Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-06 / 209. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉ P PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 6., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap 7 _ A község neve régen csak Guta volt. A falu a középkorban már fennállt, első írásos említése 1460-ból származik - akkoriban a váci püspök birtoka volt. 1472-ben a Szobi család volt a földesura. A török hódoltság alatti történelem ismeretlen, de a korabeli iratok tanúsága szerint 1660- ban Balassa Imre birtokolta a helység felét. A török idők után 1715Iskola falai között őrzik a múlt emlékeit Gondos kezek vigyázzák a múzeumnak beillő folyosón felsorakoztatott régiségeket Külsejéből megítélve valóban évszázados az épület, ahol a harminchárom gutái alsós kisdiák tanul. Az épület belseje pedig rácáfol a ház vénségességére, hogy a tanévkezdetre megújult. Tornatermet, tanárit, szertárat és számítástechnikai termet is sikerült kialakítaniuk a pedagógusoknak. Bán Imréné igazgatónő mondja, mindösz- sze 300 ezer forintjába került az átalakítás a fenntartónak, hiszen a pár fős tantestület vállvetve dolgozott a nyáron a szülőkkel együtt, hogy megszépüljön a tavalyi vízkár után az iskola. Még a kisdiákok is besegítettek a munkálatokba, ki-ki erejéből tellő mértékben. Folyosója múzeumnak beillő, végül az is, a maga nemében páratlan tárgyi gyűjteményével, amelyeket évek hosszú sora alatt gyűjtöttek ösz- sze a helyiektől, volt, hogy csak cserebere útján sikerült egy-egy darabhoz jutniuk a gyűjtőknek. De hát az idősebbek hogyne váltak volna meg nehezen a fiatalon hordott surctól, a százéves Bibliától, vagy a szentképtől, amely egykor a nyoszolya felett díszlett a tisztaszobában. De azért mégis adták jó szívvel, tudták megőrződik —- akkor is, ha ők már elmennek e világból, gondos szemek vigyázzák, féltő kezek portalanítják az értékes, helyi népi életmódra emlékeztető tárgyakat. Idős emberek igénye a rendszeres együttlétre A település lakosságának közel hatvan százaléka nyugdíjaskorú. Az ő együttlétüket alapozta meg a nyugdíjasklub, amelyet 44-50 fő látogatott heti rendszerességgel. Tizenöt évig olyan nagy népszerűségnek örvendett a lakosság körében, hogy mások is kedvet kaptak a látogatására: a környező településekről is el-eljöttek egy-egy vonzó programjára. Idősek ma is annyian vannak, mint korábban, klubjuk viszont mára megszűnt, s nem az igény hiányában. A Hugyecz Jánosné pedagógus vezetésével másfél évtizeden át működő klub megszűnésének anyagi okai voltak, bár az önkormányzat támogatta működését némi pénzzel. Viszont olyan feltételeket szabtak, amelyeket nem voltak képesek teljesíteni az idősek. Állítólag azt kérték tőlük, hogy az otthonról hordott fával tüzeljenek a művelődési házban rendelkezésükre bocsátott helyiségben, s táplálják a tüzet mindaddig, amíg melegedni akarnak. Később kifogásolták, hogy az óvodai konyhán főzik a közös születésnapi ünnepségekre tálalt vacsorát, úgyhogy ennyi procedúra után a klubvezető inkább lemondott a vezetésről, nem önmaga, az idősek miatt. Arról viszont nem, hogy olykor-olykor programokat ne szervezzen az egykor még összetartozóknak, akik nagyon igénylik az együttlé- teket, főként, hogy sok a magányos közöttük.-Fürdőhelyekre mennek párszor, s néha kinél-ki- nél összejönnek egy kis tercierére, hiszen ebben a korban is fontos nagyon, hogy megbeszéljék a vüág, s főként a saját sorsuk menetét. Remélik, egyszer majd fordul a kocka, s ismét megérik a helyzet arra, hogy rendszeressé váljanak az összejövetelek, ne csak évi 1-2 alkalommal. Több az úttörő, mint a „korosztályos” gyerek Galgagután mai napig működik az úttörőcsapat, aminek külön érdekessége, hogy 45 fős tagsággal. Ez azért is számít kuriózumnak, mert a szervezethez tartozó korosztály gyereklétszáma jócskán ez alatt marad, csakhogy azok is visszajárnak, akik kinőttek az általános iskolás korból. „Ha péntek, akkor úttörő” - ez így épült be a helybeli gyerekek tudatába, immár hosszúhosszú évtizedek óta. A Gyürki Tibor pedagógus által vezetett foglalkozások teljességgel politiA programok vonzzák a fiatalokat kamentesek, ahogy azok voltak a rendszerváltást megelőzően is, a közösen kialakított, változatos programok vonzzák az „úttörőbe” a fiatalokat. Rendszeres a táborozás, beépült a turisztika is, s rendre résztvevői a helyi rendezvényeknek. Csatlakoztak a millenniumi eseménysorhoz is, támogatóik a Pest megyei testvérszervezet, akik egyébként azzal is segítik őket, hogy 3-5 gyereküket meghívták az őszi szünet idején sorra kerülő ren- , dezvényeikre, amelynek ideje alatt, a gutaiak még a Zemplén megyei turisztikai nevezetességekkel is megismerkedhetnek. A helyi úttörőcsapat kap ugyan némi támogatást az önkormányzattól, de abból az évi húszezer forintból nem sok mindent lennének képesek megvalósítani, még azzal együtt sem, hogy az országos szövetség ugyanennyivel pótolja az önkormányzati juttatást. Csak úgy telik az együttlétekre, a programokra, hogy tagsági díjat fizetnek az úttörők, s hogy rendszeres résztvevői mindenféle pályázatnak, amelyeket aztán közösen készítenek el, de másként nem lenne módjuk az együvé tartozás élményét megélni, folytatni. Virágdísz a porta előtt Igaz, a tavalyi árvíz elcsúfította a faluképet, legalábbis az alacsonyabban fekvő település- részeken, ahol a földeket ma sem tudják megművelni az emberek. A főutca persze most is látványosan szép és rendezett, akár virágos falunak is lehetne nevezni. Zemen Anrásné portája előtt is megannyi virág bontotta szirmait, s nem csak a kiskertben, de még az árokban is, amely most az őszirózsáktól pompázik. Közöttük egy szál gyomnövényt sem találni, még nagyítóval sem, pedig az asz- szony közelebb a hetvenhez, mint a hatvanhoz. Lábát műtötték, fáj még most, főként az időváltozásokra, de botra támaszkodva is huzigálja a gyakran szárat eresztő gyomot virágjai közül, amelyekben nem csak ő, minden arrajáró gyönyörködhet. Nyárutó és egy kívánság Egy hete még nagyon nyárias hangulatban teltek a galgagutai óvodások napjai: játék, é Kezés a szabadban, a tágas udvaron, viszonylag kisebb létszámú gye téli hónapokban folyamatosan gyarapszik a gyerekek száma, a múlt év tavaszára például már harmincán voltak az egy vegyes csoportban. Programjuk alapveAz egyik kedvenc udvari játék, a nagyhinta rekcsapattal, (huszonhárom apróságot írattak be) mivel néhá- nyuk még otthon maradhatott a szabadságukat töltő szülőkkel. Maga az óvoda már „volt” szabadságon, kicsinosították, festették, sőt - mivel tavaly nyáron elöntötte a víz - az egyik falát megbontották és megerősítették. Megyeri Attiláné óvónő tapasztalatból tudja, hogy az őszi, tőén a mozgásfejlesztésre épít, de a nyelvoktatás is állandó eleme a munkájuknak: a vezető óvónő szlovákul tanítja a kicsiket. Otthonos, barátságos gyerekbirodalmat tudhat magáénak a falu, ahol ma még cserépkályhában lobog a tűz, bár a dolgozók remélik, hogy ezt a jövőben gázfűtés váltja fel. Az oldalt írta: Jakubovics Katalin és Mihalik Júlia Fotók: Rigó Tibor Önkormányzati viták: olykor félreértésre adnak okot Számottevő bevétele nincs az önkormányzatnak, de manapság az sem csekélység, ha adósság sincs. A 700 főnyi lélekszámot alig meghaladó település önkormányzatának mindemellett kialakult terve van a jövőre vonatkozóan, amelyek közül legfontosabb a szennyvízelvezetés megoldása. Idén nem, de talán 2001-ben sikerülhet a csatornázás munkáinak megkezdése - mondta egyebek között Rékási László polgármester, amikor a település helyzetéről beszélt. A költségvetés náluk is, mint annyi más helyen, arra elegendő, hogy az ön- kormányzati intézmények folyamatos működése meg ne akadjon. Iskolát tartanak fenn az alsó tagozatnak, óvodát a harminc kisgyereknek. Van művelődési házuk, bár azt mondják a helyiek, az valójában nem a művelődés, szórakozás szolgálatában áll, bevétele inkább különféle árusok bérleti díjaiból származik. Meglehet, a lakosság nem is igényelné a rendszeres programokat, a szórakozás ma már házhoz megy azzal (is), hogy kiépítették a kábeltelevíziós hálózatot. A képviselő-testület négy évre szóló terve egyebek között megfogalmazza a közvilágítás korszerűsítését, amelyet energiatakarékosra szeretnének átállítani. Szerepel a falu járdáinak, mellékútjainak felújítása is, amelyre szakaszolva, talán még telne is a költségvetésből, de pazarlást jelentene, mert kidobott pénz mindaddig, amíg a szennyvízprogram be nem fejeződik. A gazdálkodás racionalizálása egyébként is fő szempontja az önkormányzati határozatoknak, például rendre felvetődnek az oktatási intézményeikkel kapcsolatban is. Ilyenkor aztán szárnyra kel a hír a lakosság körében, amely hol iskolabezárásról, hol meg osztályösszevonásról regél, mint mostanság is. Eddig egyik sem történt meg, s mint a polgármestertől megtudtuk, a közeljövőben sem, s az óvodai konyhában is főznek egyelőre. Nem szűnik meg, mint azt többek hiszik, s marad a háziorvosi szolgálat is, amellyel kapcsolatban ugyancsak hallatszanak fals vélemények. Tény viszont, az állami pénzek itt sem elegendőek az intézmények működtetéséhez, több millióval kell kiegészíteni a kisiskolások helyben való taníttatását, az óvodáztatást. S náluk ez a kiegészítés még nem is rúg olyan magas összegre, lévén szlovák nemzetiségi a település, s mint ilyenre, az iskola például külön támogatást is kap az államtól a gyerekek szlovák nyelvi oktatására. Elértett híresztelések - mint annyi más helyütt is - természetszerűleg voltak, s meglehet lesznek is, s az is megeshet, ezek még lendítenek is olykor egy-egy település későbbi sorsán. Akárcsak Galgagután, ahol a szülők ragaszkodnak a kisiskolások helyben maradásához, az iskola pedagógusához, akik otthonos körülményeket teremtenek számukra, akárcsak egykor szüleiknek, akik közül jó páat egynémely ma is itt tam'tó oktatott. Nem akar az önkormányzat sem drasztikus megoldásokat alkalmazm, ha mégoly gazdaságosak lennének is - a gyerekek érdekeit szem előtt tartva. Ezzel együtt, vagy táán épp azért, mert a testületi üléseken előelőjönnek a gazdaságossági intézkedésre vonatkozó elképzelések, amelyek természetesen nagy viták kivátói a hétfős tagság körében, s ezért az sem meglepő, hogy a lakosság körében a fáuvezetés közötti ellentétekről beszélnek, vélhetően, a vitákra utáva. * * ■* Az viszont tény, a falu jegyzője, ottjártunkkor a polgármester kérésére sem mutatott hajlandóságot arra, hogy az önkormányzati kérdésekről lapunknak szót ejtsen, amit ő azzal indokod: nem szeretné, hogy a testületi tagok kifogást emeljenek az elhangzottakkal kapcsolatban. Minden falubeli megcsodálhatja az idős asszony őszirózsáit ben hat magyar és hét szlovák, 1720-ban hét magyar és huszonegy szlovák háztartást írtak össze. A község evangélikus temploma 1777-ben épült, Beniczky Sámuel udvari tanácsos és személynök anyagi támogatásával. A faluban fennmaradt több népi lakóház a XIX. és a XX. század fordulójáról. F. Z. Múltidéző
