Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-13 / 241. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP i PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 13., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Nagylóc Amit lehet, megtesznek a fejlődésért A Cserhát északi részén, Szécsénytől délkeletre erdős, dombokkal körülvett völgyben találjuk Nagylóc községet. A településen 1783 fő lakik. A közigazgatásilag ide tartozó Zsunypusztán pedig 86-an. Nagylócon a lakások száma 640, Zsunypusztán 40. Több mint 500 nyugdíjasa van a községnek, a cigány lakosság száma eléri a 17 százalékot. Az általános iskolába 145, az óvodába 60 gyermek jár. A munkanélküliség a lakosság 15 százalékát érinti és csökkenő tendenciát mutat. Mivel helyben kevés a munkalehetőség, a munkások egy része ingázik Szécsénybe, Salgótarjánba, ezenkívül Budapesten és Balassagyarmaton találnak kenyérkereseti lehetőséget. A községet körülvevő csaknem ezerhektámyi erdő nagy, vadas terület, kiváló vadászati lehetőségekkel. Ebből 512 hektárt képvisel a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet. A környék levegője tiszta, egészséges. A déli részen, a Lóci-patak partján egy kisebb horgásztó található. Északról Szécsény, keletről Nógrádmegyer, Ma- gyargéc, Kisbárkány, délről Hollókő, Garáb, nyugatról Rimóc határolja. A nemrég lezajlott újabb önkormányzati választás eredményeként a polgárok Dalai Bamabásnét választották meg a község polgármesterének. Az alpolgármesteri tisztet továbbra is Hegedűs Sándor látja el. A képviselő-testületi tagok közül újjáválasztották Gyebnár Gyulát, Hegedűs Sándort, Kovács Tibort, Lázár Istvánt, Lórik András Józsefet, Strehó Bertalant, Tóth Tamást. Új tagként van jelen és vesz részt a testület munkájában Kozma László és Balázs Nándomé. Az óvoda vezetője: Máténé Papp Katalin. Az általános iskola igazgatói tisztét Gyürky György látja el, a lakosság egészségére vigyáz és ellátja a hozzá forduló, gyógyulni vágyó betegeket dr. Tóth Endre. Jegyző: Gyebnár Sándor.- Milyen örökséget kapott elődjétől? - kérdeztük a frissen megválasztott polgármester asszonyt.- Az előző két ciklusban a pénzügyi bizottság kültagjaként volt rálátásom az önkormányzat tevékenységére, pénzügyi helyzetére. Azt kaptam, amire számítottam. Tudtam, mire vállalkozom - kezdi válaszát Dulai Bamabásné, aki a szécsényi polgármesteri hivatalban a pénzügyi csoportvezetői állását cserélte fel a polgár- mesteri tisztségre.- A kollektívával lehet jól együtt dolgozni - folytatja nem sokkal később. - Önállóak, segítőkészek, a lakossággal szembeni kötelezettségüknek maximálisan eleget tesznek. Ezt bizonyítja többi között a nemrég lebonyolított és jól sikerült falunap. A választás óta három ülésünk volt. Olyan következtetésre jutottam, hogy a képviselő-testülettel jól együtt tudok dolgozni. Többségüket, mint lóci lakos, munkájuk alapján korábbról ismertem. Örömmel mondhatom, nem maradt el az összefogás, a segítség, a támogatás, azok részéről, akik a polgármester-jelöltség elfogadására kértek, ösztönöztek. A képviselő-testület tagjai is felajánlották - ami nagyon jól-esett - hogy a falu fejlődése érdekében amit lehet megtesznek. Hasonlóképpen nyilatkoztak az intézmények vezetői is. Az előbbiekből visszatükröződő bizalom megnövelte önbizalmamat. Igaz, hogy a biztosat a bizonytalanra cseréltem fel. A köz- tisztviselői törvény szerint visszamehetek eredeti munkakörömbe, ha... Egyébként megválasztásomat megtiszteltetésnek és kihívásnak tekintem.- Fordítsuk a szót a jelen valóságára - vetjük közbe. Akárcsak most, az előző ciklusban is forráshiányos volt a község költségvetése. A többszörösen hátrányos helyzetű települések közé tartozunk. Pályázaton támogatást kértünk a BM-től. Eddig még nincs tudomásunk arról, hogy mennyit kapunk. Vállalkozókat kértünk meg támogatásukra, ami viszonzásra talált. Például csak anyagot biztosítottunk az 1. osztály festéséhez, mázolásához, a munkát a vállalkozó ajánlotta fel. Hasonlóképpen társadalmi munkában történt az óvodában a fából készült játék (mászóka) felállítása. Októberben a második világháborús emlékmű felújítását, a Szécsény felőli buszmegállókban a várakozók építését is társadalmi összefogással szeretnénk lebonyolítani. Nemcsak másutt, hanem nálunk is a legnagyobb feladatot a szennyvízhálózat kiépítése jelenti. Az ezzel járó felfordulás látható a főutcán és a mellékutakon. Befejezést a kivitelezők november 30-ra ígérik, az útfelbontással járó következmények szerződés szerinti helyreállításával. A lakosságot aggasztja, hogy esős időszak beköszöntével a lezúduló víz károkat okoz, ha a kivitelezők nem tartják be ígéretüket.- Bizonyára az előbbiek magukba foglalják a hosszú távú feladatokat is?- A szennyvízcsatorna kivitelezése során egyedül a Szilvás út maradt meg eredeti állapotában. A többiek nem voltak jók. A szennyvízberuházás után a főút és az azzal párhuzamosan becsatlakozó mellékutak helyreállítása jelentős ösz- szeget kíván, amit saját erőből képtelenek vagyunk megoldani. Ezért csak folyamatos munkáról lehet szó az utak és a járdák felújításánál. A ciklus elején pályáztunk az Akácfa úti iskola vizesblokkjának elkészítéséhez szükséges pénz elnyerésére. Ugyanez a feladat vár ránk a kultúrháznál is. Programunkban szerepel a munka- nélküliség enyhítése céljából a munkahelyteremtés. Tervezett feladataink a polgárőrség pályázatának segítségével az intézmények vagyonvédelmének biztosítása, az illegális szemét- lerakó helyek megszüntetése, a csapadékvizet elvezető árkok kitisztítása, a középületek megóvása. Feladatainkhoz tartozik még a rendezési terv és a digitális közműtérkép elkészítése, melyhez a szükséges pénz bizonyos részét a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz eljuttatott pályázatunkban kívánjuk elnyerni. Hogy a zsuny- pusztaiak ne érezzék magukat mostohagyereknek, rövid időn belül szeretnénk közösségi parkot és saját közösségi házat kialakítani részükre. Sikerült elintézni, hogy a postai szolgáltatás tekintetében ne Hollókőhöz, hanem Nagylóchoz tartozzanak.- Hosszabb távban miben gondolkodnak?- A jelentős összeget felemésztő utak, járdák rendbetételében, a kábeltévé kiépítésében. A fiatalok helyben maradását kedvezményes összegű közművesített telkekkel segítjük. Pályázati pénzből kívánjuk az idősek otthonát létrehozni. Van pénz a bevezetéséhez Az általános iskola igazgatója, Gyürki György hozta létre 2000- ben a Fekete István Általános Iskola Tanulóiért Alapítványt. Megválasztották a kuratóriumot is. Elnök: Bélák Dezsőné. Tagjai: Szeles Ildikó, dr. Tóth Endréné, Őze Józsefné, Ocsovszkiné Bárány Judit.- Ötvenezer forint alaptőkével indultunk, melyhez jött a jótékonysági bál 250 ezer forintnyi bevétellel - utal az indulást jellemző eseményre Gyürki György.- Mire fordítják az így összegyűlt pénzt?- Segítjük az iskolai kirándulásokat, vásárolunk felszereléseket az iskolába, a napközis játékokra, fejleszteni kívánjuk a számítástechnikát, melynek segítségével a jelenben és a jövőben hozzájárulunk a jobb iskolai tanulmányok eléréséhez. Az egyik évben az alapítványbálból, a másik évben a kulturális gálából befolyó összegből egészítjük ki meglévő pénzünket. Mivel nyitott alapítvány vagyunk, adományokat szívesen elfogadunk.- Vannak más irányú elképzeléseik is?- Pályázunk az erdei iskola megvalósítására. Igény van az Internet bevezetésére is. Ehhez mi előteremtjük a pénzt, a működtetéséhez és fenntartásához viszont az ön- kormányzat anyagi segítségére lenne szükség, ha tudja vállalni. Egyelőre folyamatos támogatóink nincsenek. Az alapítvány igen rövid múltra tekinthet vissza, júniusban történt meg a hivatalos bejegyzés. Sertés helyett feketeribizli- Tudtam, nem egyszerű feladatra vállalkozom, de ha már kimondtam az igent, akkor tisztességgel teljesítem is. A képviselő-testület megbízása után megalakítottuk a szociális földprogram vezetőségét. Rajtam kívül tagja Lórik András, Kozma László. A feladatokat megosztjuk. Az első sikeres pályázati pénzből tíz anyadisznót és egy kant kapott minden család a sertéstenyésztés megindításához, akiknek 90 százaléka a kisebbséghez tartozott, tartozik. Ugyanakkor alacsony jövedelműek, akik jó munkájuk révén az ebből származó pénzből egészíthetik ki megélhetőségüket. Az önkormányzat takarmányt is biztosított a sikeres munkához. Előtte megnéztük, hogy megvannak-e a tenyésztéshez szükséges feltételek (ól stb.). Mivel a lehetőségnél több volt a jelentkező, bizottság döntötte el, melyik az a 11 család, akik részt vehetnek elsőként a programban - utal az önkormányzat ezzel kapcsolatos kezdeményezésére, lehetőségére Hegedűs Sándor alpolgármester, majd kisvártatva hozzáfűzi: - A sertéstartással kapcsolatos szakmai követelményeket tartalmazó előadásra nem tülekedtek az érdeklődők. Az első ciklus jövő év tavaszán zárul.- A szerződésben vállalt kötelezettséget 40 százalékuk teljesítette, leadták az előírt állatot, vagy ennek megfelelő összeget fizetett be.- A második ciklusban a már ismertetett követelményeknek megfelelően újabb családok (20) jutottak anyakocákhoz. Az önkormányzat az állatok etetése céljából saját tulajdonban lévő négy hektár földjén kukoricát is termesztett. A mostani ciklus jövő év októberében fejeződik be. szerződésben vállalt kötelezettségüket?- Nem mondtunk le arról, hogy ők is eleget tegyenek kötelezettségeiknek. Megvizsgáljuk á körülményeket, okokat, foglalkozunk a részletfizetés gondolatával is. Nem bizonyítványmagyarázatként, de szükséges megemlítenem, hogy a sertésakció kezdetén a résztvevők jó pénzt láttak benne. Ez a lehetőség később az ellenkezőjére fordult, mikor leestek a sertésfelvásárlási árak. Ráadásul az állatok egy része is beteg lett, de sokuknál hiányzott a szakszerűség. A tapasztalatok alapján, akiket érdekelt az állattenyésztés, azok bebizonyították, hogy tudják teljesíteni vállalásukat. Jórészt nekik köszönhető, hogy sor került a második ciklusra.- Lesz-e újabb, illetve hogyan tovább?- A képviselő-testület döntése, hogy a sertéstenyésztést felváltjuk feketeribizli-telepí- téssel, termesztéssel. Attól függően, hogy mit bír el egy család, tizenöt résztvevőre számítunk. A gyümölcstelepítésre másfél millió forintra pályáztunk. Amennyiben megkapjuk, az összeg szétosztása előtt tájékoztatást tartunk a feketeribizü termesztésével kapcsolatos szakmai feladatokról.- Mi törtmik azokkal, akik nem teljesítenék a sertésakciót szolgáló Az oldalt írta: Venesz Károly Fényképezte: Gyurián Tibor A faluvédők a Nagylóc Községért idei kitüntetettjei Csaknem ötéves múltat vallhat magáénak a faluvédő egyesület, melynek tagjai: Ispán Dániel elnök, Álmosdi Jánosné (Ildikó) titkár, Bélák Dezsőné (Ágnes), a Lóci Kalendárium főszerkesztője, Máténé Papp Katalin vezető óvónő, Finta Lajos plébános (tiszteletbeli elnök), Strehó Bertalan, Szelesné Skrabák Éva.- Létrejöttünkkor a helyi akarat, elképzelés találkozott a külső ösztönzéssel. Ugyanis ebben az időszakban hullámvölgyben volt a korábban nagyon aktív falu, ahol sok, sokszínű, színvonalas versenyeket, rendezvényeket bonyolítottunk le. A község akkori vezetői is hosszúnak találták a „csendes időszakot”. Az egyesület megalakítása azokban vetődött fel, akik korábban is részt vettek az események szervezésében, rendezésében, lebonyolításában. 21 fővel indult a csapatunk - utal létrejöttük előzményeinek néhány fontos epizódjára Ispán Dániel. Céljaik közé sorolták a hagyományok ápolását, a tárgyi és szellemi kultúra megörökítését, az 1992-től évente megjelenő Lóci Kalendárium szerkesztését. Ez utóbbiban jól ötvöződik a múlt hagyománya, a jelen valóságával. A kiadványban helyet kapnak a régi gondolatok, versek, évközbeni aktualitáshoz kötődő események, néprajzosok, történészek cikkei, külső és belső szerzők által, akik foglalkoztak a faluval.- Évente megrendezzük a vendégsé- gi falunapot, megalakítottuk az egyesület asszonykórusát. Munkánkat ellenszolgáltatás nélkül végezzük. Egyelőre időszakos kiállításaink vannak. A sorozat családi fotók közreadásával kezdődött, a helyi általános iskolában helyet kaptak a helybeli amatőr alkotók: fafaragók és gyűjtők tulajdonai. Itt szükséges megemlítenem néhai Nemcsok János hagyatékát, akinek a megyében egyedülálló gyűjteménye van, sajnos már nem él. Az idén kapcsolódva a vadászokhoz, Ispán Dániel elnök ____ __________■ a polgármesteri hivatalban természetvédelmi és vadász-sportegyesület tagjainak tevékenységét mutattuk be. Az egyesület legnagyobb támogatója az önkormányzat. Rajta kívül helyi és a faluból elszármazott vállalkozók változó összeggel támogatják a faluvédőket. Az ily módon kapott pénz nagy részét a Lóci Kalendárium megjelentetésére használják fel. Az előbbi pénzforrásaikat tagsági díjjal egészítik tó.- Kisebb rendezvényeink között említhetem a falusi turizmus kibontakoztatását segítő munkánkat. Az ehhez szükséges tárgyi feltételek folyamatosan teremtődnek meg. Ezzel egy időben szemléletváltásra is szükség van. Hollókő árnyékában élünk, mi is tudunk, tudnánk sok érdekes látnivalót kínálni, ismeretet adni az erre járó, Hollókőt felkereső turistáknak. Á turizmust, annak előnyeit a község gazdasági, kulturális életre gyakorolt hatását beépítjük minden rendezvényünkbe.- Mi az, ami még kikívánkozik önből?- Jelenleg 31 tagunk van, akik közül 10-15-en a legaktívabbak. Mivel már vannak jelentkezők, új tagokkal gyarapítjuk az egyesületet. Felhívással fordulunk a községből elszármazott lóci- akhoz, visszacsalogatva őket falujukba. Várjuk a kedvező választ a teleház létrehozására irányuló pályázatunkra.- A teleházat a falumúzeummal együtt szeretnénk létrehozni - egészíti tó az előbbieket Dulai Bamabásné polgármester asszony. ■k A képviselő-testület szeptemberi ülésén elismerve a községért végzett eredményes munkát, a lakosság részéről kinyilvánított érdeklődést és elismerést, ebben az évben a faluvédő egyesületnek ítélte oda a Nagylóc Községért kitüntetést. Hegedűs Sándor alpolgármester i Dulai Barnabásná polgármester A falu neve egykor Lóc volt; szláv nyelven vadász, vadfogó a jelentése. A környéken már a honfoglalást megelőzően éltek avarok és szlávok, de a szőlőhegy elpusztult földvára nem az ő emléküket őrzi: a feltételezések szerint a tatárjárást követően emeltek itt egy őrtornyot, ami Hollókő várának elővédje volt. A községet az 1400-as évek elején a Szécsényi család birtokolta, 1461 és 1481 között pedig % Hollókő várához tartozott. A község plébánia- temploma a XV. században épült. Bár a múlt században jelentősen átalakították, megőrizte eredeti támpilléreit, középkori ajtó- és ablaknyílásait. Zsunypuszta közigazgatásilag Nagylóchoz tartozik, de a középkorban önálló település volt, 1423 és 1461 között Hollókő várához tartozott. F.Z. Múltidéző Az állandó kiállítás az iskola dísze
