Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-09 / 212. szám

2000. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT ES SZÉCSÉNY MEGYEI K C ) R K É P b*tonyterenye m RÉTSÁG 3. OLDAL Minimálbér-emelés - támogatással (Folytatás az 1. oldalról) csomagjának ismeretében azonban Boldvai László úgy fo­galmazott parlamenti beszédé­ben: szakmailag nagyfokú el- vakultság kell ahhoz, hogy va­laki most már négy év tényei és szándékai ismeretében ezt a toldozgatás-foldozgatást átfogó konzisztens adóreformnak ne­vezze. Emlékeztette képviselő- társait, hogy ezt korábban a ko­alíciós Csúcs László kérte szá­mon, és akkor az volt a válasz, hogy a szakmai koncepció ki­dolgozásához idő kell. Az azóta eltelt időszak azon­ban azt bizonyítja, hogy nincs tartalmi elképzelés, és a most benyújtott javaslat alapján saj­nos úgy tűnik, hogy már nem is lesz - fogalmazott a képvise­lő, aki arra is kitért, nem tartja tökéletesnek az MSZP-kor- mány által 1998-ig üzemeltett adórendszert, és valójában az elmulasztott lehetőséget ne­vezte a Fidesz-kormány igazi felelősségének. Mint Boldvai László kifejtet­te, az elmúlt években töretlen, kiegyensúlyozott fejlődési pá­lyán mozgott a magyar gazda­ság, ennek köszönhetően olyan jelentős jövedelemtöbb­let keletkezik, amely teret ad­hatna az adóterhelés csökken­tésére. Ezzel szemben a Fi­desz-kormány négy éve alatt az az abszurd helyzet jön létre, hogy az átlagos adóterhelés egészen 2 millió forint éves jö­vedelemig nőni fog 1998-hoz képest. A törvénytervezet szerint 2001- ben és 2002-ben is 3 szá­zalékot csökken a munkáltatók társadalombiztosítási, járulék- fizetési kötelezettsége. Ennek hatására a tb-alapok költségve­tésében 2001-ben 110 milliárd, 2002- ben 123 milliárd forint a bevételkiesés, és e lépés hatá­sait csak minimálisan ellensú­lyozza a tételes egészségügyi hozzájárulás tervezett évi 300-300 forintos növelése.- Első ránézésre ez rendjén volna - fogalmazott Boldvai László - azonban a csak mel­lékletként csatolt táblázatokból az tűnik ki, hogy a 3 százalék valójában 1,8, így pedig túlzás nagyarányú járulékcsökkentés­ről beszélni. Hangot adott annak is, a költségvetési elvonás éppen a legkisebb kereseteknél nőtt. 2001-ben a tervezett 3 százalé­kos járulékcsökkentés ellené­re az évi 700 ezer forintnál ke­vesebbet keresőknél még min­dig magasabb lesz a költségve- 1 tési elvonás aránya, mint 1998-ban volt. 1,7 millióig ugyanannyi, vagy csupán né­hány ponttal alacsonyabb. Je­lentősebb, 5-10 százalékpon­tos elvonásmérséklődés csak az 1,7 millió fölötti jövedel­meknél következik be 1998- hoz képest. A minimálbér-emelés ügyé­ben a szocialista képviselő ki­fejtette: egyetért a Pénzügymi­nisztérium azon megállapításá­val, miszerint az ezzel járó tb- tehernövekedés komoly költ­ségtöbbletet jelent minden ala­csony bérszintű ágazatban (könnyűipar, hagyományos szolgáltatások, kereskedelem, mezőgazdaság). Hozzátette: és minden ala­csony bérszínvonalú, hátrá­nyos helyzetű régióban. Utalt a pénzügyminiszter hét végi tájé­koztatójára, amelyben Járai Zsigmond jelezte, hogy az egészségügyben dolgozók mintegy 30 százalékát érinti a minimálbér-emelés. Boldvai László megjegyezte: márpedig az egészségügy tragikusan ala­csony bérszínvonala pontosan megegyezik Nógrád megye ke­reseti színvonalával.- Félreértés ne essék, éppen Nógrád megye képviselője tud­ja, mennyire fontos lenne, hogy jelentősen emelkedjen az összeg, és mint elmondta, tá­mogatja, hogy jövőre a mini­málbér nettó összege 30800 le­gyen a mai valamivel több mint 20 ezer helyett - akkor is, ha tisztában van azzal, hogy már ez a 10500 forintos növekedés is elviselhetetlenül magas költ­ségnövekedést jelentene a kis- és középvállalkozók számára. Nem tudom azonban elfo­gadni, hogy a minimálbér nettó 10500 forintos emeléséhez 19 ezer forinttal kellene növelni a munkáltatók költségét - mond­ta a képviselő, aki úgy látja, az érintett munkáltatóknak nem csupán a dolgozók jogos jöve­delemnövekedési igényét kell kielégíteniük, de a költségvetés bevételi éhségét is. Mint kifejtette, ez nem csak a foglalkoztatáshoz fűződő ha­zai érdekekkel ellentétes, de szöges ellentétben áll az Euró­pai Unió foglalkoztatási irány­elveivel is. Boldvai László ezért azt ja­vasolja, hogy a költségvetés el­különített forrásból biztosítson támogatást azoknak a munkál­tatóknak, akik számára elvisel­hetetlen terhet jelentene a mi­nimálbér jövő évi szintjének el­érése. Javaslata azokra az ága­zatokra és térségekre vonatko­zik, ahol a kereseti színvonal jelentősen elmarad az országos átlagtól, illetve magas a mun­kanélküliség. A honatya hoz­zátette: a költségvetés ezzel nem plusztámogatást adna, csak lemondana ebben a kör­ben a minimálbér-emelésből fakadó bevételi többletéről. A munkáltatók számára viszont elviselhetőbbé válna költségeik növekedése. DUDELLAI ILDIKÓ A zászlóátadó ünnepségre zsúfolásig megtelt a római katolikus templom A továbbiakban a Szepi foga­dó előtt az újhartyáni Sváb-par­ti zenekar adott térzenét, majd az általános iskola tornatermé­ben kultúrműsort rendeztek. Fellépett a Nógrád táncegyüt­tes, Berki László cigányzeneka­ra, a vecsési ifjúsági tánczene­kar és az újhartyáni Sváb-parti zenekar. Ma 18 órától az iskola torna­termében német-magyar esten szórakozhatnak a lakosok. Köz­reműködik a zsámbéki, az óbu­dai, a szendehelyi kórus, vala­mint a taksonyi, a csolnoki és a kismarosi tánccsoport. Ugyanitt 20 órától hajnalig tartó bálon mulathatnak a tán­cos lábúak. A taksonyi Szigeti Fiúk zenekar húzza majd a talp- alávalót. A millenniumi napok záró eseményén, vasárnap 14 órától felavatják és megszentelik sző­lőt védő Szent Orbán szobrát. ________________________________IKOLAJI F OTÓ: RIGÓ TIBOR (Folytatás az 1. oldalról) egybegyűlteket, köztük Jakab Wágnert, a budapesti német nagykövetség kultúrattaséját, majd felkérte dr. Skuítéty Sándort ünnepi beszédének megtartásá­ra. A Környezetvédelmi Minisz­térium államtitkára többek kö­zött méltatta keresztény álla­munk alapítójának dicső mun­kásságát, s emlékeztetett rá, hogy István király Gizella szemé­lyében Bajorországból választott magának feleséget. így a két nép barátsága immár ezeréves. Szen­dehely pedig 245 éves, hiszen a német ajkú lakosok 1753-ban te­lepültek ide a szomszédos Berke­nyéről. Hazánkat az ezer év alatt öt világhatalom próbálta leigáz- ni, ma már mindannyian eltűn­Az ünnepséget követően a Kálváriadombon felavatták és megszentelték Bacsúr Sándor művész-tanár tűzzománc stá­cióképeit. tek a történelem süllyesztőjében, de mi, magyarok ma is itt élünk. Mert erős a hitünk és a hazasze­retetünk - fejezte be mondandó­ját, majd átadta a Magyar Köztár­saság millenniumi zászlaját a falu első szá­mú vezetőjének. Szegner Mátyásné zászlóanya szalagot kö­tött a fehér színű, far­kasfogas lobogóra, ár. Lébényi Antal főesperes pedig megszentelte. Tőzsér Zsolt alelnök Nógrád Megye közgyű­lésének millenniumi felhívását tolmácsolta, majd átnyújtotta a tes­tület millenniumi zász­laját. Erős a hitünk és a hazaszeretetünk Ezredévi zászlót kapott Szendehely Bírósági ítélet született - Véget ért a kálvária? Szolgáltatói ajánlat elutasítása esetén is szerződést kell kötni a mellékvízmérős elszámolásra Ismeretes, hogy mintegy három éve nagy lakossági felzúdulást váltott ki a Salgótar­ján és Környéke Vízmű Kft. mellékvízmérős szerződéskötések terén bevezetett új feltételrendszere és eljárása. A szolgáltató azonban a különböző fórumok során fel­vetett kifogások hatására sem volt hajlandó változtatni ezen. Több bérleti jogvi­szonyban lakó fogyasztó panasszal fordult a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség­hez, kifogásolva a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. mellékvízmérő hitelesítésé­vel kapcsolatos szerződési kikötéseit és eljárását. A panaszok nyomán először fo­gyasztóvédelmi intézkedés, majd ennek megfellebbezése és bírósági útra terelése után bírósági ítélet született a sokakat érintő ügyben. A történtek lényege: a szolgáltató vízmű a korábban megkötött, számára előnytelen mellékvízmérős elszámolási szerződése­ket, miután a fogyasztók a mellékvízmérők hitelessége érvényességi idejének lejárta előtt a mérők hitelesítéséről nem gondos­kodtak, a jogszabály adta lehetőségeivel felmondta. A felmondást követően a mel­lékvízmérők hitelesítésére jelentkező igénylők részére már új feltételekkel tette meg a szolgáltató ajánlatait. Vagyis 50 ezer forint erejéig keretbiztosítási jelzálogjog bejegyzését a szolgáltató javára a fogyasztó tulajdonáét képező ingatlanra, a fizetési kö­telezettség teljesítésének biztosítása érde­kében. Készfizetői kezességvállalást a tulaj­donosi nyilatkozaton, valamint olyan szol­gáltatói kikötést, miszerint mellékvízmérő­vel fogyasztóhelyre elszámolási szerződést csak az épület, illetve a lakás tulajdonosá­val, vagy pedig az épület üzemeltetőjével kötnek. A vízművek magatartásának hatására az idézett kitételek megszűntetése érdekében kötelező határozatot hozott a Nógrád Me­gyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédel­mi Felügyelősége, ám ennek nem lett ered­ménye. A vízművek az ügyet bírói útra terel­te abban bízva, hogy számára kedvező for­dulat történik az ügyben Az ügy a bíróság elé került. A Nógrád Megyei Bíróság ítéletet hozott az ügyben. Az ítélet szerint a szolgáltató - a vízművek - a követelése biztosítására a Pol­gári törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) szerző­dést biztosító mellékkötelezettségeinek bár­melyikére tehet ajánlatot a mellékszolgálta­tási szerződése tervezetében, de az ilyen ajánlat el nem fogadása esetén ebből az ok­ból a szerződés megkötését nem tagadhatja meg. Megszegi tehát a szolgáltatás nyújtásá­ra vonatkozó jogszabályt a szolgáltató, ami­kor a rendelet szerinti feltételeket teljesítő fogyasztóval azért nem köt-mellékszolgálta­tási szerződést, mert ő a szolgáltató szerző­dési ajánlatát nem fogadta el. A bíróság az ítélet indoklásában többek között kifejti, hogy a jogszabályi rendelkezé­sekből az állapítható meg, hogy a felperesi szolgáltató nem sérti meg az elkülönített vízhasználóval kötendő mellékszolgáltatási szerződésre vonatkozó jogszabályi rendel­kezéseket akkor, ha a szerződési ajánlatá­ban a rendeletben nem szereplő feltételeket is szerepeltet és ezen egyéb feltételek tekin­tetében a szerződéskötést megelőzően az el­különített vízhasználónak jelentkezővel tár­gyalásokat folytat. Vagyis a rendelet idézett paragrafusa harmadik bekezdésében nem írt egyéb szerződési feltételek alkalmazására azonban csak akkor kerülhet sor, ha az elkü­lönített vízhasználó a szolgáltató ezen egyéb szerződési feltételekre vonatkozó ajánlatát elfogadja, tehát ezekben az egyéb kérdések­ben a felek kölcsönös és egybehangzó aka­ratnyilvánításával jön létre szerződési meg­egyezés. Megsérti viszont a felperesi szolgáltató a szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabá­lyi előírásokat akkor, amikor az egyéb felté­telek tekintetében folytatott sikertelen tár­gyalásait követően az elkülönített vízhasz­nálóként jelentkezővel a kormányrendelet­ben írt feltételek megléte esetében sem köti meg a mellékszolgáltatási szerződést. Helybe jön a „kömyezetirányító”! (Folytatás az 1. oldalról)- A világpiac egyre növekvő elvárásai a minőség, a mennyiség és a választék állandó módosulását, fejlesztését kény­szerítik ki. A nemzetközi és a hazai ta­pasztalatok tükrében ma már nyilván­való, hogy a minőség a gazdasági szer­vezetek és az egyes országok gazdasági és társadalmi erejének alapvető ténye­zőjévé vált: a siker a minőség záloga. A legsikeresebb cégek ma már nem nélkü­lözik a minőségügyi rendszert, amely­nek a révén nemcsak vezető piaci pozí­ciójukat erősítették meg, nemcsak meg­ítélésüket javították, hanem jelentős, dokumentálhatóan kimutatható költ­ségmegtakarítást is érhettek el. Felis­merték, hogy a minőség lényegében a munka szabályozásának alapja. A Ma­gyarországon működő amerikai és nyu­gat-európai cégek jelentős része rendel­kezik minőségügyi rendszerrel. Arra tö­rekszenek, hogy beszállítóik, alvállalko­zóik is hasonlóan minősített cégek, vál­lalkozások legyenek. Az európai uniós csatlakozás csak gyorsítja a hazai gaz­dálkodók körében ezt a kényszert, s aki már megszerezte, partnereitől is elvárja.- Ma már a vevő, a megrendelő, vagy a beruházó szemében a legjobb ajánlóle­vél a működő és tanúsított minőségügyi rendszer. Ennek mintájára, s hasonló el­vek alapján kezdett tért hódítani a kör­nyezetirányítási rendszer. Ehhez kap­csolódik szervesen az innováció, amely tágabban értelmezve a termelés, a ter­mékszerkezet és a szolgáltatás megújí­tását jelenti.- Hogyan tud ebben a folyamatban részt venni, vállalkozásokat segíteni az NMRVA?- Az innovációra és a megváltozott minőségi szemléletre való törekvés több, egymástól független szakterüle­ten igényel megfelelő jártasságot és kapcsolatrendszert. Ebben a helyzet­ben kiemelten kell kezelnünk a megyei és a megyében letelepedni kívánó ver­senyképes, innovatív vállalkozások be­ruházásainak, termeléskorszerűsítésé­nek, K+F (kutatás+fejlesztés) tevé­kenységének, új termékek bevezetésé­nek anyagi támogatása mellett ezek minél szélesebb körű, a minőségügyet, a környezetirányítást, valamint az in­novációt segítő információkkal történő ellátását. A megváltozott igényekhez való alkalmazkodás kényszerítette ki belőlünk, hogy létrehozzunk egy mi­nőségügyi, környezetirányítási és in­novációs központot (MIKIK), szakér­tők konzorciális együttműködésével, s egy helyre történő integrálásával. Az MIKIK célja, hogy a becsület, a tisztes­ség és a társadalmi felelősség jegyében minél több vállalkozást készítsen fel a kornak megfelelő színvonalú gazdasá­gi tevékenységre, és segítse őket a gaz­dasági növekedéshez. A konzorcium tagja az NMRVA, együttműködve az Országos Műszaki Információs Köz­pont és Könyvtár (OMIKK) intézmé­nyével, valamint áz Antal Mérnöki Iro­da Kft. (cégvezető: Antal Gyula), amely a minőségbiztosítás és minőség- fejlesztés, a környezetvédelmi irányítá­si rendszer témakörökben, valamint vezetőképzés, személyzeti tanácsadás keretében nyújt szolgáltatásokat, to­vábbá Erős Róbert térség- és vállalko­zásfejlesztési menedzser, aki az inter­netes marketing, a térségfejlesztési pá­lyázatok elkészítése és oktatás terén vehető igénybe.- Említette, hogy az NMRVA együtt­működik az ország legnagyobb szak­mai információs bázisával, az OMIKK- el. Hogyan jött létre a kapcsolat?- Az innovációra törekvő Nógrád me­gyei vállalkozások hatékonyabb kiszol­gálása érdekében vállaltuk fel az OMIKK észak-magyarQrszági területi képviseletét. Az OMIKK 1994 óta építi adtabázisát a tudományos műszaki élet területén megjelenő mintegy 1500 szak- folyóirat, az OMIKK és vele együttmű­ködő könyvtárak által gyűjtött könyvek, szabványqk, ENSZ- és EU-dokumentu- mok alapján, amelyekből igény szerint témafigyelést, irodalomkutatást, szak- irodalmi összeállítást, meghatározott té­makörű referáló kiadványt, tanulmány- készítést szolgáltat külön megrendelés­re. Az OMIKK fokozottan segíti a hazai termékek versenyképességét az EU pia­cán. Ennek érdekében létrehozta hazai közvetítő szolgálatát, az OMIKK EU- Info-t, hogy hozzásegítse a hazai cége­ket, kis- és közepes vállalkozásokat az EU kutatási és technológia fejlesztési eredményeihez. Az együttműködés ré­vén vállalkozóink hozzájuthatnak a kül­földi szakirodalom magyar nyelvű szö­vegeihez, de szükség esetén igénybe ve­hetik az OMIKK 50 éves múltra vissza­tekintő fordítóirodáját is. Alapítvá­nyunknál az együttműködés koordiná­tora Erős Róbert, akinél további infor­máció kérhető személyesen, vagy tele­fonon: 32/520-300, 20/353-99-43. E- mail: erosr@nograd.net . Az OMIKK Interneten elérhető címe: www.omikk.hu PR-TNL Bacsur Sándor tűzzománc stációképei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents