Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-31 / 255. szám
Egy falu, egy nap, egy lap - Hollókő 2. OLDAL SALGÓTARJÁN ’7ffE BALASSAGYARI MEGYEI KÖRKÉP A Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A család Illés ágának tagjai a tatárjárást után, a XIII. század közepén kezdték el építtetni a község fölé magasodó erődítmény öregtomyát. A család utódai a felvidéki kiskirály, Csák Máté hívei voltak, ezért Károly Róbert elkobozta birtokaikat, s Hollókőt 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta. Ebből az időszakból származik a vár első írásos említése is, „castrum Hollokew” alakban. A XV. században lakóhelyiségekkel és védőművekkel bővítették az erődítményt. 1552-ben Ali budai basa különösebb ellenállás nélkül foglalhatta el. Ezek után a vár és a falu a szécsényi szandzsák része lett. A török sem tartotta Hollókőt komoly erődítménynek, hiszen az őrség mindössze 21 katonából állt. A várat véglegesen Sobieski János lengyel király hadai szabadították fel, 1683-ban. A Rákóczi-szabadságharc bukása után lerombolták az erődítményt. A falu templomát először egy 1342-ben kelt oklevél említette, s a mai falu közelében, a Pusztatemplom-dűlőben állt. A ma is látható fatomyos templom jelenlegi formáját 1889-ben kapta. A hollókői ófalu 1987-től szerepel az UNESCO világörökségek listáján. Az itt álló 65 védett lakóház az 1909-es tűzvész után épült. A házak kontyolt nyeregtetővel, kőalapra, gyakran alápincézve, faoszlopos, deszkamellvédes hambitussal, azaz tornáccal készültek. A házakat különféle idegenforgalmi, közigazgatási és vállalkozási célokra ma is használják. A védelem nemcsak a palóc házakra, a templomra és a várra vonatkozik, hanem a tájképileg jelentős hagyásfás legelőre és a kis- parcellás szőlőhegyre is. A híres hollókői népviselet a mai napig fennmaradt, s még élőnek tekinthető. F. Z. Múltidéző Búcsú az antennáktól Hollókő önkormányzata azt tervezi, hogy a község teljes területén - az ó- és az újfaluban is - kiépítteti a kábeltelevíziós hálózatot. Ennek azonban nem az lenne az első számú előnye, hogy a majd százéves házakban élők kedvükre nézhetnének mindenféle elérhető hazai és külföldi tévéadót, hanem egészen más: ha a vezetékrendszer kiépül, le lehet szerelni az összes antennát az ófalu házairól. Ennek köszönhetően, néhány apróságot kivéve, pontosan ugyanolyanok lesznek a műemlék palóc lakóházak, mint amilyenné az 1909-es tűzvész után építették őket. Ezzel gyakorlatilag helyreáll a csaknem egy év- századdal ezelőtti falukép. ■ JÁTSZIK A JÖVŐ NEMZEDÉK. A hollókői óvoda bizonyára az ország egyik legérdekesebb gyermekintézménye! A műemlék ház udvarán diófa áll, aminek terméséért a mókus rendszeresen meglátogatja az apróságokat, sót, néha az őzek is bemerészkednek a kertbe. Amikor pedig lehullanak a levelek, az ablakból az ódon vár falaira látnak a gyerekek. __________ ■ A kuruc időkben is járt ám a posta! Egy hivatás hosszú múltja Mátyás király korában már működött bizonyos fokú postai szolgáltatás Magyarországon, aminek persze előzményei is voltak. Hollókő egyik érdekessége a postamúzeum: az elmúlt korok számos érdekességét láthatja itt a vendég _______■ I UR. POSTA ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG m Ili A monarchia bukása után újra kellett szervezni a hálózatot PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 31., KEDD Ide kecske kellene! A KÖZÉPKOR ÜZENETE. Nógrád egyetlen teljesen felújított vára a hollókői: első, később jelentősen bővített magját a XIII. században építették. Az ásatások és a felújí- tás harminc évig tartott, 1996-ra fejeződött be. ■ Az ófalu öreg házai a világ- örökség jelképének tekinthető templommal együtt, az ország egyik legépebb, szépen felújított, XIII. századi alapokon álló középkori vára műemléki oltalom alatt állnak. Az épületek eredeti környezetének megóvására védetté nyilvánították környezetüket is, létrehozva a kicsiny, mindössze 141 hektár kiterjedésű hollókői tájvédelmi körzetet. Ez kiterjed mind a régi, keskeny nadrágszíj szőlőparcellákra, amelyek száma félezer körül van, mind a vár környékére, a hagyásfás legelőre is. Utóbbi igazi mezőgazdaság-történeti érdekesség: egykor az ilyen területeken jóformán valamennyi háziállatfajt együtt tartották. Az évszázados tölgyfák adtak árnyékot nyaranta a delelő gulyának, birkanyájnak, ősszel pedig gazdag makktermést a disznókondának. Az árnyék és a makk mellett persze kitűnően lehetett hasznosítani a domboldal füvét is: a ló ugyanis csak a fűszálak felső részét rágja le. A magyar szürke marha is felülről harap, a magyar tarka azonban oldalról, egész nyalábnyi füvet kanyarintva a nyelvével a szájába. A juh tövig lelegeli a gyepet, sokszor gyökerestől kitépve a füvet. A kecskék a fák között növő bokrokat, fiatal facsemetéket „takarítják el" előszeretettel. így aztán egyetlen legelőn is jól lehetett tartani jóformán minden háziállatot, egyes részein még a libát is, ami után azonban más állat egy ideig nem megy rá a területre. Csak arra kellett vigyázni, hogy ne legeltessék túl sehol sem, mert akkor az erózió könnyen elpusztíthatja a humuszos termőréteget. Ma azonban alig van állat Hollókőn. Az önkormányzat a szabadtéri színpad környékén rendszeresen kaszáltatja a területet, a vár alatt azonban már sűrű bozót borítja a terepet, ami itt- ott már erdővé kezd alakulni...- Mi lehetne a megoldás? - Tettük fel a kérdést Szabó Csaba polgármesternek.- Az eleven fűnyíró, azaz juhokat és kecskéket kellene legeltetni a területen - mondta a falu első embere. - Sajnos, nincs olyan vállalkozó, aki itt állatokat tartana, pedig számíthatna az önkormányzat segítségére: egyrészt a jószág lelegelné a füvet és visszaszorítaná a túlságosan nagy területet elfoglaló cserjéket, másrészt látványosságnak is érdekes lenne ezen a helyen a nyáj. A gond az, hogy ebből aligha lehet megélni: bizonyára ezért nincs vállalkozó sem. írta és fényképezte: Faragó Zoltán Ófalu, újfalu: hagyományok, tervek, remények Hollókő elméletileg két arcát mutatná az ide érkezőnek, az ófaluét és az újfaluét. Utóbbira azonban a vendég általában nem kíváncsi. A népi építészetre, a hagyományokra, a programokra, a középkori várra kíváncsi kiránduló, az útikönyveket, turisztikai ajánlatokat olvasgató ember jóformán nem is látja az új településrészt, legfeljebb annyi időre, amíg a világörökség ófalu felé tartva keresztül nem buszozik vagy autózik rajta. A hírnév azonban már csak ilyen...- Az éves költségvetésünk 40 millió forint - mondja Szabó Csaba, a község polgármestere. - A megtisztelő világörökség címre semmiféle támogatás nem jár, a bevételünk pedig nagyon kevés... Ami az intézményrendszert illeti, az óvodát és az alsó tagozatos általános iskolát minden nehézség ellenére fenntartjuk, bár jelenleg csak tizennégy alsó tagozatos iskolás és öt óvodás él Hollókőn. Nagyon fontosnak tartjuk azonban, hogy legalább a tízévesnél fiatalabbak állandóan itthon lehessenek, s legalább az így kialakuló érzelmi szálakkal kötődjenek lakóhelyükhöz. Ezzel a népi kultúra megismerésében is elmélyülhetnek valamelyest, ami, ha egyszer beléjük oltódik, talán meg is marad egész életükben. Előbbiek elősegítésére Hollókő ez évtől tantárgy lett az általános iskolában: a történelem, az irodalom, a népi kultúra, a hagyományok, a régi legendák és mondák megismertetése egészen egyedi módszer szerint történik: a gyerekek maguk gyűjtik össze az öregektől, illetve azok az idősek, akik még sok ilyen adatra emlékeznek, előadásokat tartanak a kisdiákoknak az iskolában. Emellett a környék földrajzának, állat- és növényvilágának tanulmányozása szakkör- szerűen történik. Előbbieknek mik a jelentőségük? Nagyon fontosak, mert a világörökség ófalu építészetének megőrzése csak pénz kérdése, más nem nagyon kell hozzá. Az emberek népi kultúrában gyökerező ismeretei azonban elveszhetnek, ha a gyerekek szüleiktől, nagyszüleiktől nem kapják meg azokat. Hagyományaink megőrzése tehát nem annyira anyagiak, mint inkább kedvező hozzáállás kérdése. Ha már az előbb szó esett az intézményeinkről, mindenképpen meg kell említeni a Hollókőért Közalapítványt. Ez szervezi az idegenforgalomban nagy jelentőségű eseményeket, szerepet játszik egyfajta „falumarketing” és az ehhez kapcsolódó arculat kialakításában. Szerencsére az alapítvány most már részben eltartja önmagát. A helyi társadalmi szervezetek is jól működnek, feladataikat ellátják, céljaik a község érdekeit szolgálják. Az időszerű terveink között a legfontosabb egy új orvosi rendelő építése: a jelenlegi az ófalu végében van, meglehetősen rossz helyen. Az újat szeretnénk valahol a faluközpontban kialakítani, hogy körülbelül minden községrésztől egyforma távolságra legyen és, hogy az időseknek ne kelljen télen, a rossz úton lejárniuk az ófalu alsó végébe. További fontos feladatunk lesz a közeljövőben a csatornázás miatt megrongálódott utak rendbehozatala;, egyébként az ófaluban teljes a közműhálózat, a település többi részén pedig az elmúlt időszakban húsz új háztartást csatlakoztattak rá a szennyvízcsatorna-hálózatra. Erre az önkormányzat is adott anyagi támogatást azoknak, akik a jövedelmükből nem tehették volna meg, mert mindenképpen hasznos egy ilyen beruházás. Egyrészt a szolgáltatást olcsóbbá teszi, ha nagyobb mennyiségű szennyvíz kezelésére nyílik lehetőség, másrészt tisztább lesz a falu és környezete. Ha Hollókőről esik szó, akkor mindenképpen meg kell említeni azt is, hogy turisztikai terv készül a lehetőségek bővítésére, ezek megvalósítására. A cél az, hogy a turisztikai kínálat színesebb legyen, az ide látogatók a lehető leghosszabb időt töltsék vidékünkön. Az, hogy tisztán tartjuk Hollókőt, a legkevesebb, amit tehetünk: emellett még számtalan módja van annak, hogy az idegenforgalmi célok között vonzóbbá varázsoljuk településünket. Ezért nemrégiben már teniszpályát is építtettünk. A jövőben a konferenciaturizmust is szeretnénk fejleszteni, erre ugyanis az utóbbi időszakban egyre nagyobb igény mutatkozik. A kincstártól a közelmúltban megkaptuk a volt mozgalmi ház épületét, ami alkalmas is erre a célra: egy körülbelül harminc fő elhelyezésére alkalmas konferenciaterem alakítható ki benne. Előbbiek mellett a megfelelő szintű együttműködés létrehozásával turisztikai egyesület alapítását is tervezzük: ez azért is fontos, mert a környező településekkel együttműködhetünk ezen a téren, igényeinket, elképzeléseinket is összehangolhatjuk. Ennek munkának ugyancsak az lenne a célja, hogy az érkező vendégek itt-tar- tózkodását meghosszabbítsuk. Egy másik, szintén az idegenforgalmi célok megvalósítását szolgáló fejlesztés előtt is állunk: terveink szerint jövő év márciusában Turinform-irodát nyitunk az ófaluban, ami nagy segítséget jelent abban, hogy az érkezők helyben kapjanak információkat a programokról, a vendégeket érintő bármiféle témáról. Ezzel valamennyi rendezvényünket helyben is ajánlhatjuk az érkezőnek. Ami terveinket illeti, mindenképpen meg kell említeni azt is, hogy új rendezési tervet akarunk készíteni, mert a régi elavult. Önkormányzatunk ugyanis szeretné élővé varázsolni az ófalut: most túlságosan előtérbe került a múzeum jelleg. Nem baj az, ha tyúk kapirgál a házak előtt, ha a házakban laknak vagy bármilyen célra, amint arra sok példa is akad, intézmény elhelyezésére használják azt. Nem szeretnénk, hogy túlságosan sok legyen itt az év nagy részében üresen álló nyaraló. Emiatt azt is tervezzük, hogy néhány házat fiatal alkotóművészeknek ajánlunk fel. A jelenlegi rendezési terv fenti célok megvalósítását gátolja, akárcsak azt, hogy a műemlék házakban a mai kor igényeinek megfelelően alakulhasson az élet. Előbbiekhez persze az is kell, hogy folyamatosan tudjunk újítani, s a lehetőségekhez mérten a kultúra lehető legtöbb megnyilvánulása kapjon helyet községünkben. A falu jelképe, a templom a múzeum udvaré- ról nézve ■ Szabó Csaba a műemlék polgármesteri hivatal kapujában
