Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-04 / 207. szám
SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 4., HÉTFŐ Egy falu, egy nap, egy lap - Nemti ________ A falu nevéből arra következtethetünk, hogy egykor ság következett: az 1579-es adóívek „Németin” németek telepedtek meg itt. Középkori település, hi- häUltlUcZO néven említették a községet. Nemti 1633-ban a szén az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szere- ® váci nahije falvai közé tartozott. A faluban fennpelt, tehát akkor már egyházas hely volt. A falu 1413-ban Zsig- maradt néhány múlt századi, jellegzetes, népi lakóház is. A feltemond király adományaként került a Derencsényi család birtokába, hetően XVI. századi, egyhajós, zsindellyel fedett templomot 19281548-ban, a török világ kezdete előtt néhány évvel Karthaly Zsig- ban lebontották és újat építettek helyette, mond volt a földesura. A XVI. század közepétől itt is török hódolt- F. Z. „Rázza a vihar, de nem süllyed el” A 820 állampolgárt számláló Nemti községet északról a homokterenyei határ, délről Dorogháza, keletről Mátramindszent, Nádújfalu, nyugatról pedig Bátony- terenye határolja. A községben 20-25 százalékban van jelen a társadalmi feszültséget tartósító munkanélküliség, egyre jobban elöregedik a falu, alig van fiatal. Az idei első osztályba lépő kilenc gyerek szülője nem a helyi alsó tagozatos iskolába íratta be gyermekét. A polgármester, dr. Pilmayer Nándor joggal vallja, hogy ahol nincs iskola, ott nincs élet a faluban. A legutolsó önkormányzati választáskor őt már második alkalommal emelték a választópolgárok a polgármesteri tisztségbe. A képviselő-testület további tagjai: Bakos János, Juhász Gábomé, Petre Sándomé, Vass Józsefné, Végh Gyula Károly, Fekete Csaba Dezső, Széli Istvánná. Jegyző: Balogh Maja.- A millenniumi esztendő lehetőségei netán a község gyarapodását idézik elő? - kérdésünkre a polgármester a következőt válaszolta az év jellemzőjeként:- Valamelyik európai nagyváros címerében ezt olvastam: „Hullámzik, rázza a vihar, de nem süllyed el”. Az idei költségvetés tárgyalásakor 9 milliós hiánnyal indították a kétezredik évet. Ez a második esztendő, hogy az önhibájukon kívüli hátrányos helyzetbe került települések közé tartoznak. A kormánytól ezzel kapcsolatos kiegészítő támogatásra pályáztak. Az előbbiből adódik, hogy a gyarapodási palettán gyér az eredmény.- Az idén fejeztük be az árvíz és a vihar okozta károk helyreállítását. Felújítottuk a sérült kultúrház tetejét, megépítettük a Zagyva-hidat, s ami igen lényeges, oktatási intézményeink működési feltételeit eddig még sikerült biztosítanunk. Pályázati építőanyag-utalványt nyertünk az iskolai vizesblokk kialakításához. Mivel kevés a pénzünk hozzá, ezért pályázat útján anyagi támogatást kérünk a Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanácstól. Az előbbiek lényegében elvitték tartalékunkat.- Milyennek ígérkezik a második fél év?- Továbbra is legfontosabb az intézmények zavartalan működésének biztosítása. Eddig is zátonyok között hajóztunk, de sikerült elkerülni a zátonyra futást. A jó ivóvíz, és a gáz bevezetése után nagy feladatot jelent, jelentős összeget kíván a négy település által létrehozandó szennyvízhálózat kiépítése. Szükségességét a lakosság felismerte, a többség jelezte, hogy részt kíván venni benne, vállalva a lakossági hozzájárulást. Másban nem merünk gondolkodni. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy a falu lakói többségének szeretetét, megbecsülését, támogatását magam mögött érzem és ez ellensúlyozza a velem kapcsolatos megalapozatlan megjegyzéseket.- Miként viseli el a lakosság a községen átmenő jelentős személy- és tehemutó-forgalmat?- Nehezen. Amikor kamion megy el a polgármesteri hivatal előtt remeg a fal, a bútorok megmozdulnak. Többen mondták, hogy lakásuk vitrinjeiben a szorosan egymás mellett lévő poharak összecsengenek. Akad olyan otthon, amely már megrepedt a nagy forgalomtól. A téglát szállító teherkocsikból esetenként egy-egy csomag leesik. Szerencsére eddig még nem okozott balesetet. Az elkerülő út megépítését szolgáló tervkoncepció több évvel ezelőtt megszületett. Mivel sok pénz kell megépítéséhez, nem számolhatunk megvalósításával.- Mint háziorvos, milyennek látja a helybeli lakosok egészségi állapotát?- Az országos átlagnak megfelelően nálunk is sok a magas vérnyomás, a cukorbeteg, elég gyakori a túlsúlyosság. A betegek betartják az orvosi utasításokat, a gyógyszerfogyasztás sem több mint másutt. Szeretem az időseket gyógyítani, meghosszabbítani életüket, ez jelent számomra igazi sikerélményt. A fiatalokat is igyekszem gyógyítani, de mivel az idősek gyógyhajlama kisebb, az igazi sikerélmény az, ha idős emberek esetében sikerül az életek meghosszabbítása. Dr. Pilmayer Nándor polgármester ___■ S zerelme a népi iparművészet Szerencsésen ötvözi a régit és az újat- A palóc hagyományokat dolgozom föl, elsősorban régi vőlegényi motívumokat. Foglalkozom még csipkeveréssel, szövéssel, hímzéssel. Ez a tevékenység a szerelmem, pedagógusi pályámból pedig megélek - foglalja tömören össze kettős elhivatottságának lényegét Pethőné Szabó Piroska népi iparművész. A bátonyterenyei Fáy szakközépiskolában a kézművesszakmákat, a néprajzot és a művészettörténetet tanítja a hátrányos helyzetű gyerekeknek. A „Népi iparművész” cím elnyerése kitüntetéssel minősített szak- dolgozatához kötődik, amely a „Neműben gyűjtött csipkék” címet viseli. A zsűri nagyra értékelte, hogy Pethőné dolgozatában az itteni népi hagyományok megmentésére vállalkozott. Tizenkét év kellett neki ahhoz, hogy a kismesterségek gazdag tárházába teljes bepillantást nyerjen és dolgozni tudjon.- Az egyik legnagyobb kitüntetésnek a „Népi iparművész” címet tartom. Ötven év alatt az egész országban 1107-en érdemelték ki ezt a titulust. A régi hagyományok megörökítésénél modemül gondolkodom, ezért az általam készített népi ruhák, amelyek magukban hordozzák a régi hagyományt, átdolgozásukkor a mai igényeknek is megfelelnek. Arra törekszem, hogy mindegyik jól kift jezze viselője egyéniségét, kihozza jellemző tulajdonságait. Minden hagyományt visszati" ' z6 darabból csak egyet készítek. Addig érdekel, amíg a papíron rögzített elképzelésemet a gyakorlatban megvalósítom, utána az újabb kialakítása köti le elképzeléseimet. A hagyományok iránti szere- tetet a szülői házból hozta magával. A „Népi iparművész” cím megszerzését követő évben munkájával aranyérmet nyert. Alkotásait Dunaföldváron, Pécsett, a franciaországi Nor- mandiában, Belgiumban láthatták az érdeklődők. Kanadában, Torontó városában vendégként az ottani középiskolában a helybeli diákokkal ismertette meg a magyar népdal és tánc néhány gyöngyszemét. Kislánya, Pethő Veronika, a Nógrád táncegyüttes tagja és Szabó János koreográfus a hannoveri expón egy hétig képviselték Magyarországot. A helyi hagyományőrző népes csapatban a Pethő és a Szabó család kilenc taggal vesz részt. Pethőné három gyermek édesanyja, kertes házban lakik, ahol mindig akad tennivaló. A népi iparművészénél éjfélbe nyúló estéken, hét végeken és miden szabad percében foglalkozik.- A vagdalásos munkát szeretem, mert ez nagy precizitást kíván, csúcsát jelenti textiltevékenységemnek.- Kérjük, avasson be bennünket terveibe?- Magánéletemben gyerekeim révbe jutását kívánom segíteni. A népi iparművészetben nagyon sok mintát kívánok feldolgozni, megőrizni, bemutatni az elkészítésével kapcsolatos technikákat megtanítani. Fontosnak tartom, hogy pedagógus kollégáim közül minél többen jussanak el a népi kismesterségekhez. Szándékomban áll a megyében létrehozni a kézműve- seK egyesületét, hogy a Nógrád- ban le,.erősebb palóc hagyományok isim rtetésének, bemutatkozásnak legyen lehetősége, visszaadva az alkotás örömét saját értékeink megbecsülését. Ehhez támogatást kell szereznem. Hála Istennek, egyre több embert érdekel, a kismesterségek valamelyik ága' Szomorú, de Nógrád megyének nincs ilyen egyesülete. ^on fáradozom, hogy Salgótarjánban létrehozzuk a mesterségek házát, ahová az utcáról bárki bejöhet. Az oldalt írta: Venesz Károly Fotók: Gócs Éva „A bíró és a béreslegény” Hagyományőrzés áldozatokkal Az öntevékeny hagyományőrző csoport 1971-ben pávakörként indult hódító útjára. Létrehozásánál Pintér Istvánné és azóta megözvegyült Pifkó Rudolfné bábáskodott. Megalakulásában segített Kaszás András és Pintér Barna. Az akkori pávakörösök többnyire az idősebb korosztályból kerültek ki. Ma táboruk magába foglalja a tíz fős menyecskekórust, a 16-18 színjátszót, a két vers- és prózamondót. 1986-ban nemcsak a megyében, hanem az ország különböző részem megismerték a sokoldalú, sok kellemes és derűs percet kiváltó hagyományőrzőket, amely elképzelhetetlen özv. Pifkó Rudolfné, a szeretett Irénke néni nélkül, aki lelkes istápolója, résztvevője a csoportnak. A menyecskekórus tagjai és a színjátszók saját maguk vették meg fellépőruháikat déd- szüleiktől, nagyszüleiktől és helyben egymástól. A régi, alapító tagok közül mára hárman maradtak: özv. Pifkó Rudolfnén kívül Pintér Istvánné és Szigethy Pétemé. A halálesetek miatt szomorú pihenés következett.- Utoljára 1987-ben szerepeltünk, majd 1992-ben újrakezd- tük. Ma az óvodáskorúakkal együtt ötvenen vagyunk. Az ovisok olyan műsort adtak, hogy gyönyörű volt őket hallgatni. A menyecskekóms által ismert 150- es népdalcsokrunkból Szinetár Miklós annak idején hármat választott ki, amiket Budapesten, a televízióban elénekeltünk. A kórusban Szigethy Pétemé a szólóénekes, a színjátszóknál Matesán Pétemé jeleskedik. Pintér Istvánné verset ír, mond és szerepel a színjátszóknál - mondja Pifkó Rudolfné. A nemrég Balassagyarmaton megtartott Szent Anna-napi búcsún két első és egy második díjat hoztak el a hagyományőrzők. A szeptember 2-i bátonyterenyei városnapon repertoárjukban a többi között szerepelt az „Éccaka azt álmodtam...” című asszonyok pletykáit kipécéző műsoruk. Tolmácsolásában csaknem mindenki részt vesz. Az október 1-jei búcsú napjára készülve a kultúrházban adják elő özv. Pifkó Rudolfné által írt „Bíró és béresle- gény" című művet. A sok sikert, elismerést kivívott amatőr hagyományőrzők alapjában Irénke néni anyagi támogatásával maradtak, maradnak életben. A helyi képviselő-testület e tekintetben zárva tartja pénztárcáját. A polgármester sem tud segíteni, mert szabad felhasználásra és utólagos elszámolásra egyetlen fillért sem kapott a testület. 1992 óta nincs énektanára a menyecskekórusnak. Szabó Jánost, a Nógrád táncegyüttes tagját csak egy-egy alkalomra tudják megkérni. Saját pénzének önzetlen odaadása mellett Becsó Zsolttól, a megyei közgyűlés elnökétől kapott kisebb-nagyobb anyagi segítséget. - Két pályázatunk nyert. Az egyik a Nógrádi Mecénás Alapítványnál a másik a Karácsony Sándor Emlékére Szakalapítványtól. Ez azonban kevés a búcsúnapi hagyományőrző csoport rendezvényeire - állítja a csoport élő lelkiismerete, Irénke néni, aki a hagyományőrzés megszállottjaként saját pénzéből vett anyagból saját maga varrja a felvonuló tizennégy lánynak a magyar ruhát, hét férfinak pedig fekete csizmanadrágot, hófehér vászoninget és pitykés mellényt.- Csak erre az alkalomra adom kölcsön. Utána csak akkor, ha nagyon szükség lesz rá. A hetvenöt éves, fáradhatatlan, a hagyományőrző csoport életben tartásáért minden áldozatra képes asszony visszavonulását fontolgatja.- Elég koros vagyok, az egyik lábammal is baj van. Szívesen átadnám a stafétabotot Matesán Pétemének - nevezett eddig Irén- ke néni mellett ült és szerényen hallgatott. - Nyugodt volnék, ha igent mondana. A megszólított így válaszolt: - Még nem tudom, nem döntöttem. Özv. Pifkó Rudolfné varr is a csoportnak ■ Civilek a községért Negyven tagot számlál a faluvédő egyesület A Nemti és Dorogháza Környezet és Faluvédő Egyesülete 1994 óta bejegyzett civü szervezetként tevékenykedik.- Egyesületünk annak idején a szeméttelep megakadályozására alakult. Létesítését sajnos nem tudtuk megakadályozni. Azóta is dolgozunk. Elsősorban olyan feladatokra vállalkozunk, ami nem kerül pénzbe. Olyan kevés a tagdijunk, hogy éppen csak van - foglalja tömören össze egyesületük helyzetét, lehetőségeit Molnámé Gyetvai Piroska, az egyesület gazdasági vezetője. A civil szervezet tagjai rendbe hozták a II. világ- háborús emlékmű környékét. A lakosság érintett tagjai kívánságára - a helyi ön- kormányzattal egyetértésben - az előbb említett emlékműre elhelyezték az I. világháborúban elesett, itteni születésű hősök neveit. A szükséges kiadások elérése érdekében gyűjtést szerveztek. A hozzátartozók, az önkormányzat, a lakosság szívesen adta pénzét. Legtöbben ezer, de voltak, akik 3-5 ezer forinttal járultak hozzá a hősök neveinek megörökítéséhez. Ez utóbbiak közé tartozik a Németországban élő Kiss Sándor is.- A mi fiataljainkra nem igaz, hogy csak a szórakozásnak élnek. A hősök neveit rögzítő avatáskor fiúk-lányok vegyesen (tizennégyen) álltak díszőrséget és egyesek vállaltak versmondást. 1995 óta minden évben tisztelgünk hős elődeink előtt. Nem lehet elmondani azt az érzést, ami ilyenkor áthatja a tiszteletadókat. Ünnepélyes komolysággal hallgatják a megemlékező, meleg szavakat. Nemrég dr. Pilmayer Nándor polgármester hálával teli szavai felértek egy gazdag, élvezetes, tartalmas történelemórával. Az elmondottak könnyeket csaltak a szemekbe. 1999. október 23-án dr. Barta László , a megyei közgyűlés főjegyzője koszorút helyezett el az emlékművön. Az éppen itt tartózkodó francia, olasz tanítók, tanárok csodálkozásuknak adtak hangot, hogy ilyen kis faluban ennyire tisztelik a hősi halált halt elődöket. Meghívtuk őket az idei, október 1-jén történő búcsúra, hogy újabb élményekkel gazdagodjanak. Az egyesület jelenleg 41 tagot számlál. Pintér Balázs elnök munkáját segíti dr. Pilmayer Nándomé, Sipos Józsefné, Vas Józsefné, Durcsák Rozália. Oszlánczi Sándomé sem mond nemet, ha tenni kelL- Az év végéig milyen célokat tűzött maga elé az egyesület ?- A temető, a község tisztaságáért tevékenykedünk, rendbe tesszük az emlékművek melletti területeket, méltóképpen ünnepeljük október 23- át. Ezenkívül tagjaink aktivitásának növelése is szerepel a tennivalók között. Molnámé Gyetvai Piroska, az egyesület gazdasági vazetője ■ Ahol nincs iskola, ott nincs élet a faluban - vallja a polgármester A világháborúk áldozatainak emlékműve
