Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)
2000-12-19 / 296. szám
SALGÓTARJÁN ME GYEI KÖRKÉ P PÁSZTÓ 2000. DECEMBER 19., KEDD Egy falu, egy nap, egy lap - Mátraterenye Homokterenye és Nádújfalu községek egyesítéséből keletkezett a település. Homokterenye régi neve Atyaháza volt, s 1296-ban említették először az oklevelek. 1404-ben Zsigmond király Homokterennei Miklósnak adományozott itt birtokrészeket. Az 1555-ös török adószámadások szerint már a hatvani szandzsákhoz tartozott. A falu temploma igen régi, egyes részei a XIII. századból származnak. Az évszázadok során többször átépítették. Nádújfalu 1426-ban az Iváni-család birtoka volt, 1463-ban Wyfalw (Újfalu) alakban szerepelt a krónikákban. A török időkben elpusztult: a legenda szerint az emberek a környék nádasaiba húzódva vészelték át a nehéz időket. A falu fakazettás mennyezetű római katolikus templomát 1746- ban szentelték fel. F.Z. Múltidéző Vállvetve dolgoznak a családokért Tapasztalatuk szerint ahol gond van a gyerekkel, problémás a felnőtt is 1997-ben hozták a törvényt, 1998. június elsején az elsők között jött létre a településen a gyermekjóléti szolgálat. Nem volt könnyű az indulás, hiszen semmiféle szakiroda- lom nem állt rendelkezésre. Vezetője Telek Istvánné, Marika lett, akinek 25 éves óvónői múltja sokat segített abban, hogyan is kezdjen neki a feladatok megoldásához.- Óvónőként ismertem a családokat, helyzeteket, sorsokat, segítségemre volt az indulásnál a cigány kisebbségi önkormányzat is - mondja Telek Istvánné. Örültem ennek a szolgálatnak, már az óvodában is szívesen foglalkoztam a hátrányos helyzetű gyerekekkel, úgy gondoltam, hogy ezen a területen még többet tudok értük tenni. A gyermekjóléti szolgálat társulásban működik, idetartozik Mátraszele is. Először is fel kellett mérni, hogy a területen mennyi a kiskorúak száma: az 1999- es adatok szerint 609 gyerek van. Elkezdtem a gyűjtőmunkát, felvettem a kapcsolatot, jeleztem, hogy létezik egy szolgálat, amelynek célja a családok segítése annak érdekében, hogy a gyerek a családban nevelkedhessen. A legelső lépés a törvény megismerése volt - mondhatnám úgyis, hogy ez volt az elméleti oldal - aztán következett a gyakorlat, a jelzőrendszer beindítása, a kapcsolat felvétele a védőnőkkel, intézményvezetőkkel, a rendőrséggel, a gyermekvédelmi szakszolgálattal. Azt kell mondanom, hogy mindenkitől maximális segítséget kaptam. Határozat alapján jelenleg hét gyerek van védelembe véve, a családgondozás minden esetben személyes kapcsolaton alapul. A család- gondozás annyit jelent, hogy megpróbálunk a szülőknek segíteni abban, hogy helyesen neveljék a gyerekeket: figyeljenek a gondozottságra, a kiskorú gyermek felügyelet nélkül nem maradhat, tehát bizonyos kötelezettségekre emlékeztetjük őket. Ha a családgondozás eredményes, a védelem megszüntethető. Ha viszont nem, akkor kénytelenek vagyunk a gyermek családból történő kiemeléséhez folyamodni, szerencsére erre csak egy esetben került sor. Sajnálatos az is, hogy ebben a konkrét esetben nincs lehetőség a visszahelyezésre a szülők alkoholizmusa miatt. Marika elmondja azt is, hogy mostanra megismerték a szolgálatot, a szülők, sőt a gyerekek is gyakran felkeresik őt problémájukkal. A gyermekjóléti szolgálat működését pozitívan ítéli meg, de hozzáteszi: ezt csak elkötelezettségből lehet csinálni. Három gyermeket nevelt fel, sok problémával találta magát szembe, de ez is hasznosnak bizonyult, hiszen saját tapasztalatait is fel tudja használni. A legbüszkébb arra a fiatalra, aki 16 évesen került a rendszerbe, akinek csak az általános iskola 1. osztályának elvégzéséről volt bizonyítványa. Most Salgótarjánba jár, túl van a felzárkóztató programon, hamarosan szakmát is szerez. Nem tagadja azt sem, hogy időnként belefárad a sok munkába, hiszen ez év júniusáig egyedül kellett mindent elvégeznie. Mostanra azonban László Gyuláné vezetésével megalakult a családsegítő szolgálat, amelynek feladata a 18 éven felüli lakosság szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélybe került emberek segítése. Nagyszerűen kiegészítik egymást, megbeszélik a gondokat, problémákat.- Gyógyszertári asszisztensként mindig emberekkel foglalkoztam - mondja László Gyuláné. - Azt hiszem, tapasztalataim alapján nyugodtan kijelenthetem: ahol gond van a gyerekkel, gond van a felnőttekkel is. Első ténykedésként bevezettük a szociális étkeztetést: sok idős nénihez, bácsihoz bekopogtam, és mindenhol szeretettel fogadtak. Beindítottuk a házi segítségnyújtást, amely nagy előrelépést jelentett a szociális ellátás terén, hiszen ez annyit jelent: az arra rászorultaknak az otthoni környezetben tudunk segíteni. Elég nagy arányú az étkeztetés, de szerencsére egy kérelmet sem kellett elutasítani, aki rászorul, annak házhoz visszük az ebédet. Most már sokan felkeresnek bennünket, de még mindig sokan vannak, akik nem tudják, mit jelent a családsegítés. Beszélgetésünk közben utal arra is, hogy ma még meg kell küzdeniük a szégyenérzettel is, különösen az idősek esetében. A fiatalabb korosztály már rugalmasabb. Még mindig az a gyakoribb, hogy lakossági jelzést kapnak arról: valaki segítségre szorul. Mint mondja, nagy empátiás készségre van szükség ehhez a munkához: ha ugyanis nem tudja beleélni magát a segítségre szoruló ember helyzetébe, el sem fogadják.- Kolléganőmmel, Marikával már fél szavakból is értjük egymást. Szükség is van erre, hiszen másként nem jutnánk előre. Szerencsés a helyzetünk azért is, mert az önkormányzat maximálisan támogat bennünket szakmailag és emberileg egyaránt. Az oldalt írta: Hegedűs Erzsébet Fotókat készítette: Gócs Éva Két éve működik a kisebbségi önkormányzat Mátraterenyén 1998 óta működik a cigány kisebbségi önkormányzat (ckö), székhelyük a polgármesteri hivatal nádújfalui kirendeltsége. Ez idő alatt történt jó és rossz egyaránt: amint azt Oláh Sándomé, a ckö elnöke elmondta, eleinte azt sem tudták, hogyan is működik a rendszer. Egy évig tartott a tanulóidő, közben megtanulták: mire is kell figyelni, hogyan kell beosztani a rendelkezésükre álló pénzt.- 568 ezer forint egy évre az állami támogatás, amelyet két részletben bocsátanak a rendelkezésünkre j mondja Oláh Sándomé. - Év elején állítjuk össze munkatervünket, akkor határozzuk meg a fontosabb feladatokat: üyen volt például, hogy az idén a cigánysoron felszámoljuk az illegális szemétlerakókat, konténereket vitessünk oda. Ebből a pénzből 180 ezer forintot költöttünk tanévkezdéskor arra, hogy 57 gyereket tanszersegélyben részesítettünk. A losebbségi önkormányzat öt fővel működik, mindannyian lemondtunk a tiszteletdíjról, hiszen az a költségvetés 70 százalékát elvitte volna, akkor pedig miből segítettünk volna a rászorulókon?- Milyen a kapcsolat a települési önkormányzattal?- Nyugodtan mondhatom, hogy mintaszerű: bármilyen problémával fordulunk akár a polgármesterhez, akár a jegyzőhöz, Oláh Sándomé, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke ■ mindig segítséget kapunk. Állandó meghívott vagyok a szociális bizottság ülésein: szavazati jogom ugyan nincsen, de figyelembe veszik a véleményem a segélyek elosztásánál. Azt pedig jól tudom, hogy ki az igazán rászomló, hiszen a település postásaként naponta találkozom a cigány lakossággal.- Hogyan tudja munka mellett ellátni ezt a szerteágazó tevékenységet, egyáltalán mit szól hozzá a család?- Négyórásként délelőtt elvégzem a munkámat, délután pedig intézem az ügyeket. Még Jánosaknáról is eljönnek, ha úgy érzik, problémájukat nem tudják egyedül megoldani. A család pedig nem szól semmit, három fiam örül, hogy ezt csinálom, férjem pedig szintén a ckö tagja, ő az elnökhelyettes. Tennivaló pedig akad bőven: van olyan, aki összedőlt háza ügyében kért és kapott segítséget, van, aki kilátástalan helyzete miatt kér támogatást. A sok teendő mellett arra is gondoltak, hogy segítsék a település két óvodáját: kirándulást szerveztek és támogattak a gyerekek részére Budapestre: sok gyermek így juthatott el az állatkertbe, a vidámparkba, cirkuszba és múzeumokba. A települési önkormányzat pedig elismeri a jó munkát: augusztus 20-án Oláh Sándomé megkapta a „Mátraterenyéért” elismerést. Játékosan tanulnak az oviban A homokterenyei napközi otthonos óvoda szeptember elsejétől az Általános Művelődési Központ intézményegységeként működik. Amint azt Berze F. Istvánné vezető óvónő elmondta, 43 a beírt létszám, egy vegyes csoporttal működnek. A nevelési program kiemelt feladata népi játékok elsajátítása, amelyet általában péntekenként szoktak gyakorolni. Az óvodában 1998-tól az epochális módszerrel dolgoznak, amely annyit jelent: 3-4 hetenként a környezet és a matematika váltogatja egymást. 16-18 fős létszámmal lenne ideális a módszer, mert ekkora csoportnál nincs elegendő idő egy-egy gyerekre, arról nem is beszélve, mennyivel „hangosabb” így a gyereksereg. Mindennap van ének, ábrázolás, testnevelés, mese és verstanulás. Igyekeznek a gyerekeket arra neveim, hogy a kötelezettségeket teljesíteni kell: a hét vége közeledtével az óvónő elkezdi a munkát: takarítás, játékválogatás, mosás.- A gyerekek általában felszólítás nélkül csatlakoznak - mondja Berzéné. - A fiúk a játékokat válogatják, a lányok a babaszobában takarítanak, mosnak, fürdetik a babákat. Amikor a kicsik, középsősök megunják, őket elengedjük játszani, de a nagy- csoportosoknak végig kell csinálni. Ezzel is igyekszünk bennük tudatosítani, hogyha valamit elkezdenek, azt végig kell csinálni. Elmondja azt is, hogy a gyerekek játékosan tanulnak, képességfejlesztő játékokkal: egy részüket az óvónők készítették, illetve pályázati pénzből vásárolták. Működik a pályázati figyelés is, mert csak üyen módon tudnak eszközöket vásárolni, játékokat cserélni. Most éppen az udvari játékok fejlesztése lenne soron, mert az idők során elhasználódtak. Külön keret azonban erre sincs, csak pályázati pénzből tudnák megoldani. A nádújfalui tagóvodában 30 gyerekről gondoskodik öt nevelő: ott természetes anyagokkal foglalkoznak: gyűjtik, illetve feldolgozzák azokat. ■ Bizakodással nézhetnek a jövő elé Szabó Nándor: A segélyezésekkel leszoktattuk az embereket a munkáról Az önkormányzati rendszer első ciklusában éppen túljutottak a vezetékes ivóvíz kiépítésén. Maradt 18 millió forintos hitel, amelyet a megszűnt ivóvíztársulás miatt ki kellett gazdálkodni. Javításra várt az utak állapota, változtatni kellett a szétzilált, tagolt iskolarendszeren is. Aztán elindultak „felfelé”: elkészült az 500 négyzetméteres tornacsarnok, elsők között épült ki a crossbar telefonrendszer lakossági hozzájárulással.- A második ciklus kiemelt feladata volt a megélhetés mellett a digitális telefonközpont megépítése, a vezetékes gázhálózat megvalósítása tíz település összefogásával - sorolja Szabó Nándor, Mátraterenye polgármestere. - Amire különösen büszke az egész település, hogy 1996-98 között minden intézmény átállhatott a korszerűbb gázfűtésre. Persze, nem maradt feladat nélkül az önkormányzat a harmadik ciklusban sem: jelenleg a szennyvízcsatorna-hálózat, az önálló tisztítómű megvalósításán munkálkodunk. Mátranovákkal közösen két éve elfogadott pályázatunk van a kormánynál, a nem hivatalos információk 60 százalékos támogatásról szólnak, 20-25 százalékos támogatásra kaptunk biztatást a Környezetvédelmi Alaptól. Mindezeket egybevetve úgy tűnik, hogy a 2 müliárd forintos beruházást 80-85 százalékos állami támogatással indíthatjuk. Műiden reményünk megvan arra, hogy jövőre elkezdődhetnek a konkrét tervezési munkák, 2002-re pedig - lakossági hozzájárulással - be is fejeződhet a beruházás.- Milyenek az idei költségvetés kondíciói?- 150 millió forintos költségvetésből gazdálkodhatunk, több képviselő a harmadik ciklusban tevékenykedik. Hangsúlyoznám, hogy szakmailag jól felkészült, összefogott, a településért dolgozó képviselő-testületünk van. Büszke vagyok arra is, hogy politikai csatározások, egyénieskedések nem zilálják szét a közös akaratot. Az idei költségvetés kiadási előirányzata 139 millió forint: a 117 millió forintos bevételhez viszonyítva több mint 21 millió a hiány. Az önhikis pályázaton 5718 ezer forintban ismerték el igényünk jogosságát, de a hiány még így is tetemes. Ezt úgy próbáljuk kompenzálni, hogy az önkormányzat, az intézmények takarékosan gazdálkodnak, több feladat megvalósítását elhalasztottuk. Igyekszünk kihasználni a pályázati lehetőségeket is, a Belügyminisztériumtól 2 millió forint visz- sza nem térítendő támogatást kaptunk. Mindent összegezve az önhikivel, a támogatásokkal, a területfejlesztési tanácshoz benyújtott pályázatokkal mintegy 22 millió forint támogatást sikerült elnyernünk. Ebből 6,3 millió forintot kaptunk a belvízelvezető árkok rendbe tételére, a nádújfalui kistemplom felújítását 2,3 millió forinttal támogatták. Az utak korszerűsítésére közel 10 millió forintot tudtunk fordítani. A pályázati pénzekkel együtt az intézmények zavartalan működése, szinten tartása biztosított, én azt gondolom, hogy bizakodással nézhetünk továbbra is a jövő elé.- Feltételezem, hogy azért az elmondottak ellenére akadnak gondjaik is...- Itt van mindjárt az a tény, hogy nagy a település üzemeltetési költsége: 5 millió forint a szemétszállítás, 3 millió a közvüágítás, a víz 2 millió, a temetők, a közterületek, parkok fenntartása mindösszesen mintegy 12 millió forintot jelent évente. A munkanélküliség megközelíti a 20 százalékot. A szociológiai összetételt tekintve a cigány lakosság aránya több mint 20 százalék. Nekem az a meggyőződésem, hogy a szociális segélyekkel, a munkanélküli járadékkal leszoktattuk az embereket a munkáról. Ha szétnézünk, láthatjuk, hogy növekszik a munkalehetőség: a FESS Ruhagyár például munkaerőhiánnyal küzd, még a szakképzett varrónők sem helyezkednek el. Bizakodom, hogyha január elsejétől 40 ezer forint lesz a minimálbér, nagyobb lesz az emberek munkába állási kedve is. A munkanélküliség arányának csökkentésére egyébként mi minden eszközzel segítettük a különböző cégek letelepedését: adókedvezménnyel, területátadással, kedvezményes bérletekkel sikerült 80-100 stabil munkahelyet biztosítani. Még így is meghaladja a 25 millió forintot a munkanélküli-segélyezésre, különféle szociális támogatásra kifizetett ösz- szeg, a 80-100 közmunkás foglalkoztatása évenként.- Milyen terveik vannak a jövőre nézve?- Az első és legfontosabb a település zavartalan üzemeltetése, különösen, ha a csatorna ügye kimozdul a holtpontról. A műemlék templom felújításához az önkormányzat a kapott támogatáshoz hozzájárul 1 millió forinttal, számítunk a váci püspök támogatására is, 2001. augusztus 20-án szeretnénk újraszentelni. Az idén végre úgy tűnik, hogy beindul az új lakásépítés is a lakosság részéről, erre utal legalábbis, hogy az idén többen kértek építési engedélyt. Ez pedig a záloga lehet annak, hogy Mátraterenye nem vissza-, hanem előre fejlődik, mert úgy látják az emberek: itt érdemes és lehet élni. Telek Istvánná személyes kapcsolatokra törekszik i László Gyuláné, a családsegítő szolgálat vezetője i Mindennap tornásznak a gyerekek
