Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-09 / 262. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN ÉS TÉRSÉGE 2000. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Folyamatos a falufejlesztés Sóshartyánban. Az önkormányzatnak, saját pénzügyi forrásaiból és a pályázatokon elnyert pénzösszegből telik több mindenre, még a szociális földprogram keretében a gépesítésre is. Gázzal fűthet az egész falu Karancsalján a gázfűtés előnyeit már élvezheti a lakosság, viszont az intézményi bevezetés mindeddig váratott magára. Ez csak a legutóbbi időszakban történt meg, az óvodában, a kisiskolában és a polgármesteri hivatalban, a napokban üzemelték be a gázfűtést, végezték el a próbafűtést. Az önkormányzatnak, a közintézményeiben való beruházás, mintegy 3,5 millió forintba került, természetesen a pályázati nyereményekkel együtt. Önerős beruházásként indult a központi és a padokmajori buszvárók helyreállítása is, amelyet a napokban fejeztek be. Végeztek annak a száz négyzet- méteres járdaszakasznak a felújításával is, amely hozzávetőleg hétszázezer forintba került. Jelenleg a Kossuth út mintegy 50 méteres útszakasza melletti árok felújítása folyik, amellyel vélhetőleg egy hét múlva végeznek. A régóta belső felújításra váró művelődési ház munkálatait viszont még nem kezdték el, csak a munkára ajánlkozó három kivitelező közül, a legelőnyösebb árajánlattevő kiválasztását követően . A 13-i döntést követően, még idén hozzákezdenek a művelődési ház belső rendbehozatalához. Mindemellett folyik a szennyvízcsatorna bővítése. A Május 1., a Béke és az Attila úti házhelyek során, ami egymillió-hatszázezer forint körüli összeget jelent, úgy, hogy ennek majdnem a felét pályázaton nyerte az önkormányzat. Túl ezeken, az önkormányzat, s a falugazdászi hálózat arról is gondoskodott, az őszi földmunkák idején megfelelő gépesítettséggel álljanak a szociális földprogramban részt vevő, mintegy ötvenkét család segítségére. Részükre - ugyancsak pályázati segítséggel - földmunkákhoz szükséges fel- szereltségű traktort vásároltak, amelynek értéke 2 millió 700 ezer forintba került. Már csak egy kicsivel több esőre várnak, hogy az erőgépet ki is használhassák. Jelen és jövő Karancsberényben Telkeket alakítanak ki Karancsberény elöregedett, állagában is erősen megrongálódott művelődési háza, régóta felújításra szorult. Nem volt vizesblokkja sem a régi építménynek, így az önkormányzat elsődleges feladatának tartotta annak megépítését. A helyi vállalkozók segítségségével elkészült épület - új lépcsősor, korláttal - szépíti a falu arculatát, azzal együtt, hogy méltóbb színteret ad a közösségi rendezvényeknek. A településen folyik a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése is, a falu lakosságának a fele - előreláthatóan - a jövő év októberétől veheti igénybe a szolgáltatást. Az önkormányzat, tetemes kiadásai mellett tervezi vagyona gyarapítását is, mégpedig úgy, hogy az osztatlan külterületi ingatlanokból vásárol saját tulajdonrészt. Egyelőre tíz hektár megvételéről döntött az önkormányzat, amelyet - a közművesítést követően - építési telkekként hasznosítanának, ezzel is gondoskodva a falu demográfiája alakulásának kedvezőbbé tételéről. Ötven évvel ezelőtt, Kazáron öt házaspár kötött házasságot. Nagy István és Pervai Mária, Pervai Ferenc és Tőzsér Erzsébet, Tőzsér József és és Medve Erzsébet, Tőzsér Imre és Tőzsér Mária, Katona József és Sloszjár Henriin esküdött örök hűséget egymásnak. (A névazonosságok senkit ne tévesszenek meg, csak névrokonságokról van szó.) Az egy időben házasulók külön érdekessége, hogy ketten - Nagy István és Pervai Mária, Pervai Ferenc és Tőzsér Erzsébet - ugyanazon napon kötöttek házasságot. Az aranylakodalmukat ünneplőket nem csak hozzátartozóik ünnepelték a minap, a polgár- mesteri hivatalban is köszöntötték őket. Molnár Katalin polgár- mester, Kovács József alpolgármester és Mona Gyula jegyző - a település lakossága nevében is - fejezte ki jókívánságait a meghatott házaspároknak. Együtt az ünneplők: pillanatkép az aranylakodalmas párok közős köszöntéséről VÁNDORÚTON A GYEREKEK Az iskolaév kezdetétől egészen a befejeztéig, különös népvándorlás tapasztalható Karancs- kesziben. Elsősorban gyerekek a szereplői ennek a másutt szokatlan menetelésnek, amely főként három épület között zajlik, de gyakran megindul a gyermekhad egy, a többitől jóval távolabbi, a negyedik építmény felé. Karancskeszi százhatvan általános iskolása három különálló épületben tanul. Az „iskolák” régi építésűek, egyikük-másikuk többször is átesett az idők folyamán, amolyan célnak megfelelő funkcionális átalakításon. Állaguk korukból eredően rendre romlik, bármennyit költenek is az állagmegóvásra - s amennyiben az önkormányzatnak telik rá - a felújításra, pusztán tűzoltó munkának nevezhető... A település sajátos gondja az iskolaépületek szétszórtsága mellett, hogy nincs tornatermük sem az iskolásoknak. A testnevelés-órákat a művelődési házban tartják, ami pedig az ott működő zeneiskolának okoz gondot olykor, ha a gyerekek zajosabbak. Új, nyolc tantermes, korszerű iskolára vágynak az itteniek, de ez, ki tudja meddig marad a vágy szintjén, hiszen manapság egy iskolaépület felépítése kétszázötven- millió forint körül alakul. A tornaterem valamivel olcsóbb, tavaly például „ már” nyolcvanmillióból ki lehetett volna hozni egy olyan épületet, ami a kesziek igényeinek megfelelne. Csakhogy! Van ugye, az a bizonyos önkormányzati önerő, amelyet ez esetben 50 százalékban szabtak meg, ami a karancs- kesziekre negyvenmilliót hárított volna, amennyi még a nálukénál nagyobb önkormányzatoknak sincs. Mindezek ellenére, a képviselő-testület, a polgármester asz- szonnyal az élen, s velük együtt a pedagógusok, állandóan napirenden tartják az építkezés témáját. Mindenki ezt szorgalmazza, s együttes erővel és külön-külön is minden pályázati lehetőséget árgus szemekkel figyelnek, sőt, attól sem ódzkodnak, hogy „magasabb körökben” ténykedő személyeknél lobbyzzanak „gyerekeik” ügyében. Mátraszele és az Internet Hazánk tájainak megismerésére nyert pályázatot huszonöt általános iskolás, amelynek révén Szolnok látnivalóit tekinthették meg. Az általános iskolások egyébként más téren is jeleskednek. Az Internet-elérhetőség e hónaptól hozzáférhető mind a hetvenhárom helyi iskolás számára. Az iskolai A faluvédő, kulturális és szabadidő-egyesület vállalta a helyi Ludányi Bay Ferenc síremléke felújítását is. A helyi származású személyiség táblaülnök volt, képzésen túl, szakköri tevékenység formájában is helyet adnak a számítástechnika erősítésének, amelynek vezetője Vinczéné Belkovics Erika A feltételek megteremtése - a pályázati nyereményeken túl - egyébként nagymértékben az önkormányzaton is múlt. s akit 1825-ben helyeztek végső nyugalomra a kishartyáni temetőben, amellyel utolsó óhaját teljesítették. Kishartyán nagy szülötte Thaiföldem a gibbonok, Brazíliában a mirikik vannak veszélyben Egy salgótarjáni egyetemista mentőexpedíción a távol-keleti szigetvilágban - Kalandok idegen tájakon Vadászzsákmány lehet a majom is. Nem véletlenül, s nem is vadászlesről lövik az állatokat. Orvvadászok ejtik rabul ezeket, de nem mert éheznek, vagy éhező embertársaiknak adják tovább a húsát - már amelyiké ehető egyáltalán. Thaiföldön legszívesebben a gibbonnak állítanak csapdát. S hogy miért? Arról a salgótarjáni Márkó Orsolya nagyon sokat tud mesélni, ő ugyanis három hónapot töltött a távoli országban, ráadásul a gibbonok közelében. Nem mondható mindennapinak, hogy egy nemzetközi akciócsoport tagjai közé választ két magyar lányt. Márkó Orsolya közöttük lehetett. A negyedéves állatorvostan-hallgató, aki zoológusnak készül, egy nemzetközi természetvédelmi akciócsoport meghívására hónapokat töltött Thaiföld egyik kis szigetén. Az utazás célja nem világlátás, amolyan hosszan tartó turistaút volt, az egyetemista lány, mentőcsoport tagjaként járt távol. Nem az ijedős fajtából való, nem félt utazni, s mint mondja, szeretett ott lenni, de legfőbb annak örült, hogy részt vehetett a gibbonok mentésében.- Ismeretes volt előttem, mint leendő zoológus előtt, hogy vadásszák az úgynevezett fehér kezű gibbonokat - meséli Orsolya. A turisták, nagyon sok pénzt megadnak azért, hogy hozzájuthassanak egy-egy gibbonhoz, hogy aztán, mint különleges háziállattal dicsekedhessenek velük. Aki nem ezért, az azért fizet érte, hogy a szórakozóhelyek látványos szereplőivé idomítsa az állatokat, mások pedig vendégcsalogató attrakciókra kényszerítik őket.- Nagyon sok állat szenved természetes közegéből kiraga- dottan, sok el is pusztul a „fogság” kényszerében, holott mindössze ha százezer fehér kezű gibbon élhet szabadon. Történik mindez annak ellenére, hogy nagyon szigorú büntetés jár az illegális gibbontartásért: súlyos pénzbírság, de inkább börtönbüntetés. S hogy mi is volt Orsolya kinti feladata? A megérkezés napján az ottani állatvédők várták őket, majd néhány napi városnézést követően elindultak a célállomás felé, ahová tizenhárom óráig tartó út vezetett. Phuket szigetére mentek, ahol az „akklimatizálódás” után, a mindössze 150 háznyi falu „főszakácsnője”, Missis OOO - valóban így hívták a hölgyet - rögtön étkezési szokásaiból faggatta a más országokból érkezettek csoportját. Szeretik-e a csípős étkeket, vegetáriánusok-e? A nemleges feleletek ellenére szép lassacskán adagolta eléjük az erős ételeket, annyira fűszerezve a csípős csilivel, amíg az össznépi siratás véget nem vetett ennek.- Húst ők nagyon keveset fogyasztanak, inkább rizst, gyökereket, különféle leveleket - idézi a gasztronómiai szokásokat OrMárkó Orsolya solya - még az édességeket is rizsből, kókusztejjel ízesítve, bambuszba tekerve készítik. De hát nem csak evésből állt az ottlétünk... Meséli, naponta hajnali ötkor kelt és indult a karanténba, ahol 26 majmot tartottak ketrecekben, állatorvosi felügyelet mellett, hogy megismerkedjenek a környezetükből - ezeket már az illegalitásból szerezték vissza - kiragadott állatok viselkedésével, s hogy megbizonyosodjanak arról, vajon visszakerülhetnek-e és mikor, eredeti környezetükbe: a dzsungelbe.- Volt köztük öt hét éve karanténban tartózkodó is, olyan is, amelyik már felegyenesedni, lábra állni sem volt képes. Dokpinnak neveztük egyiküket, s tudni való volt róluk, mindörökre alkalmatlanok már a szabad életre, pedig ezek a gibbonok 30-40 évet is megélnek. Mesél arról is, a gibbon, amikor 7 évesen ivaréretté válik, agresszív lesz a nem családtagjaik iránt. Az őket etető kezekért is ki-kikaptak a ketrecek rácsai mögül, egyszóval vigyázniuk kellett az állatok kezelőinek. Márkó Orsolya elmondta azt is, az akciócsoportban nem volt nagyobb öröm, mint amikor az Ándaman-tenger apró szigeteire, „majomországba” telepíthettek vissza egy gibbont, amelyet aztán csónakokból figyeltek később.- Az ilyesmik voltak a mi sikertörténeteink, s nekem kedves emlékem, amikor egy magára maradt újszülött kis kölyköt etethettem egy hónapon át. Persze négyen váltottuk egymást, hogy nehogy valamelyikünkhöz, mint anyjához, ragaszkodjék a pici. Azt mondja, nehéz volt otthagyni e különös világot - a gondoskodásra váró majmokat, a nyugodt, békés természetű embereket - még akkor is, hogy épp beköszöntött az esős évszak. Persze meglehet, jövőre újra utazik az egyetemista lány. A természetvédelmi akciócsoport ugyanis, végzett munkája, most szerzett tapasztalata alapján, felkérte, segítsen a miriki majmok (pókmajmok) mentési munkáinak beindításánál. Brazíliában ezekből mindössze már csak száz példány él, s nyolc, az állatkertekben. JAKUBOVICS KATALIN Buszváró a Padokmaiorban ___________________________fotó. cyuriAh tibor K azár: hűség és szeretet Sóshartyánban (is) több esőt várnak
