Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-05 / 234. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÁZ A I T Ü K Ö R 2000. Október 5., csütörtök Még nem dőlt el, mennyi lesz a borítékban Folytatódik a vita az egészségügy 5,1 milliárdjának felosztásáról írhatóan nem csak a közvetlen he- | . ■ ■ I S , WiO? <8' Várhatóan nem csak a közvetlen be tegellátásban dolgozók részesülnek az egészségügyi dolgozóknak szánt 15 milliárdos juttatásból megmaradt 5,1 milliárd forintból. A tegnapi egyezteté­sen az ágazat érdekvédelmi szerveze­teinek többsége elutasította a minisz­térium elképzeléseit. _____ Budapest _____ A z egészségügyi tárca vezetői azt szeret­ték volna, ha az 5,1 milliárd forintot a betegágyak mellett három műszakban dolgozók között oszthatták volna szét. Azért is alakult ki ez a terv, mert ebből a pénzből a munkaadói és munkavállalói adó- és járulékterhek levonása után csu­pán igen kis összeg marad. Amennyiben az említett körben, mintegy 50-60 ezer dolgozó között osztották volna el a pénzt, akkor az egy főre számított átla­gos juttatás bruttó 50 ezer forint körüli összeg lenne. Ha viszont kiszélesítik a juttatásban részesülők körét, akkor vár­hatóan senki nem kap annyi pénzt, hogy az valóban érezhető segítség lenne. A szakdolgozók képviselői, a Magyar Orvosi Kamara, valamint az ágazat négy reprezentatív szakszervezetének vezetői vettek részt a Gógl Árpád miniszter által összehívott egyeztető tárgyaláson. Horváth Zsolt, a tárca politikai állam­titkára lapunknak elmondta, hogy a be­Eredménytelen tárgyalás után bizonytalan, hogy mikor, hányán és mennyit kapnak kézhez az 5,1 milliárdból tegágyak mellett dolgozó nővérek, asz- szisztensek és orvosok előnyben részesí­tését kizárólag az Egészségügyi Szakdol­gozók Érdekegyeztető Fóruma és az Egészségügyben Dolgozók Szakszerveze­teinek Szövetsége támogatta. A Magyar Orvosi Kamara is helyesnek tartja, hogy a legáldozatosabb munkát végzők ki­emelt juttatást kapjanak, de csak azután, ha a 15 milliárdos jutalom első köréből kimaradt orvosok is megkapják a nekik járó pénzt. Mint emlékezetes, korábban a tisztiorvosok, az egyetemen dolgozó kutatók és a területi ellátási kötelezettség nélkül tevékenykedő háziorvosok marad­tak ki az egyszeri bérjuttatásból. A kama­ra azt is szorgalmazta, hogy a külön ke­ret felosztása ne bérarányosán, hanem létszámarányosan történjen. A Cser Ágnes elnökletével működő Egészségügyben Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete (EDDSZ) kitart állás­pontja mellett, hogy a javadalmazottak körét ki kell szélesíteni az ágazat vala­mennyi - méltánytalanul alul fizetett - dolgozójára. Horváth Zsolt hangsúlyozta: fontos, hogy az érintett munkavállalókat képvi­FOTO: EUROPRESS/KORMENDI IMRE selő szervezetek miként vélekednek az 5,1 milliárd forint felosztásáról, de a vég­ső mérlegelés a tárca jogában áll. Két hé­ten belül újabb egyeztető tárgyalást hív­nak össze. Addigra a minisztérium szak­emberei számba veszik azt a kört, amelyre az EDDSZ szeretné kiterjeszteni a juttatásban részesülők körét. A viták miatt szinte lehetetlen, hogy a dolgozók a beígért juttatást novemberben kézhez kapják. Ha sikerül megegyezni, akkor ta­lán még az idén meglesz a boríték. Hogy abba mennyi pénz kerül, még csak jósol­ni sem mernek. Németh zsuzsa Őszi vakáció Kellenek a szakemberek Jó befektetés lehet az iskolák támogatása „Pártoló” tagok Mégis, kinek az alapszervezete? Budapest A diákok őszi szünete két nap­pal meghosszabbodhat, ha az iskolák elfogadják az oktatási tárca javaslatát. Az Oktatási Minisztérium a Magyar Szülők Országos Egye­sületével egyetértésben azt java­solja az iskoláknak, hogy a no­vember 1-5-ig tartó őszi szüne­tet hosszabbítsák meg október 30. és 31. pihenőnappá nyilvání­tásával. így az eredetileg terve­zett öt nap helyett egyhetes szü­netnek örülhetnének a tanulók - nyilatkozott a tárca ajánlásáról az Europressnek Kömyei László közoktatási helyettes államtit­kár. A tanév refidjét megállapító miniszteri rendelet az idén elő­ször határozott úgy, hogy az ok­tatási intézmények tartsanak november 1. és 5. között őszi szünetet. A rendelet évente 185 kötelező tanítási nap mellett öt olyan napról is szól, amelyet az iskolák szabadon adhatnak ki tanulóiknak. Ezeken a napokon a diákoknak nem kell iskolába menniük, a tanárok pedig ilyen­kor tarthatnak nevelési értekez­letet vagy más munkamegbe­szélést. Most az oktatási tárca azt javasolja az intézmények­nek, hogy ebből az öt napból biztosítsanak kettőt az őszi szü­net meghosszabbítására. ________ H.M. Bu dapest A tartós gazdasági sikerhez egyre több jól képzett mun­kaerőre lenne szükség, a magyar egyetemeken vi­szont alig vannak korszerű oktatóeszközök. Az oktatási tárca ezért szeretné bevonni a sikeres vállalatokat a fel­sőoktatás támogatásába, az utánpótlás-nevelésbe. Ezzel a gonddal is foglalkoztak egy tegnapi nemzetközi konfe­rencián, ahol Pokomi Zoltán ok­tatási miniszter nyugtatni pró­bálta a gazdasági szakembere­ket. Elhangzott, hogy az eddigi­eknél jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a felsőoktatás fejleszté­sére, azon belül is az informati­kusképzésre, mert ez az átalaku­ló gazdaság legfőbb igénye. Az emelkedő hallgatólétszámon be­lül ugyan egyre nagyobb az in­formatikusok aránya, de ennek pozitív hatását némileg rontja, hogy a képzett számítástechni­kusok közül sokan külföldre mennek dolgozni. Reményt ad­hat viszont az, hogy a legjobbak fizetése lassan nálunk is eléri a nyugati bérszínvonalat. A tárca vezetője azt is bejelen­tette, hogy a fejlődésünk szem­pontjából ugyancsak kiemelkedő fontosságú kutatás-fejlesztésre jövőre és 2002-ben milliárdokkal többet költ a kormány. A kutató­helyek, illetve az egyetemek és a főiskolák nem közvetlenül kap­nák meg a pénzt, hanem a válla­latokkal együtt működtetett programjaik finanszírozásában venne részt a tárca. Ez tenné le­hetővé, hogy a kutatással, okta­tással foglalkozó intézmények munkája ne szakadjon el a napi igényektől. A vállalati források bevonása például lehetővé ten­né, hogy javuljon a felsőoktatási intézmények számítógép-ellá­tottsága. Ez azért is fontos lenne, mert a tervek szerint 2005-től minden hallgatónak le kell ten­nie a nemzetközi számítógép-ke- zelői ECDL-vizsgát. ________-w­Bu dapest - Szeged Egyetlen Fidesz-tag sincs a magát hódmezővásárhelyi Fidesz- alapszervezetnek kikiáltó, nemrég bemutat­kozott tizennégy fős cso­portban - tudtuk meg orszá­gos és helyi forrásokból. Noha a Fidesz alapszabálya egy­értelműen rögzíti: csak párttagok alakíthatnak helyi alapszerveze­tet - amely a megyei választ­mány jóváhagyásával kezdheti meg működését -, Hódmezővá­sárhelyen a jelek szerint megint fittyet hánynak a paragrafusokra. Kedden Vinned István vezetésé­vel egy 14 fős, párton kívüliekből álló csapat sajtótájékoztatón je­lentette be: ők a Fidesz új helyi alapszervezete. Varga Iván, a legnagyobb kor­mánypárt Csongrád megyei vá­lasztmányának irodavezetője ér­deklődésünkre kijelentette: telje­sen mindegy, hogy mit mond a ’98. évi önkormányzati választá­sokon MDF-Fidesz támogatással indult, ám a ringből kiesett Vinnai. Hódmezővásárhelyen akkor lesz új Fidesz-alapszerve- zet, ha annak alakítását a megyei választmány szabályszerűnek ta­lálja. Hozzátette: a már említett csoport beküldte egy emberével a választmányi irodára az alaku­lásról szóló jegyzőkönyvet, amit irodavezetőként ő maga vett át. Mindez semmiféle jóváhagyást nem jelent, hiszen a választmány a jövő heti ülésén vizsgálja majd a dokumentumot, s dönt az ügy­ben. Varga szerint neki akkor is továbbítania kellene a papírokat, ha azokat - magukat fineszesnek mondva - MIÉP-esek vagy MSZP- sek vinnék hozzá. Martonosi György, a térség or­szággyűlési képviselője megerő­sítette: ha tényleg párton kívüli­ekből állt össze a társaság, akkor a „manőver” szabálytalan és élet- képtelen. Az Europress információi sze­rint a Vinnai-féle csoport zömmel a helyi újsághoz, rádióhoz és ká­beltelevíziós társasághoz közel álló személyekből áll. Magukat Rapcsák András expolgármester támogatóinak tüntetik fel, bár az expolgármester szerint csak a Fi- deszhez akarnak közel kerülni. Simon János politológus úgy véli: ahogy közelednek a hódme­zővásárhelyi december 3-ai idő­közi választások, úgy erősödik majd a helyi kiszorítósdi, és eb­ben várhatóan mindenféle esz­közt megpróbálnak igénybe ven­ni a Fidesz-vezetőket még min­dig maga mögött tudó Rapcsák hívei és ellenfelei, takács mariann ÜZLETRÉSZEK. Semmiféle nézeteltérés nem volt a koalíciós partnerek között a szövetkezeti üzletrészek kiadásáról szóló tör­vénytervezettel kapcsolatban - így reagált Torgyán József, az agrártárca vezetője arra, hogy fideszes képviselők is módosító indítványokat nyújtottak be a ja­vaslathoz. Hozzátette azt is, hogy mind a miniszterelnök, mind pedig ő szilárdan úgy gon­dolja, a rendszerváltás befejezé­séhez elengedhetetlen az új szö­vetkezeti törvény megalkotása. EGYENJOGÚSÁG. Magyaron szágon a pártoknak kell megol­dást találni arra, hogy a nők na­gyobb arányban vehessenek részt a közéletben. Erről Harrach Péter szociális minisz­ter beszélt, miután találkozott a svéd kormány női egyenjogú­ságért felelős miniszterével. Svédországban ma 12 havi szü­lési szabadság jár a családok­nak, és ebből egyet kötelezően az apának kell kivennie. KIZÁRÁS. A Budapesti Építész Kamara kizárta tagjai közül Sik­lós Máriát, az új Nemzeti Szín­ház tervezőjét. A kamara sze­rint etikai vétséget követett el, amikor közvetlen megbízásra - nem pedig pályázatra - készí­tett terveket a Nemzeti építésé­hez. HULLADÉK. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságá­nak tagjai szeretnék elérni, hogy a kormány már jövőre alkosson rendeletet a szelektív hulladék- gyűjtés ösztönzésére. Ez egy­ben a mostani betétdíjak rend­szerének megváltoztatását is je­lentené, például betétdíjassá válnának az elemek. IFJÚSÁGI FÓRUM. Kamarai alapon szerveződő ifjúsági fó­rum létrehozásáról döntöttek a közelmúltban több országos if­júsági szervezet vezetői. A Nemzeti Ifjúsági Tanács elsősor­ban érdekképviseletet látna el, egységesen lépne fel a gyerme­kek és a fiatalkorúak jogainak képviseletében. Az ifjúsági ve­zetők szeretnék elérni, hogy a szervezőt működését törvény­ben rögzítse a parlament. KÖZÖS ÜGYÜNK. Farkas Flóri­án szerint az egész társadalom­nak tennie kell azért, hogy me­gálljon a romák külföldre telepü­lése. Az Országos Cigány Önkor­mányzat elnöke Nyíregyházán, a holokauszt áldozatainak em­lékművénél mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a roma ki­sebbség gondjait itthon, Magyar- országon kell megoldani. Mint mondta, ehhez minden polgár­nak tennie kell az előítéletek el­len: a kivándorlási hullám vis­szaszorítása nem csak a kor­mány, az állami és a cigányszer- vezetek felelőssége.__________■ AZ EGYETEMI, FŐISKOLAI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ev nappali levelező 1980 64 000 37 000 1990 77 000 26000 1999 170000 100 000 2000 175000’ 110000’ ‘becsült adatok Autóipari beszállítók _________Budapest_________ A magyar gazdaság fejlődésé­nek motorja lehet az elkövetke­ző években a gépjárműgyártás, ezen belül pedig az alkatrész- gyártók beszállítói tevékenysé­ge. Ezt emelte ki a közlekedési minisztérium képviselője az Au­tomobil 2000 Nemzetközi Jár­műipari Szakkiállítás megnyitó- ián. A Budapesti Vásárvárosban éppen ezért ezúttal nemcsak a multinacionális cégek kaptak bemutatkozási lehetőséget, ha­nem kisvállalkozások is. Idén el­sősorban a háttéripar képvise­lői, alkatrész- és felszerelésgyár­tók, olajipari cégek, haszongép­jármű-importőrök és személy­autó-kereskedők jelenhettek meg a kiállításon. A pénteki be­szállítói fórumon várhatóan Matolcsy György gazdasági mi­niszter tájékoztatja őket lehető­ségeikről. Egyre több a magyar alkatrész a nálunk összeszerelt személyautókban FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE Szerződés a fogyasztóval Budapest A közüzemi szolgáltatások­kal kapcsolatos lakossági panaszok miatt az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szakfórum létrehozá­sát sürgeti. Garni István, az OFE ügyvezető elnöke lapunk érdeklődésére el­mondta, hogy jelenleg még az azonos szolgáltatást nyújtó cé­gek számlázási rendszere is sok­szor tér el egymástól - attól füg­gően, hogy az ország melyik ré­giójában működnek. A helyzet tarthatatlanságát az energiaszol­gáltatók és a háttérben álló mi­nisztériumok képviselői is elis­merték egy közelmúltban rende­zett fórumon. A legnagyobb civil fogyasztó- védelmi szervezet, az OFE hatá­rozott álláspontja - erősítette meg Garai István -, hogy a szol­gáltató és a fogyasztó közötti jog­viszonyt a hatályos törvényi elő­írásoknak megfelelő, részletes szerződés rögzítse. Ha a szolgál­tató szeretné megváltoztatni a dokumentum valamelyik részét, akkor azt legyen köteles szerző­désmódosítási ajánlatban a fo­gyasztó tudomására hozni. Eb­ből az is következik, hogy csak az a szerződésmódosítás érvé­nyes, amelyet a fogyasztó az alá­írásával hitelesítve elfogadott. Az OFE elnöke hozzátette még: a felek közti tisztességes jogviszony nem csupán az amúgy legkiszolgáltatottabb fo­gyasztó érdeke. A szolgáltatók­nak szintén biztonságot nyújt­hat, hiszen az egyértelműen rög­zített kapcsolatrendszer révén el­kerülhetők a későbbi költséges perek. ___________________________________ICS.B.J.I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents