Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-10 / 238. szám
F balassagyari megye» körkép Szigorodik a munka világa Szakszervezetek a szabályozások módosításáról- Amennyiben az Országgyűlés jóváhagyja, januártól módosított, sok tekintetben szigorúbb törvények szabályozzák a munka világát. A rendezettebb viszonyokra szükség van, de a tervezett változások azt is magukban hordozzák, hogy tovább nő majd a munkavállalók kiszolgáltatottsága - mondta Ágner Gyula, az MSZOSZ Nógrád Megyei Képviseletének vezetője. 2. OLDAL SALGÓTARJÁN PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 10., KEDD Méhésziskola az égerlápon Az Ipoly Unió kezdeményezése- Végül is mi tette szükségessé a munka törvénykönyvének módosítását?- Mindenekelőtt az, hogy az uniós csatlakozásunk egyik feltétele a jogharmonizáció megteremtése, a már társult országokkal. Ebből nem maradhat ki a munka világa sem. Most úgy tűnik, hogy a változások egy része kedvezően érinti a munkavállalókat és ezekkel természetesen az érdekvédelmi szervezetek is egyetértenek.- Mondana ezek közül néhányat?- Sok olyan álláshirdetés jelenik meg a megyében is, amelyben a 30-35 évet szabják meg a munkába állás egyik feltételének. A nyugat-európai országokban megbecsülik az előrehaladott, de még munkaképes korú, felkészült, gazdag tapasztalatokkal rendelkező szakembereket. Nálunk viszont sokszor korlátozzák munkalehetőségeiket. A módosítás egyik célja éppen az, hogy itt is megszűnjön minden hátrányos megkülönböztetés a munkába állásnál, a bérezésnél a férfiak és a nők, az idősebbek és a fiatalabb korosztály között. De az Európai Unióban bevett gyakorlat az is, hogy a munkavállalót - a munkaszerződés mellett - írásban tájékoztatják arról, hogyan alakul a munkarendje, a szabadsága és a szabadnapja, védi-e kollektív szerződés a jogait, s hogyan mondhatja fel munkáját. A várható változások egyike, hogy a jövőben így történjen ez nálunk is.- Ha a változások jó része előnyös a munkavállalóknak, mién haborognak a szakszervezetek?- Mindenekelőtt azért, mert most sincs valóságos párbeszéd a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői között. A munka törvénykönyvének módosítását sem előzte meg semmiféle konzultáció az érdekvédelmi szervezetekkel. Az Országos Munkaügyi Tanácsban már magáról a kész törvénycsomagról folyt a szó. Igaz, bizonyos kompromisszumok születtek a munkaadó és a munkavállalók képviselői között. Jó volna, ha ez a folyamat tovább folytatódna. Mert amiben nem tudnak megegyezni, abban a kormány dönt, s nem vagyok benne biztos, hogy a munkavállalók javára. A párbeszéd hiánya sokféle fel- tételezésnek is melegágya. Olyannak többek között, hogy valamiféle burkolt megegyezés született a kormány és a munkaadók képviselői között. Korábban ugyanis a munkaadók az egy-két ezer forintos minimálbér-emelésről is keményen alkudoztak. Most viszont szinte szó nélkül tudomásul vették a kormány drasztikus fejlesztési elképzeléseit. így jövőre 40, a következő évben pedig 50 ezer forintra emelnék a 27 és fél ezer forintos minimálbért. A megnövekedett bérek jelentős járulékemeléssel is járnak. A munkáltatóknak „kárpótlásként” szabadabb munkaidők és munkaerő-gazdálkodást „ígér” nekik a munka törvénykönyve. A demokratikus államokban, a munka világát illetően tiszteletreméltó hagyománya van a párbeszéd intézményének. Talán nem véletlen, hogy a közelmúltban az Európai Unió szakemberei vizsgálódtak nálunk éppen ebben a témában. S az uniós csatlakozásról végső soron népszavazás dönt majd. Ha a munkavállalók azt látják, hogy az előnyök eltörpülnek a törvénymódosításból adódó hátrányok mellett, esetleg nemmel is szavazhatnak.- A törvény szigom még nem jelenti a munkavállalók kiszolgáltatottságának növekedésé.- Önmagában tényleg nem, de néhány munkajogi fogalom átértékelése, újak bevezetése már igen. Eddig a munkavállalók a helyettesítésért külön pénzt kaptak. Ha a javaslatokból törvény lesz, akkor ezt elveszik tőlük. Az átirányítás más munkára, a kiküldetés más telephelyre, a kirendelés más munkáltatóhoz, akár több hónapot is igénybe vehet külön díjazás nélkül. A munkaidőkeret széles körű alkalmazásával túlóradíj megfizetése nélkül lehet túlmunkára kötelezni a munkavállalót. A tervek szerint létrejönnek majd olyan gazdasági társaságok, amelyek a munkaerő kölcsönzésével foglalkoznak. A munkaidőkeret kitágul, igazodik a piac diktálta feltételekhez. A munkaadói jog ezzel megosztottá válik, a munkásember „két úr szolgája” lesz. S mindezeknek munkabére is kárát látja. Rövidülhet a hét végi pihenőnap is, 42 óráról 40 órára. Ez azt jelentheti, hogy bárkit foglalkoztatni lehet szombatonként délután két óráig, ha a munkaadó érdeke úgy kívánja. Előfordulhat, hogy a dolgozónak 6 hónapig egyetlen szabad szombatja sem lesz. S mindezeket a változásokat az eddigi 3 nap helyett elegendő ha 1 nappal korábban közük a munkavállalóval.- Milyen lehetőségeik vannak a szakszervezeteknek, hogy érvényre juttassák fenntartásaikat?- A legfontosabb a kölcsönös megállapodás lenne. Ezért az érdekvédelmi szervezetek szakmai konzultációkat kezdtek a munkáltatókkal. Azt a szakszervezetek elismerik, hogy az elmúlt tíz év alatt végbement jelentős gazdasági és társadalmi változásokat követnie kell a jognak is. Az azonban nem mindegy, hogy milyen irányban: az állampolgárok élet- és munkalehetőségei szélesednek, vagy a munkanélküliek, az elszegénye- dők tábora nő. A tárgyalások már eddig is hoztak szerény, de bizalomkeltő megoldást. Többek között sikerült pontosítani a munka- szerződéseket, korlátozni a túlmunka mértékét. De a munkaidő- keret pontosítása, a túlmunka díjazása, a készenléti idő rendezése, az idénymunka értelmezése és sok más kérdés is egyeztetést kíván. Tárgyalni szükséges a napi munkaidő mérsékléséről is. Ugyanis a rövidebb munkanap, munkahét a nyugat-európai országokban már megszokott dolog, nálunk azonban még csend van körülötte.- Itt a megyében mit tudnak a munkavállalók, a szakszervezeti tagok a tervezett módosításról? Érzik egyáltalán, hogy veszélybe kerülhetnek az eddigi jogaik?- Nincs veszélyérzetük, mert nincs elegendő információjuk arról, hogy milyen módosítások várhatók. Ezért a következő időszak feladata lesz, hogy beszéljünk ezekről elsősorban a szakszervezeti tisztségviselőkkel, a bizalmiakkal. Ősszel sor kerül a kollektív szerződések módosítására. Nóg- rádban a gazdasági egységek felénél eddig nem készült kollektív szerződés. Az üzemi tanácsok, a helyi szakszervezeti alapszervezetek legfontosabb teendője, hogy tisztességes megállapodások szülessenek, ne sérüljenek visszafordíthatatlanul a munkavállalók jogai. v.a A méhészek országos egyesületének Nógrád megyei szervezetében mintegy félezer méhész található. Ezek a bogaras emberek, ahogy a nép nevezi őket, egy napon minden évben a nyilvánosság elé lépnek, hogy ismerkedjenek velük akár azért is, hogy bővüljön számuk. Ezen a napon kitárulkozik a méhészvilág és az érdeklődők megismerkedhetnek a termékek sokaságát előállító ősi mesterség csínjával- bínjával. így van ez Balassagyarmaton is, ahol az Annus Antal vezetésével működő, a térség közel háromszáz méhészét összefogó méhészklub még időszaki ismeret- terjesztő kiadványt is kiad, amelyet eljuttatnak az iskolákba is, sőt ilyenkor még a helyi televízióban is népszerűsítik tevékenységüket. Az idei évet, amelyben mérsékelten mézelt az akác, a napraforgó és a vaddohány pedig az aszály miatt adott keveset, gyenge közepesnek tartják, de azt mondják, hogy azért hozott valamit a konyhára. Ez a konyha sokak számára akár a főállásban végzett munkát jelenti, amelyben a fáradságos, de szépséges vándorlások színesítik a szorgos hétköznapokat. Mostanában olyan idők járnak, hogy az embernek meg kell fogni minden lehetőséget, amely a megélhetést szolgálja. Ezek egyike a méhészet. Ezt ismerte fel az Ipoly Unió, amely az égerlápon lévő tanyáján egy olyan oktatóbázist alakított ki, amelyben a méhészettel is ismerkedhetnek az érdeklődők. A város iskoláinak felső tagozatos tanulói a biológiaórák egy részén ezen a csodálatos környezetű égerlápi tanyán sok mindent megtudhatnak a szorgalmas méhek életéből és talán egy páran közülük itt szereznek alapokat a későbbi méhészélethez. Az Ipoly Unió figyelembe véve, hogy az Európai Unió kiemelten kezeli a méhészetet, méhészszakmunkás-képzést indított el Balassagyarmaton. A felnőtteknek szóló, október 14- én induló hét hónapos képzés ugyan pénzébe kerül a résztvevőknek, de a záróvizsga után méhészszakmunkás-bizonyít- ványt kap a tanuló. A felkészülés egyéni tanulással történik, amelyet a kéthetenként konzultációkon tesztkérdésekkel ellenőriznek. A tananyag a szakma minden területét felöleli. Ebben szerepel a méhbi- ológia, a méhészeti eszközök és a gyakorlat, de a méhte- nyésztés és a méztermelés mellett a méhészeti termékekkel is megismerkedhet a tanuló. A szakmunkásj elölt ismereteket szerezhet a különböző kaptárokkal való méhészkedés tudományából, de vállalkozási és jogi ismeretekkel is gazdagodik. A sikeres gyakorlati vizsga érdekében a 30 méhcsaládnál nagyobb állománnyal rendelkezők esetében a gyakorlati ismeretek elfogadásának alapja a helyi OMME-szer- vezet, vagy a méhegészségügyi felelős igazolásával elfogadottnak tekinthető. A kisebb méh- állománnyal rendelkezők számára lehetőséget biztosítanak a gyakorlat megszerzésére. Az Ipoly Unió kezdeményezése bizonyára sokak számára vonzó. A méhészszakmunkás- bizonyítvány megszerzésének feltétele a 8 általános iskolai végzettség és az orvosi-egészségügyi alkalmasság igazolása. SZABÓ ENDRE Határidő: november 6. Mint október 7-i, szombati számunkban már részletesen megírtuk, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ, a DAKX Produkciós és Reklámiroda és a Nógrád Megyei Hírlap az idén is megrendezi a nógrádi hölgyek szépségversenyét. A döntő időpontja: november 25. Jelentkezni az alábbi lap kitöltésével lehet, amelyet november 6-án 16 óráig lehet beküldeni, vagy beadni a József Attila Művelődési Központba (Salgótarján, Fő tér 5. sz.) Az utóbbi időben kisebb-na- gyobb betörések keserítették a bátonyterenyei lakosok életét, egészen a közelmúltig. A bátonyterenyei rendőrkapitányság nyomozó alosztályának felderítőmunkája eredményeként azonban eljárást indítottak a bátonyterenyei illetőségű S. T. és P. Gy. ellen. (Mindketten fiatalkorúak.) A két gyanúsított tizenegy betöréses lopást ismert el, de a nyomozók valószínűnek tartják, hogy ettől több ületéktelen behatolás is terheli számlájukat. Hosz- szú lenne felsorolni az egész bűnlajstromot, de az ő rovásukra írható a maconkai Maci büfé, a nagybátonyi és kisterenyei újságospavilon, a Szalamandra presszó, a Nyugdíjas büfé, a Kúria presszó, a Kossuth úti garázsbolt feltörése is. A módszer szinte mindenütt ugyanaz volt: ösz- szepakolták a könnyen elvihető értékeket, árucikkeket, és „angolosan” távoztak. A két fiatalkorú ellen az idén már a negyedik eljárás indul lopás bűntett alapos gyanúja miatt. Jelentkezési lap u NÓGRÁD SZÉPEM) szépségversenyre Családi és utónevem: Születésem helye: . . Ideje: 19 . . . .év Lakcímem: ................. I skolai végzettségem: Foglalkozásom: . . . Mellbőségem:.............. Derékbőségem: . . . Csípőbőségem: . . . . Konfekcióméretem: . Cipőméretem: .... Hobbim:..................... h ó nap Nyelvtudásom: . . Szemem színe: . . Hajam színe: . . . Magasságom: . . . Fürdőruhaméretem: Súlyom:................. T izennyolc és huszonhét év közötti, magyar, gyermektelen hajadonok jelentkezhetnek. Beküldendő: egy egész alakos fénykép, nyolcszáz forintos nevezési díj, jelentkezési lap. Cím: József Attila Művelődési Központ, Salgótarján, Fő tér 5. Részt kívánok venni a Nógrád Szépe 2000 versenyen, a verseny feltételeit elfogadom. 2000 .... hó nap aláírás ÖT ÉVTIZED SZOLGALAT - Király József Taron ötven éve kezeli az időjárást észlelő állomás műszereit. A kerek évforduló alkalmából Tamáskovits Károly, az Országos Meteorológiai Szolgálat hálózati főellenőre (jobbról) oklevelet, valamint jutalmat adott át a jubilánsnak. Elfogott betörők A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Több lakótársunkkal egyetértésben változatlanul nehezményezzük a Magyar ATV-adás törlését a kábelhálózatról. Közismert, hogy a „Napkelte” című műsor az egyik legnézettebb volt változatos programjával, őszinte hangvételével, frissességével. A nyugdíjasok amúgy is szegényes reggelijéhez úgy hozzátartozott, mint a kenyér. Ismerünk néhány válaszvariációt is az UPC vezetői részéről, mégis hiányoljuk az adást. Nem szólva arról, hogy az ország más területein - például Várpalota térségében, Inotán járva tapasztaltuk néhány héttel ezelőtt - az adás fogható. Éppen ezért kérjük az UPC részéről az alábbi kérdések megválaszolását:- Milyen alapon szüntették meg a magyar nyelvű ATV adó adását?- A 600 forinttal megemelt szerződésben azonban szerepel a Magyar ATV sugárzása. Vajon nem történt szerződésszegés az egyik fél részéről?- Szereljünk fel újra tv-anten- nákat, parabolaantennákat, hogy azt nézhessük, amit szeretnénk?- A havidíj megfizetése (évenként emelkedő), nem tételezheti fel az előfizetők kérésének teljesítését? Vagy csak egyoldalú dik- tálás érvényesül, azt nézhetjük, amit mások ránk kényszerítenek, s annyit fizetünk, ameny- nyit elkérnek!? Örömmel vennénk, ha az illetékesek a lap hasábjain adnának elfogadható, azaz kedvező választ. ______________FÖLDI JENŐ, JUHÁSZ LÁSZLÓ S algótarján Lemondás a bányászszakszervezetnél A BDSZ Salgótarjáni Nyugdíjas Bányászszakszervezet október 4-én tartott testületi ülésén alulírott Orosz Géza elnök bejelentettem a társadalmi tisztségről való lemondásomat. A vezetőség több tagjának lemondása miatt a szakszervezeti bizottság működése is megszűnt. Az alapszervezet tagjait ezúton tájékoztatjuk döntésünkről. A lemondást szóban, levélben közöltük a Nógrádi Nyugdíjas Bányász Bizottság egyszemélyes vezetőjével, Fűkor Balázzsal. Lemondásunk okát indokolni nem kívánjuk. Ha a későbbiekben szükségesnek látjuk az indoklást, azt megtesszük. _________________________________OBOSZ GÉZA S algótarján Hiányzik a „Napkelte”
