Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-20 / 247. szám
2000. OKTÓBER 20., PÉNTEK KÖZÉLET HIRDETÉS Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal „Hogyan kell úgy adni, hogy közben elvegyek?” Boldvai László országgyűlési képviselő parlamenti felszólalása Az előző parlamenti ciklusban létrejött az a jogi és gazdasági környezet, amely reális esélyt teremtett az ország leszakadó, hátrányos helyzetű régiói felzárkóztatására. Ebben korszakhatárt a területfejlesztésről és területrendezésről 1996- ban elfogadott XXI. törvény jelentett, amelyből engedjék meg, hogy egy passzust hadd idézzek: „A területfejlesztés és terület- rendezés célja: a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasá-. gi, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében.” A törvényi cél megvalósítását szolgálta a 30/1997. OGY-határo- zat a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről és a 35/1998. OGY-határozat az országos területfejlesztési koncepcióról. Az 1997-ben elfogadott OGY- határozat a megyék fejlettsége összehasonlításának normatív alapjává - az európai normáknak megfelelően - az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) mutatóját tette. Ugyanebben az OGY-határo- zatban került az is kimondásra, hogy az állami forrásokból a fejlesztésekhez, beruházásokhoz együttesen nyújtható támogatások elérhető felső határát - ha törvény vagy más jogszabály másként nem intézkedik - a megyénként az egy főre jutó bruttó nemzeti termék figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni: Azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó bruttó nemzeti termék nem éri el az országos átlag 75 százalékát, az együttesen elérhető támogatások felső határa * az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 100 százaléka, * a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 75 százaléka. Ezzel a szabályozással sikerült azt a hosszú évek óta meglévő ellentmondást feloldani, amely arról szólt, hogy miközben a mindenkori kormányzat szándékai szerint a területfejlesztésre, illetve általában a fejlesztésre szánt központi pénzeket a felzárkóztatásra kívánta felhasználni, aközben az érvényben lévő pályázati kiírások ezt nem tették lehetővé. Alapvetően a saját erő elégtelensége okán az elmaradott térségben lévő önkormányzatoknak és vállalkozásoknak semmi esélyük nem volt érvényes pályázatok benyújtására. Mindezeken a törvényben és OGY-határozatokban szereplő normatív alapú pozitív megkülönböztetést jelentő kedvezményeken túl a Horn-kormány belátta, hogy az ország két legsúlyosabb helyzetben lévő megyéjében, ahol az egy főre eső GDP az országos átlag 70 százalékát sem éri el, a megyék induló pozíciójának javítása szükségessé teszi további decentralizált források törvényi garanciával alátámasztott telepítését. Ezért az 1997. évi költségvetés 54. paragrafusában kimondta, hogy a támogatási célprogramok, fejezeti előirányzatok és egyes elkülönített állami pénzalapok pályázati rendszerben kihelyezhető összegeiből a kormány különítse el a 10 százalékot Nógrád és Szabolcs megyék középtávú fejlesztési programjainak kiemelt támogatására. Erre alapozva a 2237/1997-es kormányhatározat kimondta azt is, hogy a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 54. paragrafusában nevesített előirányzatok finanszírozási kötelezettsége az 1998. és 1999. évi költségvetési törvényjavaslatba is beépítésre kerüljön a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján. Ha együttesen vizsgáljuk az idézett kormányhatározat, az annak alapján a költségvetésben biztosított kiemelt támogatás megyei kihatásait, akkor világossá válik, hogy ennek milyen jelentős szerepe volt a térség felzárkóztatásában. A Horn-kormány három évre vonatkozó határozata értelmében a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács mintegy 5 milliárd forinttal gazdálkodhatott, amelyből a megyének járó többlettámogatás mintegy 60 százalékot tett ki. Ezzel az 5 milliárd forinttal 1997-től 1999 végéig 25 milliárdos beruházás generálódott a megyénkben, 2800 új munkahely létesült és mintegy 1600 meglévő munkahelyet sikerült megőrizni. Az 1997-es kormányhatározatnak megfelelően a megyei területfejlesztési tanács elvégezte a 3 év tapasztalatainak összegzését és javaslatot tett egy újabb, immár 2000-rel induló 3 éves program megvalósítására. De vajon a parlament mindig jelentőségének megfelelően kezelte-e az elmúlt négy évben az ország leghátrányosabb helyzetű megyéinek felzárkóztatását hatékonyan szolgáló támogatás biztosítását? 1997-ben és 1998-ban, tehát abban a két évben, amikor a költség- vetés benyújtásáért a Hom-kor- mány volt a felelős, a kormányhatározatnak megfelelő költségvetési törvényjavaslat került benyújtásra, pontos, világos cím- és alcím-meghatározásokkal. Az Orbán-kormány első költségvetési javaslatába már 1998 év végén a korábbi gyakorlattól eltérő, úgynevezett gumiparagrafus került be, amely nemes egyszerűséggel a kormány hatáskörébe kívánta utalni a kérdés eldöntését, ráadásul úgy, hogy a 10 százalékos garantált lehatárolást sem tartalmazta a benyújtott kormányjavaslat. Végül az ellenzék által benyújtott, s legalább a térség kormánypárti képviselői, egy részének támogatását megnyerő módosító javaslat elfogadásával síkéiül t - legalábbis a törvény szövegében - korrekt rendelkezést megalkotni. A 2000. évi költségvetés benyújtásakor az Orbán-kormány nemes egyszerűséggel kihagyta a javaslatból a megyénknek szóló többlettámogatást, meghazudtolva a választási kampányban a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására vonatkozó ígéreteit. Az, hogy végül is az elfogadott 2000- es költségvetésben a korábbi gyakorlatnak megfelelő paragrafus szerepel - most már öt megyére kibővítve a támogatandó területe két - az az ellenzéknek és az érintett megyékben lakó kormánypárti képviselőknek köszönhető. így vált az lehetségessé, hogy a kormányzati nem ellenére mégis elfogadásra került a költségvetésben. Ez a megváltozott negatív, elutasító magatartás sajnos más összefüggésben is tetten érhető volt. Annak ellenére, hogy a mindenkori költségvetés pontosan meghatározta a címeket és alcímeket, a konkrét megyei támogatások egy a minisztériumok és a területfejlesztési tanácsok közötti alkuban alakultak ki évről évre. A saját megyém számait szeretném csak idézni. Ez a szám a megye által számolt, a költségvetési törvényből levezetett összeg és a minisztériumok által végül a megállapodásban rögzített szám viszonyát fejezik ki. Ha száznak tekintem a megye által igényelt, hangsúlyosan az érvényes törvény alapján számolt összeget, akkor Nógrád megye esetében azt tapasztaljuk, hogy míg 1997-ben, tehát a Horn-kormány utolsó teljes évében a számolt összeg 94 százalékát le tudta hívni a megye, addig 1998-ban már csak 68 százalékát, 1999-ben 45 százalékát és 2000. évben alig több mint 30 százalékát. Magyarán: a kormányzati elutasítás a költségvetési törvény elfogadása után a központi államigazgatás dzsungelharcában teljesedett ki. Mindezekre figyelemmel akár boldogok is lehetnénk, ha a most önök által benyújtott kétéves költségvetést teszem vizsgálat tárgyává, mert az 1999-es gumiparagrafus, a 2000-es kihagyás után, 2001-re és 2002-re első ránézésre korrekt javaslatot szerepeltetnek. A 2000-es konkrét megyei megállapodásokat bázisnak tekintve évente 10-10 százalékos növekedésről van szó. De sajnálatos módon ez a javaslatuk is több sebből vérzik. Az előbbi megyei levezetésem ékesen bizonyítja, hogy a 30 százalékos hatásfokú 2000-es megyei irányszámot bázisként elfogadni több milliárdos veszteséget fog jelenteni Nógrád megyének. Az önök javaslata csak és kizárólag abban az esetben lehetne egyáltalán tárgyalási alap, ha ez a kie- légítettségi szint megközelítené az 1997-es szint nagyságát, tehát valahol a 90 százalékos sávban mozogna. Még ebben az esetben is vizsgálni kellene, hogy milyen viszony van az éves cím növekmény dinamikája és a javasolt 10 százalékos megyei keretösszeg emelkedés között. És itt értünk el a benyújtott javaslat másik nagy hiányosságához. Noha, nominálisan többet költhetnek, jövőre a célelőirányzatok összes forrásának jóval kisebb részét, csak mintegy 1,3 százalékát kapják ezen koncepcióban az elmaradott megyék, szemben az idei 2 százalékkal. A 2000-ben kiosztott pénz 10 százalékkal nő jövőre, az idei és a következő költségvetéseket összevetve látható, hogy a célelőirányzatok forrásai jóval nagyobb mértékben, mintegy 60 százalékkal emelkednek. Azt gondolom, viszonylag könnyen belátható, hogy az eredeti, önök által benyújtott javaslat nem más, mint a polgári változata annak az alapigazságnak, hogy miként kell úgy adni, hogy közben elvegyek. Úgy látszik, önök ehhez nagyon értenek. Mindezekre figyelemmel a korábbi évek gyakorlatának megfelelő, a pontos cím, alcím meghatározása alapján álló és ezekre vonatkoztatott százalékos lehatárolásra fogok javaslatot tenni az általam kidolgozott módosító javaslatban. Október 8-29-ig, négy héten ét ^ -/- r a -j 17 í üClá— i.-r\SU r á2T tvr-hét Ismerje fel a[ családi műsormagazin sztárjait a képükről! Az egyes sztárokhoz kapcsolódóan hétről-hétre a Vasárnap Reggelben közölt három kérdésre kell válaszolnia. 2 nllll« forint kerül kisorsolásra a m szerencsés olvasói között Megjelenik minden Vasárnap Az Ön hétvégi olvasmánya, mely - hiteles, tárgyilagos, sokoldalú és izgalmas - sportos, nőies és játékos ! Olvassa a Vasárnap Reggelt és nem csak tájékozottabb, de gazdagabb is lehet! Életünk gyümölcse mindannyiunk számára a legfontosabb. Odaadó szeretettel és gondoskodással óvjuk, neveljük, mert mindannyian felelősséggel tartozunk egymás iránt. Mi, a Takarékszövetkezetben ugyanígy gondolunk az Ön munkájának gyümölcsére. TAKAREKSZOVETKEZET
