Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-15 / 267. szám
LüOTARJAN it & BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP Egy falu, egy nap, egy lap - | L ' .......................................................................................................................... z ...................... ............................ 4 A falu neve régen Szentivány volt, az Árpád-házi királyok korában felszabadított rabszolgák alapítottak itt települést. Az oklevelek tanúsága szerint 1524-ben Katonai György birtoka volt, a XVI. század közepétől a török hódoltsághoz tartozott, s az összeírásokban fennmaradt néhány akkori birtokosának neve is: 1562-ben bizonyos Csálin Diváné török tiszt, „elbír” még a traktorral Könnyen Balás István munka közben ■ A hetvennégy éves Balás István élete összeforrott a településsel. Az idős emberrel arról beszélgettünk, hogyan alakult a sorsa itt élő emberként.- Ebben a faluban születtem, minden ideköt. A helyi termelőszövetkezetben voltam vezetőségi tag, több éven, 1958 tói 1969-ig elnök - mondja Balás István. Később a sors úgy hozta, hogy én lettem a község tanácselnöke 1970-től, majd üzletvezető abban a boltban, ahol most a család is dolgozik, egyben van az üzlet és az italbolt. Innen mentem 1986-ban nyugdíjba. Most a feleségem a vezetője a boltnak. Jelenleg itt is dolgozgatok, meg a földeken is. Három éve építettünk egy automata tekepályát. Sajnos nem nagyon van igénybe véve, mert kevés a helyi lakos akik eljönnének néha, úgymond gurítani egyet-kettőt. Az idegenek, akik pihenni, üdülni jönnek a környékre szívesen időznek a tekepályán. A földeken azért dolgozom mert az egyik fiam mezőgazdasági vállalkozó, növénytermesztéssel és sertéstenyésztéssel foglalkozik. Sajnos mostanában ott tartunk, hogy abba kell hagyni az egész vállalkozást mert nem térül meg a befektetés. Volt időszak amikor a sertéseket süldőként, hízóként jól el lehetett adni. Ma már kevésbé lehet. Ráadásul a fiam megbetegedett, nekem kell helyette menni a határba. Egészséges ember vagyok elbírok még az MTZ-traktorral. Szántok, vetek, betakarítom a termést és mindent, amit a gépekkel meg lehet oldani. Amikor a mezőgazdasági munkával végeztem, itt folytatom a munkát az üzletben. Négy gyereket neveltünk fel a feleségemmel, sajnos egyikük már meghalt. A másik Pécsen, a harmadik Budapesten él, a negyedik a vállalkozó, akiről az imént beszéltem. Hét unokám van, a pécsi az orvos a messze távolság ellenére sűrűn ellátogat ide.- Van valami szórakozása a munkán kívül?- A televíziót szeretem nézni. Nem vagyok meccses, inkább a régi jó magyar filmeket, a sorozatokat és a híradókat kedvelem. Elolvasom a sajtót, hogy képet kapjak a napi eseményekről. Meglehetősen nehéz a helyzetük a cserhátszentiváni fiataloknak a munkahelyszerzés szempontjából. Két fiatalasz- szonnyal, Kiss Csabánéval és Sirakiné Sándor Judittal beszélgettem, akik a templom és a temető körüli rendezési munkákat végezték. Közmunkásként dolgoznak, pedig mindketten elvégezték a kereskedelmi és vendéglátó szakmunkás- képző iskolát, szakmával rendelkeznek. Pásztón az áfész- nél dolgoztak, majd gyermek- gondozási segélyre mentek. Fiatalok, gondokkal - Kevés a lehetőség Amikor letelt a gyes, megszűnt az áfész, megszűnt a munkahely. A közelben nincs lehetőség a szakmában elhelyezkedni, Pásztora bejárni nehéz, körülményes, lehet, hogy lenne lehetőség. Jelenlegi megoldásként az önkormányzat foglalkoztatja őket, ezzel a mostani helyzettel viszonylag meg vannak elégedve. A polgármester szerint tisztességesen végzik a rájuk bízott feladatokat és nagyon meg van elégedve a munkájukkal. Kiss Csabáné (jobbra) és Sirakiné Sándor Judit PÁSZTÓ 2000. NOVEMBER 15., SZERDA Kilenc évtized: a falu öregje Szerelemhegyi István, a falu legidősebb lakója ____________■ C serhátszentivánban a lírai nevű Szerelemhegyi István a település legidősebb embere, ez évben tölti be a kilencvenedik életévét. Lokálpatrióta, a felmenői is itt születtek.- Hogy alakult a sorsa? •- A hat elemi iskola elvégzését követően kőművesinasnak mentem, majd mestervizsgát tettem és vállalkozásba kezdtem. Számtalan házat építettem fel, itt a környéken, majd amikor Budapestre kerültem, oda nősültem, Rákoshegyen laktam és azon a környéken dolgoztam tovább. A háborúba betegség miatt nem vettem részt, nem hívtak be katonának. A világégést követően többször is behívtak. A háború után tovább kőműveskedtem, majd később feleségemmel és anyósommal hazajöttünk ide az öreg házba. Azóta mindketten meghaltak, itt vannak eltemetve. Most már egyedül tengetem az életemet, várom a napi ebédet amit Csóri István hoz a kis autójával. A polgármester jobbkeze Csőri István, Cserhát- szenüván falugondnoka hat éve dolgozik ebben a munkakörben. Raktárosként dolgozott azelőtt, 1994-ben került haza és megválasztották a falugondnoki tisztség betöltésére. Tulajdonképpen ő a polgármester jobbkeze.- Milyen feladatokat lát el?- Mindent ami a község életével összefügg. A településen folyó felújítási, karbantartási munkák felügyelése, mint most is az árvíz által elmosott gyaloghidak kicserélése, újjáépítése. Az én feladatom a millenniumi emlékpark kialakításának koordinálása, illetve a temető-karbantartás szervezése. A szociális étkeztetést a gondozónővel közösen oldjuk meg, a két éve pályázaton nyert kisautóval. Minden rászorulóhoz kivisszük az ebédet. Ezzel a járművel történnek meg a bevásárlások, gyümölcs-, zöldségellátás, az idősebbek orvoshoz szállítása, gyógyszerbeszerzés. E munkák mellett én kezelem a gázcseretelepet. Mindezek mellett számtalan papírmunka, postafeladat vár rám. Mivel egyedül élek, szinte minden időmet a munkára fordítom. ■ írta és fényképezte: Kerekes Lajos Ahol nem fizetnek jövedelempótló támogatást Száznyolcvan lakosú kis település a Cserhát ölében Cserhátszentiván. A falu tiszteletdíjas polgármestere Noskó Sándor, aki a rendszerváltás óta tölti be ezt a tisztséget. A legutóbbi választáson öttagú képviselő-testületet választott a község lakossága: dr. Forrási Ottokár alpolgármester, Turcsányi Istvánná, Balás Istvánná, Csernus József és Csóri István személyében.- Mekkora pénzzel gazdálkodik az önkormányzati képviselő- testület - kérdezem a polgármestert?- Cserhátszentiván község éves költségvetési előirányzata tizennyolcmillió forint. Ez a költségvetés négy,és fél millióval forráshiányos, ám év végére egymilliós forintos hitellel amelyet fel kellett venni megoldódnak a problémák. A költségvetés fő összegéből négy és fél millió forint a körjegyzőségi intézményeknek átadott pénz. A tavaszi árvíz tíz és fél millió forintos kárt okozott a településen, út, híd és patakmeder rongálódott. Ez az összeg szakértők által elfogadott. A kárigényt benyújtottuk, ám a kormány nem biztosított pénzt. Talán jövőre lesz belőle valami. Ezért kellett többek között hitelt is felvenni. A közüzemi díjak közül a szemétszállítás négyszázötven, a közvilágítás négyszáz- ezer forintba kerül. Az önkormányzatnak jövedelempótló támogatást nem kell fizetni, hiszen tizenkét közhasznú munkásunk jövedelmére megvannak a források. A község mintegy öt kilométernyi önkormányzati útja teljesen pormentesített, háromnegyede aszfalttal, egynegyede pedig zúzott kővel borított. Az elmúlt évben hárommillió forintot fordítottunk útfelújításra, egy utcát, a Szigetvári utcát hitelből. A szociális ellátást kiemelten kezeljük, tizennégy személy kap ilyen formában ebédet. A gondozónő és a falugondnok viszi ki az ebédet a rászorulóknak. Az önkormányzatunk hozzájárul az ebédköltségekhez. Az egészségügyi ellátás terén jól állunk, hiszen a hat településnek itt van nálunk a háziorvosi központja. Dr. Forrási Ottokár látja el a betegeket. Csütörtök kivételével minden nap van rendelés. A védőnői szolgálati teendőket Bakainé Herédi Lívia látja el.- Milyen a lakosság összetétele?- Cserhátszentiván lakóinak száma 185 fő és százhuszonkilenc ingatlanon élnek itt az emberek. Tíz évvel ezelőtt még 227 fővel számoltunk. Úgy tűnik megszűnt az elvándorlás, az elhalálozások és a kevés születés miatt csökken a létszám. A település lakosságarányában hatvan százalék a nyugdíjas korosztály, a többi a fiatalabb generációhoz tartozik. Nemrégiben települt vissza egy négytagú család önkormányzati bérlakásba. Jövőre szociálpolitikai lakásprogram keretében szeretnénk segíteni a fiatal házasokat és az arra rászoruló nagycsaládosokat.- Várható-e javulás a község komfortosságát illetően?- Elképzelések vannak, de a kérdésre a jövő adhat választ. Van vezetékes ivóvíz és van telefon. Nincs viszont gázellátás és szennyvíz-elvezetési rendszer. A gázellátás kiépítésére előrehaladott tárgyalások folynak. Tizennégy település összefogásával megalakult a Zagyva- Cserhátvölgyi Kft. A kivitelező kijelölésre került és a jövő év elején beindul a beruházás. Jelenleg a lakossági igény felmérése folyik, az előzetes számítások szerint százezer forint a hozzájárulási költség lakásonként. A szennyvízelvezetési rendszer kiépítése számtalan akadályba ütközik. Egyrészt a körjegyzőség hat településének: Felsőtold, Alsótold, Garáb, Bokor, Kutasó és Cserhátszentiván összlétszáma nem teszi «ki az ezer főt, ennél fogva állami támogatás elnyerésére nincs lehetőség. Másrészt a domborzati viszonyok is kizárják, hogy egy nagyobb volumenű rendszer kiépítésében gondolkodjunk. Lehetőségként egy kisebb méretű derítőtelep megépítése maradna, amit saját erőből jelenleg pénz hiányában sajnos nem tudunk megvalósítani. Nemrégiben adódott egy lehetőség, miszerint egy tisztítóművet kellene megépíteni és a szennyvizet egy szippantóautóval lehetne odaszállítani. Ezzel a módszerrel nem kellene feltúrni a településeket. Előzetesen ez a beruházás mintegy százötvenmillió forintba kerülne. Ez ügyben beindultak a tárgyalások, ám a döntésre várni kell.- Cserhátszentiván is tagja a Szentiván Charta Szövetségnek.- Igen 1995-ben Pilisszentivánon az ország nyolc ilyen nevű települése hozta létre ezt a szövetséget. Kölcsönösen részt veszünk egymás kulturális és sport- rendezvényein. Nagy hagyománya van az itteni szentiváni búcsúnak. Az összefogás jele az is, hogy amikor a tavaszi árvíz károkat okozott itt Cserhátszenúvánon a testvértelepülések anyagi felajánlásokat tettek és eljuttatták hozzánk. A györszentivániak például százezer forintot küldtek. Itt van a községünkben a szövetség üdülője, amely önkormányzatunk tulajdonában van. A testvérközségekben lakók számára szeretnénk pihenési lehetőséget biztosítani. Mivel a Cserhát levegője gyógyításra is alkalmas, ezért az asztmás betegeknek is segítségére lehet. A történelmi múlt kötelez bennünket a jövőkép kialakításában. Már a középkorban is jegyezték Szentivánt. A jelenben a feladatunk egy olyan jövőkép kialakítása, amely meghatározza a település további életét. A „Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyben évek óta ott vagyunk. Megkaptuk a Környezetvédelmi Minisztérium díszoklevelét is. Évente kapunk tíz-, húszezer forint támogatást virágmagok, díszcserjék beszerzésére. Ugyancsak kaptunk hét darab öt köbméteres konténert és abban tároljuk, illetve szállítjuk el az éves szinten 30-40 köbméter szemetet. A legutóbbi elismerésként egy százezer forint értékű, tájba illő, fából készült autóbuszvárót kaptunk. Az elkövetkezendő időszak nagy feladata a millenniumi emlékpark kialakítása, emlékművel, díszkúttal és díszkandelá- berrel. 1572-ben pedig Ferhát bin Abdullah szpáhi hűbérbirtoka volt. A falu a XVIII. századtól nemes kisközség volt, így lakói nem fizettek adót. A község FÓmai katolikus temploma 1759-ben épült. Nevezetes látványosság a temetőben álló XVIII. századi harangtorony. ■ Múltidéző Noskó Sándor polgármester Csőri István falugondnok
