Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-30 / 280. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASAG 2000. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 29.) Borsodchem 6 850 Ft ű Fotex 285 Ft O Matáv 1050 Ft Ö Mól 3 920 Ft ű OTP 13800 Ft ű Rába 2455 Ft o Richter 14 890 Ft ű Zalakerámia 2420 Ft ű BUX: 7110,28-1,80% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK----------------2000.4? net-------------­T ermény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 109-110 Emelkedő Ingadozó FOB francia kiköté Kukorica 89-97 Ingadozó Ingadozó FOB Mexikóföbői Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kikötő Napraforgó 360 Lanyha Lanyha Ex tark európai kikötő Szójadara 229 Erősödő Erősödő 46 % CIF Rotterdam AZ MNO HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 438,03 Cseh korona 7,67 Euró 265,02 Német márka 135,50 Osztrák schilling 19,26 Lengyel zloty 68,23 Svájci frank 175,46 Szlovák korona 6,18 USA-dollár 307,84 irrt - F>eF.f)R9ot Alap kellene a kártalanításra A szövetkezeti üzletrészekről szóló új előterjesztést sok bírálat éri Újfent patthelyzet alakulhat ki a szövetkezeti üzletrészek parlamenti tárgyalása során. Az ellenzék szerint az agrártárca által benyújtott újabb előterjesztés kivitelezhetetlen, a bankszövetség további alapos tájékozódás tart szükségesnek. Budapest ______ A kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 15-20 milliárd forintos alapot hoz létre az erede­ti külső üzletrész-tulajdonosok kártalanítására. Az alapot a jövő évi privatizációs bevételekből (a tartós állami tulajdonban lévő agrárcégek részleges eladásából) töltené fel. Ebből fizetné ki a szövetkezetek helyett a külső tulajdonoso­kat, s ezt az összeget adósságként a szövetkeze­tekre terhelné. A bankszövetség szerint a korábban benyúj­tott törvényjavaslathoz képest a mostani kor­mányzati elképzelések sem tűnnek jobbnak. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a napokban úgy nyilatkozott, hogy ha az állami kifizetések hitellé alakulnának, a szövetkezetek hosszabb idő alatt lehetetlenülnének el, mint ha azonnal fizetnék ki a tulajdonosokat. Raskó György agrárközgazdász szerint a kor­mány legújabb koncepciója nehezen lesz kivite­lezhető, a szövetkezeteknek ugyanis nincs 15 milliárdjuk, hogy a külső tulajdonosokat kifi­zessék. Elfogadhatóbb megoldás lett volna, ha a kormány a szövetkezetek gazdasági társassággá történő átalakulásáért cserébe vissza nem térí­tendő állami támogatás nyújtásával átvállalja a külső üzletrészek névértéken történő kifizetését - mondta a szakember. A törvényjavaslat jelen­legi formájában inkább a szövetkezetek szétesé­sének az irányába hat, a bankok feltehetően nem fognak hitelt adni a tőkekivonáshoz, s amennyiben az állam adósságként a szövetke­zetekre terheli az üzletrész-tulajdonosok kárta­lanítását, feltehetőleg azokat is hiteleket is fel­mondják, amelyek jelent pillanatban kint van­nak a gazdaságokban. Lentner Csaba, a költségvetési bizottság MIÉP-es tagja szerint a kormány által elfogadott koncepcióban is a FKGP eredeti célja - a szövet­kezetek szétverése - tükröződik. A törvényja­vaslat parlamenti elfogadásával gazdasági kár keletkezik a még működő szövetkezeti vagyon­ban, megnyirbálja a költségvetést, és a még megmaradt állami gazdaságok kényszerprivati- zációja valósul meg. ________________iujváru H iányzik évi 20 milliárd Az Európai Unióhoz való csatlakozásig 30 év hátrányt kell ledolgoznunk a közúti közlekedésben - mondta dr. Kazatsay Zoltán, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Budapest- A jövő héten kezdődik a 200 ha­zai és 140 európai uniós közúti személyszállítást érintő jogsza­bály egyeztetése. Belföldi helyze­tünket tekintve a KÖV1M szerint szükséges lenne a személyszállí­tási törvény módosítása úgy, hogy kedvezőbb pénzügyi hely­zet teremtődjék az érintett terüle­ten - mondta dr. Kazatsay Zoltán. A közlekedési tárca évek óta saját költségvetéséből támogatja az el­avult buszok cseréjét. Erre a célra ma évi 2-3 milliárd forint van.- Valamennyi Volán-társaság vagyonfelélő gazdálkodást foly­tat, amelyből kilábalni a jelenlegi támogatottság mellett lehetetlen­ség - mondta el lapunknak Pócza Mihály, a Volán Egyesülés igazga­tótanácsának elnöke, a Kisalföld Volán Rt. igazgatója. A kialakult állapot rendezése csupán hosszú távú gondolkodással lehetséges, amelyre - az eddigi tapasztalatok szerint - a Pénzügyminisztérium nem hajlandó. Ahhoz, hogy a tár­saságok pénzügyi gondjai rende­ződjenek, az ágazatnak évi 20 milliárd forintra volna szüksége. A probléma súlyát jellemzi, hogy immár 3200 fölé emelkedett a 12 évnél idősebb buszok szá­ma, a társaságoknak folyósított évi járművásárlási keret azonban nem elég arra, hogy valamennyi elöregedett járművet kivonják a forgalomból. A buszpark teljes pótlási értéke 250 milliárd forint. Ha ezt hagyják leépülni, nem lesz senki, aki hajlandónak mutatko­zik befektetni a minimális nyere­séggel kecsegtető vállalkozásba - jelentette ki Pócza Mihály.-RÉ­SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 47. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 286,11 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 288,40 2. szövetkezeti átlagár: 286,81 3. egyéni vállalkozói átlagár: 278,83 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 290,12 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 290,24 2. szövetkezeti átlagár: 293,87 3. egyéni vállalkozói átlagár: 284,44 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 292 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 277 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 290 4. Központ (Budapest, Pest megye): 296 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 292 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 293 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 278 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 368,97; U: 349,22; R: 339,25 O: 324,08 , F ’: 309,95 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 2,94 DM Forrás: HÚSCÉH Csökkenő infláció? Budapest Reális lehetőség van arra, hogy az infláció 2003-ra 4-5 százalékra csökkenjen - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerdán Budapesten. Az idei infláció kapcsán a kor­mányt ért bírálatokat gazdasági megfontolásokat nélkülöző, csupán politikai indíttatású kri­tikáknak nevezte a miniszter. Elismerte, hogy az idei várható fogyasztóiárszint-növekedés meghaladja a tervezettet, ám cáfolta, hogy a kormány tuda­tosan alultervezte volna az éves inflációt. Szerinte jövőre tart­ható lesz a 7 százalék alatti pénzromlás. Járai Zsigmond el­mondta: egyetért azokkal az uniós elvárásokkal, amelyek Magyarország tagságát a jelen­leginél sokkal kisebb infláció mellett tartják reálisnak. A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a fogyasztóiárszint­növekedés mértéke már 2003- ra az EU által elvárt szintre csökkenhet. A miniszter jelentős lépésnek nevezte a jövő évi költségvetés sarokszámainak elfogadását. Ez véleménye szerint olyan makro­gazdasági pályát jelöl ki a ma­gyar gazdaságnak, amely meg­alapozhatja, hogy az ország 2003-2004 körül az Európai Unió tagja legyen. Eleget tettünk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) átláthatóbb költségvetésre vonatkozó elvá­rásának is - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: a jövő év elejére a költségvetés teljesen megfelel majd az IMF elvárásainak. Kiegyenlítődés a megyék között Országos felmérés a lakosság vásárlóerejéről A statisztikai adatok nem pusztán számok, hanem arról árul­kodnak, hogyan élünk. Ha vásárlóerőről van szó, érdekes pél­dául, hogy miközben számtalanszor szó esik a törekvésről, egyenlítődjenek ki a két országrész közti különbségek, az ada­tok másról árulkodnak, de érdekesek a számok akkor is, ha ar­ra vagyunk kíváncsiak, mit vásárol ma egy középkorú nő. Kiegyenlítődött az elmúlt két évben a vásárlóerő a megyék kö­zött. Erre a következtetésre jutott a GFK Hungária Piackutató Inté­zet. Az üzleti döntéshozókat se­gítő cég szerint három dunántúli megyében a legjobb a helyzet: Fejér, Győr-Sopron és Vas adatai most 4 százalékkal jobbak, mint az országos átlag. Két éve még csak Győr emelkedett ki, mos­tanra viszont Komárom-Eszter- gom is felzárkózott megelőzve Zalát és Baranyát. A legalacso­nyabb a vásárlóerő Szabolcsban, és ami talán meglepő, Csongrád és Heves megelőzi Somogy és Tolna megyét. Budapesten a vá­sárlóerő az átlagosnak egy és egynegyede, de ezen belül is je­lentősek a különbségek, hiszen a II. kerület az országos átlagnál 77, az utolsó helyen álló József­város pedig csak 8 százalékkal jobb. Pesterzsébet, a korábbi utolsó, három hellyel előbbre rukkolt. A megyeszékhelyek közt Székesfehérvár az éllovas, a sort Nyíregyháza és Debrecen zárja. A közepes városok közt Budaörsön a legnagyobb a vásár­lóerő, megelőzi Siófokot is, de el­Miután a Közlekedési és Víz­ügyi Minisztérium illetékesei át­tekintették a mintegy 200 hazai és 150 európai uniós, a közleke­déssel kapcsolatos jogszabályt, a jövő héten megkezdik az egyeztetést az EU szakemberei­vel - mondta Kazatsay Zoltán helyettes államtitkár Budapes­ten egy, a Közúti Közlekedési Szakszervezet által rendezett konferencián. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU belső piacát érintő kérdé­sekben Magyarország nem kérhet jelentős kedvezményeket és türel­mi időt, ezért EU-konform módon kell módosítani a magyar jogsza­bályokat. Az autóbusz-közleke­désről Kazatsay Zoltán elmondta: az elavult járműpark korszerűsí­tésére a minisztérium költségveté­séből a következő két évben 3,1-3,1 milliárd forintot szánnak. A légnagyobb feladat, hogy a nem­zetgazdaság különböző ágazatait úgy készítsék fel az ország euró­pai integrációjára, hogy azok problémamentesen tudjanak al­kalmazkodni a megváltozott felté­telekhez - hangsúlyozta a közle­kedési tárca illetékese. A helyettes államtitkár kiemelte: a közlekedé­si közszolgáltatások területén a fi­nanszírozási és a szociális kérdé­seket együttesen kell kezelni. A közúti személyszállítással foglal­kozó társaságok tarifáit jelenleg maximált hatósági árak alapján határozzák meg. A működési költségeket a szolgáltató nem há­ríthatja az utasokra, így a veszte­ségek csökkentésének egyetlen módja az árkiegészítés. - Az or­szág EU-csatlakozását követően a költségvetésből forrásokat kell te­remteni erre a célra - tette hozzá Kazatsay Zoltán. marad a kisvárosok közt vezető Százhalombattától. A vásárlóerő összetett adat, van köze az egy főre jutó jövedelemhez és a mun­kanélküliséghez is, de hogy még mit vesznek figyelembe, az üzle­ti titok. Érdekes viszont - ezt is a tájékoztatón tudtuk meg - hogy a bevásárlóközpontok forgalma 70 százalékkal nőtt egy év alatt. Százból 16 forintot már ott költe­nek el. Tavaly ez még csak 9 fo­rint volt. Jelentősen nőtt a ház­tartási készülékek irántí kereslet. Ruhából a legtöbbet a középisko­lás korúak veszik, fiúk és lányok, és kisebb mértékben a 20 és 34 közötti nők. Fehérneműből vi­szont a 30 és 55 közötti hölgyek a legjobb kuncsaftok. A napi cik­kek bevásárlási napja elsősorban a péntek, azt követi a szombat. Másként kell tartalékolni A jegybanktanács állást foglalt anól, hogy szükségesnek tartja a kötelezőtartalék-szabályozás ef­fektiv tartalékráta csökkentését eredményező változtatásának megkezdését. A kötelező tartalék- szabályozáson keresztül a gazda­sági szférát terhelő jövedelemel­vonás 2001 januárjától mérséklő­dik, majd további fokozatos csök­kentésére a kötelező tartalékra fi­zetett kamatkompenzáció módo­sításával félévente kerülhet sor. 2001. február 1-jén csökken a tar­talékráta a jelenlegi 11-ről 7%-ra. Az MNB a rátacsökkentésből fel­szabaduló likviditást a port- fóliójában lévő államkötvények értékesítésével köti le. Ezáltal a 4 százalékpontos rátacsökkentés­nek a bankrendszerben a többlet- költséget, valamint a jegybanki eredményt csökkentő hatása fo­kozatosan jelenik meg. Minimálbér-emelés - csalódással?! Abban teljes az egyetértés a közvéleményben, hogy a mini­málbér-emelésre szükség volt, van, mert a jelenlegiből alig lehet megélni. Csakhogy az emelés következményeiről el­térnek a vélemények. Egyesek szerint az új minimálbér be­vezetésével növekszik a munkanélküliek tábora, másrészt a fekete- és a szürkegazdaságban járatosak, vagy az ide igyekvők járnak jól. Elég nagy gondot okoz a mini­málbér felemelése - amivel egyébként egyetértenek - a Salgó­tarjáni Konfekcióipari (Sal-Kon) Rt.-nél is, ahol eddig sem voltak magasak a bérek. A cégnél mint­egy 80-100 főt érint a kormányin­tézkedés. Kizárólag exportra dol­goznak. Külföldi partnereik nem fogadják el a minimálbérrel járó terhek növekedését, vagyis az ára­ikban feléjük az emeléseket nem lehet érvényesíteni. Az ebből adó­dó pluszterhek 20-25 százalékkal növelik a termelési költségeket. Al­kalmazottaknál, műszaki, szelle­mi munkavállalóknál különleges a helyzet. A 20 éves munkaviszony­nyal dolgozó annyit kap, mint az első éves, illetve az előző bére eset­leg 45-46 ezer forintra nő. Már most egyértelmű, hogy az adóter­hek növekedése jelentősen csök­kenti a versenyképességet. Nem nyereségcsökkenésről beszélnek, hanem átvészelési időszakról, de csak abban az esetben, ha netán si­kerül enyhíteni pluszkiadásaikat - kaptuk a tájékoztatást a cégtől. Megtudtuk, hogy az rt. vezeté­se jelen pillanatban nem gondol­kodik a munkavállalók egy részé­nek elküldésén, azt viszont hang­súlyozták, hogy a lehető legjobb teljesítményt elérőket foglalkoz­tatják majd, s ennek megfelelően magasra emelik a mércét a felvé­teleseknél. A cég 99%-ban nőket foglalkoz­tat. Abban az esetben, ha egy gyes­en lévő kismama úgy dönt, hogy visszajön dolgozni a segély lejárta után, akkor a törvény szerint a tá­vollétében végrehajtott béremelé­sekkel kell növelni a belépő bérét. Amennyiben két hét múlva gyere­keinek ellátására hivatkozva meg­szünteti munkaviszonyát, az éven­kénti béremeléssel növelt összeget kapja, ugyanakkor ki kell részére fizetni a szabadság után járó össze­get is. *- A minimálbér-emelés a Nóg­rád Volán Rt.-nél nem jelent gon­dot, mert efölött kapják bérüket a dolgozók. A cégnél a kollektív szerződés okoz gondot. Ezt kell módosítani. Amennyiben ez nem valósul meg, tönkremegy az rt. Szerencsére a partnerszakszerve­zet e tekintetben hajlandó tárgyal­ni, fogadókész a bénendszer meg­változtatására. - Ugyanis mi nem akarunk kevesebbet fizetni a mun­kavállalóknak, csupán azt akarjuk, hogy más rendszerben jussanak a felemelt bérhez - hangsúlyozták a témával kapcsolatban a Volán Rt.- nél. ■k- Mi a jelenlegi és várható mini­málbér közötti arány további meg­tartására anyagilag képtelenek va­gyunk - hangzott el az érsekvad­kerti Agroméra Mezőgazdasági Rt.-től kapott információban. *- A jelentős minimálbér-emelés ellentételezéseként a kormány 2 százalékkal csökkentette a tb- járulékot. Nálunk a Nógrádker Rt.- nél a minimálbér-emeléssel járó 18 M Ft pluszkiadással szemben ez 2 M Ft kompenzációt jelent. A többit nekünk kellene kigazdálkodni. Szakmánkban, a kereskedelem­ben ez képtelenség. Elsősorban a vásárlóerő hiánya miatt. Tévedé­sek, félreértések, félremagyarázá­sok elkerülése érdekében hangsú­lyozzuk: nem sajnáljuk a plusz­pénzt a munkavállalóktól, mert tudjuk, hogy nagy szükség van rá. Mi viszont nem tudunk úgy ter­vezni, mint mások, ha nincs meg­rendelés, akkor elküldik a dolgo­zókat. Az üzletekben, azok fenn­tartásában, működtetésében bizo­nyos létszámra van szükség. Ezen­kívül számításaink szerint rosszul járnak a régi munkavállalók. Ugyanis, aki 20 évi munka után havi 31 ezer forint bruttót kapott eddig, az január 1-jétől 40 ezer bruttót kap, ugyanannyit, mint aki most kezdte el a szakmát. Erre kényszerítik a cég vezetését. Nem beszélve a fekete-szürke kereske­delemről. Velük versenyezni kép­telenség. Tovább nő az adót nem fizetők tábora.- Valójában mennyi plusz jut a dolgozóknak?- Cégünknél 150 dolgozót figye­lembe véve a növelt összegből le­számítva a személyi jövedelem- adót, a munkavállaló által fizetett tb-járulékot, ebben a kategóriában csupán jelentéktelen összeggel nő a bére. Ez sem igaz, mert ebből le­jön a kormány által deklarált inflá­ció nagysága, ami az idén is jóval magasabb, mint amit ígértek. Ug­rásra készen állnak az áremelések­re a különböző szolgáltatóvállala­tok. Nő majd a helyi adó, a gépko­csiadó, az átlagnál jóval magasabb lakbéremelésekben gondolkod­nak. Többet kell fizetni a szemétdí­jért stb. Az előbbiekből egyértel­műen kitűnik, hogy a minimálbér- emelés csak a kormánynak jó.- Az előbbieket figyelembe véve milyen intézkedésekre lesz kilátás a cégnél?- Csökkentjük a létszámot, be­vezetjük a részmunkaidőt, veszte­ségesen működő boltjainkat vagy bezárjuk, vagy bérbe adjuk - mondták a cégnél. V. K. Egyeztetés az EU-val

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents