Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-21 / 272. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2000. NOVEMBER 21., KEDD Bankárok vád alatt Tévéközpontúvá vált életünk A KSH felmérése a lakosság időfelhasználásáról A Központi Statisztikai Hivatal 1999 és 2000 szeptembere kö­zött reprezentatív adatgyűjtést végzett a lakosság időfelhaszná­lásáról. A felvétel kapcsolódik az Európai Unió Statisztikai Hi­vatala (Eurostat) keretében induló európai időmérleg-felvétel­hez. Ilyen jellegű vizsgálatot általában tízévenként folytatnak, céljuk, hogy átfogó képet kapjunk a magyar társadalom életé­ről, az életkörülményeket és az életmódot meghatározó főbb té­nyezők alakulásáról. Az adatfelvétel mintája a 15-74 éves, csak­nem 8.milliós népességből mintegy 11 ezer polgárra terjedt ki, akiket 353 településről választottak ki. Az életmód-időmérleg szerint, a fiziológiailag kötött tevékeny­ségekre - alvás, étkezés, tisztál­kodás, öltözködés - nagyjából 11 órát fordítunk naponta. Ezt jó- szerint állandónak lehet tekinte­ni régiónként és nemenként egy­aránt, s ez lényegesen nem válto­zott az elmúlt tíz évben. Ugyanakkor a társadalmilag kötött tevékenységek - munka, közlekedés - már kisebb-na- gyobb eltérést mutatnak mind te­rületenként, mind férfi és nő vi­szonylatában. Elöljáróban leszö­gezhetjük: 1986 óta négyötödére csökkent a kereső-termelő mun­kára fordított idő. A visszaesés olyan mértékű, hogy minden bi­zonnyal hozzájárult a 90-es évek életszínvonal-eséséhez. Elsősor­ban a jövedelemkiegészítéssel töltött idő csökkent drasztiku­san, amely még a felét sem éri el a tíz évvel ezelőttinek. A munká­val és közlekedéssel töltött idő fogyásának mértéke Észak-Ma- gyarországon közel azonos az országossal: a férfiaknál 48, a nőknél 41 perc. Kereső-termelő tevékenységgel itt a férfiak - az országoshoz hasonlóan - több mint másfélszer annyi időt tölte­nek, mint a nők. A háztartási terhek vállalása a két nem között változatlanul el­tér. A hagyományos tevékenysé­geket - főzés, mosás, takarítás - túlnyomórészt a nők végzik, idő­ráfordításuk minden régióban többszöröse a férfiakénak. Ház­tartásra, karbantartásra Észak- Magyarországon fordítottak a legtöbb időt hazánkban: a férfiak átlagosan 81, a nők 210 percet. Az utóbbiaknál 15 perc a csökke­nés, az előbbieknél 9 perc a nö­vekedés 1986-hoz viszonyítva. Vásárlással, a szolgáltatások igénybevételével némiképpen több időt töltünk, mint egy évti­zeddel ezelőtt, ami a fogyasztói életforma természetes velejárója. A férfiak naponta 17, a nők 29 percet szánnak ezekre régiónk­ban, s országosan is hasonló a helyzet. A gyerekek ellátására a nők­nél 2,5, a férfiaknál valamivel több mint egy óra jut. Ez azon­ban még így is kevés, ha figye­lembe vesszük, hogy e tevé­kenység a testi ellátás, a gondo­zás, a szállítás, a kísérés, a me- sélés, a közös játék és a tanulás perceit is magába foglalja. Gyer­mekeik ellátására az észak-ma­gyarországi férfiak a legkeve­sebb, a nők pedig a legtöbbet fordítanak hazai szinten. Társa­dalmilag vizsgálva a kérdést, fel­tűnő, hogy a szellemi, ezen be­lül is az értelmiségi nők mintegy 30 százalékkal kevesebb időt szánnak erre a célra, mint a nyolcvanas évek derekán. Meg­lepő ez, mert korábban számos jel utalt arra, hogy az értelmisé­gi családokban gyökeresedett meg leginkább a tudatos, a gyer­mekekkel többet törődő életfor­ma. Az országoshoz hasonlóan ré­giónkban is a nők négy, a férfiak négy és fél óra szabad idővel ren­delkeznek naponta, amely fél órával több mint 1986-ban volt. Az egyik legfeltűnőbb változás, hogy a férfiaknál tíz, a nőknél húsz százalékkal csökkent a tár­sas kapcsolatokra, illetve a társas szórakozásra maguknak „enge­délyezett” idő, amely területen­ként fél és egy óra között szóró­dik. A városiak és a magasabb is­kolai végzettségűek több időt töl­tenek el társaságban, mint a falu­siak és a kevésbé iskolázottak. Általánosságban elmondható, hogy mára mérséklődött a nyug­díjasok és a foglalkoztatottak kö­zött a társas kapcsolatok ápolásá­ra „áldozott” idő különbsége, amely mögött az idősek elmagá­nyosodása húzódik meg. Szembeötlő, hogy a férfiak egyharmaddal, a nők egynegyed­del kevesebb ideig olvasnak nap­jainkban, mint tették ezt egy év­tizeddel ezelőtt. A visszaesés fő­leg a 20 év alattiaknál erőteljes. A 15-19 éves férfiaknál 39 percről 13-ra, a nőknél 33 percről 17-re mérséklődött a kultúra e hagyo­mányos formájára fordított idő naponta. Az olvasás belső szer­kezete is megváltozott. A nők fő­képpen könyvet, a férfiak újságot vesznek a kezükbe, a folyóiratok iránti érdeklődés pedig mindkét nem körében visszaesett. Már a 80-as évek közepén is jellemző volt, hogy a televízió­nézés központi szerepet foglal el a szabad idő otthoni eltöltésé­ben, a 90-es évekre viszont már a tévézés uralkodóvá válásáról be­szélhetünk. Tévéközpontúvá vált az életünk, ezt mutatja, hogy a férfiak napi átlagban 2 óra 45 percet, a nők 2 óra 32 percet töl­tenek el a képernyő nézésével. Régiónkban mind az erősebb, mind a gyengébb nemhez tarto­zók az átlagostól többet tévéz­nek, illetve videóznak. A tévénézés szorosan össze­függ az életkorral: a 20 év alatti­ak ez irányú időráfordítása csu­pán 60 százaléka a 60-74 évese­kének. E téren egyetlen „szűrő­nek” az iskolai végzettség tűnik: a 80-as évek közepéhez képest a diplomás férfiaknál mindössze 11 százalékkal gyarapodott a te­levíziózással töltött idő, míg a nyolc általánost, vagy annál ke­vesebbet végzőknél 52 százalé­kos volt az „ugrás”. Öröm ugyanakkor, hogy a ko­rábbinál többet sétálunk, kirán­dulunk, sportolunk. A férfiak ti­zennégy, a nők nyolc percet for­dítanak erre a célra a nap hu­szonnégy órájából. A kedvenc állatokra húsz, ven­dégeskedésre, táncra, játékra ti­zenöt százalékkal több időt szá­nunk ma, mint egy évtizeddel ez­előtt. A vallásgyakorlás, mint a vál­lalt értékek megjelenítésének egyik fontos színtere, észrevehe­tő átalakuláson ment át a rend­szerváltást követően. Megválto­zott a politikai klíma, s ennek eredményeként ma lényegesen többen gyakorolják a vallásukat intézményes keretek között. A felmérés szerint a nők 12,7, a fér­fiak 6 százaléka vallotta magát vallásosnak. A nők háromszor annyi időt töltenek el vallásgya­korlással, mint az azonos korú férfiak, ezen belül a 60 évnél idő­sebb nők a legaktívabbak. A ki­alakult hagyományoknak megfe­lelően a falvakban és az alacso­nyabb iskolai végzettségűek kö­rében figyelhető meg a vallásos­ság terjedése. KOLAJ LÁSZLÓ Több belga lap értesülése sze­rint egy brüsszeli vizsgálóbí­ró pénzügyi visszaélések mi­att vádat emelt nyolc brüssze­li bankár ellen. A múlt hét elején már feltűnést keltett, hogy a nyomozók megjelen­tek 21 belgiumi bank briisz- szeli székházában, házkuta­tást tartottak és dokumentu­mokat vittek el. Házkutatás volt több bankár lakásán is. A lapok most feltárták, hogy a kihallgatások nyomán a vizsgáló- bíró nyolc bankárt vád alá helye­zett okirat-hamisítás, mérlegha­misítás, bűnszövetkezetben el­követett csalás és visszaélés cí­mén. A Le Soir értesülése szerint a vádlottak között van a Crédit Lyonnais belga leányvállalatának egykori igazgatója, aki ma az Axa Royale Beige pénzintézet dele­gált felügyelője és aki a lap érdek­lődésére nem erősítette meg de nem is cáfolta a vádemelés hírét. A mostani vádemelések egy több mint öt éve folyó eljárás zá­róakkordját jelentik. A visszaélé­sek forrása egy olyan adótörvény volt, amely 1991-ig lehetővé tette, hogy a belga állampolgárok a külföldi befektetéseik hozama után ott fizetett forrásadójuk ösz- szegét levonják belgiumi jövede­lemadójukból. Mivel e lehetőség­gel épp a bankok tanácsára egyre nagyobb mértékben visszaéltek, és megtakarításaikat egyre na­gyobb arányban külföldre mene­kítették a tehetős belga állampol­gárok, a parlament a 90-es évek elején bezárta akiskaput. A belgiumi jövedelmek kül­földre vitele viszont azóta is vál­tozatos, fondorlatos módszerek­kel folyt és ebben a bújócskában a törvény és az igazságszolgálta­tás mindvégig lemaradt a banká­rok leleményessége mögött. A magyarországi kereskedelmi és hitelbank belga tulajdonosa, a KBC bankház tucatnyi egykori, sőt mai vezetője is vád alatt áll már, mert ügyfeleiket éveken át hozzásegítették, hogy vagyonuk jó részét kimenekítsék a luxem­burgi adóparadicsomba. listeria a jégkrémben? A Nestlé élelmiszeripari vál­lalat francia részlege vissza­rendelt szombaton az üzle­tekből egy jégkrémszállít- mányt, mert lehetséges, hogy veszélyes baktériumok vannak benne. A cég szóvivője közölte: pén­tek éjjel rendelték el a riadót, mert jelzést kaptak, hogy a Gervais Mystere elnevezésű vaní­liafagylaltban olyan baktériumok vannak, amelyek listeriafertőzést okozhatnak. Á több mint százti- zennégyezer doboznyi édességet harminckilenc doboz híján már visszavettek az üzletekből. A listeriafertőzés akár halá­los kimenetelű is lehet. A Nest­lé közleményben figyelmeztet­te az észak- és dél-franciaorszá- gi boltokat, hogy küldjék vis­sza a gyanús készleteket, egyút­tal pedig arra kért mindenkit, hogy aki jégkrémet evett és megbetegedett, minél előbb forduljon orvoshoz. A Reuters jelentése szerint az újabb élelmiszer-fertőzés hí­re éppen a kergemarhakór em­beri változata miatt kialakult, meglehetősen erőteljes bizalmi válság közepette érte a francia közvéleményt. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 20.) Borsodchem 7 305 Ft ít Fotex 302 Ft 8 Matáv 1232 Ft m Mól 4 315 Ft A OTP 13 800 Ft 8 Rába 2 535 Ft fi Richter 15090 Ft 8 Zalakerámia 2 530 Ft fi BUX: 7620,32- 2,19 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK- 2000.45. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 107-108 Ingadozó Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 88-91 Lanyhuló Tartott FOB MexHuMböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kikötő Napraforgó 365 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara * 206 Mérséklődő Ingadozó 46 % QF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 442,21 Cseh korona 7,61 Euró 263,88 Német márka 134,92 Osztrák schilling 19,18 Lengyel zloty 67,89 Svájci frank 172,68 Szlovák korona 6,15 USA-dollár 310,67 Nemzeti Minőségi Díj Átadták a legrangosabb hazai gazdasági elismerést A Parlamentben tegnap ötödik alkalommal adták át a Nemzeti Minőségi Díjat. A benyújtott pályázatokat tizenkilenc szak­ember három szempont alapján bírálta el: mennyire vevőközpontú a cég, mennyire figyel a folyamatos fejlesztésekre, és mennyire vonja be a dolgozókat a továbbfejlesztésbe. Budapest A díjat 1996-ban alapították, hogy a mindenkori kormány ebben a formában ismerje el a minőségirányítás terén kiemelkedő ered­ményeket elért vállalatokat, vállalkozásokat. A 26 pályázó közül idén a kisméretű ter­melővállalat kategóriában a székesfehérvári MACHER Gépészeti és Elektronikai Kft., pedig a Budapesti Compaq Computer Magyarország Kft. érdemelte ki az elismerést. A négy nyertesnek Orbán Viktor miniszter- elnök adta át a díjat, kiemelve, hogy azért különösen elismerésre méltó a teljesítményük, mert egy nyugtalan évtizedben, a ’90-es évek­ben tudtak kiemelkedően jól dolgozni. Arra is felhívta az ünneplők figyelmét, hogy az új évezredben az eddigieknél is fontosabb követelmény lesz a magyar gazdasággal szem­ben a minőségi termelés és szolgáltatás. A kormányfő emlékeztetett rá, hogy január elsején indul a Széchenyi terv, amelynek keretében évi egy-egy milliárd dolláros közvetlen kormányzati pénz áll rendelkezésre gazdaságfejlesztési célok megvalósítására. A kabinet számításai szerint ez legalább három­szor ennyi magántőkét mozgósít az elkövetkező A Nemzeti Minőségi Díj idei nyertes vállalatainak vezetői a miniszterelnök társaságában fotó: europress/diósi imre a középméretű termelővállalat kategóriában időszakban. Orbán Viktor emlékeztetett rá, a debreceni Medicor Kéziműszer Rt., hogy várhatóan legalább az uniós átlag két­a nagyméretű termelővállalat kategóriában szerese lesz a magyar gazdaság növekedési az Ajkai Timföld Kft., a szolgáltató kategóriában üteme az előttünk álló esztendőkben is. ikoosi Állatpiaci körkép Budapest A gazdálkodók országszer­te a magas és folyamatosan emelkedő takarmányárakra panaszkodnak. A támogatások kifizetésének fel­függesztése miatt, illetve pénz hiányában nem tudnak vásárolni a még szabad készletekből - ol­vasható a földművelésügyi tárca most közzétett, az állattenyész­tés helyzetéről szóló jelen­tésében. Az elmúlt hetekben tovább nőtt az érdeklődés a húsmarha­tartás iránt, a kereslet élénkülése azonban még nem érezhető a fel- vásárlási árakban. Az átvételi árak mindössze tíz-húsz forinttal emelkedtek. Minőségtől függően a növendék bikát kilónként 250- 360, a növendék üszőt 220-270, a tehenet 170-220 forintért vásá­rolják fel az állattartóktól. A vágósertéspiacon is kereslet alakult ki, az élénk forgalmat azonban itt sem tükrözik az árak. A minősítés nélküli normál súlyú vágósertésért jelenleg ki­lónként 250-300 forintot fizetnek a felvásárlók. A nagy súlyú sertés és a selejt koca kilónként 240 és 270 forint között talál vevőre. Szerény mértékben emelkedett a brojlercsirke ára, ennek ellenére a termelők várakozó állásponton vannak. A kilónkénti 190-200 fo­rintos ár nem srófolja fel a tartási kedvet. Gyenge forgalmat regisztrál­tak múlt hónapban a báránypia­con. A magas takarmányárak mi­att a gazdák nem, vagy csak igen kevés mennyiségű tápot adnak a jószágoknak, amit gazdasági ab­rakkal egészítenek ki. Szakértők szerint a minőségi romlás majd értékesítéskor az árakban fogja magát megbosszulni.-UG­Részvények kárpótlási jegyre Budapest Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és az An­tenna Hungária Rt. (AH) november 27-től kínálja az AH részvényeit meg­vételre hazai és nemzetközi befektetőknek. Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. el­nök-vezérigazgatója elmondta, hogy a tőkeemeléssel egybekö­tött privatizációs tranzakció lesz az idei év legjelentősebb magyar- országi részvényjegyzési lehető­sége. A hazai és nemzetközi be­fektetőknek értékesítendő rész­vények számát úgy határozzák meg, hogy a tranzakció befejez­tével az APV Rt. tulajdonrésze az AH Rt.-ben a törvény által meg­határozott 50 százalék plusz 1 szavazat felett maradjon. Magánszemélyek 250 ezer da­rab, az ÁPV Rt. által felajánlott részvényt jegyezhetnek a hazai nyilvános forgalomba hozatal so­rán. Ebből a csomagból a va­gyonkezelő 200 ezer darab rész­vényt kárpótlási jegy ellenében, alanyi jogon kárpótolt belföldi és külföldi magánszemélyek részé­re, további 50 ezer darab rész­vényt készpénzfizetés ellenében belföldi magánszemélyek részé­re kínál eladásra. Túljegyzés ese­tén a készpénzes fizetés ellené­ben felajánlott részvények meny- nyisége további 95 ezer darab részvénnyel egészülhet ki. A részvények végleges forga­lomba hozatali árát várhatóan de­cember 4-én teszik közzé. sts

Next

/
Thumbnails
Contents