Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

2000. November 14., kedd HAZAI Nócrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP A NATO a következő hat évben 60 mil­liárd forintot költ a magyar hadsereg modernizálására. A legtöbbet a légvé­delemre és a katonai hírközlési rend­szerekre szánják. A fejlesztési prog­ram beszállítói magyar cégek lesz­nek. Budapest A katonai repterek és a harci egységek közötti kapcsolattartást segítő technikai berendezéseink napjainkra annyira el­avulttá váltak, hogy halaszthatatlan lett az átfogó korszerűsítési program elindí­tása - derült ki a Honvédelmi Minisztéri­um Beszerzési és Biztonsági Hivatalának tegnapi sajtótájékoztatóján. Bese Ferenc vezérigazgató elmondta, hogy a fejlesz­tésekhez szükséges pénz nagy részét a NATO adja, de a szervezet elvárja, hogy erejéhez mérten a magyar fél is hozzájá­ruljon a kiadásokhoz. Magyarország ré­szesedése elérheti a teljes beruházási összeg tizenöt százalékát is, ami néhány éven belül közel tízmilliárd forintnyi megterhelést jelent a költségvetésnek. A legtöbb pénzbe a reptérátépítések kerülnek, de az még bizonytalan, hogy a több mint 30 milliárd forintot melyik lé­Hatvanmilliárd a NATO-tól Magyar cégeknek is lesz szerepük a beruházások kivitelezésében gikikötőkre költik. Kecskemét és Feri­hegy mellett Taszár jött szóba, de a NATO-vezetés erre még nem adta áldá­sát, mert időközben a magyar fél módo­sított eredeti tervein, és a pápai leszálló- helynek szánt támogatást is Taszámak akarja juttatni. Az Észak-atlanti Szövetségnél még nem döntöttek az új elképzelésekről, így már most látszik, hogy egyes átalakítá­sok halaszthatatlanságuk ellenére is kés­ni fognak. A tárca reményei szerint a fej­lesztések beszállítói magyar cégek lesz­nek, amelyek nemcsak az építkezési munkákban, hanem az informatikai és hírközlési rendszerek kiépítésében is ké­pesek részt venni. Arra is jó esély van, hogy a magyar vállalatok külföldi NATO- beruházásokhoz is hozzájáruljanak, ám mindehhez rendkívül biztonságos gyár­tási feltételeket kell teremteni, hogy a ha­dititoknak számító technológiák ne ke­rülhessenek illetéktelen kezekbe. _______________________________-w- A repülőterek átépítése kerül a legtöbb pénzbe fotó: europress/diósi imre K észül az „olajos” jelentés Béremelések az önkormányzatoknál Budapest Az Országgyűlés olajügyek­re, „szakosodott”, Pallag László vezette bizottsága hamarosan leteszi jelenté­sét a T. Ház asztalára - tud­tuk meg a kisgazda hon­atyától. Pallag szerint a többször több helyről kért olajtérkép hiányában ez a jelentés aligha lehet teljes. Hétfőn az elmúlt években gya­nús körülmények között el­hunyt, valaha olajos bűnügyeket nyomozó rendőrök egykori felet­teseinek, illetve más rendőri vezetők - kö­zöttük Orbán Péter or­szágos főkapitány - meghallgatásával foly­tatódott az olajbizott­ság munkája. A legnagyobb érdeklő­dés mégis azt a terjedel­mes írásos jelentést kí­sérte, amely Sándor István (alias Papa) nemrégen az ügyészség épületében történt zártkörű meg­hallgatásáról készült, s amelyet most az olajbizottság hozzáfér­hetővé tett. A vallomás 50 oldalas kivonatában újabb tények, s jól ismert nevek is szerepelnek. Sándor olajos-összefüggésben említette például a nem létező, mozgó olajra számlákat, papíro­kat gyártó Monnon Kft.-t, amely­nek tulajdonosa a MAHIR-os Tóth Béla volt. Felidézte egy állí­tólag MSZP-s olajat tartalmazó, tízvagonos siófoki szerelvény 1997-es történetét is, s nem „kí­mélte” az olajos körökben ottho­nosan mozgó politikusokat sem. Egyebek között Csintalan Sán­dort (MSZP), Lányi Zsoltot (FKGP) és Atyánszky Györgyöt említette. Szólt az Aranykéz ut­cában felrobbantott, korábban politikusokra és rendőri vezetők­re terhelő vallomást tett Boross Tamásról is. Pallag László nem túl optimis­ta az eddigi meghallgatások ered­ményét illetően. „Túl sok a visz- szahúzó momentum” - mondta az Europress érdeklődésére, pél­daként említve azt, az ügyészség­től érkezett speciális térképet, amelyeknek elvüeg az olajszőkí­tésekkel összefüggő, korábban eljárás alá vont cégek tulajdonosi szerkezetét, illetve egymással va­ló kapcsolatát kellene felfednie, ám valójában használhatatlan. Pallag biztosan tudja, hogy az ügyészség, az ORFK, il­letve a vám- és pénz­ügyőrség is rendelkezik efféle igazi olajtérkép­pel, ám ahhoz egyik szerv sem engedi hoz­záférni a bizottságot. A honatya úgy véli: a valós té­nyek felfedése valamüyen oknál fogva egyik testületnek sem érde­ke, mint ahogy a kormánykoalí­ció sem üti eléggé a vasat annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a hiteles olajtérképen szereplő cég- és személynevek. Mint megtudtuk, a bizottság szakértői már hozzáfogtak a par­lamenti szavazás értelmében no­vember végén leadandó jelentés fogalmazásához. E hónapban még néhány ülést tart a testület, aztán befejezik a munkát. Arra a kérdésünkre, hogy érdemi lesz-e a dokumentum, Pallag talányo­sán úgy válaszolt: majd meglát­juk, ha pont kerül a végére. TAKÁCS MARIANN Az önkormányzatok jövő évi költségvetése reálértékben is több lesz, mint az idei keret volt - mondta lapunknak Kontrát Károly, a Belügyminisztérium illetékes politikai államtitkára. Budapest A parlament előtt lévő költségve­tési törvényjavaslat az önkor­mányzatok állami támogatására * majdnem 786 milliárd forintot irá­nyoz elő. Ez a mostani keretnél közel 87 milliárddal, vagyis 12,4 százalékkal több - mondja a poli­tikai államtitkár. - A jövőre terve­zett 7 százalékos inflációt nézve ez akkor is jelentős reálnöveke­dés, ha tudjuk, hogy az önkor­mányzatok úgynevezett fogyasz­tói kosara eltér a lakossági fo­gyasztástól, hiszen az iskolák ta­nulóinak étkeztetése sokba kerül, ezenkívül pedig az energiaárak is emelkednek.- Miként alakulnak a jöve­delmek?- A közszférában közel 551 ezer ember dolgozik. Valamennyi közalkalmazott és köztisztviselő számára 8,75 százalékos kereset- növekedést tervez a kormány. Ezen túlmenően egyes ágazatok­ban további béremelés is várható. A közoktatási törvény módosítása értelmében a pedagógusok kere­setének megemelésére 20,4 milli­árd, az egészségügyi dolgozók át­lagon felüli béremelésére 10,9 mil­liárd, a szociális dolgozókéra 2,9 milliárd forint szerepel a törvény- javaslatban.- A minimálbér emelése is je­lentős lesz az önkormányza­toknál.- Ehhez 18 milliárd többletfede­zetet ad a központi költségvetés.- Terveznek-e nagyobb létszám- csökkentést?- Évi 2 százalékos csökkenéssel kell számolni. Ennek végrehajtása nem kötelező, de az igazság az, hogy a béremelések forrásait csak a leépítéssel tudják megteremteni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szociális ágazat felsőfokú képesítéssel rendelkező szakmai dolgozóinak körében, és az ön- kormányzati tűzoltóságnál lét­számcsökkentéssel számolni biz­tosan nem lehet. (KOÓS) Irodát kaphatnak a civilek Kapós az Andrássy úti palota, négyszázan pályáznak rá Majdnem 4500 ingatlanjuttatási kérelmet nyújtottak be civil szervezetek a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI), ám közülük sok volt a hiányos pályázat. Budapest A Kincstár a napokban postázta a pótlásra felszólító leveleket, ame­lyeknek legkésőbb november kö­zepéig kell beérkezniük. A pályá­zatok elbírálása tavaszra várható. A legfontosabb azt dokumen­tálni, hogy nincs köztartozása az adott társadalmi szervezetnek, alapítványnak vagy egyesületnek. Ezért törvényes működést hitele­sítő iratok (bírósági bejegyzés), il­letve VPOP-, APEH-, tb-igazolások szükségesek egy-egy érvényes pá­lyázathoz. Jelenleg 221 ingatlan áll a jelentkezők rendelkezésére. A hazánkban működő 60 ezer civil szervezetből 1500 nyújtotta be igényét, egy-egy szervezet több pályázatot is beadott - kö­zölte lapunkkal Rali Nándor, a KVI illetékese. A népszerűségi lis­tát Budapesten az egykori Magyar Nők Szövetsége, később a bezárt Reálbank Andrássy úti villája ve­zeti, amelyre csaknem négyszá­zan tartanak igényt. Vidéken egy pécsi ingatlan viszi a pálmát, azt egy szegedi, majd egy nyíregyhá­zi követi a sorban. A legtöbb pá­lyázatot (184) a Zöldkereszt Mun­kavállalóinak Érdekvédelmi Szö­vetsége nyújtotta be, a vidékiek közül pedig a Castor Természet- védelmi Alapítvány (Hódmezővá­sárhely) és az Alma Alapítvány (Salgótarján). Ezzel lezárul a csaknem tíz éve tartó ingatlan osztási folyamat. Az 1990 előtt állami tulajdonban vagy társadalmi szervezet kezelésében lévő ingatlanok használói elvesz­tették kezelői jogukat, az így meg­üresedett épületeket osztják el most a civil szervezetek között. Az eredményt tavasszal hirdetik ki. Az ingatlanok 15 éven belül elidegeníthetetlenek, ics.j.) KINEVEZÉS. Mádl Ferenc köz- társasági elnök hétfőn novem­ber 1-jei hatállyal hat évre kine­vezte Berke Barnát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhe­lyettesévé, egyben a versenyta­nács elnökévé. Berke Barna el­mondta: magasabb színvonalú, gyorsabb határozathozatali rendszert szeretne kialakítani a versenytanácsban. KONGRESSZUS A HÁLÓN. Az MSZP kongresszusi interne­toldalt hoz létre legfőbb döntés­hozó szervének november végi programalkotó és tisztújító ta­nácskozása kapcsán. A hálón keresztül az érdeklődők nem­csak tájékozódhatnak a történé­sekről, hanem bele is szólhat­nak a kongresszus menetébe - derült ki a párt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. A web- ol­dal az eseményt megelőző idő­szakban is friss hírekkel szolgál a kongresszusról, illetve annak előkészületeiről. VÍZELVEZETÉS. Hétfőn meg­kezdték a pusztaszőlősi 34. szá­mú földgázkút körül kialakított tározókból a szeptember 4-e óta a feltörő gázzal együtt a felszín­re került szennyezett hévíz elve­zetését - jelentette be Török Im­re György, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság védelemve­zető-helyettese. A Romániával kötött megállapodás értelmében a hígított, semlegesített vizet az ideiglenes tározókból szivattyú­zással emelik a Marosba. KIVÁLÓ ÉLELMISZEREK. A magyar élelmiszerek legjelentő­sebb felvevője a hazai piac, a termékek hetven százalékát bel­földön adják el - mondta Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitká­ra hétfőn, Budapesten a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy díj­kiosztó ünnepségén. Az állam­titkár arra kérte a magyar fo­gyasztókat, hogy azonos minő­ség esetén részesítsék előnyben a hazai termékeket az import­cikkekkel szemben. Lottónyeremények ÖTÖSLOTTÓ: 5 találatos szelvény nem volt, a 4 találatosokra, egyenként 1 078 097 forintot; a 3 találatosokra 9 481; a 2 találatosokra 568 forintot fizetnek. HATOSLOTTÓ: 6 és 5+1 találatos szelvény nem volt; az 5 találatosokra, egyenként 259 012 forintot; a 4 találatosokra 3 521; a 3 találatosokra 628 forintot fizetnek. Telitalálatos Joker szelvény nem volt. Új szakmai jegyzék készült Nem kellenek az olvasztárok, a nehézipari mérnökök, a hegedűkészítők Végéhez közeledik a szakmai jegyzék összeállítása, amely után több mint százzal csökken a választható foglalko­zások száma. A reform elodázhatatlan volt, és ma már a kamarák is egyetérte­nek vele - nyilatkozta lapunknak Be­nedek András, az Oktatási Minisztéri­um helyettes államtitkára. Budapest Elsősorban a nehézipari szakmák megszűné­se várható, de például a hangszerkészítő­mesterséget is törölni fogják a szakmai jegy­zékből - fejtette ki Benedek András. Az átala­kítások sokszor csak szakmaösszevonásokat jelentenek, vagyis ezután a zongora- és a he­gedűkészítő egy név alatt szerepel - tette hoz­zá a szakember. Olyan szakmák is vannak azonban, ame­lyek tényleg megszűnnek, mert nincs rájuk igény sem a tanulni vágyók, sem a munkálta­tók részéről. Ilyen például az olvasztár, vagy néhány nehéz­ipari mérnöki szakma. A tör­lésre ítélt foglalkozásokról fo­lyamatos egyeztető tárgyalások zajlanak a gazdasági kamarák­kal, amelyek több minisztériu­mi javaslatot is megvétóztak. Az is előfordul, hogy egy- egy szakmát már csak felsőbb szintű iskolákban lehet tanul­ni, ilyen például a cipőkészítés, amit néhány év múlva már csak érettségit adó középisko­lákban oktatnak. A képhez hozzátartozik, hogy nemcsak elvesznek a szakmai jegyzékből, hanem hozzá is adnak. A közgazdasági szakmák köre már eddig is je­lentősen bővült, ami a jövőben még nagyobb lendületet vehet, de a jóval kisebb bérekkel kecsegtető szociális területen is sokkal több­Különleges, ritka szakma a hegedőkészítőké fotó: europress Szentek és boldogok Budapest Hazánk megszámlálhatatla­nul sok szentet és boldogot tisztel. Egyesek nevét meg­őrizte a történelem, míg má­soké feledésbe merült. Mindnyájukra emlékeztünk tegnap, november 13-án.- Csupán a XVII. századig 120 ma­gyar, illetve magyarokért élő férfi és nő vált a keresztények példa­képévé. Ők, a szentek, életük so­rán erejükhöz mérten törekedtek hősies Isten- és emberszeretetre - mondta el lapunknak dr. Puskely Mária szerzetes tanár. Haláluk után környezetük kezdeményezé­sére, a pápa a szentek sorába ik­tatta őket, példaként állítva sze­mélyüket az egész vüág elé. Első szentjeinket Istvánt, Im­rét, Geüértet és két remetét a ké­sőbb szintén kanonizált király, László emelte oltárra pápai jóvá­hagyással, 1083-ban. A boldogok és boldog emlékűek szintén pél­dás evangéliumi életet éltek, em­léküket őrzi a hagyomány, de hivatalos szentté avatásukra va­lamilyen oknál fogva még nem került sor.- Napjainkban is számos kan- onizációs eljárás folyik. Mint is­meretes, Szent Hedviget és Szent Kingát - IV. Béla egyik leányát - a ’90-es években emelte a szentek sorába II. János Pál pápa. Remé­nyeink szerint hamarosan újabb magyar embert avathatnak bol­doggá. Dr. Batthyány László, akit a szegények orvosaként tisztel az emlékezet, a század első évtizede­iben tevékenykedett szemorvos­ként. Boldoggá avatási perét 1944- ben indították meg, bízunk ben­ne, hogy a közeljövőben be is fe­jeződik - mondta dr. Puskely Mária. -re­féle képzésre lenne szükség a mostaninál. A szakmareform másik jelentős törekvése, hogy a felnőttkori képzés elterjedtebbé váljon, mert csak így lehet a folyton növekvő munkaerő- piaci igényeknek megfelelni. ____-w-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents