Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-27 / 252. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 27., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Szátok A falu első írásos említése 1255-ből származik, „Zátuk” alakban. 1383-ból származó feljegyzések még két Szátok nevű helységről tesznek említést; az egyik az egész középkorban az esztergomi érsek birtoka volt. 1423- ban Kisszátok földbirtokosa a Rhédey és a Felsőromhányi család volt. A XVI. század közepétől török uralom következett: 1562-63-ban Szerényen, de gazdagodik a falu A települési és a cigány önkormányzat tagjai közötti egyetér­tés, a jó együttműködés, amely elmondható a kis létszámú hi­vatal dolgozóiról is, mindenképpen elősegíti a falu fejlődését. A mindössze 505 fős település előbbre jutásához persze az is hozzájárul - mondja Szűcs Lászlóné faluvezető, a település hétköznapjairól szólva - hogy munkánkban jelentős segítsé­get kapunk a fiatalabb korosztálytól. Alapozhatunk rájuk, a faluért tevékenykedők munkáját példaértékűnek tartjuk. Ép­pen ezért, tehetségünkhöz mérten támogatjuk is segítőkész ifjainkat.- Akár fizikai munkát kell vé­gezni, akár szervezésről van szó, a fiatalok azok, akikre biztosan számíthatunk - dicséri a fiatalsá­got a polgármester asszony, aki pár adalékkal is szolgál a jöven­dőbeli felnőttek mai tevékenysé­géről. Elsőnek tesz említést a mű­velődési ház „ügyéről”, amelynek állaga annyira megromlott, hogy semmiképpen sem lehetett a kö­zösségi rendezvények biztonsá­gos otthona. Színpad feletti mennyezete leszakadt, padlóbur­kolata az idők folyamán elkor­hadt, több helyen be is szakadt. A mindössze tizennyolcmilliós költ­ségvetésből gazdálkodó önkor­mányzat, önerőből képtelen volt az épület „lakhatóvá” tételére, ezért pályáztak a felújítás költsé­geire. Nyertek is, s így sikerült az épületet felújíttatniuk. Jószerével az anyagköltségre kellett költeni­ük, mert a fiatalok közül jó egyné- hányan vállalták a szakmunká­kat, mások pedig besegítettek a szakértelmet nem kívánó javítá­sokba. Még az utómunkálatokat, a takarítást is magukra vállalták, hogy ragyogjon minden az át­adásra váró épületben. Az önkormányzat - köszöne­tül - hifi-tornyot, videót és külön­féle ügyességi játékokat vásárolt - az eszközbeszerzésre is pályázati nyereményből futotta - részükre, amelyet eddig hiányolt e korosz­tály. A kulturált időtöltéshez he­lyiséget biztosított már korábban is nekik az önkormányzat, a könyvtárhelyiségben működik az ifjúsági klub. A könyvállomány­ból is válogathatnak, s nem is ke­vésből, hiszen 2500 kötetes. A fenntartó csak azt fájlalja, hogy már még könyvbeszerzésre is pá­lyázni kell, ami ezúttal sikertelen volt, s így, saját keretből, mind­össze húsz új könyv beszerzésére voltak képesek. A fiatalok ezt is ér­tékelik, jól tud­ják, a könyvárak ma már a csilla­gos eget verik. Példaként említhető - foly­tatja a lakossági segítségről szóló méltatást Szűcs Lászlóné tisztelet- díjas polgármes­ter, amellyel egyetértenek a képviselők is: Franko. József al- polgármester, Babicz Ottó, Boskó Ferenc, Dóbiás Tibor, Holesné Balcsik Ildikó is - nagy­mértékben ennek köszönhető, hogy kevés pénzből is boldogulni képes a falu. S ez nagy szó, az olyan kistele­pülés életében, mint Szátok is, hogy a helyiek, szinte minden té­ren besegítenek, amiért másutt fi­zet az önkormányzat. De csakis így érhető el - mondják - hogy ott, ahol 37 fő a regisztrált munkanél­küli, ahol 12 főnek jár a jövede­lempótló támogatás, ahol 10 fő ré­szesül szociális segélyben, ahol 105 fő kap gyermekvédelmi támo­gatást, ahol a település egynegye­de nyugdíjaskorú, ahol 142-en még fiatalkorúak, s ahol a cigány- származásúak aránya 36 százalé­kos - fejlődjék a falu. Csak lakos­sági segítséggel, összegangolt tes­tületi munkával és megfontolt­gazdálkodással érhették el, no és pályázatokkal, hogy tornatermet építhettek, hogy van ivóvíz, gáz, telefon, s hogy előtte vannak az egyik legnagyobb beruházásnak: a szennyvízhálózat kiépítésének, amelyet Érsekvadkerttel, Tereskével közösen valósítanak meg. A kivitelezésre, az együtt be­adott pályázaton már nyertek is, I ami nem mellé- { kés körülmény, J egy összességé- | ben 2 milliárdos beruházás eseté­ben.- Egyéb terve­- Útjaink kö­zül több is felújí- j tásra vár, járda- ) építést is terve- | zünk, persze mindezekre pá­lyázunk. Hiány­zik a falugondno­ki szolgáltatás, ami azért is célszerű lenne, mert [ sok az idős, egyedülálló lakosunk. A közösségi életet a nyugdíjas­klub, irodalmi szakkör, hagyo­mányőrző kör, asszonykórus újjá­élesztésével próbálnánk színeseb­bé tenni, s azért, hogy ki-ki hely­ben is találjon megfelelő szabad­idős elfoglaltságot.- Apropó, elfoglaltság. Bizonyá­ra nem könnyű feladat főállás mel­lett falavezetői tisztet is ellátni...- Valóban így van - mondja Szűcs Lászlóné - családi segítség nélkül korántsem menne, s mun­káltatóm megértő támogatása hí­ján sem. A falu ügyeinek intézése, az emberekkel való foglalkozás időigényes hivatás. A képviselőtár­saimmal együtt, mondhatni, állan­dó szolgálatban állunk, bennünket bárki, bármikor otthonunkban is kereshet. Persze tudatában vol­tunk, hogy a faluvezetés ezzel jár, vállaltuk, s szívesen végezzük a munkát, ha olykor fárasztó is - az itt élők boldogulásáért. Más a lecke és más az öröm... Épülete nem lóg ki a környe­zetből, így különösebben nem hívja fel magára a figyel­met a szátoki tagiskola. Nem is cél ez, ennek ellenére a tar­talom megérdemelné, hogy a helyiek tudjanak, lássanak abból, amit ez a két szó je­lent: iskolai élet, zömmel ro­ma gyerekekkel. Az a peda­gógiai munka, amelyet az adott tanulói képességek megkívánnak, a pedagógusi felkészültség, a fogadókész­ség, értékrend és hozzáállás másságára épül. A szakmai alaptevékenység­hez itt egyéb alapozásnak is tár­sulnia kell, így például a rend­szeres iskolába járás elérése, a szülői kötelességtu­dat , a megjelenés és a tudás iránti igé­nyesség felébresz­tése, megtartása olyan „tantárgy,” lecke, amely ugyan nem kötelező, de enélkül nem tud haladni a pedagó­gus és a gyerek sem. A tanárnak ehhez nem elég ki­tartónak és energi­kusnak lennie, mindennap újra töltekezve, ötlete­ket kell produkál­nia, a szülőket ta­nácsaival szüksé­ges segítenie. Nem lehet nem számol­nia azzal sem, hogy otthon nagyon ke­vés segítséget kapnak a tanulás­hoz a gyerekek. A biztató ered­mény nem marad el, de persze látványos sikerekről, szárnyalás­ról nem lehet beszélni. A szátoki pedagógusok mindemellett örül­nek minden előre mutató, sok­sok gyakorlással elért apró, tu­dásbeli lépésnek, szemléletbeni elmozdulásnak. Varga Jánosné, a tagiskola vezetője szólt a múlt­ról, amikor gyakorta megtörtént, hogy az otthonfelejtődött tanuló­ért ment vagy küldött. Ezzel szemben a szülők túlnyomó többsége ma már tisztán, rende­sen, kötelessége tudatában küldi gyerekét az iskolába. Jól bevált ötletekkel elérték, hogy diákjaiknak mindig legye­nek tanszereik. Bizonyos köny­veket több évig használnak, nem bele, hanem belőlük, lapra dol­goznak. Kis léptékben, sok-sok - értékeléssel irányított - gyakor­lással, dolgoznak a tanulók. Ta­náraik a munka zavartalansága céljából külön figyelmet fordíta­nak a napok felépítésére, neveze­tesen arra, hogy a feladatmegol­dások között legyen idő a lazítás­ra, sok mozgásra. A kedélyjaví­tás legegyszerűbb, közkedveit eszköze az éneklés: énekelnek reggel és a délelőtt folyamán is. A gyerekétkeztetési alapít­vány is segítségükre van: az isko­lások ingyen reggelit és tízórait kapnak, ez jóval több, mint meg­nyugtató tény: az órák menetén, a diákok viselkedésén és teljesít­ményén is lemérhető, mit jelent a rendszeres és kielégítő étkezés. Sikeres pályázatok, megfelelő tárgyi feltételrendszer - kivéve az értelemfejlesztő, mozgásfej­lesztő eszközöket - könyvtár, zeneiskola rendelkezésre áll. S a szülőknek minimális kiadással járó pluszokra is szert tesznek: sport-, játék-, mesedélutánokat tartanak, kézműves-foglalkozá­sokat szerveznek. Túráznak (mert ez nem kerül sokba), s olykor kirándulnak, hogy orszá­got, szépet, jót lásson a kisisko­lás, aki mindezekkel együtt meg tudja szeretni a tanulást, s ezt - tanárának nagy örömet szerez­ve - el is árulja, mikor azt mond­ja: otthon unalmas, már vártam az iskolát. Tervezgetések- Az önkormányzati intézmények egy része a három kilométerre fekvő Tereskével közös fenn­tartású. Ezek - az óvoda, az iskola, ahová a száto­ki felsős tanulók is járnak - működtetését, az álla­mi támogatáson felüli költségeket, a két önkor­mányzat közösen viseli. Orvosi rendelőjük saját, amely a legszükségesebb felszerelésekkel ellátott. Háziorvosuk is közös a szomszéd településével, dr. Gergely József végzi a megelőző-gyógyító mun­kát, a lakosság nagy megelégedésére.- A polgármesteri hivatal jelenleg nagyon régi épületben, egy századelőn, tanítói lakásnak épült épületben kapott elhelyezést. Az épület állaga - érthetően - nem a kívánalmaknak megfelelő, s a mindössze két helyiség nem is elegendő a hivatali munka maradéktalan ellátásához, főként nem, hogy a lakossági ügyintézés úgy történjen, hogy az, ne zavarja a napi munkát. Ezekre való tekintet­tel született az a testületi döntés, hogy új hivatal szükséges. Az önkormányzat, a jelenlegi hivatal mellett vásárolt egy ingatlant, amelynek felújítá­sát, funkcionális átalakítását már elkezdték. A be­költözés - pénzhiány miatt - még várat magára, at­tól függ, sikerül-e és mikor pályázati úton pénzhez jutni a munkák befejezéséhez - a faluvezető és a testületi tagok remélik erre jövőre sor kerülhet.- A Kossuth út egy szakaszát sikerült felújítani­uk, ehhez pályázaton nyertek pénzt, akárcsak a tervezett hídjavításra, parkosításra. Helyiek foglalkoztatásáért útfelújítás A nagyarányú helyi munka- nélküliségen enyhít a helyi leg­nagyobb foglalkoztató, a fűrész­üzem. A harminc alkalmazottal működő üzem, tíz helybelinek ad munkát, köszönhetően an­nak is, hogy jó kapcsolat alakult ki az üzem- és a faluvezetés kö­zött. Az önkormányzat - ameny- nyiben az üzem több szátoki la­kost is alkalmazna - ígéretet tett arra, hogy felújíttatja az üzemet és a települést összekötő utat. A pályázat már elkészült, most van elbírálás alatt, mindemellett - tudtuk meg Balcsik Istvánná, megbízott jegyzőtől - a vonatko­zó képviselői határozat értelmé­ben, a költségvetésükben 1 mil­lió forint önrészt terveztek e cél­ra. A lakosság létszámához vi­szonyítva is magas a munkanél­küliek száma - tájékoztatott a polgármester, aki elmondta még, hogy a települési és kisebbségi képviselőkkel közösen kialakí­tott döntés értelmében, a jövő­ben közhasznú munkán a szor­galmas, iparkodó, s a rájuk bí­zott feladatokat maradéktalanul ellátó személyeket kívánják fog­lalkoztatni. Tervezik azt is, hogy munkairányító felügyeletével fo­lyik majd foglalkoztatásuk, hi­szen a munkaterület, amelyen ténykednek szerteágazó. Közintézmények festése-má- zolása, azok kerítéseinek rend­betétele éppúgy feladatot jelent számukra, mint a temetőkert tisztántartása, a futballpálya ren­dezése, a vízelvezetők tisztítása, s a falurendezés. Télen is akad munka bőven, akkor a hóeltakarítással vannak elfoglal­va, s ők végzik az időskorú la­kóknak a favágást is otthonaik­ban. Az ilyesfajta önkormányza­ti intézkedés, érhetően minden­ki megelégedésére szolgál, mert valahol azt jelzi, „otthonos” Szá­tok, ahol törődnek minden egyes lakóval - így vagy úgy. Az oldalt írta: Jakubovics Katalin és Mihalik Júlia Fényképezte: Rigó Tibor Leánytűzoltókkal gazdagodott az egyesület A megye határain kívül is ismert a szátoki tűzoltó­egyesület, amelynek tagjai többnyire eredményesen szerepelnek a területi, megyei versenyeken. A felnőtt csapat lelkes tagjai sokat köszönhetnek Szabó József A községi túzoltócsapat szépen szerepelt az idei versenyen tűzoltóparancsnoknak, aki kiválóan fogja össze a csapatot, és szakértőn készíti fel őket egy-egy ver­senyre. A népszerű helyi tűzoltócsapat tavaly gazda­godott is azzal, hogy a felnőtteké mellett, megfakult az ifjúsági csapat is, idén pedig a leányok csapata, amely megyei szinten is kurió­zumnak számít. Büszkék is rájuk a falube­liek, különösen, hogy az idei tűzoltóverse­nyen mindegyikük nagyszerűen mutatko­zott be. Igaz, a felnőttek „csak” hetedikek lettek, de a leány- és az ifjúsági csapat tag­jai nagyon szépen szerepeltek a megmé­rettetésen, mindkettő, a dobogó legfelső fokára állhatott. Most már az egyenruhá­juk sem ad okot szégyenkezésre a kopott­ság okán, pályázaton nyertek pénzt, hogy a ruhatárat felújíthassák. A tűzoltó-szertá­rat már sikerült rendbe tétetni - tudtuk meg a polgármester asszonytól, aki el­mondta, hogy erre is pályázaton nyertek pénzt, az önerő kiegészítéseképpen. Segítik a cigányok boldogulását A falu összlakosságához ké­pest magas, 36 százalékos a ci­gányszármazású lakosok aránya. Erre való tekintettel is, két évvel ezelőtt megalakult a cigány ki­sebbségi önkormányzat. Bogdán Pál, Orsós Sándor és Búzás Zsolt mindig részletesen és rendszere­sen tájékoztatja a települési ön- kormányzatot a kisebbséget érin­tő problémákról, és közösen ipar­kodnak ezekre megoldást találni. A cigányszármazású lakosokat - mivel a szakképzettség nélkülisé­gük okán közülük az átlagosnál előbb és többen váltak munkanél­külivé - a települési és a kisebbsé­gi önkormányzat is erejéhez mér­ten támogatja. Az anyagi - főként szociális segély, gyermekvédelmi támogatás, tanszersegély, iskolai kirándulások kiadásaihoz is hoz­zájárulnak - támogatás mellett olyan segítséget is kapnak a csalá­dok, hogy kertjeiket felszánttatta, s azokat a földművelőket, akik leghatékonyabban művelték a ter­mőföldet, pénzjutalomban része­sítette az önkormányzat. Külön tartalékol pénzt az önkormányzat a téli időszakra, amikor többen szorulnak tüzelőre. Kisszátokon, ami a nógrádi szandzsák része volt tíz adóköteles háztartást írtak össze, 1579-ben pedig nyolcat. Az 1710-es romhányi csata egyes összecsapá­sai a falu határában zajlottak. A község római katolikus temploma a XV. századból származik, de többször felújították, barokkizálták és 1913- ban teljesen átalakították. F. Z. Múltidéző Szűcs Lászlóné polgármester Nagy feladat előtt: megkezdődtek a szennyvízelvezetési munkálatok Varga Jánosáé, a tagiskola vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents