Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-24 / 249. szám

2000. OKTÓBER 24., KEDD 1 fipl y|Í& SZÉCSÉNY MEGYEI K ( j R K É P BATONYTERENYE Ez a nap nem dekoráció! Őzek, autók, balesetek (Folytatás az 1. oldalról) vezetője aztán arról is beszélt, amikor november 4-ét követően a beözönlő tankok vérbe fojtot­ták a forradalmat. Végül úgy fo­galmazott: Akkor maradunk hű­ek dicső őseinkhez és önma­gunkhoz, ha szívünkbe véssük és emlékezetünkben megőriz­zük 1956. dicső napjait, a nem­zeti összefogást, az egész ma­gyar nemzet egységes kiállását egy boldogabb, szabad hazáért. Emellett sosem feledkezhetünk meg a forradalom mártírjairól, a megkínzott, meghurcolt áldoza­tokról. Puszta Béla külön is köszön­tötte a forradalom és szabadság- harc jelen lévő résztvevőit, a Po­litikai Foglyok Országos Szövet­sége megyei és városi képviselő­it. Mint Salgótarján polgármes­tere megfogalmazta, legújabb kori történelmünk e dicső ese­ménye, a forradalom és szabad­ságharc minden tragédiájával együtt méltó helyére került leg­nagyobb ünnepeink sorában. Hozzátette azonban, ezzel nem tekinthetjük elintézettnek az 1956-os forradalommal és sza­badságharccal kapcsolatos köte­lezettségeinket. Az, hogy ez a nap igazi ünnepként, emelke­dett módon legyen része az éle­tünknek, ma még inkább kívá­nalom, mint valóság - mondta. Salgótarján polgármestere fon­tosnak nevezte, hogy ne enged­jük a forradalom ünnepét a napi politika játékszerévé silányítani. Úgy fogalmazott: Olyan közfel­fogásra és gyakorlatra van szük­ség, amelyben azoknak kell szé­gyellniük magukat, akik kisajá­títják az '56-os emlékeket, az októberi ünnepet, dekorációnak használják a pártpolitikai színjá­tékokhoz. Puszta Béla hangot adott an­nak is, szükséges, de nem elég­séges felidézni a forradalom és szabadságharc történéseit, sze­mélyiségeit. Szükség van arra is, hogy mindenkor megfogalmaz­zuk 1956 történelmi örökségét annak érdekében, hogy '56 ne csupán távoli, hideg fényű csil­lag legyen. Mint Salgótarján pol­gármestere mondta, ma, a mil­lennium évében, az ezredfordu­ló küszöbén a demokrácia üze­nete a legfontosabb üzenet 1956 örökségéből. Az ünnepi beszédeket köve­tően az intézmények, szerveze­tek képviselői és a városlakók helyezték el virágaikat, koszorú­ikat a megyeháza falán lévő em­léktáblánál. Idén már a második halálos tragédia történt Balassagyarmat határában, a szügyi úton, a Doki vendéglő közelében: vasárnap délután fél háromkor egy Lada Samara és egy Toyota ütközött frontálisan a kanyarban, a rend­őrségi vizsgálat szerint azért, mert az egyik autó (amely a vá­ros felé tartott) áttért a bal oldal­ra. E jármű vezetőjét, egy 36 éves férfit már csak holtan tudtak ki­emelni a tűzoltók, két utasa vi­szont élve, könnyű sérüléssel úszta meg a karambolt. A hely­színi szemle idején a forgalmat Nógrádmarcal felé elterelték. Több balesetben is szerepet játszottak a hét végén őzek: előbb szombaton este Szirák és Vanyarc, majd vasárnap délután Salgótarján és Mátraszele kö­zött, az ötvözetgyárhoz közel ugrott autó elé egy-egy állat. A folytatás mindkét alkalommal ugyanaz volt: a sofőr balra rán­totta a kormányt és a vízelveze­tő árokban felborult. A mentők az első helyszínről két, a máso­dikról három könnyű sérültet szállítottak kórházba. Belerohant az előtte megálló gépkocsiba egy másik vasárnap reggel a salgótarjáni Kemping út és a 21-es főút sarkán, az elöl ha­ladó járműben egy utas köny- nyebben sérült, akárcsak az a segédmotoros, aki ugyanaznap délután fél négykor Bátonyterenyén, az Irinyi útról a Diák útra kanyarodva nem adott elsőbbséget a jobbról érkező au­tósnak. DUPELLAI ILDIKÓ 1956: az első vétó a totális berendezkedés ellen Szirák: Emlékezés a forradalomra, az új iskola alapkőletételével Rákóczi köztéri szobra (Folytatás az 1. oldalról) 113 tanulója van, és a demográfiai muta­tók szerint a jövőben sem csökken a gyer­meklétszám, szükség van tehát az iskola- bővítésre - mondta Tóth Imre igazgató, aki arra is kitért, hogy még a felső tagozatos épületben is sok a teendő. Hiszen a régi ál­lapotok visszaállítása mellett be kellene vezetni a tantermekbe a vezetékes vizet, gondoskodni kellene megfelelő szertárak­ról, irodahelyiségekről, nem beszélve a tornateremről, a tálalókonyháról, az étke­zőről. Az igazgató megköszönte mind­azok támogatását, akik nélkül nem jöhe­tett volna létre az iskolabővítés, és zárszó­ként meghívott mindenkit az iskola új szárnyának 2001. augusztusában tartandó avatóünnepségére. Dr. Giricz András, Szirák polgármestere el­mondta, komoly szponzort találtak, hiszen az osztrák Kapsch Telekom Kft. 7 millió forintot ajánlott fel az iskolabővítésre. Állami céltámo­gatási pályázaton elnyerték a beruházási költ­ség 50 százalékát, 44 millió 850 ezer forintot, és 20 millió forintot nyertek a megyei területfej­lesztési tanácstól. így a pénzforrások nagyobb része biztosítva van. Mint a polgármester el­mondta, folyamatban van a közbeszerzési el­járás, és remélik, hogy még ez évben elkezdő­dik az építkezés. Az alapkő letétele után Tőzsér Zsolt, a me­gyei közgyűlés alelnöke ünnepi beszédét az­zal kezdte: előfordul, hogy olyanról kell be­szélni, amiről beszélni nehéz. Nehéz lehet azért, mert a téma súlya nagy, vagy azért, mert elmondtak már róla mindent, ami el­mondható, így csak nehezen kerülhetők el a közhelyek. Hozzátette: 1956. október 23-a kapcsán mindkét nehézséggel szem­be találjuk magunkat. Az alelnök saját vé­leményét fogalmazta meg, amikor el­mondta, 1956 a háború után kettészakadt világban az első vétó volt a totális beren­dezkedéssel szemben, mindent elsöprő tiltakozás a diktatúra ellen. A demokrati­kus alapjogokért, a szabadságért indult, elsöpörte a kiváltságokat, a hivatali, a ka­tonai, a hatalmi gőgöt. Szabad választáso­kat, cenzúramentes sajtót, a véleménysza­badság csorbítatlanságát, többpártrend­szert teremtett. Tőzsér Zsolt úgy folytatta, ha hihetetlennek is tűnik, az előző mondatok nem 1514-ről, nem 1703-ról vagy 1848-ról szóltak, hanem arról az 1956-ról, amely ké­sőbb szabadságharccá változott, és amelynek során újra bebizonyosodott, hogy szabadság és függetlenség errefelé, a Duna és a Tisza mentén, egymás nélkül nem létezik. D. I. Példa nélküli az 156-os összefogás A honvédelmi miniszter adta át Jobbágyi millenniumi zászlaját (Folytatás az 1. oldalról) az 1300-as évektől tekinthető bi­zonyítottnak. Az 1528-as felmé­rések alapján készült országtérképen már feltüntették Jobbágyi nevét. Az 1860-as évek­ben nyitották meg az első kőbá­nyát a faluban, de szólt Majoros László arról is, hogy Jobbágyi la­kói előbb a szőlőművelésből él­tek, később a cseresznye jelen­tett fontos jövedelmi forrást. A második világháború utáni évek­ben egy új gyár telepítése adott lehetőséget a fejlődésre, amely közel 2000 embernek nyújtott megélhetést. Az 1960-as évek vé­gén az üzem területén katonai szervezet kezdte meg működé­sét. Jobbágyi polgármestere végül azt mondta: a mi dolgunk, hogy az előző nemzedékek munkáját folytatva, hagyományait meg­őrizve, képességeink, tudásunk legjavát adva tovább építsük, szépítsük községünket. Szabó János honvédelmi mi­niszter beszédében Szent István tevékenységét méltatta, mond­ván, az európai értékrendhez va­ló csatlakozás ezer évvel ezelőtt történelmi tett volt. Azonban kel­lett hozzá a magyar nép alkotó- készsége is - tette hozzá. Meg­emlékezett a miniszter az 1956- os forradalomról is. Ezzel kap­csolatban azt mondta: az akkor kialakult nemzeti összefogás az­óta is példa nélküli Magyarorszá­gon. A magyarság egy ember­ként állt ki a nemzeti független­ség, az alkotmányos rend vissza­állítása, a többpártrendszerre alapozott demokrácia mellett. Ezután Szabó János arról szólt: az államalapítást ünnepel­jük akkor, amikor a zászlót átad­juk. Mint mondta, felmerült, hogy nem csak az alapítóra kelle­ne ilyenkor emlékezni, de azokra is, akik nagyon sokat tettek azért, hogy ez az ország ezer éven át fennmaradhasson. Ezt természe­tesnek tartja, de jnégis úgy fogal­mazott, az alapítás olyan elévül­hetetlen cselekmény, amely meghatározza a továbbiakat. A napi politikára is kitért be­szédében a honvédelmi minisz­ter, mondván: „Amikor nagy horderejű cse­lekményekhez fog a kormány, amikor a honvédelem terén had­erőreformot hajt végre, akkor különösen fontos az, hogy a nemzeti egység maradéktalan legyen. Azért nem tudunk egyetérteni azokkal a pártocs­kákkal vagy politikusokkal, akik a honvédelem szent ügyéből po­litikai tőkét akarnak maguknak kovácsolni, mert ez az egész or­szág ügye.” A köztársaság kikiáltásának 11. évfordulójára is megemléke­zett a miniszter, és arról is be­szélt, hogy Magyarországot nem azért vették fel a NATO-ba, mert olyan jó gazdasági vagy politikai eredményeket értünk el, hanem 1956-os kiállásunk­ért. Nyugat-európai látogatásá­ra hivatkozva Szabó János kitért rá, ott azt mondják, hogy még mindig nem törlesztettek eléggé 1956-os némaságukért. A millenniumi zászlóra Ka­posvári Lászlóné kötötte fel zászlóanyaként a szalagot Job­bágyiban. Július 2-án avatták fel Szécsényben II. Rákóczi Ferenc eredeti szobrát, melyet id. Sza­bó István szobrászművész még 1965-ben készített. Az alkotást a művész fia, ifj. Szabó István szobrászművész restaurálta, és Szécsény Rákóczi Városa Alapít­ványának adományozta. A szo­redes, ott volt a Szabó család, az Alapítvány tagjai. Képviseltette magát a város önkormányzata, megjelentek az érdeklődő polgárok. Bállá Tibor, az Alapítvány megalapítója, annak elnöke, kö­szönetét mondott mindazok­nak, akik segítették abban, hogy FOTÓ: OÓCS É. A szép, impozáns alkotás Rákóczi városának dísze bor bronz másolatát az Alapít­vány Bobály Attila szobrászmű­vésszel készíttette el, s a millen­nium alkalmából Szécsény váro­sának adományozta. A köztéri bronz-szobor vasár­nap került a végleges helyére. Az ünnepségen megjelent dr. Chikány Gábor, a Magyarok Vi­lágszövetségének főtitkára, a Honvédelmi Minisztérium kép­viseletében Hegyessy Árpád ez­Szécsény városa egy szép, im­pozáns alkotással lett gazda­gabb. Elmondta, hogy 17 hóna­pon keresztül azon fáradozott és fáradoztak, hogy a szobor, amely méltó Rákóczi szellemé­hez, Rákóczi városában emlé­keztesse Szécsény lakosságát, az odalátogatókat a fejedelemre. A jelenlévők virágokat he­lyeztek el a szobor talapzatánál. SZ. F. Megérkezett az Opel Astra VTVA, ez a különleges, csak Magyarországon kapható modell. Még nagyobb teljesítmény, még kedvezőbb ár. Opel Astra VIVA 1.21 motor, 75 LE, 2 875 400 Ft-tól! Opel Astra VIVA - Egyszerűen tHOtldjOtt IfgCtlt! _______OPEL~0- KENDERESI O PEL KENDERESI 3100 SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 135. Tel.: (32) 441-255, Tel./Fax: (32) 440-539 Újra önállóan dönthetünk sorsunkról Kisbágyon: Millenniumi emlékzászlót adtak át ■ (Folytatás az 1. oldalról) a millenniumi zászló ebben az időszakban eljut Magyarország minden településére, jelezve ez­zel összetartozásunkat, közös múltunkat és közös jövőnket. Mostanában sok vita, újságcikk, könyv szól arról, milyennek ítélhetjük meg ezt az ezer évet - folytatta Zupkó Gábor, aki ezt az időszakot viszontagságos­nak, de dicsőségesnek nevezte. Mint mondta, országok tűn­tek el a térképről, miközben Magyarország fennmaradt - ez sikernek tekinthető. Köszönhe­tő ez a hitnek, az élni akarás­nak, a munkának, ami az itt élő­ket jellemzi. Ezért juthattunk túl a történelem viharain - vélte a szónok, aki az 1956-os forra­dalomra emlékezve úgy fogal­mazott, tanúsítja az a magyar nép szabadságszeretetét és bá­torságát. Zupkó Gábor azt mondta: Az 1956-os forrada­lom, bár vérbe fojtották, mégis megmutatta azokat a célokat, amelyeket mára elérhettünk, új­ra önállóan dönthetünk sor­sunkról. A helyettes államtitkár szólt arról: ezeréves történelmünk számos ponton igazolja, hogy a magyar nép nem fogadja el hosszú távon a külső uralmat. Amikor pedig szabadságával él­hetett, felvirágoztatta az orszá­got. Erre alapozva mondta a po­litikus, bízva remélhetjük, hogy a mai gazdasági fellendülés is az ország felvirágzásához vezet, magasabb életszínvonalhoz minden polgár számára: autópá­lyákhoz, lakásépítéshez, olyan oktatási rendszerhez, amelyben a tehetség érvényesül. Kisbágyon múltját is felidéz­te beszédében Zupkó Gábor, utalva rá, hogy a község törté­nete szinte egyidős az országé­val. Az itt élőkre - mondta - mindvégig jellemző volt az a tenni akarás, ami az ország fennmaradását is lehetővé tette. Kisbágyon történelme a '70-es években majdhogynem félbe­szakadt, hiszen a település elve­szítette önállóságát, de 1990- ben újra saját kezébe vette sor­sát. A Külügyminisztérium he­lyettes államtitkára úgy fogal­mazott, Kisbágyon múltja iga­zolja az itt élők jövőbe vetett hi­tét. Ez a hit jellemezte Szent Ist­ván tevékenységét, és ez a hit mondatja azt, hogy a közeljövő­ben csatlakozhatunk az európai országok legszorosabb szövet­ségéhez, az Európai Unióhoz - mondta Zupkó Gábor. A helyet­tes államtitkár ezután átadta a millenniumi emlékzászlót Orszáczky Ferenc polgármes­ternek. A zászlóra - amelyet a katolikus és az evangélikus egy­házak képviselői szenteltek meg - zászlóanyaként Zachar Istvánná nyugdíjas pedagógus kötötte fel a szalagot. A program a népi táncosok fellépésével és az irodalmi színpad előadásával folytatódott. D. I. Virágok az alapkő (elett __ _ fotó^gócs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents