Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-23 / 224. szám

A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2000. SZEPTEMBER 23. | „Semmiféle játszmának nem volt eszköze” A megyeszékhelyen irodalmi kávéházat neveztek el Gerelyes Endre íróról Salgótarjánban, a Balassi könyvtárban működő irodalmi kávéház számos, színvonalas rendezvényt tudhat már maga mögött, eleddig azonban nem viselt nevet. A Zagyvapálfalván gyerekeskedő és a Madách gimnáziumban érettségizett Gerelyes Endre születésének 65. évfordulója adta az ötletet a kávéház szervezőinek, hogy az 1973-ban elhunyt kiemelkedő tehetségű íróról nevezzék el a sajátos intézményt. A névadó ünnepség - a Madách Imre Gimná­zium kórusának közreműködésével - a Gere- lyes-emlékfal felavatásával kezdődött, ahol la­punk felelős szerkesztője, dr. Csongrády Béla - többek között - a következőket mondta: „A 27 esztendeje eüávozott Gerelyes Endréről való isme­ret, tudás szerencsére még ma is eleven része em­lékezetünknek. Tett azért Ő maga is, nem is keve­set, hogy ne felejtődjék el egyhamar. Hátrahagyott életműve, ha oldalszám nem is vetekszik X. Y.- éval, ha derékba tört is, arra több, mim elegendő, hogy helyet kapjon a magyar irodalomtörténetben, hogy mint földiákét számon tartsuk Nóg- rád' megye szellemi értéktárában, hogy egyszeregyszer ráfigyeljünk, vele gondolkozzunk, éne vitatkoz­zunk. S ha már egyszer emlékszünk rá, ha tudjuk, hogy ki volt, kit és mit vesztettünk fájdalmasan korai halá­lával, akkor több mim kötelessé günk cselekedni is annak érdeké ben, hogy mások is megismerjék művészi kvalitását, hogy lehetőleg minél tovább megőrződjön erkölcsi­ségének, munkásságának megany- nyi értéke. Ezért voü olyan fontos az 1985/86-os Gerelyes-emlékkönyv, ezért elismerésre méltó minden műsor, amelyben Ő szólaltat meg, minden kiállítás, amely vele fog­lalkozik, ezért jelemős minden személyes indula­tok, politikai előítéletek nélküli, korrekt szándé kú, reálisan, szigorúan esztédkai alapon ítélkez­ni akaró tanulmány, dolgozat, de akár egy rövid újságcikk is, ezért dicséretes a pálfalvai baráü kör szorgoskodása az egykori vasmasházra került em­léktábla érdekében, ezért felemelő a mai könyvtá­ri program, amelynek része egy emlékkiáÚÜás, magja az az ünnepi gesztus, amely immár végér­vényesen az Ő nevével forrasztja össze az irodalmi kávéházat, de része ezen emlékfal felavatása is. Több ember és szervezet fogott azért össze, hogy ezentúl a Balassi könyvtárba lépő figyelmét akár egy pillantás erejéig is lekösse ez az emlékhely vagy ami még inkább cél felkeltse érdeklődését Gerelyes iránt. Mindenekelőtt a kezdeményező, Nógrádi Bélámé nevét érdemes és szükséges meg­említeni, aki megálmodta az irodalmi kávéház e legújabb küldetését. A köszönet hangján kell szól­ni Ómszné Katona Anna nagyvonalúságáról is, aki nemrég elhunyt férje, Orosz István hagyatéká­ból ide, e nemes célra ajándékozta azt a Gerelyes- portrét, amely a festészet eszközével ragadta meg, örökítette tovább az író mély intellektualizmusát éppúgy, mint dacos karakteré, öntörvényű szüaj- ságát, szenvedélyességé, örökifjúságát. Bogi And­rás szobrászt illeti az érdem, hogy az emlékfalat kivitelezte, Gerelyes dialektikus gondolatát - a kultúm és az irodalom elválaszthatatlan, egymást megtermékenyítő kapcsolatáról - valamint a ká­véház emblémáját fába faragta. A falon olvasható a kéjó barát, Baranyi Ferenc költő Gerelyest és munkásságának utóéléé jól jellemző, telibe talá­ló néhány verssom és az épülé első igazgatójá-, nak, a sajnos már ugyancsak Kharón ladikján hajózó Kojnok Nándornak szép gondolata a ha­gyományápolástól, az emlékőrzés szerepéről is... ” Az emlékfal leleplezését követően a nagy­számú közönség, a könyvtár klubhelyiségébe vonult, ahol műsor, Gerelyes-kiállítás és visz- szaemlékező program várta. Gerelyes művei­ből a Pódium Stúdió ifjú előadói mutattak be szemelvényeket. A beszélgetést Pál József, Pa­lócföld főszerkesztője vezette. Egyebek mellett elmondta, hogy ezen alkalomtól - több más kí­sérlettől eltérően - a Gerelyes-kultusz folyto­nosságának a kezdetét reméli. „Berobbanás- ként” említette Gerelyes „Kilenc perc” című no­velláját, amely 1960 januárjában látott napvilá­got. A megjelenés körülményeit firtató kérdé­sére Gerelyesné dr. Schlattner Edit, az író özve­gye válaszolt. Elmondta, hogy semmi miszti­kum, semmi politika nem volt benne, egy szin­te véletlenszerű találkozásnak köszönhető a publikálása. Kihangsúlyozta, hogy Gerelyes minden kérdést kizárólag erkölcsi alapon köze­lített meg. Ezt húzta alá Baranyi Ferenc költő is, akit Pál József Gerelyes „háttérsugárzásáról” kérdezett. Baranyi eszmefuttatásában szólt a korábbi rendszer irodalompolitikájáról is, amely véleménye szerint az igazi talentum kibontakozásának nem vetett gátat, s csak a tehetségtele­nek nem voltak képesek érvénye­sülni. Kifejtette, hogy Gerelyes so­ha nem tartozott á hivatalosan fa­vorizált alkotók közé, őt semmiféle játszmában nem lehetett eszköz­ként használni, a merész cselekvés embere volt, tudott öntörvényű bolygóként létezni. Herold László nyugalmazott gim­náziumigazgató, mint Gerelyes egykori tanára kapott szót. Először az ötvenes évek eleji iskolarend­szert elemezte, abban elhelyezve azt a gimnáziumi osztályt, amely­ben Gerelyes is végzett. Kiemelte ta­nítványa sajátos, szarkasztikus humorát és né­hány konkrét ifjúkori iromány felolvasásával ér­zékeltette az író „készülődését”. Kovács Anna muzeológus, irodalomtörténész azt vizsgálta, hogy miként vélekedett Gerelyes a toliforgatók és az irodalom szerepéről. Bemutatta, hogy Ge­relyes a hatvanas évek elején önértékeit kereste, egy nemzedék tagjaként törekedett az önmeg­határozásra. Sajátos párhuzamot vont József At­tila és Gerelyes etikai tartása, közösségi tudata között. Ercsényi Ferenc, a Zagyvapálfalváért Ba­ráti Kör elnökeként arról szólt, hogy „számukra nagyon fontos a hagyománytisztelet és a tisztel­gő emlékezés jó érzést kelt bennük.” Ezért gon­dolkodnak, cselekednek ekképpen. Az emlékest baráti beszélgetéssel ért vé­get... „A mi nyelvünk...” Grétsy László gyűjtőmunkája nyomán A millennium alkalmából jelent meg „A mi nyelvünk - íróink és költőink a magyar nyelvről” című válogatás Grétsy László szer­kesztésében és a Tinta Könyvkiadó gondozásában. A könyv kétszázhatvan magyar költő és író négyszázhatvanöt versét és prózarészletét tartalmazza. Az írások a magyar nyelvről szólnak, annak kifejezőerejét, gazdagságát, sajátosságait mutat­ják be. A kötet Grétsy László mintegy húszéves gyűjtőmunkájá- nak eredménye. _________________________________________■ I dősek fesztiválja A salgótarjáni József Attila Művelődési Központ és a nyugdíjasok Nógrád megyei képviselete az idősek világ­napja alkalmából ismét megrendezi az idősek feszti­válját, ahol bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a megyében élő idős alkotók­nak. A hagyományoknak megfe­lelően azon idős emberek je­lentkezését várják a kiállításra, akik már elérték a nyugdíjkor­határt és a tárgyalkotó művé­szet valamely ágában tevékeny­kednek. Jelentkezéseket levelezőla­pon lehet beküldeni, illetve az alábbi címen személyesen is le­het leadni: József Attila Műve­lődési Központ, 3100 Salgótar­ján, Fő tér 5., Pf. 100. Az alkotók munkáiból a kiál­lítást október 7-15. között ren­dezik meg a József Attila Műve­lődési Központban. Az alkotá­sokat október 3-4-én 8-16 óra között várják a fenti címen. Az idősek gálaműsorát októ­ber 7-én 15 órától lehet megte­kinteni a művelődési központ­ban. A műsor sztárvendége: Kovács Kati táncdalénekes. Bővebb felvilágosítást a 32/310-503-as telefonon Gyen­ge Györgynétől lehet kérni. Vár­ják a jelentkezéseket! Európa legrégibb barlangfestményei? Őskőkorból származó barlang­festmények töredékeire bukkan­tak egy Veronához közeli bar­langban. Könnyen lehetséges, hogy a festmények a legrégebbi keletkezésűek Európában. Két kődarabról van szó, amelyre 35 ezer évvel ezelőtt ok­kerrel festettek. A leleteket a Lessini-hegységben lévő fumanei barlangban találták. A kutatócso­port vezetője, Alberto Broglio pro­fesszor elmondta, hogy a lelet azért rendkívüli jelentőségű, mert az ismert olasz lelőhelyeken nincsenek meg azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék a kon­zerválódást. A barlangot, amely a százezer évvel ezelőtt élt Nean- der-völgyi ember kora óta meg­szakításokkal, de mindig lakott volt, a rárakódott kőzet védte meg a pusztulástól. Az ásatások után kiállított kő­darabokat a közönség október 18- tól tekintheti meg Veronában. „Európa-díj a népművészetért” Művész-tanár az iskolában Ebben a kitüntetésben részesítette a kárpátaljai tiszapéterfal- vai zeneiskola folklóregyüttesét a hamburgi Alfred Toepfer FVS Alapítvány. A kitüntetést a magyar ajkú település sport- csarnokában adták át. A tiszapéterfalvai zeneiskola folklóregyüttesének eredményeit méltató laudációjában Kriza Ildi­kó, a díjat odaítélő kuratórium tagja kiemelte: a sokszínű, sok- nemzetiségű Ukrajna nyugati ha­tárán, Magyarország szomszéd­ságában fekvő Tiszapéterfalván bontakozott ki az a kulturális élet, amelynek fő mozgatója, öt­letadója Pál Lajos, az iskola volt igazgatója, jelenlegi tanára. Tevé­kenysége nyomán a zeneiskola híre túlnőtt a falun, Kárpátalján és Ukrajnán, az énekesek és ze­nészek eljutottak Ausztriába, Lengyelországba, Törökország­ba, Hollandiába, és nagyon sok­szor Magyarországra - tette hoz­zá. Külön méltányolta az Alfred Toepfer FVS alapítvány, hogy a tiszapéterfalvai zeneiskola a folk­lór valós értékeit igyekszik feltár­ni, Bartók nyomán a tiszta forrást keresi, s a jelentős sikereket a rendkívül nehéz anyagi körülmé­nyek ellenére érte el. A zeneisko­la 8-15 éves növendékekből álló, 40 tagú népzenei együttese 1986 óta működik. Repertoárja igen „Édesanyám rózsafája” Népdaléneklő-találkozó és verseny A Szent-Györgyi Albert Gimná­zium és Szakközépiskola a mil­lennium évében immár 24. alka­lommal rendezi meg Balassa­gyarmaton az „Édesanyám ró­zsafája - határok nélkül” elne­vezésű népdaléneklő-találkozót és verseng középiskolások ré­szére. A találkozóra meghívják és várják Nógrád megye, valamint a határon túli magyar tannyelvű kö­zépiskolák tanulóit. A rendezvény időpontja: ok­tóber 26, csütörtök 9 óra. Helye: Rózsavölgyi Márk Művészeti Is­kola. A részvételi szándékot és a résztvevők nevét szeptember 30- ig kell a szervező tanárhoz eljut­tatni. A fellépőnek két dalcsokrot kell összeállítania. Egy-egy cso­kor három (esetleg négy) népdal­ból álljon, legyen benne Erdély­ből, az Alföldről, a Felvidékről vagy a Délvidékről, vagy Kárpát- aljáról eredő népdal. A két dal­csokor címjegyzékét fellépés előtt írásban át kell adni a bíráló- bizottság elnökének. A kijelölt dalcsokor mellett minden énekes énekelje el a címadó „Édesanyám rózsafája” kezdetű népdal általa ismert változatát. gazdag, a magyar zenei világon túlmenően szívesen játszik ru­szin, ukrán, zsidó és cigány nép­zenét is. A tiszapéterfalvai zeneis­kola folklóregyüttese aktív része­se a beregszászi Illyés Gyula Ma­gyar Nemzeti Színház produkció­inak, maga a tanintézet pedig a környék magyarságának össze­tartó ereje, amely példát mutat, miként lehet mostoha körülmé­nyek ellenére magas színvonalú kulturális értéket létrehozni. Az Európa-díj átadása alkal­mából a kitüntetésben részesített zeneiskola tanulói többórás mű­sorral kedveskedtek a tiszapéter­falvai sportcsarnokot zsúfolásig megtöltő közönségnek. Gyűrűcsere Egy 11 éves bolgár kislány­nak ajándékozta gyémántbera- kásos platinagyűrűjét Mont­serrat Caballé spanyol opera­csillag. A szófiai koncerten a kis Ina annyira el volt ragadtat­va az énekesnő produkciójától, hogy a színpadhoz ment és vi­rágcsokor hiányában cseppnyi ezüstgyűrűjét ajánlotta fel a sztárnak, aki ettől annyira meghatódott, hogy a saját gyű­rűjét ajándékozta oda cserébe. A közönség tapsviharral jutal­mazta a kölcsönösen nagylel­kű gyűrűcserét. A gyémánt­szemű platinakígyó láttán a kislány könnyekre fakadt a meghatottságtól.- Az általános iskola után Bakallár József cserhátszentiváni születésű festőművész megnézte rajzaimat, majd ennek ismereté­ben a művészeti középiskola el­végzésére ösztönzött. Édes­anyám szívesen vette és csak annyit mondott: - Csináld, amit tudsz! Édesapám baleset folytán meghalt. Egyébként az egész családban a pedagóguspálya a meghatározó. Jó a gyerekekkel dolgozni, de a művészet is lénye­ges - mondta Király Lajos László, aki földrajz és rajz szakos tanár Karancslapujtőn, a Mocsáry An­tal Körzeti Általános Iskolában. Köztéri szobrai közül Pásztón a Gárdonyi-mellszobor, Ecsegen a Rákóczi-dombormű látható. A nyíregyházi Bessenyei főiskolán emlékérmei találhatók, Pásztón az önkormányzat tanácstermé­ben a „Honfoglalás” című olaj- festménye készteti megállásra, él­ménygyűjtésre és elismerésre a művészetkedvelőket. Tájképei, portréi fellelhetők németországi, olaszországi gyűjtőknél is. Salgó­tarjánban a pedagógus amatőr ki­állításon egyik festménye nyert díjat.- A sors szeszélye folytán ke­rültem Karancslapujtőre. Ennek már három éve. Senkitől sem vártam, hogy különleges szívé­lyességgel fogadjon. Úgy érez­tem, hogy bizonyítanom kell...- Sikerűd?- Idekerülésem óta a gyerekek az országos megyei iskolai rajz­versenyeken díjakat nyertek. Dr. Szondi Béla iskolaigazgatónk tá­mogatásával elkészült az iskola­galériánk, ahol évenként négy ki­állítást rendezünk. A művész-ta­nárok, festőművészek közül Czinke Ferenc grafikáival, Orosz István akvarelljeivel, Petényi An­idén változás történt. - A képző- művészetet, néptáncot, a drámai ismereteket, a médiát, a délutáni órákban Besztercei Péter magánis­kolájában tanulhatják a gyerekek. Király Lajos László, az Iskola névadója, Mocsáry mellszobra előtt _________fotó: oy. t. n a festményeivel, Ivitz László olajképeivel, Farkas Lajosné pasztelljeivel, Gyüre Nándor táj­képeivel, Lórántné Presüs Lujza tűzzománcaival adott ízelítőt mű­vészi munkásságából. Jelenleg Csohány Kálmán grafikusmű­vész alkotásai láthatók nálunk. Földi Péter festőművész műveiből jövőre tervezünk kiállítást. A fel­sorolt művészek egy-egy képpel ajándékozták meg iskolánkat. A művészeti oktatásban az- Miként látja az utánpótlást?- Megfelelőnek. Szakirányban fejlesztjük a gyerekeket. Öröm­mel, boldogsággal tölt el, hogy segíthetek azoknak, akik tovább tudják vinni saját elképzelései­ket.- Mennyire eresztett gyökéré az elmúlt három évben?- Jól érzem magam, szeretem kollégáimat, jó szándékú embe­rekkel dolgozom együtt... V. K. Az emlékesten részt vett és véleményt mondott Gerelyesné dr. Schlattner Edit, az író felesége is FOTÓ: GYURIÁN TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents