Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-27 / 277. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI PÁSZTÓ 2000. NOVEMBER 27., HÉTFŐ Nagy Józsefné tanárnő könyvtárhasználati órát tart gépes parkot. A közeli tervek között szerepel az Internetre való rákapcsolódás. Pályázaton nyert pénzből és a Pataki Iskoláért Alapítvány támogatásával vásároltak egy zongorát és egy szintetizátort, szeptembertől már zongorán is tanulhatnak a lányok és a fiúk. Egy falu, egy nap, egy lap - Patak Maga ura a vállalkozó MM ' i A középkorban vásártartási joggal rendelkezett a falu: a XVI. században Vásárospatak volt a neve. Ezen kiváltságait Albert királytól kapta a falu, 1434-ben. A XV. század elején királyi birtok volt a falu, de 1421-ben Szécsényi László vette zálogba, majd az Palóczi György esztergomi érsek birtoka lett. Valaha erre vezetett a főút az Alföld és Buda felől a felvidéki bányavárosok felé: ennek köszönhette a falu középkori virágzását. A falu MÚltideZÓ a XVII. század elejére elnéptelenedett: 1633-ban a török adólajstromok már csak öt portát vettek számba. A község középkori temploma - amelyet 1397-ben említettek először az oklevelek - a török időkben elpusztult. A ma is látható római katolikus templom 1801-ben épült, barokk stílusban. F. Z. Pénzhiánnyal küszködik az önkormányzat Matáv rendelkezésére. Két év múlva térségi beruházás keretében bevezettük a gázt a községbe. Rá egy esztendőre pedig megépült a Dejtárral és lpolyvecével közös szennyvíz- csatorna. Ugyanezzel a két településsel együtt építettük meg az idén a szennyvíztisztító fogadó műtárgyát, amely tizenkétmillió forintba került. Ugyancsak ez évben megtörtént az együttvéve 1,2 kilométer hosszú Arany János és a Kossuth utca aszfaltozása. Az előbbire pályázaton két és fél millió forintot nyertünk a ányosak vagyunk, ezért vagy hitelt veszünk fel, vagy feladatot kell majd elhagynunk. Nagy szükség volna az utak, a járdák, a közvilágítás felújítására, ám ehhez legalább 20 millió forintot kellene előteremtenünk.- Mennyi az éves költségvetésük?- Kilencvenmillió forint. Az iskola, az óvoda, az idősek klubja, a polgármesteri hivatal működtetése azonban elviszi a pénz túlnyomó részét.- A munkanélküliség menynyire feszítő gond a faluban? A patakiak 1989-ben népszavazáson döntöttek a Dejtártól való elszakadásról, s a következő év áprilisában az elnök- helyettest, Oravecz Imrét választották meg tanácselnökké. Az öt hónappal később megtartott önkormányzati választáson ismét csak úgy látta a lakosság, hogy ő a legalkalmasabb polgármesternek, s 1994- ben, majd 1998-ban megint megerősítették a tisztségében.- Az elmúlt tíz évben mivel gazdagodott a település? - kérdeztem a 49 éves faluvezetőt.- Első nagy sikerünk-az általános iskola nyolcosztályosra való bővítése volt. Két év alatt megtörtént az emeletráépítés, s 1992 szeptemberétől már nem kell a felső tagozatosoknak Dejtárra járniuk. Következő lépésként rendbe tettük a köztemetőt, a parkokat, az utcákat, a futballpályát, s azóta is vigyázunk a tisztaságukra. Vezetékes telefont 1995-ben kapott a község, a központ céljára szolgáló épületet ingyen bocsátottuk a Tízmillió torint keltene az új polgármesteri hivatal felépítéséhez megyei területfejlesztési tanácstól. Az utóbbit vízkár érte, a kár rendezésére kapott kilencmillió forintot költöttük az utca helyre- állítására.-Mi az önkormányzat legnagyobb gondja?- Kevés a pénzünk. ForráshiOravecz Imre tíz éve a község vezetője- Most már kevésbé, mint korábban volt, amikor a munkaképes korúak húsz százalékának nem volt munkahelye. Napjainkban tíz-tizenkét százalékos a munkanélküliség. Az állástalanokon közmunkával próbálunk segíteni, jelenleg négy közmunkásunk van.- Hová járnak dolgozni a patakiak, milyen a munkalehetőség a községben?- Sok az ingázó, akik Budapesten, Rétságon keresik a kenyerüket. Helyben a volt mező- gazdasági szövetkezetben és két varrodában lehet dolgozni. A harmadik varroda is hamarosan megkezdi a termelést, női kosztümöket készítenek majd itt.- A telefonkönyv tanúsága szerint, viszonylag sok a vállalkozó a településen. Ez pedig adóbevételt jelent ez az önkormányzatnak.- Vállalkozók valóban vannak a faluban, de nem gazdagok. Az iparűzési adóból származó ön- kormányzati bevétel tehát nem jelentős.- Az önkormányzatok igyekeznek a pályázatokon pénzt szerezni. Hogyan él ezzel a lehetőséggel az ezer lelket számláló Patak?- Természetesen mi is pályáz- gatunk. Az útépítésre nyert két és fél millió forintról már volt szó. Az öregek napközi otthonának fűtéskorszerűsítésére hatszázezer forintot kaptunk, jövő márciusig állunk át gázra. A Soros Alapítvány jóvoltából 170 ezer forinthoz jutottunk, a pénzt még az idén parképítésre, fásításra költjük.- Az új polgármesteri hivatal félbe maradt épülete torzóként emelkedik ki a tájból. Mikor fejeződik be az építése?- Öt évvel ezelőtt kezdődött meg a polgármesteri hivatal építése, s pénz hiányában maradt abba. A beruházás befejezéséhez tízmillió forint kellene. Nem tudjuk azonban, hogy honnan teremtse elő önkormányzatunk a számára nem kis összeget.- Önben tíz éve töretlenül bízik Patak lakossága. Két év múlva újra választások lesznek. Ismét megpályázza a polgármesteri széket?- Erre egyelőre sem igennel, sem nemmel nem tudok válaszolni. Eredeti szakmája szerint parkettázó és inerevburkoló. Budapesten dolgozott, ám megunta az örökös ingázást. A 37 éves Viczián Tibor hat évvel ezelőtt váltott, mezőgazdasági vállalkozó lett.- Nem ugrottam fejest az ismeretlenbe, mert már 1987-től foglalkozom földdel - idézte fel a múltat. - Ekkor házasodtunk össze, s az anyósoméktól kaptunk egy egy- holdas parcellát. Burgonyát termesztettünk benne. A későbbiekben vásárlással és béreléssel növeltük a földterületet. Jelenleg negyven hektár on gazdálkodunk: a fele bérlemény, három hektár az örökség, a többit vettük. A vállalkozás a felesége nevén van. A „jogosítvány” zöldség, gyümölcs termesztésére és értékesítésére szól. Elsősorban őszi búzát, tritikálét, burgonyát, kisebb meny- nyiségben kukoricát, árpát vetnek.- Az idei termés csak a fele a tavalyinak - válaszolta, amikor a hozamról kérdeztem. - Főleg a burgonya szenvedte meg az aszályt. Még szerencse, hogy megpróbálunk több lábon állni, disznókat, bikákat tartunk. Ma már teljes a gépparkjuk. Igaz, nem keveset kellet fizetni a három MTZ traktorért, a búza-, a burgonyakombájnért, az ekékért, a kombinátorért. A múlt évben vásárolt új traktor és a hozzá tartozó eke 3,2 millió forintba került, még szerencse, hogy 75 százalék volt rá az állami támogatás. így is van egymilliós hitelük.- A családi házunkat máig nem tudtuk bevakoltatok mert mindig másra kell a pénz - osztotta meg velünk a gondjait. - Most garázst építünk, bővítjük a gabonatárolót, pincéket vásárolunk. A megtermesztett árut a fővárosban adják el. Óriási strapát jelent a heti háromszori utazás. A piaci napokon hajnal 3-kor kel és este 9-kor, nyáron fél 11-kor fekszik. A szombati piacra már pénteken este elindul, hogy megfelelő helyet foglaljon magának. Korántsem könnyű élete ellenére elégedett a sorsával.- Azt csinálom, amit szeretek. A magam ura vagyok - jelentette ki önérzetesen. Két lánya van. Megjegyzésemre, miszerint a fiúknak talán nagyobb hasznát venné a gazdálkodásban, legyintett:- A lányok is megállják majd a helyüket az értékesítésben. Hosszan töprengett, amikor megkérdeztem: mire vágyik az életben?- Csupán jó megélhetésre, nyugodt körülményekre - felelte. Búcsúzáskor elárulta: tanult szakmáját ugyan olykor szokta gyakorolni, de már nem megy vissza parkettázóként és merev burkolóként dolgozni. Szövetkezetből részvénytársaság A patakiak 1992. december 3- án 150 taggal és 30 millió forintos vagyonrésszel váltak ki az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetből. Sajgó Ferenc azt tartja az eddigi legnagyobb 'étedményiikriék, ’ hogy néni mentek tönkre. Egy ötvenholdas nagygazda megvásárolt lakásában székel a Pataki Mezőgazdasági Szövetkezet. Pontosabban: már csak volt szövetkezet.- Október 3-tól átalakultunk, az új nevünk Derék-pataki Mezőgazdasági Részvénytársaság - kezdte beszélgetésünket Sajgó Ferenc. - Ez azt jelend, hogy a társaságnak 148 azonos jogú tagja van.- Mennyien dolgoznak a gazdaságnál, mennyi lesz az idd árbevételük?- Az aktív dolgozók száma 35, várható ez évi árbevételünk százmillió forint. Az elmúlt nyolc évben csak tavaly voltunk veszteségesek, sajnos, a nagy aszály miatt ezt az évet is ráfizetéssel zárjuk.- Mivel foglalkozik a társaságuk?- 1350 hektár földet bérelünk, amelyből 800 hektár a szántó és 550 hektár a gyep és az erdő. A szántón gabonaféléket, napraforgót és takarmánynövényt termeszAz oldalt írta: Kolaj László - Fényképezte: Rigó Tibor tünk. Az árbevétel nagyobb részét az állattenyésztés és a tejtermelés adja. Annak idején 47 tejtermelő tehénnel kezdtünk, számuk mostanra 180-ra gyarapodott. Évente több mint 800 ezer liter tejet értékesítünk Vácott. A bikanövendéke- kéf és á séléj’t teheneket eladjuk.- Milyen fejlesztéseket végeztek az elmúlt években?- Az utóbbi öt évben 80 millió forint értékű beruházást hajtottunk végre. Fejőházat építettünk, korszerű hűtőkkel. Kétszáz férőhelyes istállót építettünk, a régit átalakítottuk, gépi takarmányozásra tértünk át. Takarmánykiosztó és önjáró rakodót vásároltunk.- Hogyan elleitsúlyozzák a veszteséget?- Tízmilliós tőkepótló hitelt vettünk fel, s gépet is hitelből vásároltunk, de ezekből már törlesztettünk. Hosszú lejáratú tartozásunk tizenegymillió-ötszázezer forint.- Egy ilyen Jós gazdaságnál ez nem kis összeg.- Valóban nem, éppen ezért pályázatot adtunk be kibontakozási hitelprogramra. Ha megkapnánk a lehetőséget, tartozásunk felét elengednék, a többit négy-öt év alatt kellene törlesztenünk. A takarékosság érdekében összébbhúzzuk magunkat, s novemberben kiköltözünk a központi majorba. Balassagyarmatról is tanulnak itt A község képviselő testülete 1991-ben határozott úgy, hogy nyolcosztályossá kell fejleszteni az 1965-ben épített általános iskolát. Két év alatt, 13 millió forint ráfordításával megtörtént a bővítés, s 1992 szeptemberétől már nem kell a felső tagozatosoknak Dejtárra buszozniuk. Adame Andrásáé három évtizede van a pedagóguspályán, s 1992-től a pataki iskola igazgatója.- A nyolc osztályban száz- négy gyerek tanul - mondta. - Húszán a környező településekről, tehát Nagyorosziból, Dejtárról, Balassagyarmatról, Érsekvadkertről, Horpácsról járnak ide. A pedagógusok száma tizenkettő. Az iskola éves költségvetése csupán 27 millió forint. Hátrányosan érinti az intézményt, hogy a minisztérium kör- zetesítési politikája miatt nem kapja meg a kisiskolákra vonatkozó plusztámogatást, amely 2 millió forintos kiesést jelent. Öröm viszont, hogy a Pataki Iskoláért Alapítvány évente 550 ezer forinttal támogatja az oktatást. Jó felszerelt iskola a pataki. Van számítógépes terme, sportudvara, tornaterme, étkezdéje, ahol 155 forintért háromszor kosztolhatnak a gyerekek. A két napközis csoportba negyvennégy gyerek jár. A balassagyarmati zeneiskola kihelyezett tagozataként funkcionál, ahol furulyázni tanulnak a gyerekek. Az iskola ad helyet a falu ötezer kötetes könyvtárának, így helyben juthatnak olvasnivalóhoz a tanulók. A németet már az első osztályban is oktatják.- Iskolának tavaly harmadik helyen végzett a megyei tanulmányi versenyen - büszkélkedett joggal az igazgatónő. - A lányok focicsapata bejutott az országos döntőbe, ahol a tizenkettedik helyen végzett. Az itt végzők kétharmada középiskolában, egyharmada ipari iskolában folytatja a tanulmányait. Orvosok, mérnökök, tanárok, tanítók is lettek az egykori pataki diákokból. Például Pincze Zsuzsa orvosi egyetemet végzett. Lengyel Anita, Nagy Józsefné, Kovács Józsefné a tanítói, illetve a tanári diploma megszerzése után visszajött ide tanítani. Busái Antal magyarnóta-énekes- ként vált országosan ismerté. A feltételek javulnak majd azáltal, hogy felújítják a számító
