Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-07 / 210. szám

2. OLDAL BÁTONYTEBEHYE ÉS TÉRSÉGE 2000. SZEPTEMBER Z, CSÜTÖRTÖK A magyar államalapítás ezre­dik évfordulójának és a búcsú napjának méltó megünneplésére kétnapos programot szervez Szultán az önkormányzat képvi- selő-testülete. A millenniumi nap és búcsú szeptember 9-én 9.30 órakor kezdődik a millenni­umi kupáért kispályás labdarú­gó-bajnoksággal. 14 órától az Al­vég és a Felvég között játékos sportügyességi versenyt tarta­nak a sportpályán, 20 órától az iskola udvarán szabadtéri bál kezdődik, amelyen a hangulatról - stílusosan - a Hangulat együt­tes gondoskodik. Szeptember 10-én 10.30 óra­kor a tamaleleszi fúvószenekar térzenéjével kezdődik a millen­niumi nap. 11 órakor ünnepi szentmise, majd ezt követően ár. Skutéty Sándor, a Környezet­Az oldalt írta: Fotó: J ön KÉSZÜLŐDÉS védelmi Minisztérium államtit­kára adja át a millenniumi em­lékzászlót. A Nógrád megyei emlékzászlót Tőzsér Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés alel- nöke adja át, amelyet a község jelképeinek avatása követ majd. A millenniumi emlékparkot Katona Kálmán, Szuha díszpol­gára, a díszkutat Varga László, a vízmű kft. igazgatója avatja fel. Az ünnepi köszöntőre 15 órakor kerül sor, majd Kun Tibomé pol­gármester átadja a Katona Kál­mán részére a díszpolgári címet. Ezt követően a „Szuha község története” című monográfiát is­merteti dr. Nemeskütty István millenniumi kormánybiztos. Ez­után irodalmi műsort láthatnak az érdeklődők, 20 órától utcabál zárja a kétnapos rendezvényt. Hegedűs Erzsébet ligó Tibor Visszakapta a gyerekektől a szeretetet „Város szolgálatáért” díjjal ismerték el több mint két évtizedes munkáját Évek óta hagyomány már Bátonyterényén, hogy augusztus 20 án adják át a „Bátonyterenyéért” kitüntetése amelyet azoknak ítélnek oda, akik életükkel, tevékenységükkel rászolgáltak az elismerésre. Az idén alapította meg a képviselő-testület a „Város szolgálatáért” díjat, amelyet közalkalmazottak, köztisztviselők elismerésére szántak. Három személynek ítélhetik oda, akik között ott volt Várszegi Sándoraé óvodai dajka.- Ma is jól emlékszem az idő­pontra, 1977. augusztus 31-én kezdődött itt a munkaviszonyom - mondja Várszegi Sándomé. - Egyszer, amikor vittem a fiamat oviba, a vezető óvónő megkér­dezte tőlem, lenne-e kedvem ott Várszegi Sándomé - vagy ahogyan a gyerekek hívják, An­nuska néni - kisterenyei szüle­tésű, egész életét itt töltötte. Nagycsaládban nőtt fel, édesap­ja vasutasként gondoskodott hat gyermeke eltartásáról. Iskolái befejezése után a helyi boltban kezdett el dolgozni, mint pénz­táros, aztán a salgótarjáni varro­da következett, ahol küenc évig dolgozott. Közben persze férj­hez ment, két fiúgyermeke is született. így került kapcsolatba az óvodával is, ahová a kisebbik gyermekét hordta. Talán maga sem gondolta, hogy mennyire meghatározó lesz életében az a momentum, hogy a Napsugár óvodába vették fel gyermekét. dolgozni? Megvallom őszintén, nem sokat töprengtem a vála­szon, elfogadtam az ajánlatot, hi­szen mindig nagyon szerettem a gyerekeket. Ennek már huszon­három éve, de egyetlen percig sem bántam meg: a gyerekek kedvesek, őszinték, és ami szere­tetet kapnak, azt vissza is tudják adni. Arra is büszke vagyok, hogy ez idő alatt soha nem volt egyetlen szülővel sem problé­mám, mindig mindent meg tud­tunk beszélni. Úgy érzem, a több mint két évtized alatt elismerték a munkámat, 1985-ben miniszte­ri kitüntetést is kaptam. Annuska néni most a Katica csoport gyerekeit terelgeti, bár már nem sokáig: amint szomor­kásán megjegyezte, éppen ottjártunkkor volt az utolsó nap­ja, amit munkában tölt, aztán a megérdemelt nyugdíjasévek kö­vetkeznek. Beszél arról, hogy mi is egy óvodai csoportban a dajka feladata: rendben kell tar­tani a csoportszobát, a mosdóz- tatásnál, az étkeztetésnél is ott vannak, mint ahogyan szinte minden játékban, foglalkozás­ban részt vesznek. Mint mond­ja, régebben többször meséltek a kicsiknek, ma már ezt a felada­tot az óvónők látják el. S bár már nagyon várta a nyugdíjat, mégis nagyon rossz, ahogyan a kicsik búcsúzkodnak tőle: Annuska néni holnap már nem jön... Úgy tervezi, hogy egy kicsit pi­hen, aztán a kis unokájának sze­retné minden idejét adni, aki két­éves, és most bölcsődébe jár. S hogy számított-e az elismerésre?- Dehogy számítottam, még most is alig hiszem el - mondja. - Amikor először mondták a te­lefonba, azt gondoltam, valaki csúnya tréfát űz velem. Aztán 20-a előtt megkaptam az önkor­mányzat. hivatalos levelét, amelyben az átadás időpontjá­ról értesítettek. De még ott is, akkor is azt járt a fejemben: ez vaiam tévedés lesz... Millenniumi jelvényt viselnek Mint az ország minden településén, Mátraterenyén is nagy fe­lelősséggel készültek a 2000. év megünneplésére. Tavaly év elején az önkormányzat az elsők között volt, akik megkeres­ték a magyar millenniumi kormánybiztost, rögtön a hivatal megalakulása után, azzal, hogy emlékparkkal kívánnak részt venni az országos millenniumi ünnepség rendezvényso­rozatában. Az emlékpark elkészült, így Mátraterenye jogo­sult a millenniumi jelvény viselésére. Tízmilliós felújítás az iskolában Nemes Lászlóné: Magam sem hittem, hogy időben elkezdődhet a tanítás Nemsokára ötvenéves lesz a bányavárosi Bartók Béla Általános Iskola: a fél évszázad alatt nagyobb volumenű felújítás soha nem történt Mindig csak javítások, „tűzoltómunka” volt, amely ugyan nem oldotta meg, legfeljebb elodázta a nagyobb beruhá­zást. Az idén nyáron azonban megtört a jég, mintegy tízmillió fo­rintot fordíthattak felújításra.- Persze, mi sem vagyunk bő­vében a pénznek, ezért aztán maximálisan kihasználtuk a pá­lyázati lehetőségeket - mondja Szabó Nándor polgármester. - Összesen 1,7 millió forint pályá­zati pénzt sikerült szereznünk a homokterenyei emlékpark kiala­kításához, a díszkutat a vízmű adományozta. A millenniumi kormánybiztostól 500 ezer forin­tot kaptunk, amelyet padok tele­pítésére használtunk fel, a ját­szótér kialakításához 300 ezer forinttal járult hozzá az Ifjúsági és Sportminisztérium. Fásítási napot szerveztünk, amelyen öt­ven ember ültette el az Eger Erdő Rt.-től kapott, mintegy 200 ezer forint értékű facsemetét, egyszó­val azt hiszem, tényleg mindent megtettünk annak érdekében, hogy a millenniumi emlékpark igazi dísze legyen a település­nek. Nem lennék igazságos, ha nem említeném meg a bátonyterenyfei erdészetet, amely az emlékoszlop faanyagát ingyen ajándékozta a nagyköz­ségnek, sőt abban is segítséget nyújtott, hogy a kopjafa faragá­sához megfelelő szakembert is találjunk. A kopjafát egyébként Szilvásváradon faragták.-Sok se­gítséget kaptunk a településről elszármazottaktól is, úgyhogy összefoglalóan azt mondhatjuk: az emlékpark mindössze 970 ezer forintjába került a település­nek, a tervekkel együtt. A polgármester elmondta azt is, hogy gondjuk volt arra, mind­két településrész méltóan ünne­pelje a millenniumot: éppen ezért Nádújfaluban is állítottak emlékfát, amelyet a Pilisi Erdő- gazdaság adományozott. Az 1,2 millió forintos összköltségből 870 ezer forintot sikerült támo­gatások útján szerezni. Sikere­sen pályáztak a Falvak Kultúrájá­ért Alapítványhoz is, így az ön- kormányzat kasszájából csak 40 ezer forintot kellett hozzátenni. S hogy egyik településrész se érezze magát hátrányban, Homokterenyén tavaly, Nádúj­faluban az idén építettek díszku­tat.- Nemcsak azért volt érde­mes csinálni, hogy megünnepel­jük a millenniumot - mondja Szabó Nándor. - Azt tapasztal­tuk, hogy az emberek tisztelet­ben tartják a parkot, örülnek ne­ki, vigyáznak rá. Szép a szem­nek is, hiszen ezáltal is rendezet­tebbé vált a település.- A felújítás voltaképpen más ta­valy megkezdődött - mondja Ne­mes Lászlóné, az iskola igazgatója. - Nagymértékben hozzájárult eh­hez, hogy a tavaszi és őszi nagy esőzések nem kíméltek minket sem: beáztunk, sőt feltört a talajvíz is. Készült egy felmérés az egész épületről, de a végösszeg megha­ladta a százmillió forintot is, így nyilvánvalóvá vált: csak apránként lehet a szükséges munkákat elvé­gezni. Mostanra rendbe hozták a tornatermet, a futófolyosót, a zsi­bongót is fel kellett tömi, és újra burkolni, mert ott is feljött a talaj­víz. Az egyik tantermet referencia- munkaként készítette el az egyik cég egy újfajta technológiával, amelynek az a lényege, hogy nem kellett bontani. Tehát, amint azt már említettem, elkészült a felújí­tási terv, mi pedig beadtuk a pályá­zatot. Ezt a pénzt szántuk a torna­termi öltözők és a mosdók felújítá­sára, amelyek katasztrofális álla­potban voltak már.- Úgy tudom, mégis elég későn kezdődtek a munkálatok, sokan rebesgették augusztus vége felé, hogy nem lesz tanévkezdés.- Valóban elcsúszott a munkála­tok kezdése, amelynek az volt az oka, hogy elég későn derült ki, mennyi pénzt is fordíthatunk fel­újításra. Július 10-én vak az épület bejárása, akkor dőlt d, hogy a vi­zesblokkokat teljesen fel kell újíta­ni: a víz- és szennyvízvezetékek el­értek, az volt tehát a döntés, hogy a tízmillió forint pályázati ^pénzből ezeket kell rendbe hozná. így szep­temberre a régi szárny vizesblokk­jait teljesen felújították: kicserélték a vezetékeket, a szerelvényeket, új­ra burkolták a padlót. Tovább kés­leltette a munka kezdését, hogy bi­zonyos anyagokat meg kellett ren­delni, volt olyan, amely később ér­kezett. Magam is azt mondtam, csodák nincsenek, nem hittem, hogy itt augusztus 28-án kezdődik a tanítás. Jóformán az utolsó pilla­natban lett kész, 27-én este nyolc óra körül végeztek a takarítással, másnap délelőtt érkezett meg a vízminta eredménye. Kétségtelen, hogy ehhez a nagy .hajrához” hozzájárult azt is, hogy hamarabb kezdődött a tanév.- A Bartók iskola mindig arról volt híres, hogy nagyon sok gyerek tanul falai között. Hogyan alakút az idei létszám?- Hétszáz gyerek tanul nálunk az idén, 58 pedagógus irányítása mellett. Az idén végre sikerült elér­ni, hogy a szabadidő-szervezői és az iskolapszichalógusi állás is be van töltve: nagyon nagy szükség van erre, mert nagyon sok a prob­lémás gyenmek, és itt nem csak a hátrányos helyzetűekre vagy az et­nikumhoz tartozókra kell gondol­ni. Egyre többet beszélünk a minő­ségbiztosításról, amelyet teljesen az alapoknál kell elkezdeni. Úgy értem ezt, hogy az elsős gyermeket képessé kell tenni a tanulásra. En­nek érdekében vezettük be azt, hogy a nevelési tanácsadóból pa­pírral érkező gyerekeket kis létszá­mú osztályban helyezzük el, és körülbelül két hónapig az óvodá­hoz hasonló körülmények között tanulnak.- Milyen a szakos ellátottság?- Jónak mondható, bár rajzsza­kos pedagógusom csak egy van, ének egyáltalán nincs, egyelőre óraadókkal oldjuk meg. Ugyan­csak hiányszaknak minősül a föld­rajz és a biológia, de ezt nyugdíjas kollégával meg tudjuk oldani. Ki­lenc napközis csoportunk van, a felügyeletet pedagógiai assziszten­sekül tudjuk biztosítani, őket a munkaügyi központ támogatásá­val alkalmazzuk. Három idegen nyelv tanulására van lehetőség: a gyerekek választhatják a francia nyelvet is, de kedveltebb az angol ésa német.-Nehéz lesz ez atanév?- Nem lesz könnyű, nagyok a feladatok, hogy csak a kerettanter- vet említsem, amely komoly szár­mái munkát jelent a tantestület ré­szére. Azt hiszem, szerencsés igaz­gatónak mondhatom magam, mert nagyon fb a tantestületem. Már jó tíz éve készülünk erre a munkára, sok kolléga járt konflik­tuskezelői, életvezetési tanfolyam­ra, amely mind-mind része a min­dennapi munkának. Örülök annak is, hogy egyre több pedagógus vall­ja: ő van a gyerekekért, az iskolá­ért, és nem fordítva. Millenniumi nap és búcsú Nemeskürty Istvánt és Katona Kálmánt várják LUCFALVA. Jelenleg öt köz­hasznú munkásnak biztosít megélhetést a helyi önkormány­zat. Az előző foglalkoztatási idő­szakhoz hasonlóan most is tele­püléstisztasági feladatokat lát­nak el: amíg az idő lehetővé te­szi, folyik a kaszálás, ületőleg az őszi csapadékosabb időjárásra gondolva az árkokat is rendbe teszik. Bár a szerződésük csak szeptember 30-ig szól, az önkor­mányzat szeretné az év végéig meghosszabbítani a közmunká­sok munkaviszonyát. Várszegi Sándornét a gyerekek Annuska néninek hívják A megújult Bartók iskoka Homokterenye Nádújfalu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents