Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-29 / 229. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Sámsonháza A legenda szerint a XII. század elején a környéken birtokos főúrról, bizonyos Sámsonról kapta nevét a falu, aki 1132-ben II. Béla ellenfelének, a trónkövetelő Boricsnak volt a híve. A szájhagyomány szerint ő építtette a falu fölé magasodó hegyen Fehérkő várát is. Az erődítményt 1409-ben említették először az oklevelek, de 1472-ben már romokban hevert. 1439-ben Tari Lőrinc fia, Rupert lett a birtokosa. 1633-ban a váci nahije községei közé tartozott, 1715-ben pedig hat háztartást írtak össze Sámsonházán. A falut részben szlovákok lakják. A helyi evangélikus egyház főfelügyelője Kossuth Lajos volt, aki 1871-ben fogadta el e tisztséget. A község határában álló kőfejtő földtani értékei miatt természetvédelmi oltalom alatt áll. F. Z. Múltidéző Földet osztott a volt agronómus Hosszú ideig vájárként dolgozott, mégis a mezőgazdaságból, agronómusként ment nyugdíjba. Nevét azzal írta be Sámsonháza történetébe, hogy a rendszerváltást követően, 1993-1996 között ő volt a hat községben tevékenykedő földosztó bizottság elnöke. Palik József mozgalmas életet tudhat maga mögött. Huszonnégy évig a szénbányáknál, vájárként kereste a kenyerét, ám az iparág megroggyanása után pályát módosított. A Kis- Zagyva-völgye Termelő- szövetkezetben dolgozott, s munka mellett elvégezte a váci mezőgazdasági technikumot.- A hatvanas évek végén Nógrád megyében is szénbányák tucatjait zárták be, emberek ezrei maradtak kenyér nélkül. Megcsappant a bányászat és a szén becsülete, az ország akkori vezetői úgy vélték, minden gondot megold majd a Szovjetunióból érkező kőolaj. Nem akartam létbizonytalanságban élni, inkább a biztosabb mezőgazdaságot választottam - pergette vissza az idő kerekét otthonában a 71 éves ember. Akárcsak a felesége, ő is a helybeli termelőszövetkezetben vállalt munkát. Többre akarta vinni egyszerű napszámosnál, ezért beiratkozott a mezőgazdasági technikumba. A felesége is hasonlóképpen gondolkodott, így aztán együtt jártak Vácra.- Közepesen tanultunk, igaz, munka mellett, rendszerűit fáradtan ültünk be az iskolapadba. Színötös kis unokám a bizonyítványunkat nézegetve meg is jegyezte: nagymama, nektek milyen sok hármasotok volt! - emlékezett nevetve a ház asszonya. Pálikné megelégedett az érettségivel, ám az ura még „ráhúzott” egy évet és a technikusi oklevelet is megszerezte. Mindketten agronómusok lettek. A feleség a háztájiban, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a férj az állattenyésztésben, a felvásárlásnál, a vetőmagtermesztésnél, az értékesítésnél hasznosította a tanultakat. Vagyis mindig ott dolgoztak, ahol éppen szükség volt rájuk. Mindketten a termelőszövetkezetből mentek nyugdíjba. Ám Pálik Józsefre még egy nagy feladat várt. Őt választották meg 1993-ban a tizenöt tagú földosztó bizottság elnökévé. Nagybárkány, Kisbárkány- Bedepuszta, Márkháza, Luciáivá, Nagykeresztúr, Sámsonháza határában összesen 10 ezer aranykorona értékű földet, hozzávetőlegesen 3 ezer hektárt kellett felparcellázniuk a hajdani tulajdonosok között.- Vontatottan, három évig tartott a munka. Sokat vitáztunk, de végül is sikerült egyezségre jutnunk. Megpróbáltunk a lehető legigazságosabbak lenni. Évekkel később szomorú látnom, milyen sok a parlag. Azok sem jártak sokkal jobban, akik bérbe adták a földjüket, mert a bérlő káefté nevetségesen keveset fizet érte - jelentette ki az egykori agronómus. A házaspár ma is tevékeny életet él. Van húsz hold földjük: szántó, legelő, rét, erdő. Birkát tenyésztenek, disznót hizlalnak. Az állatokat etetni kell, ezért lucernát, lóherét, búzát, kukoricát termesztenek. Ma is korán kelnek, mert sok a munka, segítség pedig nincs. Az egyik lányuk egészségügyis, a másik fodrász.- Talán a kis unokánk kedvet kap majd a gazdálkodáshoz. Imádja a földet, a traktort, az állatokat - fogalmazta meg a reményüket a feleség. Máté azonban még csupán kilencéves... Életre kel kezében a fa A Sámsonházán élő vállalkozók egyike Szpisák Zsolt asztalos. A 26 éves fiatalember Balassagyarmaton végezte a szakmunkásképzőt. Utána egy, azóta már tönkrement salgótarjáni kisszövetkezetnél dolgozott, de mivel csupán ládákat kellett szögelnie, egy év után otthagyta. Fél évig munka- nélküli volt, majd 1993. októberében vállalkozó lett.- Nulláról indultam - emlékezett. - A szüleim vettek fel kölcsönt, abból építtettük meg a műhely falait, tetőzetét. Az első megrendelésem egy konyhabútor volt, szalagfűrészt kaptam érte cserébe. Kezdetben csak kézi szerszámaim voltak, aztán lassacskán megvásároltam a szükséges gépeket. Ma már jól felszerelt a műhelyem. Zsolt atyai indíttatásból választotta kenyéradó mesterségét. Az édesapja szeretett fúrni, faragni, ő meg gyerekként gyakran ott lá- batlankodott mellette. Nagyon megtetszett neki a fával való foglalatosság, a frissen gyalult forgács illatát ma is szereti. így határozta el, hogy asztalos lesz.- Mi tetszik a szakmámban? - ismételte meg a kérdést, majd megadta rá a választ is. - Öröm, hogy életre kel kezemben a holt fa. Olyan tárgyakat készítek, amelyek az embert szolgálják. Ennél csak az szerez nagyobb öröme', ha az elkészült tárgy szép és jó, s az nemcsak nekem, hanem a megrendelőnek is tetszik. Eddig még mindenki elégedett volt a munkámmal. Az elmúlt hét évben sok mindennel foglalkozott az ügyes kezű ifjú szakember. Ajtókat, ablakokat, korlátelemeket, beépített bútorokat készít, de régi bútorok restaurálására is vállalkozik. A legbüszkébb arra a diófából készített tálaló- szekrényre, amelyet egy teljes hónapig csinált a múlt évben. Megbízatása van bőségesen, egyedül már nem is győzi, szívesen felvenni egy jó asztalost, de a hirdetésekre senki nem jelentkezett. így aztán kénytelen reggeltől estig dolgozni. Csupán vasárnap pihen. A kevéske szabad idejét a családdal, a gyerekeivel tölti. Dániel húsz, Bence két hónapos, utóbbinak nemrégiben tartották a keresztelőjét. Üdülni utoljára négy évvel ezelőtt Spanyolországban, a nászút- ján volt, arra viszont élete végéig fog emlékezni.- Nem szeretek panaszkodni, de ha már rákérdezett, kimondom: nehéz a vállalkozó élete ma Magyarországon jegyezte meg. - Sok a fizetnivaló: a tébé, a nyugdíjjárulék, az adó elviszi a bevétel jelentős részét. Vettem egy nyugati márkájú autót, harmincezer forintot törlesztet havonta. Szerencsére lakásra nincs gondom, az édesanyámmal lakunk a megörökölt szülői házban. Mi az álma-vágya? - kérdeztem búcsúzáskor. i rövid, ám sokat sejtető válasz így hangzott:- Szeretnék egyszer majd nyugodtan élni. Az oldalt írták: Kolaj László Fényképezte: Gyurian Tibor Szeretnék visszaállítani falujuk régi rangját A rendszerváltás utáni négy évben sokat gazdagodott Sámsonháza, az azt követő öt és fél esztendőben azonban inkább visszafejlődött. A polgármester és a képviselő-testület finoman szólva is, nem találta meg a közös hangot, s a civó- dásnak a falu látta kárát. Az ellentét odáig fajult, hogy ez év március 26-án időközi választást kellett tartani a 320 lelket számláló községben. A szavazók a 47 éves, sámsonházi születésű Szpisák Jánost választották a település vezetőjévé. Most normális mederben mennek a dolgok. Szpisák János polgármester ________■- Mikor jutott eszébe, hogy megpályázza a polgármesteri széket? - kérdeztük Szpisák Jánost, aki egy főiskolás fiú és egy általános iskolás lány édesapja, felesége az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Igazgatóságának főtanácsosa.- Rendszerváltáskor lettem képviselő, kellő rálátásom van tehát a településen történtekre. Az 1998. évi választáskor har- madmagammal próbálkoztam, ám megosztottuk a szavazókat, s nevető negyedikként más lett a befutó. Másodjára már okosabbak voltunk, csak jómagam vettem fel a versenyt Petró Gyulával, így nyertem.- Milyen örökséget vett át az elődjétől?- Sok volt az adósság, a kifizetetlen számla, rossz volt a költségvetés. A fél év alatt már sikerült mérsékelnünk a tartozást. Bukta Jánosáé személyében talpraesett új jegyzőnk van, neki sokat köszönhetünk.- Az idén mennyi pénzzel gazdálkodik önkormányzatuk?- Tizenhatmillió forinttal, csupán a polgármesteri hivatal működtetésére és az óvoda fenntartására futja belőle.- Mit tesznek, hogy előbbre jussanak?- Pályázgatunk, május óta már négyet adtunk be. Az elsőn nyertünk is 350 ezer forintot, amelyből játszóteret alakítunk ki az óvoda és az ifjúsági klub udvarán. A másodikat viszont elutasították, holott szerettük volna korszerűsíteni a turista- szállót és befejezni a faluházat. A harmadik pályázatunkban 800 ezer forintot kértünk a turistaszálló bővítésére, ezt még nem bírálták el. A negyedik pályázatunkkal a falu rendezési tervének elkészíttetésére kívánnánk pénzt szerezni, még ebben sincs döntés. Egy olyan budapesti cég vállalta a terv kimunkálását, amelyiknek ví- kendháza van a faluban. Különben eddig legalább ötven régi házakat vettek meg a faluban, az új lakók itt nyaralnak, telelnek.- Apropó, turistaszálló. Miért akarják bővíteni, korszerűsíteni?- Bevételt jelent az önkormányzatnak. Egyszerre harmincán szállhatnak meg benne, ötszáz forint a napi ár. Meleg és hideg vízzel ellátott, van főzési lehetőség. Jártak itt már az ország minden részéből, de még Németországból is. A „kék túra” vonala keresztülszeli a falut, film is készült róla, sokan megfordulnak errefelé. Ezért gondoltunk rá, hogy máshová költöztetjük a polgármesteri hivatalt, s az így felszabaduló szobákat is szállónak rendezzük be. A több vendégnek viszont nagyobb mosdó, tágasabb konyha szükséges. A vaságyakat kényelmesebb fekvőhelyekkel szándékozzuk lecserélni. Azért is szeretnénk bővíteni és korszerűsíteni a turistaszállót, mert bízunk az idegenforgalom fellendülésében. Érdekességekben, látnivalókban eddig sem volt hiány a községben és környékén, s merész terveink vannak.- Milyen nevezetességei vannak Sámsonházának és környékének? Hallhatnánk az elképzeléseikről?- A közelben álló vár 1472- ben már romokban hevert, s a későbbiekben sem állították helyre. Gyerekoromban ásatásokat végeztek a vár területén, a földből fegyverek, ágyúgolyók kerültek elő. Állítólag barlangok is vannak a Várdomb alatt. A vár feltárására „Sámson vár és múltunk megismerése” néven alapítványt hoztunk létre, a romokról térkép készült, a munkálatok irányítását a községből elszármazott, Budapesten élő Bédint Mihály nyugdíjas tanár vállalta magára. Bízunk benne, hamarosan elkezdődik a munka. A volt kőbányában geológiai érdekességek, vulkáni rétegződések figyelhetők meg. Juhász Árpád, az ismert geológus többször járt itt, filmet is készített. Ismét felvesszük vele a kapcsolatot, hogy majdan szakszerű tájékoztatást adhassunk az érdeklődőknek. Érdekességként megemlítem, hogy 1960-ban, a Kopanka-dűlő- ben Styaszni Gyula helybeli éve elfolyó vizet szeretnénk hasznosítani. Budapesti vállalkozókkal tárgyalunk ez ügyben, reméljük, sikerül megegyeznünk. A víz alkalmas volna ivókúrára és palackokban is lehetne árulni. Nagyobb befektetéssel Koleszo (Karika) nevű tánccsoportunk. A fesztivált is jó volna még ismertebbé tenni.- Mikor lesz vezetékes gáz és szennyvízcsatorna a községben?- A gázberuházás remélhetően nemsokára megkezdődik és Viola Hajnalka óvónő elalvás előtt mesél a gyerekeknek egyetemista mamutcsontokat talált, amelyek a mai napig megtekinthetők a Nemzeti Múzeumban. Az evangélikus templomot 1870. október 9-én szentelték fel, s főfelügyelőjének Kossuth Lajost kérte fel Wladár János lelkész. Az olaszországi Turinban száműzetésben élő idős politikus örömmel fogadta a felkérést, amint az a lelkészhez írt, 1871. április 6-i keltezésű és a parókián ma is féltve őrzött levele igazolja. Egyébként Sámsonháza püspöki székhely volt, egykoron kilencszázan is lakták, Kis István püspök ma is az itteni temetőben nyugszik. A templom mögött, szép környezetben, 860 méter mélyről feltörő 68 fokos gyógyvíz található. A nagy értéket képviselő, ám már tizenhét lépcsőzetesen elhelyezett fürdő- medencék is építhetők volnának a hegyoldalban. A Szentkútra vezető Szálaska-völgyben, ahol olyan zöld és dús a fű, mintha gondoznák, kempinget lehetne építeni, illetőleg vadasparkot létesíteni. Dédelgetett terveink között van egy víztározó építése a Sámsonháza, Nagybárkány és Kisbárkány közötti területen. Ez nemcsak a turizmust lendítené fel, hanem ökológiailag is megváltoztatná a tájat. Szórakozást jelent a „Sámsonházáért Alapítvány” által 1995-ben életre hívott nemzetiségi kulturális fesztivál, amelyre Szlovákiából és Jugoszláviából is érkeztek már hagyományőrző együttesek, s amelynek rendszeres szereplője a Bocsa Andrásáé által vezetett jövőre befejeződik. A lakosság családonként százezer forinttal járul hozzá a költségekhez. A csatornázás időpontjára egyelőre nem tudok biztosat mondani.- Okoz gondot a faluban a munkanélküliség?- A munkanélküliek száma nem jelentős. Közmunkán hárman vannak, jövedelempótló támogatásban tizenöten részesülnek. Mindemellett munkalehetőséget kellene teremteni, ehhez vannak üresen csarnokok, s ígéretek is elhangzottak.- Polgármesterként mit tart legfontosabb feladatának?- A képviselő-testülettel együttműködve, szeretnénk visszaállítani Sámsonháza régi rangját. Pálik József, a földosztó ma birkákat tart Szpisák Zsolt asztalos (jobbról) munkájára nincs panasz
