Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-22 / 273. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S A G 2000. NOVEMBER 22., SZERDA RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 21.) Borsodchem 7 000 Ft ű Fotex 300 Ft ű Matáv 1219 Ft ű Mól 4 200 Ft ű OTP 13715 Ft ű Rába 2 540 Ft ű Richter 15 290 Ft ff Zalakerámia 2 515 Ft _JL BUX: 7556,69-0,84 % eltérés az előző záróértékhez képest BÚI 7BM < INDEX XI. 15-21-IG i i , i * 7700 7600 7757, | 7500 736680 7620.32 7400 ! j j J7556.69; “pit Szerda Csütörtök Péntek Hétfő Kedd TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.46. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 105-107 Mérséklődő Ingadozó FOB francia Mkötó Kukorica 89-97 Emelkedő Ingadozó FOBMaxikókiböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kikötő jHMMfl Napraforgó 360 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 2'6 Erősödő Erősödő 46 %CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 443,40 Cseh korona 7,62 Euró 264,33 Német márka 135,15 Osztrák schilling 19,21 Lengyel zloty 68,02 Svájci frank 173,33 Szlovák korona 6,18 USA-dollár 310,72 A biztosítók félnek a földtől Tagadhatatlan, hogy az agrárágazatban túl nagy a kockázat A biztosítók közül sokan ódzkodnak bizto­sítást kötni a mezőgazdaságban. Tagadha­tatlan tény, hogy az ágazatban túl nagy a kockázat. A termelőknek még nincs elegen­dő jövedelmük, hogy teljes körű szolgálta­tást vegyenek igénybe, a jelenleginél maga­sabb állami támogatásra pedig egyelőre nem telik a költségvetésből. Az agrárbizto­sítások helyzetéről kérdeztük Márki Jánost, a Magyar Biztosító Szövetsége (MABISZ) mezőgazdasági tagozatának vezetőjét. Budapest- Jelenleg hány cég foglalkozik Magyarországon agrárbiztosítással?- Öt biztosító nyújt ilyen jellegű szolgáltatást, közülük egy éppen kivonulóban van a piacról. Ez is bizonyítja, hogy a mezőgazdasági biztosí­tás veszteséges üzlet.- Mi ennek az oka?- Nagyon kevesen kötnek mezőgazdasági biztosítást. A gazdálkodók jövedelmi helyzete változó, van aki számára gondot jelentene a díjfizetés. Minél több kockázatra kötnek ugyanis szerződést, an­nál drágább a szolgáltatás.- Általában milyen károk ellen biztosítják magukat a termelők?- A legtöbben tűz- és jégkár ellen kötnek szerződést. A növénytermesztési ágazatban leginkább a szántóföldi növényekre, az állat- tenyésztési ágazatban pedig elsősorban a gazda­sági haszonállatok elemi kár, baleset, betegség miatti veszteségeire. A belvíz-, az árvíz- és aszálykárok szinte állandóan sújtották az ország különböző részeit. Tavaly például igen jelentős jégkár érte az országot, az idén viszont a belvíz­kár volt a legnagyobb. Visszatekintve az elmúlt évekre hol az aszály, hol a jég vagy a víz oko­zott súlyos károkat. A biztosítók nagyon sok pénzt fizetnek ki ezekre a kockázatokra. Sokéves megfigyelések alapján a káresemé­nyek a növénytermesztési termelési értéknek öt­tíz százalékát adhatják, ami 50-től 70 milliárd forintig terjedhet, és amelyből a biztosítók 4-5 milliárd forint kártérítést vállalnak. A biztosítás akkor működik kedvező áron, ha kellően széles az ügyfelek köre.- Ezt azt jelenti, hogy ha olcsóbb, vagy maga­sabb volna az állami támogatás mértéke, akkor többen kötnének szerződést?- így van. Jól példázza ezt, hogy amikor első ízben 1996-ban hozzájárult az állam a biztosítá­si díjakhoz, jóval több termelő vette igénybe a szolgáltatást. Ez nyilvánvalóan a költségvetés­nek is kedvező, hiszen a károk megtérítéséért nem az államhoz, hanem a biztosítókhoz for­dulnak a gazdálkodók. Az idén 30 százalékos a támogatás mértéke, korábban már volt 35 szá­zalék is. Az Európai Unió irányelvei szerint ez a dotáció akár ötvenszázalékos is lehet, ezt a mér­téket azonban a rendelkezésre álló költségvetési forrás szűkös volta egyelőre nem teszi lehetővé.- Van egy másik lehetőség is, hogy csökkent­sék a gazdák a károkat. A mezőgazdasági termelők szövetkezhetnek biztosítóegyesületek alapítására...- Az első ilyen szervezet 1993-ban alakult, számuk azóta harmincra gyarapodott. Ez a for­ma azt jelentette, hogy a termelők összeálltak, néhány százezer forint alaptőkével létrehoztak egy közös kasszát, amelyhez az állam félmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. Ebbe fizették a díjat, és ha valakit kár ért, ebből az alapból kaphatott támogatást. A termelők tehát maguk végzik a biztosítási tevékenységet - a kárfelmérést is. Az egyesület a kockázatot viszontbiztosítással védi. A biztosítási törvény szigorítása miatt 2001. január elseje után az egyesület alapításához már egymillió forint organizációs tőkére és 2,5 millió forint bizton­sági tőkére van szükség. A szakember szerint jó volna, ha mondjuk nem egy parlamenti felszólalás alapján nyilvání­tanának bizonyos térségeket katasztrófa sújtotta övezetté, hanem előre meghatározott szempont­ok alapján, kiszámítható módon történne a helyzet minősítése. Ha kiszámíthatóbb volna a rendszer működése, akkor a biztosítók kocká­zatviselése is ehhez igazodhatna, azaz nagyobb védelmet jelentene a biztosítás. újvári gizella MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSOK DÍJELŐÍRÁSA (MILLIÓ FORINT) 1995 1996 1997 1998 1999 Növénybizt. 1514 2479 3384 4435 4586 Állatbizt. 575 675 808 2290 2296 Összesen 2089 3154 4192 6725 6882 SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 46. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 286,23 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 288,04 2. szövetkezeti átlagár: 288,92 3. egyéni vállalkozói átlagár: 277,16 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 290,40 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 289,45 2. szövetkezeti átlagár: 295,43 3. egyéni vállalkozói átlagár: 284,58 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 293 286 290 4. Központ (Budapest, Pest megye): 297 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 292 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 293 7. Ny-Dunántúl (Győr-Mosön-Sopron, Vas, Zala): 286 IV. Orszáqos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 358,58; U: 349,51; R: 339,16 O: 321,45 , P: 306,39 V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár: 2,94 DM Forrás: HÚSCÉH Havonkénti elbírálás Budapest A Gazdasági Minisztérium (GM) kezelésében lévő Gazdaságfejlesztési Célelő­irányzat központi költség- vetéséből a kormány gazda­ságstratégiájának megvaló­sítását szolgáló beruházá­sokra lehet pályázni. A korábbi időkben a támogatás formája visszatérítendő kamat­mentes támogatás volt, ezt az idén vissza nem térítendő támo­gatássá alakították át. Ennek mértéke a beruházás elismerhető költségének maximum 20 száza­lékáig, legfeljebb 100 millió forin­tig terjedhet, illetve a 3 milliárd forint feletti beruházás esetén a támogatás elérheti a 200 millió forintot is. A pályázatok döntés-előkészí­tő munkáját a minisztérium, az érdekképviseletek és a régiók képviselőiből álló bizottság vég­zi, amely havi gyakorisággal ülé­sezik, és tesz javaslatot a pályá­zatokban foglalt beruházások támogatására. A miniszter döntése alapján az idei harmadik negyedévben 13 pályázó nyert el 865 millió forint összegű támogatást, amellyel 12,3 milliárd forint értékű beru­házás valósul meg és 1327 új munkahely létesül. A legtöbb pénzt, 200 millió forintot egy tatabányai elektronikai cég kap­ja. Majdnem 8 milliárdos beruhá­zásuk több mint ezer új munka­helyet teremt. A vállalatok vezetőinek a tá­mogatásról szóló oklevelet teg­nap Glattfelder Béla közigazgatá­si államtitkár adta át a Gazdasági Minisztériumban. ■ Koncentrálódik a mezőgazdasági termelés, fogy a lakosság Időszerű statisztikai információk Nógrád megyéről A statisztikai munka egyik sajátja, hogy szinte észrevétlenül zajlik. így a statisztika maga is többnyire csak akkor kerül be a köztudatba, amikor valamely adat, elemzés stb. nyilvánosságra kerül, vagy amikor például a számlálóbiztos bekopogtat a laká­sok ajtaján. így történt ez az idén tavasszal is az általános me­zőgazdasági összeírás (ámö) idején. Eredményei a minap láttak napvilágot. Ezekről is beszélgettünk Kerényi Kázmérral, a KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának vezetőjével.-Miért volt fontos ez az össze­írás?- Az idei ámö-nek - amely egyébként a hatodik ilyen teljes körű összeírás volt a mezőgazda­ságban - három lényeges oMt kell megemlíteni. Az egyik, hogy a mezőgazdaság rendszerváltást követő átalakulási folyamatainak lezárulása után minél teljesebb és hitelesebb kép álljon rendelkezés­re. A másik ok az Európai Unió követelményeihez való igazodás elősegítése. Végül a harmadik, hogy az ámö végrehajtásával ha­zánk csatlakozni tudjon a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezete) 2000-es világcen­zusához. Ezek után az igazgatóság veze­tője beszélt az összeírás fentiek­nek megfelelő céljairól, amelyek közül a legkézenfekvőbb a hazai felhasználók - gazdasági, politika stb. szervezetek, így főként az Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium adatigényeinek kielégítése, az ágazat adatgyűjtési és nyilvántartási rendszerének korszerűsítése, és persze a nem­zetközi szervezetek elvárásainak való megfelelés. Szólt a szakem­ber az ámö-ről szóló törvény leg­fontosabb rendelkezéseiről, ame­lyek meghatározták az összeírás főszabályait, gyakorlati végrehaj­tásának lényeges elemeit.- Melyek az országos eredmé­nyek néhány mondatban kieme­lésre érdemes adatai?- Az összeírás során 2,1 millió háztartást kerestek fel a számláló­biztosok. Közülük közel 960 ezer (45,7 százalék) bizonyult a gaz­daság méretét elérőnek, 835 ezer (39,8 százalék) ennél kisebb föld­területtel vagy állatállománnyal rendelkezett, mintegy 300 ezer (14,3 százalék) pedig semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem végzett. Ezen túl nagyon fon­tos és hasznos információ még, miszerint az ország népességé­nek egyötöde, több mint 2 millió fő vett részt mezőgazdasági mun­kában. Összesen 6,4 millió hektá­ron - az ország területének 70 százalékán - folyt mezőgazdasági termelés, ennek kétharmada szántó, egyötöde erdő, egytizede gyep. A többi művelési ág mind­össze 3 százalékot tesz ki. Az utóbbiakhoz is kapcsolódva ezek után arról beszélgettünk, hogy a magyar mezőgazdaság ter­mészeti adottságai jónak mondha­tók, a feltételrendszerében nem megfelelő igazán. Nógrád megyé­ben is lényegében hasonló a hely­zet, pontosan annyival rosszabb, hogy feltételrendszere az orszá­gosnál nagyobb mértékű károso­dást szenvedett a rendszerváltás után. Sőt a megye mezőgazdasága a '90-es évek elején-közepén dez- organizálódott és demoralizáló- dott is. Ezért is arra kértük az igaz­gatóság vezetőjét, hogy szóljon részletesebben a megye mezőgaz­daságáról az ámö adatai alapján úgy, hogy viszonyítson a korábbi összeírás megfelelő adataihoz.- Nógrád megyében közel 62 ezer háztartást kerestünk fel, kö­zülük gazdaság méretűnek bizo­nyult 26,5 ezer (42,7 százalék), méret alatti volt 28,6 ezer (46,1 százalék), nem folytatott mező- gazdasági tevékenységet 6,6 ezer (10,6 százalék). Az országos ada­tokkal való összehasonlításban megállapítható, hogy Nógrád me­gyében lényegesen magasabb a gazdaság méret alatti háztartások aránya, ugyanakkor jóval alacso­nyabb a mezőgazdasági tevé­kenységet nem folytatók aránya. Legutóbb 1994-ben volt Ma­gyarországon általános mezőgaz­dasági összeírás. Az azóta eltelt időben Nógrád megyében felére csökkent a gazdaságnak minősü­lő háztartások száma és jelentő­sen nőtt a gazdaság méretét el nem érőké. (Ezért magasabb ma ez az arány az országosnál.) So­kan a növekvő költségek és az ér­tékesítési nehézségek miatt leépí­tették ilyen irányú tevékenységü­ket, s ma már inkább csak saját fo­gyasztásra termelnek. Az utóbbi években ismét a me­zőgazdasági termelés koncentrá­lódása figyelhető meg. Ez abból is látható, hogy számottevően csök­kent a kis- (egy hektár alatti) terü­leten, s nőtt a nagyobb területen gazdálkodók száma. Az egy hek­tárnál nagyobb területen gazdál­kodók aránya az 1994. évi 8,5 szá­zalékról 18,6 százalékra nőtt. A megye állatállománya keve­sebb a hat évvel korábbinál. Na­gyobb mértékű a csökkenés a szarvasmarha-, a baromfi- és a házinyúlállományban követke­zett be. A szarvasmarha-állomány egynegyedével, a baromfiállo­mány egyharmadával, a házinyúl- állomány kétharmadával (!) keve­sebb mint 1994-ben. Ugyanakkor jelentősen, 50 százalékkal nőtt a méhcsaládok száma. 2000. március 31-én 11 ezer szarvasmarhát, 45 ezer sertést, 15 ezer juhot, 486 ezer baromfit, 44 ezer házinyulat és közel 25 ezer méhcsaládot tartottak a megyé­ben. Az egyéni gazdaságokban a sertés-, a baromfi- és a házinyúlál- lomány csökkent nagymértékben (33,3, 41,4, illetve 80,7 százalék­kal), ezzel szemben 30,5 száza­lékkal több a szarvasmarhák és. 50,7 százalékkal több a méhcsa­ládok száma. Nógrád mezőgazdasága ilyen drasztikus mértékű visszaesése okainak kiderítése és elemzése, a kiút megkeresése, ehhez a feltéte­lek megteremtése az agrárszak­emberek feladata, de politikai és kormányzati felelősség is van benne jócskán.- Más témám térve: melyek az EU-hoz való csatlakozás követel- ményei a KSH számára, s hol tar­tanak most a felkészülésben?- Az EU-csatlakozás előkészíté­se szigorú követelményeket ír elő. Évek óta folyik a statisztika EU- komformmá tétele, amelynek eredményeként számos változás következett be az adatgyűjtési rendszerben. Ez év október 26-án az EU statisztikai hivatalának fő­igazgatója tett látogatást a KSH- ban, ahol áttekintették a csatlako­zással kapcsolatos tennivalókat. Magyarország a tagjelölt országok egyik legjobbika az unió statiszti­kai elvárásainak átvételében.- Jövő év elején népszámlálás lesz. Ezzel kapcsolatban kinek mi a feladata és hol tart az előkészítő munka?- Az idevonatkozó 1999. évi CVIII. törvény szerint a végrehaj­tás az önkormányzatok, az előké­szítés és a szakmai munka, az irá­nyítás a KSH feladata. Természe­tesen a két feladatot nem lehet egymástól függetlenül, csak szo­ros együttműködéssel megoldani. Ez év nyarán már végrehajtot­tuk az üdülők összeírását, ezt kö­vetően a címek felülvizsgálata, ak­tualizálása következett. Jelenleg folyik a számlálókörzetek kialakí­tása, a számlálóbiztosok szerve­zése. Decemberben és 2001 janu­árjában kerül sor a munkákban résztvevők oktatására, a nyomtat­ványok terítésére. 2001. február 1- jén indul meg az összeírás.- Sokan várják, várjuk már Nóg­rád Megye statisztikai évkönyvét. Mikor jelenik meg és mit tudha­tunk meg Nógrád 1999 évéről?- Kiadványunk a napokban már a szakemberek kezébe kerül­het. Az évkönyvből megtudhat­juk, hogy 1999 évben tovább csökkent a megye lakossága, rész­ben az előző évinél kevesebb élve születés és több haláleset, rész­ben a megyéből történő elvándor­lás miatt. A foglalkoztatottak szá­ma alig növekedett, összefüggés­ben talán azzal is, hogy a gazdasá­gi szervezetek beruházásai stag­náltak. Amennyire örvendetes, hogy jelentősen nőtt az ipar (elsősor­ban a gépipar) termelése, leg­alább annyira fájdalmas, hogy a mezőgazdaság eredményei elma­radtak a korábbi évek nem túl ma­gas bázisától is. Ráadásul az utób­bi évtizedek legkisebb búzater­melését takarították be 1999-ben. Végezetül: az országban elfog­lalt helyünket jellemzi, hogy az ország területének 2,7 százalékát kitevő Nógrád megyében van a népesség 2,2 százaléka, a foglal­koztatottak 2,0 százaléka, a munkanélküliek 3,2 százaléka. S a jövőre utalóan sem biztató, hogy a működő vállalkozások­nak mindössze 1,5 százaléka (a külföldi érdekeltségűeknek pe­dig csak 0,6 százaléka) található a megyében. A bruttó nemzeti terméknek csak 1,2%-a szárma­zik Nógrád megyéből. B.O. FELVESSZÜK A RITMUSÁT £ CIB BANK 3100 SALGÓTARJÁN, RÁKÓCZI U. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes; 2QQQ. Qkfófcr 13-tól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési Idő Éves kamat, 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8,11) 6 hó 7,750 (7.86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉBE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Fi leteli Lekötési idő évet kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 3 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 6 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 12 hó 7,750 (7,86) 7,875 (7,98) 8,000 (8,11) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classlc sávoe kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 2,500 2,56/2,56 100 E Ft-1 M Ft 3,000 3,08/3,08 1 MFt felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft-1 M Ft 6,500 6,79 1 MFt felett 8,500 8,97 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E R) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM' 3 hó 8,500 8,50 6 hó 8,500 8,50 12 hó 8,000 8,00 ' Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. Érvényes: 2000. november 1-iétol Folyószámlahitel Éves kamat (%) 20,00 Betétőrző hitel 15,00 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamat 16,00- egyéb célú hitel kamat 18,00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 13,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM: 27,88-33,66%, 3%-os kezelési költség mellett HUF prime rate Éves kamat f%) 13,25 CIB©06 40 242 242 A BANCA COMMERCIALS ITALIANA-CSOPORT TAGJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents