágazat, s különösen Észak-Magyar- ország és Észak-Alföld alkalmas erre a célra. Szűkebb pátriánkban sajnos, nin­csenek megfelelő szálláshelyek. Ha meg­oldódik ez a gond, a németek és a svájci­ak mellett az olaszokat és a franciákat is ide csábíthatjuk, a lovasturizmusnak kö­szönhetően fellendülhet idegenforgal­munk, s életre kelhetnek olyan ősi mes­terségek, mint a kovács, a bognár, a szíj­gyártó.- Gondolom, a te sportbvaid nem azt eszik, mint az igáslovak.- A sportlovak etetésének megvan a maga tudománya. Az intenzív terhelés időszakában A-, D-, E-vitaminokat, ki­egészítő tápokat adunk nekik. Melaszt is etetünk velük. Persze, zabot, árpát, ku­koricát is kapnak, de elsősorban a felké­szülés időszakában.- Honnan szerzed be a lovak táplálé­kát?- A birtok százötven hek­táros. Ebből nyolcvan hektár van körbekerítve, ezen a területen nap­közben szabadon mo­zoghatnak a lovak. Öt­ven hektáron lucernát és szénát termesztünk. Az abrakokat vásárol­juk.- Mit jelent számod­ra aló?- Az életet. Én társ­ként tisztelem a lovakat.- A családod mit szól a lószeretetedhez?- Az iskola miatt Bu­dapesten élő felesé­gem és két gyermekem a hét végeket és a nya­rakat rendszerint itt töltik, s nagyon jól érzik magukat. Mind­hárman lovagolnak, a gyerekek pedig ha­marosan versenyezni is fognak. KOLAJ LÁSZLÓ Tizenkét éves „művésznő” Kinőtte székházát a Háromkő Takarékszövetkezet Egy évvel ezelőtt jelentek meg az első híradások és hirdeté­sek, hogy Nógrád megyében az ezredfordulón új bank szüle­tett. A Háromkő Takarékszövetkezet három takarékszövetke­zet és a Takarékbank salgótarjáni megyei igazgatóságának egyesülésével jött létre, és az eltelt egyéves időszakban meg­határozó pénzintézetté nőtte ki magát Nógrád megyében. Fürjész László, a Háromkő Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója így vélekedik az eltelt egy év történéseiről: Bátonyterenyén a Kossuth La­jos Általános Iskola tanulója a 12 éves Kalinics Zsaklin. Szem­üveges, hosszú hajú, kicsit fél­szeg, mint általában a gyerekek többsége, ha idegennel kerül szembe. Pedig a magabiztos­ságra minden oka meglenne, hiszen ő nyerte meg azt az or­szágos gyermekrajzpályázatot, amelynek témája a romák éle­tének bemutatása volt. Nézege­tem a kezembe adott vázlatfü­zetet, amelynek lapjairól isme­rős figurák köszönnek vissza: a 101 kiskutya egyike, rajzfilmek, könyvek, mesék figurái, néme­lyik a kiadvány illusztrációját, többségük a saját fantáziáját je­leníti meg. Zsaklin Bátonyterenyén él szüle­ivel: édesanyja rokkant nyugdíjas, édesapja az üveggyárban műveze­tő, aki mellesleg szintén szeret raj­zolni, festem. Már kiskorában is szeretett rajzolgatni, éppen édesap­ja munkálkodása után kapott ked­vet hozzá. Az iskolában Bódiné Ba­kos Katalin a rajztanára, aki nagyon sokat segít. Az ő inspirálására neve­zett be ősszel a megyei rajzverseny­re, ahol 1. helyet szerzett, és szintén a tanárnő figyelt fel a felhívásra: et­nikai hovatartozástól függetlenül bárki részt vehet azon a pályázaton, amely témája a romák élete gyer­mekrajzokon. Nem számított arra, hogy ott lesz az első három között, hiszen több mint száz rajz érkezett. S talán az sem véletlen, hogy a pá­lyázat eredményhirdetésének napja december 10-e volt, az emberi jogok nemzetközi napja. Az összejövete­len Szécsi Magda író-festőművész kiemelte, hogy büszkék lehetnek a gyerekekre: bár a romákkal több­nyire az erőszakot hozzák össze­függésbe, a rajzokon ennek a leg­csekélyebb jele sem fedezhető fel.- Amikor Kati néni szólt erről a pályázatról, elkezdtem gondol­kodni - mondja Kalinics Zsaklin. ­Apuval is beszélgettünk, segítsé­gül elhozta egyik munkatársának a szakdolgozatát, amely éppen eb­ben a témában íródott. Elolvastam és az a rész ragadott meg a legjob­ban, amelyik arról szólt: honnan jöttek, milyen volt a vándorlás so­rán az életük. így került az A3-as méretű rajzra az ekhós szekér, amely mellett ott legelt a ló, kö­zépre a táncoló cigánylány. Job­ban szeretek ugyan csak ceruza­rajzot készíteni, de ez temperával is jól sikerült. Arra azonban még álmomban sem gondoltam, hogy nyerni is fogok. Küldtem egy má­sik rajzot is, amely inkább a ro­mák mostani életéből ragad ki egy részletet: egy romos ház, előtte szakadt ruhájú cigánygyerekek, asszonyok. Ezt zsírkrétával készí­tettem. Zsaklin beszél arról is, hogyan kezdett édesapja festeni: ő kérte meg, hogy barátnője születésnapjá­ra fessen valamit. A németjuhászt ábrázoló kép elkészült, apja pedig egyre többet festett: először csak temperával, később olajfestékkel. Éppen a közelmúltban volt egy ki­állítása Bátonyterenyén. Amikor Zsaklin elkészít egy-egy képet, mindig kiértékelik: nem tagadja, apja sokszor belejavítana, ő azon­ban nem engedi. Ilyen „előélet” után szinte természetes lenne, ha a művészetet jelölné meg életcél­ként.- A rajzolást, festést csak hobbi­ként szeretném űzni, én jogásznak készülök. Most leginkább portrékat szeretek rajzolni, később, persze, majd kipróbálom az olajat is. Hümmögve hallgatom, s közben az a tanulmánykép jut eszembe, amelyet megismerkedésünkkor mutatott: ez a rajz a nagy művész, Leonardo da Vinci egyik tanul­mányképe alapján készült. S mivel volt szerencsém látni annak repro­dukcióját, azt is tudom: kísértetie­sen hasonlít az eredetire. HEGEDŰS ERZSÉBET- Az egyesülés előkészítése, lebo­nyolítása és az azt követő néhány hónap igen kemény feladat elé állí­totta valamennyi munkatársunkat, hiszen az egyesüléssel egy időben valamennyi fiókunkba új, korszerű számítástechnikai feldolgozási rendszert (BOSS) vezettünk be, ügy­feleink zavartalan kiszolgálása mel­lett. Valamennyiünket sarkallt azon­ban az a tudat, hogy egy nagyon szép szakmai feladat részesei lehe­tünk, hiszen lényegében egy „új bankot” kellett létrehoznunk, annak az összes törvényi, illetve pruden- dális hátterével. Ez úgy ítélhető meg, hogy sikeres volt. Ami a leg­fontosabb: ügyfélkörünket nem csak megtartani sikerült, de jelentő­sen bővítettük is.- Térjünk még vissza a névre, amelyre sokan felfigyeltek Hogyan történt a névválasztás, mit fejez ki, és hogyan illeszthető össze szövetke­zetük üzletpolitikájával?- A névválasztásunkkal is szeret­tük volna igazolni a helyi kötődé­sünket, azt, hogy mi a „megye bank­ja” kívánunk lenni. Éppen ezért a megyéhez kötődő nevet kívántunk választani, amely a Héhalom határá­ban található háromnyílású kőhíd elnevezéséből ered. Az 1800-as évek elején épült, ma már használaton kí­vüli híd a harmadik leghosszabb kő­híd egyébként az országban. Az ér­telmezésünk szerint a „három” kife­jezés utal a három jogelőd takarék- szövetkezetre, a „kő” biztos, szilárd alapot jelent, amely egy bank eseté­ben elengedhetetlen, a „híd” pedig mindig az összetartozás jelképe volt, a mi esetünkben jelenti a folya­matos átmenetet a múltból a jelen­be, illetve a jövőbe, hiszen az előd takarékszövetkezetek és a Takarék­bank-fiók munkájára épül a Háromkő Takarékszövetkezet szi­lárd alapokon nyugvó jövője.- Legutóbbi gondolatához csatlakozva adó­dik a kérdés, hogy mennyire sikerük szilárdí­tani a piaci pozí­ciókat az egyesü- lést követően?- Piaci építke­zésünknek két fő irányt szab­tunk 2000-re vo­natkozóan és a meghatározott feladatok telje­sülésének egy­forma fontossá­ga volt számunkra. Az egyik kiemelt fő feladat volt, hogy a Háromkő Ta­karékszövetkezet őrizze meg, tartsa meg valamennyi ügyfelét, építse to­vább az elődök kialakult széles körű üzleti kapcsolatait. Részükre a legki­sebb fiókban is azonos, a korábbinál lényegesen magasabb színvonalú pénzügyi szolgáltatást nyújtsunk. A másik fő feladatunk az üzleti növe­kedés jelentős megvalósítása, hi­szen ezt lehetővé teszi a jelentősen megemelt és szerkezetében megvál­tozott tőkehátterünk. Elmondhatom - az évzáráshoz közeledve - hogy mindkét feladat teljesült. Gyakorlati­lag nem következett be egyetlen ügyfélkörben sem negatív változás. Külön kiemelem, hogy a nagyválla­lati ügyfélkörünk, az önkormányza­ti ügyfélkörünk - ez utóbbin belül Salgótarján és Szécsény városa - to­vábbra is bizalommal van irántunk. A piaci pozíció jelentős kiterjedése következett be az által, hogy az in­duló mérlegfőösszegünk több mint 30%-kal nőtt, új szerződéses ügyfél- kapcsolatunk közel 3000 új ügyfelet jelent számunkra. Az évet pozitív eredménnyel zárjuk.- Mennyiben változik a 2001-re vonatkozó üz­leti fibzófiá- juk?- Ebben a vonatkozás­ban úgymond „osztályismét­lésre ítéltük önmagunkat”. Nehezebb lesz ugyan a fel­adat, mert há­la istennek, a megtartandó partnerkör lé­nyegesen na­gyobb az elő­ző évitől. Ter­mészetesen alaptétel, hogy meglévő üzleti kapcsolataink ne sérüljenek, ugyanakkor továbbra is egyenrangú feladat a piacbővítés. Ennek biztosí­tására megvannak a stratégiai elkép­zeléseink. Három szóban tudom összefoglalni a 2001. évi üzleti filozó­fiánk lényegét, vagyis a minőség, megbízhatóság, jövedelmezőség biztosítását tartjuk szem előtt üzleti kapcsolatainkban. Ezen alapgondo­latok szó szerint megegyeznek leg­nagyobb gazdasági partnerünk, az SVT-Wamsler Holding Rt. jövő évi üzleti ars poeticájával. Úgy gondo­lom nem baj, ha a bank átveszi sike­res partnerei gondolatvilágát, hiszen számunkra meghatározó - üzleti nagyságra való tekintet nélkül - part­nereink sikere. Az SVT-W. Holding Rt. idén a német Wamsler GmbH ki­vásárlásával Magyarországon szinte egyedülálló „tettet” hajtott végre és egy Salgótarjánból kiinduló, európai szintű, hosszú távú kereskedés biz­tonságos alapját teremtette meg. Ez­zel az évvel kapcsolatban még egy dolgot szeretnék kiemelni. Örö­münkre éppen a Nógrád Megyei Hír­lap 2001. évi falinaptárán jelent meg mondhatni vízióként, hogy a Háromkő Takarékszövetkezet és a Hungária Biztosító Rt. salgótarjáni igazgatósága új, közös székházba költözik. Ennek végrehajtása elkez­dődött. Nem idegen tőlünk a Hungá­ria Biztosító, hiszen a Takarékbank tulajdonlása révén erős szállal kötő­dik a takarékszövetkezeti bankcso­porthoz. Abban is bízunk, hogy a közös irodaház, illetve üzlethelyiség kölcsönösen biztosít számunkra üz­leti eredményeket. Természetesen a székhelyváltással kapcsolatosan üz­leti partnereinket időben fogjuk érte­síteni, ez egyébként részükre sem­milyen pluszfeladattal, -költséggel nem jár, azt viszont biztosan tudom mondani, hogy egy sokkal kényel­mesebb, kulturáltabb üzlethelyiség­ben tudjuk fogadni Őket.- Végezetül engedje meg, hogy valamennyi ügyfelünknek és a lap olvasóinak békés, boldog kará­csonyt és eredményes új esztendőt kívánjak, megköszönjem mind­azoknak a segítségét, akik hozzájá­rultak, hogy a gazdasági környeze­tünk befogadta a Háromkő Takarék­szövetkezetet és eredményesen zár­hatta gazdálkodásának első évét. PR-TNL Lóska János, Álmos fiával, az ötéves Aramissal, aki megnyer- te az idei üllői tenyészszemlét ____________________■ F ücjész László, a takarékszövetkezet ügyvezető igaz­gatója ___■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents