Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-04 / 233. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2000. OKTÓBER 4., SZERDA Adatbázis Mobil portál az autóból A Wingcast nevű új vállalat internetelérést és biztonsági szolgáltatásokat ad - például ország­úti segítséget - az autós felhasználóknak. Az er­re való szoftver maga hívja a mentőket, ha észle­li, hogy felfúvódott a légzsák, vagy útba igazítja az eltévedt sofőrt. A Ford vezérigazgatója, Jaques Nasser úgy jellemezte a közös vállalatot, hogy annak köszönhetően a gépkocsiból hamarosan mobil portál lesz. A világ második legnagyobb autógyára be akarja érni vetély- társát, a General Motorst (GM); az ugyanis OnStar néven négy éve elindított egy hasonló telematikai szolgáltatást. Az OnStart már gyárilag beépítik a GM 32 autótípusába, és 270 ezer előfize­tővel rendelkezik. A Feng Shui és az e-biznisz Egy vállalkozó szellemű brit üzletember kifeje­zetten az elektronikus kereskedelemmel foglalko­zó irodák Feng Shui-szaktanácsadására speciali­zálta magát. Az irodák „energiáinak helyes elosz­tása” és az „ősi műtárgyak” elhelyezése állítólag hatékonyan növeli a webes kereskedelem bevéte­leit, segít új piacokat nyitni, és optimálisan kihasználni az erőfor­rásokat. Mások szerint azonban az egész nem több, mint hum­bug. Bár sok cég örömmel fizet óránként száz font körüli tisztelet­díjat a konzultánsnak azért, hogy néhány aranyhalat vegyenek, hogy odébb cipeljék íróasztalaikat és néhány nagy kristályt felag­gassanak a falakra, többen viszont nem hiszik, hogy a Feng Shui hasznot hozna - már a konzultánst kivéve! -, csak a figyelmet von­ja el az igazán termékeny és fontos tevékenységektől. Volt, aki nem elégedett meg a szóbeli ellenpropagandával, s összeállított egy kifejezetten a Feng Shui praktikáit demisztifikáló weblapot: ki-ki döntse el magában, hókuszpókuszról vagy csodás varázsról van-e szó. Pillanatmilliárdos Egy eddig megmagyarázhatatlan számítógépes hibának köszönhetően néhány percig a világ leg­gazdagabb emberének érezhette magát egy nor­vég fiatalember. A Verdens Gang című oslói lap szerint a 29 esztendős Öle Andresen az inter­neten kért számlaegyenleget a Den Norske Banktól. Legnagyobb meglepetésére 1,22 milliárd dollárnak megfele­lő norvég koronáról kapott visszajelzést. Ha ez igaznak bizonyult volna, Andresen úr lekörözte volna még a jelenleg leggazdagabbnak tartott Bill Gatest is. A bank illetékesei azonban helyesbítették a szaldót, noha egyelőre nem tudják, hogyan hozhatott ki a számító- gépes rendszer ilyen horribilis összeget. Japán és az intemetforradalom Japánban ötéves tervet dolgoznak ki az Egyesült Ál­lamok megelőzésére az internetes forradalom terén. A kormány bizottságot nevezett ki a terv elkészítésé­re és az átalakítások vezénylésére, ennek elnöke pe­dig nem más, mint Idei Nobujuki, a Sony Corporation elnöke. A japán kormány szerint az ország lemaradt az elektronikus átállásban, és félő, hogy az új gazdaság elszalad Japán mellett. A bi­zottság előzetes jelentése szerint Japánban alig van nagysebességű infrastruktúra, a lassú internetkapcsolat pedig a költségeket is rend­kívül megnöveli. A testület másik gondja, hogy Japánban több mint hétszáz jogszabály akadályozza az elektronikus kereskedelem fejlő­dését. A stratégák legelső javaslata, hogy e szabályok felülvizsgálatát és a kereskedelem liberalizálását már most a parlament őszi üléssza­kának napirendjére kell tűzni. Japánban a háztartások 11 százaléka fér hozzá a világhálóhoz; az Egyesült Államokban ez az arány 37 százalék. Japánban a helyi hívási tarifák miatt igen drága a vezeté­kes telefonkapcsolatra épülő internethasználat (meglehetősen isme­rős helyzet, nekünk magyaroknak!), miközben az Egyesült Államok- ban az ilyen hívások majdnem ingyenesek. ______________■ C9wmmmu> Számítástechnika ­a szaklap Az oldalt a Computer-world számítástechnika munkatársai készítettek az EUROPRESS Sajtóügynökség együttműködésével. Biztonságos Nem kell aggódniuk október 1-jétől azok­nak az internet-felhasználóknak, akik eddig azért nem vásároltak bankkártyá­val a világhálón, mert nem bíztak a tranzakció biztonságában, azaz féltek, hogy hackerek lelopják bankkártya­számukat és a kártyabirtokos kontójára vásárolnak. A félelmeket a Fotex-csoporthoz tartozó S@feNet, a Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Westel közös szolgáltatása oszlathatja el. A „Don’t worry!” nevű, s a világon elsőként bevezetendő ilyen jellegű szolgáltatás lényege az, hogy aki internetes vásárlása során a K&H által kibocsátott bankkártyával fizet, az a Westel SMS-rendszerén üzenetet kap a tranz­akció tényéről, illetve a kifizetendő összegről. Ez utóbbit azonban csak akkor emelik le a bankszámláról, ha azt az ügyfél - egyedi kódját használva - a válasz SMS-ben jóváhagyja. Erre 16 óra áll ugyan rendelkezésére, ám ha 1 órán tranzakciók belül nincs reagálás, újabb rövid értesítés kö­vetkezik, majd 15 óra elteltével még egy. Amennyiben megerősítés nélkül marad az üze­net, vagy a kártyabirtokos nem akarja kifizetni az összeget - jelesül azért, mert kártyaszámával más garázdálkodik -, az összeget a pénzintézet nem utalja át a kereskedőnek. Ha az EC/MC vagy Visa kártyákat birtokló ügyfél még ezek után is fél megadni a hagyomá­nyos boltokban is használt kártyájának számát a neten, nem kell elkeserednie, van erre az esetre is megoldás, amely kettős biztonságot nyújt. A felhasználó ugyanis kaphat egy virtuális Fotex- Visa intemetkártyát, és ez másra nem használ­ható, csak internetes vásárlásra. A dombornyo­más és mágnescsík nélküli plasztiklap csak a kártyaszámot tartalmazza, így idegen kézben a „Don’t Worry!” szolgáltatás, illetve az ehhez szükséges PIN-kód nélkül fabatkát sem ér. Tehát az egykori sláger folytatását ideidézve: „Be Happy!”, azaz boldogok (és nyugodtak) is lehetünk._________________■ Mindennapi Napsterünk Az amerikai zeneipar perel, míg az alig egyéves múltra visz- szatekintő MP3-fájlok megosztásán alapuló szoftver népsze­rűsége lassan a csillagos eget súrolja. A Napster kétségkívül javában járja világ körüli hódító útját. Az amerikai egyete­mek diáksága lázasan töltögeti az MP3-fájlokat, az egyetemi rendszeradminisztrátorok pedig a hajukat tépik a hálózato­kat lassító „fölösleges” adatforgalom-növekedés miatt. A szoftver sikere nálunk Ma­gyarországon is jelentős: pár óra leforgása alatt össze lehet szed­ni egy albumra való anyagot. Nem csoda, hogy a Napster-fel- használók csak mosolyognak, mikor egy CD-boltban három­ezer forintért kínálják ugyan­azokat a számokat. Persze, a becsületes polgár elvből nem lop zenét. De ha megvizsgáljuk a rendszer, azaz a Napster működési elvét, belát­hatjuk, hogy a szoftver haszná­lata nem (teljesen) illegális. A Napster mögött nincs kalóz MP3-adatbázis, mivel a szoftver csupán „összehozza” azokat az egyéni felhasználókat, Buda­pesttől Tokióig, akik éppen a há­lón vannak és Napstert használ­nak. Amennyiben felajánljuk a saját merevlemezünkön találha­tó dalokat letöltésre, úgy mi is leszedhetünk számokat mások gépeiről. Sőt, a Napster-hívek még fi­gyelmesek is egymással, mert gyakran csak azért maradnak on­line, hogy egy vadidegen befe­jezhesse a letöltést. Ennyi jó tulajdonság mellett azonban van néhány buktató is. A Napster szoftvere elég erősza­kos jószág, gépünket végigtapo­gatja, és még a legeldugottabb al­könyvtárakban is az MP3-fájlokat keresi. Ugye, nem kell ecsetelni, hogy milyen jó csatorna lenne egy jó kis vírusnak a Napster, pil­lanatok alatt tömeges kék halált okozhatna. Banki alkalmazottak­nak szintén nem ajánlatos hasz­nálniuk, mert a letöltés közben az átlagfelhasználó gépe tárva- nyitva áll még egy kezdő tini- hacker előtt is. A folyamatosan zajló perek és hercehurcák ellenére - vagy ta­lán éppen ezek miatt - a Napster forgalma hihetetlen mértékben növekszik. Egy legutóbbi adat szerint nem kevesebb mint há­rommillió szörfölő kereste fel. A jelek szerint a felhasználókat nem igazán rettentik el a lemez­kiadók által indított perek. „A látogatók a legfrissebb számo­kat keresik, és megtalálják, a többi mellékes” - jegyezte meg egy szakértő sokatmondóan. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban a napsterezők munkál­tatói kellemetlen helyzetbe kerül­hetnek, ha a felhasználók mun­kahelyi PC-jükre töltik le a prog­ramot, és ott hallgatják a zenei anyagokat. Egyes amerikai cégek meg is tiltották dolgozóiknak, hogy installálják a Napster szoft­vert a munkahelyi gépekre, mivel az állománycserélő technológia biztonsági kockázati forrás. ■ Hat gigabájtos MP3-lejátszó A Creative Technology nagy dobása a hordozható MP3-as lejátszók piacán az új Nomad Jukebox. Háttértároló kapacitá­sa eléri a hat gigabájtot', ami az összes eddigi lejátszóhoz képest több nagyságrenddel nagyobb memóriát jelent. A világ jelenlegi „legizmosabb” lejátszójának ígérkező Nomad Jukebox több mint százötven zenei CD anyagát képes WAV vagy MP3 formátumban tárolni. Kinézetre a lejátszó egy hagyo­mányos hordozható CD-játszóra hasonlít, de belül egy to­vábbfejleszthető flash alapú szoftver (és négy AA-méretű elem) lapul, míg a fedőlapján egy nagyméretű LCD-kijelző látható. A számítógép-tulajdonosok a Creative PlayCenter 2 szoftver­rel tudják kedvenc számaikat átalakítani, majd a Jukeboxra tölteni. A Macintosh-tulajdonosok se csüggedjenek, ők a hasonló SoundJam MP-t találhatják a csomagban. A gyártó az új terméktől a következő tizenkét hónapban száz­millió dolláros bevételt vár. A Creative előremutató gondolko­dásának jele, hogy az elkövetkező audioszabványok megjele­nése nyomán a Jukeboxot az interneten keresztül újra lehet majd programozni, amennyiben szükséges. Még az idén elkészül egy vezeték nélküli vezérlőegység, és dolgoznak egy infravörös port kifejlesztésén is. Telefonálás szinte ingyen Érdemes figyelemmel kísér­ni az interneten mind gyak­rabban megjelenő ingyenes számítógépes telefonálási lehetőségeket. Mindenek­előtt amerikai, izraeli és német cégek kedveskednek ilyesmivel a honlapjukra tévedőknek. Legutóbb a goZcall társaság je­lent meg ajánlatával: az immár megszokott amerikai (USA, Ka­nada, tehát az 1-es országkijelölő számmal hívható) előfizetőkön túl az angliai és észak-írországi, az írországi és a németországi telefonok is ingyen hívhatók az egész világból, így hazánkból is - internetes felületen. A go2call honlapján fhttD://de.go2call.com) beje­lentkező ügyfél (néhány statiszti­kai jellegű kérdésre kell csupán válaszolni a regisztráláskor) pos­tafordultával elektronikus levelet kap a go2call számítógépétől, amely közli az általa választott felhasználó-azonosítóhoz rendelt jelszót. A jelentéktelen terjedel­mű tárcsázóprogram letöltése után már hívható is az amerikai nagybácsi, a manchesteri város­háza, az Írországban élő sógor­nő, a Németországban dolgozó barát. A technikai feltételeket se feledjük: miután számítógépes kapcsolatról van szó, a közepes teljesítményű MMX vagy Pentium PC hangkártyájára kell csatlakoztatni a (mintegy ezer forintba kerülő) mikrofonos fej­hallgatót, ami a hagyományos te­lefonkagyló szerepét tölti be. Windows 9x, NT vagy 2000 ope­rációs rendszer, internetes böngészőprogram és legalább 28,8k-s modem is tartozéka az internettelefonnak. Ez utóbbiak azonban részei az otthoni kom­puternek is, elvégre nélkülük aligha tudna gazdájuk inter­netezni. A tárcsázás a komputer billentyűzetével történik. Célsze­rű a szokásosnál lassabban, tagoltabban beszélni, hogy a hívott fél folyamatosan hallja szavunkat. A hangminőség egyébként elfogadható, hellyel- közzel kiváló. A szolgáltatás napi 24 órás, a beszélgetési idő nincs korlá­tozva, ám rádiótelefon-számok nem hívhatók. Hasonló szolgál­tatása a Microsoftnak is van: magyarországi honlapjáról: www.microsoft.com/hun letölt­hető az MSN Messenger Service. A működési elve a go2call cég rendszerével megegyező, szép­séghibája, hogy egyelőre csak kanadai és egyesült államokbeli számokat kapcsol. Még egy apróság: előfordul­hat, amennyiben túl hatékony tűzfal védi a számítógépet, akkor nem biztos, hogy használható a go2call szolgáltatása. ■ ben is meg lehet tekinteni, megmu­tathatjuk gyermekeinknek, hogy ho­gyan is nézett ki az a Losonrí Pált áb­rázoló május elsejei tábla, amivel an­nak idején kötelező volt felvonul­nunk, vagy - megkopott orosznyelv­tudásunkat felidézve - megtudhat­juk, hogyan is kellett krumplit pu­colni a Vörös Hadseregben a munka- folyamatokat bemutató tábla segítsé­gével. Természetesen nem hiányoz­hatnak a Vlagyimir Iljicset ábrázoló festmények, szobrok, rézkarcok, szőnyegek sem, ezeket akár virtuális képeslap formájában is továbbíthat­juk ember- és elvtársainknak. A váltott tárgyakkal zajló árverés két hónapig, stílusosan ez év novem­ber 7-ig tart, természetesen folyama­tosan cserélődő készlet mellett. A site alkotói a félreértések elkerülése vé­gett már a kezdő oldalon mindenkit tájékoztatnak, hogy ők bizony kapi­talisták, vagyis a redcollection.com oldalak létrehozása mentes minden­féle politikai és ideológiai nézettől, tevékenységüket kizárólag üzleti cé­lok vezérelik. ■ Világ proletárjai, licitáljatok! Az egykori Szovjetunió hetven évét, avagy Magyarország és a környező országok közel íél évszázadát nehéz lenne nyom nélkül kitörölni a történelem- könyvekből. A nyomok néme­lyike a rendszerváltás után árucikké vált, s a világ külön: böző bolhapiacain egyre többet ér. Senki többet ne kezdjen „elvtársi já­tékba” a politika porondján, de kü­lönféle aukciókon a Lenin-szobrok- nál és egyéb történelmi emlékeknél a „senki többet” egyre gyakrabban hangzik fel. Ezúttal Magyarország első on-line aukciós házában lesz nemzetközi árverés: www.arveres.com . Egy korábbi korszak emlékei és rekvizitu- mai „Red Collection” néven kerülnek a virtuális kalapács alá. Bővebb infó: www.redcollection.com . A több mint félezer tárgy között akad működésképtelen kétéltű harci jármű (BTR) is, de az igazi kuriózum a nagy triumvirátus: Lenin, Marx és Engels egy kínai selyemgobelinen, amely a maga műfajában minden bi­zonnyal milliókat érő műalkotás, a li­cit persze alacsonyabbról, 500 000 fo­rintról indul. A kispénzű gyűjtőknek sem lesz okuk a szomorkodásra, hi­szen lesznek tárgyak néhány ezer fo­rintos induló árral is. A licitáláson kívül az elárverezen­dő tárgyakat virtuális kiállítás kereté­Egy Kis Ámítástechnika Egoszörfözők Sokféle információ gyűjthető be az internetről, azonban néhány embert az érdekel a legjobban, hogy mit tudhat meg saját magáról (!) a hálón. Az „egoszörföző” kifejezést egy brit nyelvész talál­ta ki, és első ízben az 1998-as kiadású Oxford English Dictionaryben olvasható. A fogalom nagyjából az internet korával azonos, hiszen az egoszörfözés, azaz a saját névnek a keresése az interneten mindig is érdekelte az embereket. A nárcizmus új típusát egyre többen gyakorolják, ezért egy Gary Stock nevű programozó kereső­motort épített az egoszörfözők számára: http://egosurf.com . Csakhogy kellemetlen pil­lanatokat is okozhat e műfaj. Legtöbbször egy másik, azonos nevű, de sajnos magunknál híre­sebb ember nevére bukkanunk... így a csalá­dalapítás előtt állók számára ajánlott, hogy olyan nevet adjanak csemetéiknek, amelyek könnyen azonosíthatók lesznek a világhálón akár 15 év múlva is. Ugyanakkor az egoszörfözés új kihívást is jelenthet, mert el lehet kezdeni azon munkálkodni, hogy egyre magasabbra küzdjük fel magunkat a listán. _______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents