Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-25 / 276. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. NOVEMBER 25., SZOMBAT Mülenniumi történetek Az őshaza Mint minden nép, így a ma­gyarok eredete is az ősidők homályába vész. A magyarság története két részből áll: egy kicsiny, mintegy másfél-két évezredet magába foglaló részből és egy nagyobb, csu­pán a nyelvemlékekre tá­maszkodó több ezer évből. So­rozatunkban csupán az előb­bivel foglalkozunk. Ezek szerint a magyarok ősha­zája a mai Szibéria területén, a Tobol és az Irtisz folyók felső fo­lyása közti területen lehetett (Kr. e. 500). A magyar nép a finnugor népcsalád ugor ágához tartozott. E népcsalád keleti ugor ága Kr. e. 1000-500 között elvált a finnek­től, átkelt az Urálon és a Tobol-Irtisz folyóknál telepedett le („előmagyarok”). Őket leigáz­ta az ogur nevű török törzs és a két nép lassan egybeolvadt, s ki­alakult a magyar nép. Engedve az avarok nyomásá­nak, őseink elvándoroltak a Vol­ga legkeletibb kanyarulatától az Urálig terjedő területre (a mai Szamarától - egykori Kujbisev - Orenburgig - egykori Cskalov - területére, Kr. u. 465 körül). CSODASZARVAS Az őshaza keresésének van egy mondái alapgondolata, ami szerint a magyar és a hun testvér­nép, így a magyarok honfoglalá­sa Attila örökségének jogos bir­tokbavétele volt. Krónikásaink azt beszélik el, hogy Nimród (Ménrót) keleti fe­jedelem két fia, Hunor és Magyar (Magor), más néven Góg és Magóg, ötven-ötven legénnyel el­indult vadászni nyugatra. Egy­szer csak egy szarvas ugrott fel előttük. A „csodaszarvas” feje­delmi trófeával rendelkezett, két szeme mint fekete gyémántok, a dereka karcsú, mint a nádszál, lába vékony, s nem látszott érin­teni a földet, amint szaladt. Tisz­tásról sűrűbe, sűrűből tisztásra, hegyeken föl, völgyeken át ül­dözte Hunor, Magyar és a száz legény, s a szarvas csalta, csalo­gatta őket. Leszállt a nap és a cso­daszarvas eltűnt egy sűrű nádas rejtekében. Elfogni nem tudták, de elve­zette őket olyan szép szigetre, amit még sohasem láttak. Kalan­doztak tovább, míg egyszerre csak egy sereg lányra leltek, akik körbe-karikába táncoltak. Közé­pen két lány lejtett: olyan szépek voltak, hogy a napra lehetett néz­ni, de rájuk nem. Nosza, nagy hirtelen körbefogták a lányokat, ki-ki egyet fölkapott a nyergébe és elvágtattak sebesen. Hunor és Magyar á középütt táncolt két lányt kapta fel, s a félelemtől resz­kető lányokat a sátrukba vitték. Olyan szép szavakkal engesztel­ték őket, hogy már nem bánták elrablásukat. Szóra szó esett, s megtudták, hogy a két lány az alánok fejedelmének, Dúlnak a lányai. Még aznap nagy lakodal­mat csapott Hunor és Magyar, s száz vitézük. Isten megáldotta fri­gyüket, szaporodtak ivadékról ivadékra. Hunor és Magyar nemzetségé­nek, a hunnak és a magyarnak nem volt elég már a szép sziget, tovább vándoroltak, új hazát, na­gyobbat kerestek. Megjegyezzük, hogy a csoda- szarvas mondája kétségkívül ide­gen krónikákból került át hoz­zánk, a magyarság köztudatában a XVI. században lett általános a hun-magyar rokonság gondolata. A CSODASZARVAS MONDÁJÁNAK KÖLTŐI FELDOLGOZÁSA Arany Jánost is megihlette a csodaszarvas mondája és azt a Buda halála című hősi eposzában (1864) így dolgozta fel: „Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhhek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egytestvér, Ménrót fia. Yad előttük vérbe fekszik, Őz vagy szarvas nem menek­szik; Elfelejtették már a hímet, Üldözik a szarvasgímet. Gím után ők egyre törnek Puszta martján sós tengernek. Vadont s a Don-t ők felverik A Meóti kis tengerig; Süppedékes mély tavaknak szigetére ők behatnak. Dúl leányi, a legszebbek, Hunor, Magyar nője lettek. Hunor ága hún fajt nemzett, Magyaré a magyar nemzet; Szaporaság lön temérdek: A szigetben nem is fértek.” K. A. A 39 éves kétgyermekes édes­anya természetes, egyszerű írá­sa színes, változatos, eredeti be­tűformálásokban gazdag. Kifi­nomult leegyszerűsítettsége szépségre törekvéssel, szépér­zékkel párosul. Az egész íráskép világos, ta­golt, jól áttekinthető. A papírfe­lület jobb oldalán tátongó fehér felületből adódóan azonban az elrendezés nem egészen harmo­nikus. Szorongást, jövőtől való félelmet sugall mindez. Gyorsa­ság jellemzi a mozdulatokat, írásműveletet, ezáltal a közlen­dő tartalom is gyorsabban, egy­ségesebben vetül ki belőle. Az írás természetességével, egysze­rűségével, világosságával együtt jár bizonyos fokú szabályosság is. A kiforrott, teljes írásérettség­gel rendelkező egyén tempera­mentuma, lendülete, talpra­esettsége tükröződik a sorok­ban. Intelligens, sokat olvasott, művelt középkorú hölgy. Gon­dolkodása gyors, vitakészsége fejlett, a természetesség, egysze­rűség híve. Megnyilvánulásai­ban nem kertel, gyorsan a tárgy­ra, a lényegre tér. Hajlamos a túlzott kontrollra, önmaga foko­zott bebiztosítására. Az elmélet­ben, a dolgok megtervezésében nagyobb örömét leli, több sikert él meg, mint a gyakorlati megva­lósításban. Társas kapcsolatait vizsgálva megállapítható, hogy mindenki­re egyforma figyelmet igyekszik fordítani, nem hanyagolja el ro­koni, baráti kapcsolatait. Szeret távolságot tartani má­soktól, de ha szükséges, a hely­zet úgy kívánja, könnyedén kap­csolódik, nem okoz gondot szá­mára az emberekhez való kötő­dés. Talán csak a párkapcsolatát leszámítva. A betűk két, egymás kezét elengedett embert szim­bolizálnak. Ebből adódóan ön­nön nőiességével, önmagával nincs teljes harmóniában. Betel­jesületlen vágyak, érzések gyöt­rik. Mindehhez járul még, hogy fokozottan érzékeny, sérülé­keny, könnyen megbántható ember. Magányos, gyakorta fel­bukkanó fájdalomérzete első­sorban a fent említettekből adó­dik. Főként a magánéletét tükrö­ző keresztneve árulkodik egy nagyfokú diszharmóniáról, erő­teljes keresésről, önmegtalálási vágyról. _______________________QOPÓ KRISZTINA o kleveles grafológus te jüJc, kteeicu,. ^ ówt / dU. topjeruii- íctjeJu a», í*Tjúl Ivat Eu. c-frj Aj? c'ois \»£i ( 2. ede-j JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Úgy szégyellem magam! Első alkalommal nem illett volna regge­lig maradnom. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Juhász Tibomé Kishartyán, Dózsa u. 46. sz„ ame­lyet szerkesztőségünkben vehet át. A mai megfejtést november 30-ig lehet beküldeni. Csempészett ókori tárgyak a vonaton Csaknem 300 ókori pénzér­mét, kultikus vallási és hétköz­napi használati tárgyakat fe­deztek fel a lengyel vámosok a Kijev-Varsó között közlekedő nemzetközi vonaton elrejtve. 290 pénzérme az első vizsgála­tok szerint valószínűleg az ókori római császárság korá­ból származik. Legtöbbjükön férfifejek láthatók, az egyiken kivehető az Antonius császár felirat, másokon arab írás lát­ható. Vannak az érmek között lengyel groszok is III. (Vasa) Zsigmond lengyel király (1587-1632) idejéből. A pénz­érmék mellett a vámosok kis kereszteket, gyertyatartókat, cukortartókat, cigarettatartó­kat, arany- vagy rézbetétekkel díszített ezüsttárgyakat és hat ikont is találtak. \ H fV/l'f tj ffépkiKfti vásárlása Suxukijaí § 50 cser FI jvlátéal sxámtűitk Iw. fi, ^wrírriT A RÉSZLETEKRŐL ÉRDEKLŐDJÖN AZ ÖNHÖZ LEGKÖZELEBB ESŐ MÁRKAKERESKEDÉSNÉL! Suzuki Salgó Suzuki Sós Suzuki Rózsa SuzukiPILA Suzuki Gyöngyös 3100 Salgótarján, 3000 Hatvan, 3360 Heves, 3060 Pásztó, 3200 Gyöngyös, Bartók B. út 14/B Móra F. u. 6. Egriu. 13. Fő út 149, Pesti u. 14. Tel.: 32/423-842 Tel./Fax: 37/342-353 Tel./Fax: 36/346-641 Tel.: 32/460-845 Tel.: 37/313-650

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents